Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-21 / 273. szám

1981. november 21., szombat

ESZAK-MAGYARORSZAG 3

Mennyit is ér az egymillió? Erre a kérdésre látszólag egyszerű a felelet. Egy családnak sokat., viszont egy közel U000 hektáros gazdaságnak ekkora nyereség nem válik dicsőségére. Legalábbis ezt hittem, lnancson, a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben mégis nagyon örülnek ennek a bizonyos egyetlen milliónak — most már biztos, hogy ennyi az év végi jövedelem. —r Az elnök, Simaházi György egyenesen büszke rá:

— Evekkel ezelőtt egy nagyon lerobbant szövetkezetben választottak meg elnöknek. Rossz termelési szerkezet, elavult géppark, helytelen vejsetésj módszerek jellemezték. Példának: először az idén sikerül elérnünk, hogy földjeinkbe ősszel kerüljön a műtrágya. Eddig ez a munka tavaszra maradt, vagy pénzszűke miatt, végképp el is maradt. Az akkori, nem egészen átgondolt beruházásoknak „köszönhetően” még hat évig el vagyunk adósodva. Évente hárommillió forint hitelt törlesztünk vissza. Ráadásul a fejlesztési alap terhére, ami azt jelenti, hogy minden egyes ráfordításunkat

— pedig ez a pénzügyi kilábalás útja — háromszor is meg kell gondolnunk, s nem a jobbat, hanem az olcsóbbat kell választanunk.

Ennek ellenére idén nagyon jó évet; zárnak Inán- t\son. Az már előfordult, hogy egy-egy évben valamelyik növény helyi rekordot termett, de idén a borsó kivételével, mindegyik kultúra termése elérte vagy túlhaladta a tervezettet. A búza 40 mázsás, a tavaszi árpa 38,5, a napraforgó 24, a kukorica pedig 60 mázsa feletti terméssel fizetett. Szakemberek i tudják, ezek ebben a térségben nagyon jó átlagok. Az elnök mégsem elégedett:

— A kultúrált egy részénél

— mivel azokat vetőmagnak termesztjük —, sikerült, az árbevételt növelnünk. Ennék ellenére nagy költségekkel dolgozunk. A búza egy mázsáját 274 forintért, a kukoricát 265 forintért állítjuk elő. A többi növényünknél is hasonló a kép. Az okok? Nemegyszer elemeztük már mi is. Számításaink egyértelműen bizonyítják: a talajaink elbírják ezeket a hozamokat, de ha csak egyetlen folyamatot is kihagyunk, vagy csökkentjük mondjuk a tápanya: utánpótlás költségeit, akkor az átlagok is visszaesnek. Es ugyanott tartanánk, ahol elindultunk. Kevesebb lesz a költség, de kevesebb is terem.

Egy pillanatra szeretném itt félbeszakítani az elnököt. Mert előfordulhatnának

olyan kérdések, hogy miért termesztenek borsót, ha tudják, hogy ráfizetéses, miképpen lehet, hogy egy liter tejet, 7,60 forintért állítanak elő. ami sok, s nem tűnik indokoltnak. Pedig éppen egy helyes törekvést támasztanak alá ezek a vitatott tények. Az itteni kísérletek egyértelműen bizonyítják, hogy borsó után kilenc mázsával (!) fizetett többet a búza, vagyis a hektáronkénti 1800 forinttal nagyobb árbevétel pótolja a borsó veszteségéi. A tehenészetnél hasonló a helyzet: a magasabb színvonalú takarmányozással — amely tenné-, szelesen növeli a tej önköltségét —, sikerült elérni a 30 százalékos tejhozamnövelést, ami ugyanilyen arányú prémiumot jelent. Vagyis a tehenészet 2,5 millió forintos eredménnyel zárja az évet, s ez a többletköltségek nélkül egyenesen elképzelhetetlen lett volna.

*— igyekszünk megragadni minden olyan lehetőséget, ami a nyereségünket fokozza. Jövőre például nem kevert, hanem egyféle hatóanyagú műtrágyákat vásárolunk. Mivel ezek olcsóbbak, egymillió forinttal javíthatunk költség- vetésünkön. De sajnos, ami bejön a vámon, elvész a réven. A tehenészetben biztos, hogy nem fogunk tudni ilyen mértékű eredményjavításról ismét számot adni. Itt elvesz az egymillió

szorítása

Vagyis a kör bezárult. Lehetnek, s biztos vannak is olyan módszerek, amelyekkel egy-két százezer forintot lehet nyerni. De végső soron ez nem segít a gazdaságon, amelynek fejlesztését ezekben az években kellene megalapozni. Ahogy Simaházi György mondta: ezen a szinten nem szabad megrekedni, mert egy esetleges kedvezőtlen év ugyanoda vetheti a gazdaságot vissza, ahonnan elindult.

— Ha a számok tükrében vizsgálj uk lehetőségeinket, akkor tudjuk a megoldást. Mi évente 16 millió forint üzemviteli Intelt veszünk fel,' hogy termelésünk állandóságát. fenntartsuk. Ezután 1.8 millió forint kamatot fizetünk vissza. Ami tiszta nyereség is lehetne, ha a hitelt nem kellene felvennünk. A következtetés ebből adódik: olyan üzemágat kell a jövőben fejlesztenünk, amel^> a nyereségen kívül, folyamatos árbevételt is biztosít.

Elméletileg könnyű kiokó.s- kodni a tennivalókat. Egy 50 millió forint termelési értékű melléküzemág, amely 20 százalék nyereséget, s havonta egyenletes elosztású árbevételt biztosít, lehetővé teszi, hogy a hitelt még négymillió forinttal visszaszorítsák. A 10 millió forintos nyereség, pedig alapja lehet egy olyan programnak, amely az állat- tenyésztés felé billentené el a gazdaság szerkezetét. Az elnök így érvelt:

— Ha sikerülne egy ilyen ipari, vagy szolgáltató tevékenységet kialakítanunk, akkor éveken belül felépítenénk egy — a jelenlegivel együtt — 800 férőhelyes tehenészeti telepet. Ez azonkívül, hogy négymillió forint nyereséget hozna, állandó árbevételt biztosítana, vagyis a havi 1,5 millió forint, amelyet az eladott tejért kapnánk, fedezné azokat a költségeket, amelyeket eddig csak hitelből tudtunk finanszírozni.

A költségelv szorításában jelenleg ez az út látszik lnancson a legjárhatóbbnak. Nem véletlenül ültek ezért tárgyalóasztalhoz különböző vállalatokkal, szövetkezetekkel, hiszen ha találnak egy jó jövedelmű melléküzem- ágat. akkor el tudják érni azt a méretet, ahol az alaptevékenység kockázatmentesen jövedelmező lehet,

—kármán—

Társadalmi munka - településekért

A településfejlesztő társadalmi munka eredményeiről szóló beszámoló volt az egyik napirendi téma a megyei tanács településfejlesztési és kommunális bizottságának Leninvárosban megtartott ülésén.

Megyénkben örvendetesen magas a társadalmi munka- érték nagysága, amelyet a községek, városok gyarapításának érdekében végzünk. Az utolsó öt év alatt végzett munka értéke elérte á másfél milliárd forintot, jóval túlhaladva a tervezettet. Ez időszak alatt nőtt az egy lakosra jutó társadalmi munka értékének megyei átlaga is.

Többször szerveztek gyermekintézményekhez, jubileumi parkok létesítéséhez, parkosításhoz társadalmi munkát, amelyek széles tömegeket mozgattak meg. A településfejlesztési társadalmi munka ösztönzésére a megyei tanács végrehajtó bizottsága 6 millió forint terven felüli támogatást hagyott jóvá. Ebből az összegből, mint a legjobb teljesítményű város. Ózd 2 millió, Szendrő és P,ólháza, mint legjobb teljesítményű nagyközség 1—1 millió. Bükk- ábrány, Mezönyórád. Füzér, és Dövény községek a legjobb teljesítményű községeknek járó 500—500 ezer forintnyi összeggel részesültek.

A mozgalom eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy a felhívás nyomán kibontakozott munkaakciók jelentős mértékben járultak hozzá a lakóhely fejlesztéséhez. a környezetvédelmi feladatok megvalósításához.

Négyszáz saíupai

Négyszáz darab fa-satupad került ki idén a prügyi Tiszámén te Termelőszövetkezet faipari üzeméből. Az ÉRDÉRT Vállalattal kötött szerződés értelmében látja el ezzel a termékkel a szövetkezet az ország barkácsolóit.

Az újonnan beszerzett gépsorokon készül a cigaretta r

Uj termék a gépsorokon

mersz cig

—< Furcsa nap ez a mai. Egy órával ezelőtt jöttek örvendezve a műszakiak, hogy milyen nagyszerűen sikerüli a Perilla cigaretta próba- gyártása. Még ki sem örvendezhettük magunkat, amikor megérkeztek a Dohész szakemberei és közölték, hogy bajok lesznek a dohányellátással — meséli a nap eseményeit Kovács László, a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár főmérnöke.

Először az öröm nyomába indultunk. Dávid László termelési osztályvezető-helyettes azokhoz a gépekhez kalauzol. amelyek azt az új cigarettát gyártják, amit olyan régóta szerettek volna már az újhelyi dohánygyártók.

— Nekünk jutott a magyar dohányiparon belül a kommersz cigaretta. Amikor önálló lett a gyár, elhatároztuk, hogy mi is bemutatkozunk valami finom, exkluzív áruval. A Perilla finom dohányok keverékéből készül, nem erős. A füstszűrőié teljesen újszerű, perlit- böi készül és nagy a hatásfoka.

Tetszetős dobozát a Kner Nyomda készíti. Az új cigaretta nevére pályázatot írtak ki. Perilla — mint Sátoraljaújhely monográfiája írja — egy régi-régi monda alakja, a környező hegyek, vizek szépséges tündére volt.

A gépek, amelyeken az új cigaretta készül — újak. júniustól üzemelnek.

— Csak nálunk újak ezek a gépsorok — magyarázza Dávid László. — Egy osztrák dohánygyártól vásároltuk, ők már leszerelték. Üjonnan egy ilyen gép 20 millió forintba kerül, mi a kettőt 1 millió 162 ezer forintért vettük meg. Jól működnek, nincs rájuk panasz.

— Több meglepetés is ért bennünket az idén — folytatja ismét a gyár főkönyvelője. — Kiderült, hogy 25 százalékkal csökkent a kommersz cigaretták iránti igény. Ez óriási mennyiség, nem ülhettünk ölbe tett kézzel, azonnal cselekednünk kellett, vagyis olyan gépeket vásárolni. amelyek füstszűrös cigarettákat gyártanak. Ma már látjuk, hogy be tudjuk pótolni az első félév kieséA mikrobusz Nyékládhá- zától Hejökeresztúr felé robog a kis létszámú ellenőrző csoporttal. A mellettem ülő zömök férfi — Makkai László, a MÁV Miskolci Igazgatóság pártbizottságának titkára '— elmélyüli en szemléli a mellettünk „futó” vágányt. Gál Lajos, az igazgatóság automatizálási osztályának vezetője sejtheti érdeklődésem okát:

— Ez a mi játékvonalunk.

— Mit jelent ez?

— Itt szereltük be a legmodernebb n írközlő és biztosító berendezéseket, így hazánk legkorszerűbb vasútvonala lett. A Nyékládhá- za—TIFO közötti vonal korszerűsítése közel 300 millió forintba kerül. Mi ebből a tervezett 90 helyett 61 milliót vettünk igénybe a távközlő és a biztosító berendezések szereléséhez. Ügy takarékoskodtunk, hogy újak építése helyett ki nem használt épületeket vettünk igénybe.

Első állomásunk Hejőke- resztúr. A felvételi épület egyik részét alakították ál jelfogó teremmé. A szakemberek úgy lépnek be. mint a szentélybe. Itt működik a dominó rendszerű biztosító berendezés „agya”, amely több száz kilométer beépített érvezeték. A sínek közvetítésével küldi az utasításokat a váltó és a jelző berendezésekhez. s a , mozdonyokra szerelt. mágneses érzékelőkkel a , gépekhez, azok vezetőihez.

Nyékládháza—TIFO

Villamosvontatás és automatizálás

Az állomást „megnyújtot- ták”, s egy vágánnyal bővítették. Ez tehermentesíti Nyékládházát. A távlati elképzelés szerint innen „toronyiránt” pályát építenek Ernődig. így a szerelvények jókora háromszögei kikapcsolva közlekedhetnek Le- ninváros és Budapest között

A sajószögedi megállóhelyen vigasztalan kép fogad. Az utasok kérésére áthelyezték a megállót, de a tanács máig sem hajlandó átvenni. Az ok: a MÁV-osolc ma kifestik, beépítik az új padokat. Holnap reggel — mint ottjártunk idején — már foghíjasok a padok. ..

Leninvárosba a múlt év december 14-én. határidő előtt gördülhetett be az első villamosmozdony. Mi itt a változás? Koczka István állomásfőnök mondja: tíz év alatt a négyszeresére nőtt a teherforgalom. A korszerűsítés, az állomás bővítése nélkül ma már nem bírnak kiszolgálni a TVK-t, a TIFÖ-t. a hőerőművet. Mi lett a váltókezelőkkel? Mind nagy gyakorlattal rendelkező vasutas, s így valameny- rivi magasabb beosztásba került, Az állomás elnőiesedett. a 87 dolgozóból 57 nő.

Érdekes és meglepő, hogy e város állomásáról pontosan annyian — 12 ezren — utaznak havonta, mint He- jőkeresztúrból. Ügy látszik, hogy az autóbusz erős versenytárs. Felvetődhet a kérdés: érdemes-e a vonatot Tiszapalkonyáig küldeni, ott jóformán csak egy-két utas van, hiszen a község három kilométernyire fekszik.

A palkonyai állomás jelfogó termében néhány szakember szorgoskodik. Kovács Tibor, a MÁV BFF részlegvezető főmérnöke:

— A belső szereléssel elkészültünk, most a lelket leheljük bele.

A villamosmozdony az év közepe óta közlekedik -idá ig. Itt már csak az automatizálás hiányzik. Hejőkeresz- túron mások voltak a körülmények. Százan szinte éjjelnappal dolgoztak. Különösen sokat, fáradoztak a Szamosi Gyula vezetésével dolgozó Rákóczi szocialista brigád tagjai, ők fektették le a kábeleket. Igen nagy az érdeme a Zámborszky Zoltán vezetésével dolgozó ifjúsági brigád tagjainak is.

— A berendezések élesztősénél — emlékszik vissza Zámborszky, a műszerészek brigád vezetője — nem ismertük a vasárnapot, a szabad időt. Rengeteget áztunk, fagyoskodtunk. volt amikor éjjel is dolgoztunk.

— A munka jó ütemben halad — mondja Gál Lajos — A tervezettől 37 nappal előbb, november 24-én befejezzük a Nyékládháza—Ti- szapalkonya—TIFO vonal teljes automatizálását. A pályakorszerűsítés, a villamosítás, az automatizálás eredményeként ezen a vonalon a vontatáshoz felhasznált energiaköltség megközelítőleg a felére csökkent.

Csorba Barnabás

seit, sikerül legyártanunk az év végéig 5.9 milliárd darab kommersz és 1,2 milliárd darab füstszűrös Symphoni- át és Románcot. Nyereség- tervünket mintegy 9 százalékkal túlteljesítjük.

*— Hogyan tudtak ilyen rövid idő alatt pótolni a lemaradást?

— Gyárunk műszaki felszereltsége olyan, hogy naponta tudunk terméket váltani. Ezt az adottságot ki is használtuk, mindig olyan cigarettát gyártottunk, amit sürgetett a kereskedelem. Exportlehetőségünk is adódott az idén. a Dobesz exportosztálya közreműködésével Románcot. Kossuthot és Munkás cigarettát, exportálunk Lengyelországba.

— Évek óta készülnek a füstszűrös Kossuth cigaretta kibocsátására.

— Egy-egy új terméknél mindig nagyon hosszú időt vesz igénybe a különböző engedélyek beszerzése. Most már együtt van minden, az új Kossuth próbagyártása is remekül sikerült. Most azonban az alapanyag-, a do- hányellátás nehézségei jöttek közbe. Nekünk főleg alacsony értékű. C. vagy D kategóriás dohányra van szükségünk, ilyet írnak elő a receptűrák. Ügy halljuk, hogy az idén kevés ilyen dohány termett, magas értékű dohányt tudnak csak kínálni a fermentálók. Jövő évi munkánkat ez rendkívüli módon veszélyeztet:.

— Lehetetlennek tűnik, hogy minden dohánytáblan kizárólag kiváló minőségű, drága dohány termett...

— Nem volt eddig még ilyen gondunk, bá'r az utóbbi években csökkent a do- hánytermes/tési kedv. kevesebb területen vetnek dohányt. Az itthon megtermelt mennyiség nem tudja teljes mértékben fedezni a hazai dohányipar igényeit.

— Ez azt ieienti hogy jövőre importdohánvból készítik a kommersz cigarettákat .

— Nem vásárolták még fel az. összes idei dohánytermést reménykedünk, hogy lesz C és D kategóriás is. Iniportdohánnyal dolgozni egész évben? Elképzelni sem tudom ezl a megoldást.

— Csökkentek-e az áremelkedés után az igények?

— Mi fél év elteltével tudjuk csak felmérni ezt.

— Mikor kerül a boltokba a Perilla ’

— Február-márciusban. Úgy tavasz felé . Jövőre ismét meg kell birkóznunk néhány feladattal, a már említettek mellett is. Fel kell készülnünk a filterrúd gyártására. A Perillához a filterrudat jelenleg a társgyárak kéczfttLLevu.v Györgyi Foto: Fojtáu László