Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-06 / 261. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 T981. november 6., péntek 25 éve alakult meg a forradalmi munkás-paraszt kormány Sorsfordító évtizedeit A forradalmi karhatalom megszervezése Befejezőit a jemeni Isiaia (Folytatás az 1. oldalról) A forradalmi munkás-pa­raszt kormány igen rövid idő alatt helyreállította és ütőké­pessé szervezte a fegyveres erőket Münnich Ferenc, a fegyveres erők és a közbiz­tonsági ügyek minisztere no­vember 7-i utasításában sza­bályozta a rendőrség és a hon­védség újjászervezésével kap­csolatos teendőket, s ezzel ösz- szefüggésben azonnali ha­tállyal megszüntette az ellen- forradalom alatt létrehozott katonai „forradalmi t taná­csok” és „forradalmi bizottsá­gok” működését. A legfonto­sabb feladatnak a forradalmi karhatalom azonnali felállítá­sát tekintette, amelynek igen komoly szerepet szánt az el­lenforradalmi fegyveres cso­portok elleni küzdelemben, a törvényes rend és a közbiz­tonság helyreállításában, ille­tőleg megszilárdításában. Az önkéntes forradalmi karhatalom soraiba elsőként a kommunisták, az antifasiszta ellenállás volt harcosai, a spa­nyol polgárháború magyar veteránjai, az üzemek és a termelőszövetkezetek legön- tudatosabb dolgozói, valamint más hazafiak léptek be. Rövid időn belül három honvéd forradalmi karhatal­mi ezred szerveződött, ame­lyek tagjai vállvetve harcol­tak — a szovjet hadsereg katonáival együtt — az ellen­forradalom ellen, s vettek részt az ellenforradalmi fegy­veres csoportok és maradvá­nyaik leküzdésében. A forra­dalmi karhatalom — az új­jászerveződő rendőrséggel karöltve — először az „utcát” tisztította meg az ellenforra­dalmároktól. Majd a rend és a közbiztonság lépésről lépés­re történő megteremtésével elősegítette azt is, hogy a köz­lekedés, az áruforgalom, a ke­reskedelem és a közellátás megindulhasson, valamint nem utolsósorban az iskolák és a többi oktatási intézmé­nyek is megnyithassák kapui­kat. A hatalmi szervek rendta. remtő munkáját 1957 márciu­sától a Munkásőrség is segí­tette. Az MSZMP IKB 1957. február 12-i határozata sze­rint a Munkásőrség célja „a kommunisták, a szocializ­mushoz hű munkások és pa­rasztok felfegyverzése” volt. A Munkásőrség feladata — az Elnöki Tanács ugyancsak február 12-i törvényerejű rendelete értelmében —, hogy A Népköztársaság egyéb fegy­veres erőinek és testületéinek segítséget nyújtson a néphata­lom, a rend, az építőmunka védelmében. A Munkásőrség tagjai lehettek „azok a mun­kások, szegényparasztok tsz-tagok, állami gazdasági és gépállomási dolgozók, akik az 1919-es forradalmi harcokban részt vettek, partizánok vol­tak; akik 1945 előtt részt vet­tek a munkásmozgalomban, valamint azok, akik a felsza­badulás utáni években a szo­cializmus építésében szilár­dan helytálltak és nem inog­tak meg az október 23-át kö­vető hetekben sem.” A Mun­kásőrség soraiba, az eredeti elképzeléseket és az előirány­zott létszámot messze megha­ladva, sok tízezren jelentkez­tek. A munkásőrök megjelenése az utcákon, az üzemekben, a falvakban biztonságot és erőt adott a szocializmus minden hívének. A Munkásőrség rö­vid idő alatt erős, ütőképes, egységes fegyveres testületté fejlődött. A minden megyé­ben megalakult munkásőr- zászlóaljak az újjászervezett honvédség és rendőrség erői­vel közösen megteremtették a belső rend és biztonság min­den feltételét. Erejüket a MŰK időszaká­ban tudták megmutatni. Az ellenség, amelyet a Szovjet­unió által támogatott forra­dalmi erők novemberi ellen­csapása szétmorzsolt, kiadta a „Márciusban újra kezd­jük!” jelszót. A munkásosz­tály új forradalmi erőinek megjelenése, a munkásság tö­meges felfegyverzése azonban végképp elvette az ellenfor­radalmi erők kedvét az újra­kezdéstől. Az utca nem volt többet a* ellenforradalmi csőcseléké. A Munkásőrség széles, hosszú oszlopai megjelentek Buda­pest utcáin éppúgy, mint az ország többi városában, fal­vaiban. És ez erőt, megnyug­vást, biztonságot sugárzott A decemberi párthatározat és a januári kormánynyilat­kozat után meggyorsult a párt újjászervezése, amely 1957 májusára fejeződött be. A taglétszám ekkorára már kb 350 000 volt, az MDP tagságá­nak 40%-a. Az MSZMP mégis erősebb volt, mint a csaknem milliós taglétszámmal rendel­kező MDP az ellenforradalom előtti időszakban. Az 1957-es júniusi országos pártértekez­leten már egy megújult párt adott számot munkájáról és célkitűzéseiről. ÚJRA A LENINI ÚTON Huszonöt év távlatából, az azóta eltelt időszak tapaszta­latai alapján felelősséggel mondhatjuk, hogy az 1956-os ellenforradalom leverése után az MSZMP a társadalmi va­lóság mély és sokoldalú vizs­gálata alapján alakította ki. s fejleszti tovább kongresz- szusról kongresszusra követ­kezetesen, nagy elvi szilárd­sággal általános politikáját Hogy milyen sikerrel? Elége­dettek lehetünk az ered­ménnyel! Hadd utaljunk a mezőgazdaság szocialista át­szervezésére, mellyel befeje­ződött a szocializmus alap­jainak lerakása hazánkban. Ezzel végleg eldőlt a „ki kit győz le?” kérdése: népgazda­ságunk a maga teremtette szilárd szocialista alapon fej­lődött tovább; hazánk a fej­lett szocialista társadalom építésének szakaszába lépett 1964 decemberében sor ke­rült a gazdaságirányítási re­form kidolgozására, amely hatékonyabbá tette a nép­gazdaság tervszerű központi irányítását, a népgazdasági tervek végrehajtásában. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, a gazdaságirá­nyítási reform bevezetése, az ötéves tervek sikeres teljesí­tése azt eredményezte, hogy jelentősen emelkedett az em­berek életnívója. A reálbérek 1973- ban az 1950-es szint 2,1- szeresét tették ki, az összla­kosság egy főre jutó reáljö­vedelme 81%-kal volt na­gyobb, mint 1960-ban. A ter­melőszövetkezeti parasztok személyes jövedelme 1968/69- re elérte a munkásság átlagos jövedelmi szintjét, sőt a kö­vetkező években meg is ha­ladta azt. A gazdasági területen túl- menőleg kiemelkedő munkát végzett a párt az elmúlt évek­ben a kultúrpolitikában: át­fogóan felülvizsgálta a tudo­mányt, a közoktatást, a köz- művelődést és tanulmányozza a művészetek helyzetét is. A politikai elemzés fontos ta­pasztalatait és az egyes te­rületek hosszabb távú fej­lesztésére vonatkozó követ­keztetéseit dokumentumokba foglalta. 1969-ben kerültek nyilvánosságra a Központi Bizottság tudománypolitikai irányelvei, 1972-ben megje­lent a közoktatáspolitikai és 1974- ben a közművelődési ha­tározat Ezek áz állásfoglalá­sok elvi alapját képezik a tu­dományos, művelődési életben folyó munkának, a pártirá­nyítás nagy jelentőségű esz­közei. Az elmúlt huszonöt, illetve harminchat esztendő igen vázlatos áttekintése azt su­gallja: a magyar nép élni tu­dott a felszabadulás által nyújtott lehetőséggel, mert élén a forradalmi harcokban megedzett munkásosztály és marxista—leninista pártja állt. Az MSZMP lenini poli­tikai irányvonala 1956 óta fő vonásaiban változatlan és tö­retlen. Ezt úgy sikerült el­érnie, hogy a marxizmus—le- ninizmus elméletét alkotó módon alkalmazza a hazai viszonyokra, frissen reagál a valóság változásaira, szoros kapcsolatot tart fenn, egység­be forr a tömegekkel és kö­vetkezetesen a proletár inter­nacionalizmus elvei alapján cselekszik. (Vége) közéleti személyiségektől, s a budapesti diplomáciai képvi­seleteknek a búcsúztatásuk­ra megjelent vezetőitől. Az ünnepélyes aktus — amelyet több száz budapesti lakos is végignézett — a ka­tonai díszzászlóalj díszmene­tével zárult, amelyet Ali Nasszer Mohamed, Kádár Já­nos és Losonczi Pál együtt tekintett meg. Ezután úttörők virágcsokrot nyújtottak át a JSZP KB főtitkárának, a né­pi Jemen állam- és kormány­főjének, majd a magas rangú vendég Kádár Jánossal és Losonczi Pállal együtt gépko­csiba szállt és díszmotorosok kíséretében a Ferihegyi re­pülőtérre hajtatott A légikikötő betonján Kó­dár János és Losonczi Pál, illetve Ali Nasszer Mohamed baráti öleléssel vett búcsút egymástól. A népi Jemen párt- és állami küldöttségé­nek különgépe ezután a ma­gasba emelkedett Ali Nasszer Mohamed el­utazásakor adott nyilatkoza­tában leszögezte, hogy ha­zánkban tett látogatása sike­res volt. A Kádár Jánossal és más magyar vezetőkkel foly­tatott megbeszélések során minden felmerült kérdésben teljes volt a nézetazonosság. A megkötött megállapodá­sok, a most aláírt barátsági és együttműködési szerződések alapján — mondotta — a lá­togatás új mérföldkövének tekinthető Magyarország és a JNDK kapcsolatainak fejlő­désében. A magas rangú jemeni ven­dég látogatásáról és a meg­beszélésekről közleményt adtak ki. Ali Nasszer Moha­med meghívta. Kádár Jánost és Losonczi Pált, hogy tegye­nek látogatást a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság­ban. A meghívást köszönet­tel elfogadták. A látogatás időpontját később határozzák meg. MM, elismerései Tegnap délelőtt Miskolcon, a megyei pártbizottság szék­házában a gazdaságpolitikai osztály rövid ünnepség kere­tében megjutalmazta azokat a társadalmi aktívákat, akik az idén eredményesen segí­tették az osztály munkáját; részesei voltak a borsodi ter­melőüzemek munkáját irá­nyító, szervező gazdaságpoli­tikai tevékenységnek. Az el­ismerést dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára tolmácsolta. Madridi találkozó Hais: a tárgyalások elolt fegyverkezai kell Mint azt korábban jelen­tettük, Alexander Haig amerikai külügyminiszter szerdán a szenátus külügyi bizottságában beszédet mon­dott, amelyben — a koráb­biakhoz hasonlóan — azt fejtegette, hogy a fegyver­korlátozási tárgyalások meg­kezdése előtt az Egyesült Ál­lamoknak fegyverkeznie kell. A TASZSZ szovjet hírügy­nökség washingtoni tudósító­ja a beszéddel kapcsolatban megállapítja: Haig kénytelen volt elismerni, hogy a ha­dászati erők terén hozzáve­tőleges egyensúly áll fenn a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. A külügy­miniszter szavaiból kitűnt, hogy az Egyesült Államok továbbra is csak az erő po­zíciójából hajlandó tárgyalni a fegyverzet ellenőrzéséről, azaz miután sikerült „hely­reállítania” a két ország kö­zött állítólag megbomlott stratégiai erőegyensúlyt. Is­meretes, hogy ezen az ame­rikai kormány a Szovjetunió­val szemben kialakítandó erőfölényt érti. Haig bejelentette, hogy az Egyesült Államok és a NA­TO alternatív tervei között szerepel a nukleáris fegyver alkalmazása úgynevezett „de­monstratív célokból”, azaz az ellenfél elrettentése és a pszichológiai ráhatás érdeké­ben. Megfigyelők szerint ar­ról van szó, hogy a NATO adott esetben elsőként alkal­maz atomfegyvert — hang­zik a TASZSZ tudósítása. Á madridi találkozón részt vevő szovjet küldöttség ve­zetője, Leonyid lljicsov kül­ügyminiszter-helyettes meg­beszélést folytatott Peter Menninggel és Manfred Schulteval, a nyugatnémet Bundestag (szövetségi gyűlés) képviselőivel. lljicsov a beszélgetés so­rán aláhúzta a Der Spiegel című nyugatnémet lapnak adott Brezsnyev-nyilatkozat- ban kifejtett gondolatok, köz­tük a béke megszilárdításá­val és a madridi találkozó eredményes befejezésével kapcsolatos elképzelések fon­tosságát. A szovjet küldöttség veze­tője kifejtette a Szovjetunió­nak a madridi találkozón kápviselt álláspontját. Hang. súlyozta, hogy a Szovjetunió egy mindenki számára elfo­gadható, tartalmas, kiegyen­súlyozott, valamennyi résztve­vőnek a jogokat és a köteles­ségeket illető egyenlőségéi szem előtt tartó dokumentum kidolgozására törekszik. A nyugatnémet képviselők beszámoltak arról a nagyfokú érdeklődésről, amelyet Leo­nyid Brezsnyev interjúja vál­tott ki az NSZK-ban. Kije­lentették : Leonyid Brezs- nyevnek a közeljövőben ese­dékes NSZK-beli látogatásá­ról a két ország együttműkö­désének erősítését, az európai béke és biztonság megszilár­dítását remélik. Üdvözlő távira' teslvcrmeyyénklis A. SZ. DRIGIN elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága tagjának, a Vologda területi Pártbizottság első titkárának, A. GRIBANOV elvtársnak, a Vologda területi Tanács elnökének VOLOGDA Szovjetunió Kedves Drigin Elvtárs! Kedves Gribanov Elvtárs! Megyénk kommunistái, dolgozói és egész lakossága nevében tisztelettel és testvéri üdvözlettel köszöntjük önöket, területük kommunistáit és dolgozóit a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulóján. örülünk annak, hogy az országaink és népeink közötti testvért barátság a proletár internacionalizmus szellemében fejlődik és a nemzetközi kommunista mozgalom marxista-leninista egységét erősíti. Meggyőződésünk, hogy a területeink dolgozói közötti testvért együttműködés, őszinte barátság is hozzájárul a lenini örökség megőrzéséhez. Szívből kívánjuk, hagy a Kommunista Párt vezetésével érjenek el további sikereket céljaik megvalósításában, a kommunizmus építésében, a népeink, területeink közötti barátság elmélyítésé­ben. Elvtársi üdvözlettel GROSZ KAROLY, a megyei pártbizottság első titkára DR. LADÁNYI JÓZSEF a megyei tanács elnöke Fogadás a szovjet itagylővefségeti Vlagyimir Jakovlevics Pav­lov, a Szovjetunió budapesti nagykövete a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulója alkalmából csü­törtökön fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Benke Valéria. Gás­pár Sándor, Havasi Ferenc. Korom Mihály, Maróthy László, Méhes Lajos, Németti Károly, Óvári Miklós és Sor-: lós István, az MSZMP PoliJ tikai Bizottságának tagjai,' Gyenes András, a KB titká-' ra és Apró Antal, az országJ gyűlés elnöke. Jelen volt a! fogadáson a Központi Bízott-’ ság, az Elnöki Tanács, á kormány több tagja, a poli­tikai, a gazdasági, a társadal-' mi és kulturális élet számos más vezető személyisége,' Részt vett a fogadáson a bu-' dapesti diplomáciai képvise-' ljetek sok vezetője és tagja is.' A fogadás meleg, baráti légkörben zajlott le. Brezsnyev kitüntetéseket adott át szovjet személyiségeknek Leonyid Brezsnyev nyúj­totta át csütörtökön a Kreml­ben Andrej Kirilenkónak, az SZKP KB Politikai Bizottsá­ga tagjának, a KB titkárá­nak az Októberi Forradalom Érdemrendet, amellyel 75. születésnapja alkalmából tüntették ki, a kommunista párt és a szovjet állam szol­gálatában szerzett kimagasló érdemeiért. Az SZKP KB fő­titkára meleg szavakkal mél­tatta Andrej Kirilenkónak a szovjet gazdaság kiváló szak­értőjeként végzett munkáját. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB által alapított, az ötvenéves párttagságot ta­núsító kitüntető jelvényt nyújtott át a párt Politikai Bizottsága tagjai közül And­rej Gromikónak, Andrej Ki- rilenlcónak, Arvid Pelsenek, Mihail Szuszlovnak, Dmit- rij Usztyinovnak és Konsz- tantyin Csernyenkónak. Meg­kapta az emlékjelvényt a PB két póttagja, Vaszilij Kuz- nyecov és Borisz Ponomar- jov is. Leonyid Brezsnyev csötőrJ tökön a Kremlben több ma­gas rangú szovjet vezetőnek’ nyújtott út kitüntetéseket. Viktor Kulikov marsallt, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancs-’ nokát a szovjet fegyveres erők fejlesztésében szer­zett érdemeiért, a máso-' dik világháború idején kato­nai parancsnokként tanúsí­tott bátorságáért, 60., szüle­tésnapja alkalmából a Szov­jetunió Hőse címmel tüntet­ték ki. Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter az állami vezetésben szerzett kimagas­ló érdemeiért 70. születés­napja alkalmából megkapta a Szocialista Munka Hőse címet. Két személynek: Jevgenyij Csazov egészségügyi minisz­terhelyettesnek és Szergej Pahamovnak, a Világgazda­ság és a Nemzetközi Kapcso­latok Intézete munkatársának a Lenin-rendet nyújtotta át Leonyid Brezsnyev. ENSZ-főlilkár választás Az ENSZ Biztonsági Taná­csában ismét szavaztak ar­ról, hogy a testület kit ja­vasol a közgyűlésnek a vi­lágszervezet új főtitkárává. Hasonlóan az eddigi szava­zási fordulókhoz, a BT nem tudott dönteni. Hírügynöksé­gi jelentések szerint két sza­vazást tartottak szerda este Kurt Waldheim főtitkái mindkét esetben megkapta a szükséges kilenc szavazatot, de Kína újbóli vétója meg­akadályozta jelöltségét. Ve- télytársa, Saiim Ahmed Sa­lim tanzániai külügvmio1«T3 tér először megkapta a ki­lenc szavazatot, de az Egye­sült Államok ismét vétóval élt ellene. A második Vnenet- ben Salimra már csak nyol­cán szavaztak. A BT a tegnapi szavazás után úgv döntött, hogv mvő hétfőn nemhivatalos tanács­kozást tart. Egy francia ENSZ-kénviselő szerint a BT- tagok akkor fontolóra fog­ják venni, ne kerüljenek-e fel újabb nevek a ’elöltek listájára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom