Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-10 / 263. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. november 10., kedd A képernyő élőit Lehet egy kérdéssel több? — kérdezi Egri János, immár csaknem ót esztendeje minden második vasárnap, alkonyai­kor. Ha a nyári szüneteket leszámítom, akkor is nagyjából úgy száz alkalommal jelentkezett ez a műsor, s ha részvevői talán nem is nagyszám úak, a passzív játszótársak száma alighanem százezrekkel mérhető esetenként. A néző nem egyszerűen néző ezeknél az adósoknál, hanem maga is igyek­szik megfej tani a feladványokat, s talán bosszankodik is, ha korán jelenik meg a képernyőn a megfejtés. Egri játékai tömegeket mozgatnak. A korábbi. Játék a betűkkel című műsora valósággal tömegmozgalommá lett, társasjátékként is elárasztotta az országot, diákok és munkások, értelmiségiek és háziasszonyok kapcsolódtak be az érdekes, s a leleményen felül nem kevés nyelvhelyességi ismeretet kívánó és nyilvá­nosságával azt terjesztő vetélkedőbe, s ki tudja, hányán vet­tek benne részt anélkül, hogy a nyilvánosság Hőtt szerepeltek volna, klubokban, magántársaságban. A Keresztkérdés, amely részben utódjának tekinthető, ugyancsak két embernek biz­tosít ugyan vetélkedési lehetőséget a kamerák előtt, ám alighanem százezrek kísérlik meg a megfejtést a játékosokkal egy időben. Nehezen fogadható el a Rádió- és Televízióújság­tól, hogy a keresztrejtvény kockáinak közlését megszüntette azzal az indoklással, hogy a meghatározások úgyis csak az adásban hangzanak el. Éppen ez volt a nézőnek az érdekes, hogy ő is hallotta a meghatározást, s a versenyzővel együtt próbált felelni, azaz beírta a maga újságpéldányán a kockák­ba a megfejtést, sokszor megelőzve a versenyzőt. így most a Keresztkérdés csökkentett izgalmat ad, mert a néző való­ban csak néző lehet és nem játékostárs, hiszen a kockahálót nem látja. A Lehet egy kérdéssel több? esetében, Egri most újított. Adásonként egy-egy világhírű fotóst kíván bemutatni. Már meg is kezdte a sort november 7-én. Igen jó, hogy c játék ismeretterjesztő vonásai e kiselőadással gazdagodnak. Ám igen rossz, hogy a tényleges játékidő csökken. A legrit­kább eset, hogy egy versenyző — a legjobb esetben — egyet­len adáson belül vívhassa meg csatáját, s mint most is, a legizgalmasabb fordulók előtt elhangzik: jöjjön el két hét múlva. Talán kevesebb lehetne az egyes feladatok után a képek ismételt átnézése és megmagyarázása, talán olyan öt-tíz perces betétműsorok követhetnék ezt az adást, ame­lyeknek elhagyásával bővíteni lehetne a „nyerőben levő” játékos idejét (mint az néhány más adásfajtánál, például sportnál nem ritkái, de kár a lendületből kiejteni a verseny­zőt és a nézőt egyaránt. Egyébként e játék egyik korábbi rek- vizituma, a tévéjáték is tömegsikert tudhatott maga mögött, klubokban és magánlakásokban egyaránt tévéfociztak, meg egyéb módon vívtak a kis masinákkal, aztán elég hamar elvirágzott a népszerűsége, legtöbb helyen már csak leltári tárgy, vagy lom. Maga az alapjáték változatlanul népszerű. még ha színvonala, a képek nehézsége, Egri játékvezetői srvádája olykor hullámzó is. A teljesen felkészületlen, csak a puszta szereplésért jelentkező versenyzők jelenléte és azok jutalmazása viszont változatlanul bosszantó. * A farkas hét évtized messzeségéből idézte lakásainkba Molnár Ferenc láttatásában a századforduló polgári világát, mentalitását. A végletesen féltékeny ügyvéd és a maga szőtte álmokban igencsak csalódott feleség egyetlen estéjétje sűrítetten, fölényes biztonsággal rajzolja fel Molnár a for­dulatos történetet, rámutatva, „milyen nagyravágyók is vagy­tok ti, polgárasszonyok, milyen ostobák is ti, polgári férjek, de az álomból való ébredés majd kijózanít benneteket.” 1912-ben írta Molnár e darabját, amikor már színpadismerete mindjobban kiteljesedik, színpadi dialógusai, játékfordulatai mind hatásosabbá lesznek. Horváth Adóm, a tévéváltozat rendezője némi tömörítéssel az eredeti mű minden szellemes­ségét átmentette a képernyőre, s — bár a televízió lehető­ségei könnyítették a több helyszín és az egvik szereplő gvors változásait, ami hajdan külön bravúrt jelentett — egészében maradéktalanul élvezhettük Molnár szellemes játékát. A há­rom főszereplő közül Huszti Péter az álomképekben mintha maga is kicsit kikacsintott volna, mondván, nem kell az egé­szet nagyon komolyan venni. Márkus László és Almási Éva hiteles Molnár-i alakokat állítottak elénk. Szellemes, kelle­mes, jó emlékű játék élvezői lehettünk. / Benedek Miklós Százegy év... r GlreHa néni meghatottan kö­szönte meg az ünneplést min­denkinek ... — Kicsit nehezen hallom már, de figyeltem ám a szép verseket, mondta a szobá­jában, ahová gondozónője be­gördítette kerekes kocsiján. Pámer Gizella, Hejcén, a megyei tanács általános szociá­lis otthonában most Ünnepelte százegyedik születésnapját. A megemlékezésre összegyűltek az otthon lakói, o hejcei általános iskolából gyerekek, akik virág­gal. versmondással ünnepelték Pámer Gizella, polgári iskolai tanárnőt, aki ötven éven ke­resztül tanította, oktatta tanít­ványainak a természettudomá­nyos ismereteket. Harminc éve él Hejcén. Életének számadatai naqyoknak tűnnek, hiszen 1880- ban született, születésnapjának elmúltával belépett a százket- tedik évébe ... A megyei Vö­röskereszt képviseletében Szkle- nárné Fóris Irén köszöntötte az otthon legidősebb lakóját. Aki bár járni már nehezen tud, ko­csijával esténként a - televízió elé gördül, szereti nézni az ér­dekesebb műsorokat, árulták el egyik kedves szokását a gon­dozónők. Kedves arcú, kendője alól barna haja látszik, alig van ősz hajszála. Százegy év . .. A gyerekek, akik az iskolából ünnepelték, gondolatban el-elkalandoztak, hiszen a néni a múlt század­ban született, olyan dolgokat is átélt, amik a történelemkönyv­ben vannak leírva, milyen sok dolqot láthatott életében . .. A köszöntők, versek elhang­zása közben eqyre qyűlt Gizella néni ölében a virág . . . Hát ez bizony már százegy év — mo­solygott ránk.- ke ­Folyosón Miskolcon a TIGÁZ új épületé­ben. Fotó: Temesi Az emlékezés jegyében Kétnapos tudományos fel­olvasó ülés kezdődött teg­nap, november 9-én reggel Sárospatakon, a Comenius Tanítóképző Főiskolán. A Magyar Pedagógiai Társaság neveléstörténeti szakosztálya és borsod-miskolci tagozata, valamint Sárospatak város Tanácsának művelődésügyi osztálya szervezte a felolvasó ülést, amelynek tegnapi elő­adásai a sárospataki kollé­gium 450 éves történetéből merítették témájukat. A felolvasó ülés résztvevőit — neveléstörténészeket, volt pataki diákokat és pedagó­gusjelölteket — Ködöböcz Jó­zsef nyugalmazott főigazgató­helyettes köszöntötte — s kö- köszöntölte a résztvevőket Tóth József, Sárospatak város tanácselnöke is —, hangsú­lyozva, hogy a tudományos kutatómunka, a múlt haladó örökségének feltárása a je­November 7-ét ünnepelte megyénk (Folytatás az 1. oldalról) amelyhez szolgálati lakás is épült. Ugyancsak november 6-án vették birtokba a le- gyesbényiek a felújított, ki­bővített művelődési házat. Az edelényi járásban — több új létesítmény sorában — átadták a rakacai óvodát. A 25 kisgyermeket befogadó in­tézmény társadalmi összefo­gással épült meg, s a későb­biekben ötvenhelyesre is bő­víthető. Az encsi járás valamennyi településén tartottak koszorú­zás! ünnepségeket, megemlé­kezéseket. Encsen pénteken délután 3 órakor koszorúz- ták még a szovjet hősi em­lékművet, majd a járási mű­velődési központban ünnepi műsor köszöntötte az évfor­dulót. Mezőcsáton pénteken délelőtt tartottak koszorúzási ünnepséget, majd délután hat órakor nagygyűlésen emlé­keztek meg az intézmények dolgozói az októberi forrada­lom évfordulójáról. Tiszapal- konyán a November 7. Ter­melőszövetkezet megalakulá­sának 20. évfordulóját is ' - nepeiték. Pénteken délután kiállítás nyílt a művelődési házban, szombaton pedig a mezőcsáti járási és a lenin- városi úttörőénekkarok hang­versenyét rendezték meg. A mezőkövesdi járásban több településen tartottak koszorú­zási ünnepséget, az ünnep előestéjén megemlékezéseket. A járási székhelyen pénte­ken délután fél hatkor ko- szorúzták meg a város főte­rén levő szovjet hősi emlék­művet, majd a művelődési központban ünnepi nagygyű­lést rendeztek. A TESZÖV apparátusának dolgozói november 6-án em­lékeztek meg az októberi forradalom évfordulójáról. Az ünnepségen a szövetkezeti mozgalomban kifejtett ered­ményes munkásságáért tizen­öt termelőszövetkezeti dolgo­zó vette át a Kiváló Terme­lőszövetkezeti Munkáért ki­tüntetést. A Borsodi Szénbá­nyák Vállalat dolgozói az ünnepi megemlékezést köve­tően Új emberiség címmel dísztorna-bemutatót rendez­tek Ormosbányán. lenkori neveléshez is hasznos ismereteket adhat. A tudományos felolvasó ülés első napján négy na­gyobb témakörben tíz elő­adás hangzott el. Az első előadást dr. Benda Kálmán történész tartotta A pataki kollégium a magyar művelő­désben címmel. Mi is az a pataki szel­lem? Egyáltalán: volt s van-e pataki szellem? E kérdés szolgált kiindulópontul az előadónak, aki előadásában gyakorlatilag a középkortól vezette le a pataki iskola történetét. A történelem sors­fordulóit sorra szedve bizo­nyította: Patak már a közép­korban fontos helyet vívott ki magának. Az a tény — a későbbiekben —. hogy olyan földesurai voltak, akik ál­doztak a művelődésre, a tu­dományokra, a művészetekre, lehetővé tette, hogy jobban fejlődhessen mint más ha­sonló státusú városok. Külö­nösen a Rákócziak korában indult virágzásnak az iskola. Későbbi évszázadokban pe­dig — megváltozott körülmé­nyek között —, éppen azért vált naggyá, mert képes volt egy egész tájegység — a Ti­szán inneni terület — szelle­mi középpontjává válni. Az alapkérdésre végül is a következő választ adta dr. Benda Kálmán: — A pataki iskola azért válhatott és vált minden időkben a magyar művelődéstörténet egyik meg­határozó tényezőjévé, mert miközben szorosan kapcsoló­dott a tájhoz, a Tiszán inneni területekhez egyfajta népi jelleggel, ugyanakkor e táj népiségét, kultúráját ma­gyar, sőt európai szintre is tudta emelni. Tájhoz való kapcsolódásának egyik — bár bizonyára nem véletlen — bizonyítéka, hogy a pata­ki iskola falai közül kerül­tek ki a sorsfordító nemzeti mozgalmak vezéralakjai is. Ruszkay András és Ködö­böcz József a kollégiumi ne­velés jellegzetességeiről tar­tottak előadásokat. Három előadás foglalkozott volt sá­rospataki tanárokkal. Dr. Koncz Sándor a Szatmári- Paksi családdal, Szabóné dr. Feliér Erzsébet Erdélyi János népiskolai könyvtárával, E. Kovács Kálmán pedig dr. Karády György pedagógiai tevékenységével foglalkozott. Négy előadás hangzott ei a hagyományok témaköréből. Hegyi József a régi sárospa­taki diákélettel, dr. Bakos József a régi pataki diákélet sajátos jellegével és kisugár­zásával foglalkozott előadásá­ban. Érdekes, s nyilván to­vábbi kutatásokat is érdemel annak vizsgálata, hogy a nép­szólások például még a mai napig is őriznek régi pataki diákhagyományokat vagy szokásokat. A „kálvinista bú­csú” kifejezés például egyér­telműen a pataki nyári egzá- menekre utal. amelyek való­ban már-már népünnepély jellegű eseményeknek számí­toltak. A múltból a mába ívelt át dr. Csizmadia Ernőnek, a Közgazdaságtudományi Egye­tem rektorának visszaemlé­kezése: Pataki diákévein# öröksége címmel. Tárná* Márta főiskolai hallgató pe­dig arról szólt, hogy a ha­gyományok miként szövik át a mai kollégiumi életet. Pél­da az önművelésre és az ön­képzésre: kollégiumi kere­tekben foglalkoznak a hall­gatók logopédiával. Ilyen ismeretekre munkájuk során szükségük lehet, de a főis­kolai képzésbe „nem fér bele”. A felolvasó ülés résztvevői tegnap Széphalomra, illetve a sátoraljaújhelyi levéltárba látogattak. Ma tíz előadás hangzik el. Kazinczy Ferenc a magyar művelődésben cím­mel dr. Deme László tart előadást, s a továbbiakban Kazinczy pedagógiai jelentő­ségét „járják körül”. Szó les* a mai napon néhány nagy alma materről és a kollégi­umtörténeti kutatások prob­lémáiról. 24. Válás Pettertö! Egyvalamire nagyon jól emlékszem. Pelter egy két­ágyas szobát foglalt, és vé­gül is azért tette meg a hosszú utat Amerikából hogy velem beszéljen Te­hát felmentünk a szobájá­ba. Petter bezárta az ajtói — és Roberto megőrült. Biztos volt abban, hogy Petter mindent meg fog tenni azért, hogy engem át­hangoljon vagy elraboljon. A szállodának 'három bejá­rata volt. Minden bejárat­hoz oda állított egy barát­ját, ő pedig a kocsijával szüntelenül körbehajtott a szálloda körül — készen arra. hogy beavatkozzon, ha szükséges. Petter és én a szállodai szobában ül­tünk. Roberto körbe járt a szálloda körül, és én min­den harminc másodpercben azt mondtam: „ez ő me­gint!”- A motor zúgása át­hatolhatatlan volt. Órákon keresztül ígv ment. Az ab­laknál ültem, kifelé me­redtem, és Petter tanácsait hallgattam, egészen hajna­lig. Lidércálom volt. Petter elhagyta Messinót, anélkül, hogy döntött vol­na. A következő hetekben sok levél jött tőle: Gon­dolkodási időt kért. Egyik nap én írtam neki: „Ked­ves Petter, újra es újra azt írom neked szabad és vég­érvényes elhatározásomból, hogy a válásunkat le kell folytatni, ezt a szituációt meg kell magyarázni, me­lyet az egész világ figye­lemmel kísér. Mit mondjak vagy tegyek, hogy megér­tessem veled, nincs értel­me az időnyerésnek? A tiszta válás az egyetlen le­hetőség arra. hogy meg­mentsen minket. Akkor a sajtó abbahagyja hogy té­ged otthon és az irodádban zavarjon. Piának is meg­lesz a nyugalma, ha iskolá­ba megy. és ránk sem fog­nak úgy vadászni, mint a vadállatokra . ..” „Tudom, hogy tragikus dolog egv házasság befeje­zése. de ez még senkit nem ölt meg.” 1949. augusztus 5-én a sajtóképviselőm Rómában a következő nyilatkozatot ad­ta: „A hosszú ideje tartó rosszindulatú híresztelések elérték azt a pontot, mely­ben fogolyként érzom ma­gam, ha nem szakítom fél­be hallgatásomat. Megbíz­tam az ügyvédemet, nogy folytassa le a válásomat. Ezenkívül az a kívánságom, hogy visszavonuljak a ma­gánéletbe. ha befejeztem a filmemet.” Egy nappal később egy olasz újság arról tudósí­tott, hoey gyerekei várok Rosselinitől. A nemzetközi sajtóban azonnal szárnvra kapott ez a hir. Minden más hir azonnal másodran­gúnak tűnt. A stromboli forgatás befejezése utón úgy éltem Rómában mintha ostromállaoot lenne, bezárt ajtók és ablakok mögött. Következik: ŰJCSALÁD ÚJ ÉLET yjjjflM W¥M KERESKEDELMI uíllalmt MA NYITJUK MEG ŰJ 14. SZ. VAS-MŰSZAKI SZAKBOLTUNKAT, Arnót, Felszabadítók útja 70. sz. alatt Szolgáltatásaink: OTP-ügyintézés Szaktanácsadás Minta utáni értékesítés Nyitvatartás: Hétfőtől csütörtökig Pénteken Kéthetenként 7 00 órától 12.00 óráig 14.30 órától 18.30 óráig 8 00 árától 12.00 áráig 14.30 órától 18.30 óráic szombati nyitvatartas 7.00 órától 16.00 áráig Helyette: hétfő a szabadnap.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom