Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-20 / 272. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1981. november 20., péntek üi SZÖTlétesítménv Bolatonfüreden átadták rendeltetésének a SZOT új oktatási intézetét. Az intézet elsősorban oktatási célokat szolgál, de a nyári időszakban szociál-turisztikai célból is igénybe »eszik majd. A tízemeletes épületben 332 személyes kollégium, tíz osztályterem, három nagy előadóterem, 80 ezer kötetes könyvtár, valamint kulturális és szórakoztató egységek kaptak helyet. A főépület előcsarnoka Az új oktatási központ külső képe Brill Kreisky a Csepel Vas- és Fénnivekkei (Folytatás az 1. oldalról) A 13 000 dolgozót foglalkoztató Magyar Papíripari Vállalat Csepeli Gyárában Galli Miklós igazgató és Szikla Zoltán főmérnök tájékoztatta a kancellárt. Elmondták. hogy évi 110 000 tonna termékük — elsősorban hullámpapírok és zsáknak való papírok —, mintegy 10 százalékát exportálják. Mindenütt elismerik jó minőségüket, s ebben nagy szerepük van a Csepelen és az országos nagyvállalat vidéki gyáraiban is működő osztrák gépeknek, berendezéseknek. A legkorszerűbb papírgyártó gépsor például a Voight cég gyártmánya, s régi partnereik közé tartozik az Andritz és a Grazer Armaturenwerk is. Az idén a magyar—osztrák cellulóz- és papíripari kereskedelmi forgalom értéke várhatóan meghaladja a 630 millió schillinget, s ebből jelentős részt képvisel a hosszú távú megállapodás alapján Ausztriába szállított hullámpapír, illetőleg az onnan importált kész hullámdoboz. Bruno Kreisky érdeklődésére elmondták. hogy a cellulóz jelentős részét KGST-orszá- gokból szerzik be. A Csepel Vas- és Fémművekben a vállalat kollektívája nevében Garai Vilmos vezérigazgató köszöntötte az osztrák kormányfőt, majd a szerszámgépgyár munkacsarnokaiban Tari Antal igazgató kalauzolta a vendégeket. A tájékoztató közben elhangzott, hogy a CSVM gyárainak sok éves múltra visszatekintő, hagyományos jó és széles körű kapcsolatai vannak osztrák cégekkel. A tőlük vásárolt kemencék, fémmegmunkáló gépek, műszerek működéséről elismerően szóltak, csakúgy, mint az Ausztriából származó kohászati alapanyagok, szerszámok, alkatrészek minőségéről. Ezt követően Bruno Kreisky megtekintette a Budapest egyik új nevezetességének ígérkező Fórum Szállodát a belvárosi Duna-parton. Niklai Ákos igazgató mutatta be a rövidesen megnyíló impozáns építményt, amelynek a kivitelezője az Universale és a Porr osztrák építővállalat. A rövid látogatás azzal zárult, hogy a Forum vendégkönyvét — a házigazdák kérésére — Bruno Kreisky „nyitotta meg” néhány emléksor bejegyzésével. Este Bruno Kreisky, Lázár Györggyel együtt, megtekintette a Magyar Állami Népi Együttes műsorát az együttes Corvin téri székhazában. íz olasz kenriayfi Párizsban Francois Mitterrand elnök csütörtökön ebéden látta vendégül Giovanni Spadodi- ni olasz miniszterelnököt, aki szerdán késő este érkezett meg hivatalos látogatásra a francia fővárosba Az olasz kormányfő az Elysée-palotából távozva kijelentette, hogy az elnökkel folytatott megbeszélés során teljes egyetértésre jutottak a közös piaci problémákban a gazdasági közösség kormányfőinek közeljövőben Londonban tartandó csúcs- értekezlete előtt. „Londonban nehéz problémákat kell majd megoldanunk, de történész vagyok és tudom, hogy a történelemben türelemre van szükség” — mondotta Spadolini az elnökkel folytatott megbeszélés után azt is kijelentette, hogy Franciaország és Olaszország egyaránt „nagyon kedvezően” fogadja Reagan elnök szerdai kijelentéseit. Az olasz kormányfő a délután folyamán a Hotel Ma- tignonban Pierre Mauroy miniszterelnökkel folytatott megbeszélést Vésel Éri a LesfelsGÉ Tanács ülésszaka Moszkvában csütörtökön a Szovjetunió XI. ötéves tervének. valamint jövő évi tervének és költségvetésének elfogadásával véget ért a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. A három napon át tartó tanácskozáson a küldöttek a Legfelsőbb Tanács két házának, a Szövetségi és a Nemzetiségi Tanácsnak kü- lön-külün megtartott ülésein vitatták meg a tervjavaslatokat. A vitában 47 küldött szólalt fel, tette meg észrevételét, módosító indítványát. Ezeknek, valamint az ülésszak több mint egy hónapig tartó előkészítése során a Legfelsőbb Tanács állandó bizottságainak ülésein elhangzott javaslatoknak, kiegészítéseknek a figyelembevételével emelte csütörtökön törvényerőre a szovjet parlament az ötéves és a jövő évi tervet. Ennek értelmében a Szovjetunió nemzeti jövedelme 1985-ig 18 százalékkal nő. Az ipari termelés értéke az előző tervidőszakéhoz képest 23 százalékkal, a mezőgazdasági termelés egy évre számított átlagos értéke pedig 13 százalékkal emelkedik. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 16,5 százalékkal, a munkatermelékenység pedig 23 százalékkal lesz több, mint 1980-ban. Pnja Friiyss Rolnmbiábaii Púja Frigyes külügyminiszter csütörtökön, közép- európai idő szerint az esti órákban megérkezett latinamerikai kőrútjának utolsó állomására, Kolumbiába. Fogadására a bogotai repülőtéren megjelent Carlos Lemos Simmonds külügyminiszter. Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására; a közeljövőben hazánkoa látogat Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság elnöke. B ékeprogramnak” nevezte az amerikai sajtó Reagan elnök szerdai sajtónyilatkozatát. A washingtoni csomag tálalása ez alkalommal valóban különbözött a korábbiaktól: nem illette a Szovjetuniót és a moszkvai vezetőket gyalázkodó jelzőkkel, s ez alkalommal elmulasztotta megjósolni a világkommunizmus hamaros bukását is. „Báránybőrbe öltözött” a Fehér Ház ura — írta egy washingtoni megfigyelő, érzékeltetve, hogy a szerdai megnyilatkozásnak csak a hangneme különbözött a korábbiaktól. Miről is volt szó az elnöki javaslat-csomagban? Reagan a november 30-án, ©enfben kezdődő szovjet—amerikai tárgyalásokra terjesztette elő ajánlatait. A szovjet középhatótávolságú ballisztikus nukleáris rakéták leszerelését követelte cserébe azért, hogy az Egyesült Államok lemondana az 572 eurorakéta telepítéséről. Ez lenne az a bizonyos „nulla megoldás”, amit oly nagy előszeretettel reklámoznak most Nyugaton. E javaslat tarthatatlanságára már Leo- nyid Brezsnyev is rámutatott a Der Spiegelnek adott interjújában. Kifejtette: a szovjet közép-hatótávolságú rakéták azért léteznek, mert szükség van rájuk az európai katonai erőegyensúly fenntartására, hogy „lekössék” a ha- ' sonló hatótávolságú NATO-atomerőket. Az ezzel ellentétes javaslatok vagy feltételek azt a benyomást keltik, hogy az Egyesült Államok nem igazán törekszik eredményes párbeszédre — írta a moszkvai Novoje Vremja. A szovjet külpolitikai lap kommentátora kifejti gyanúját, hogy Washingtonban már eleve a tárgyalások lehetetlenné tételére törekednek, hogy igazolást nyerjenek a fegyverkezési hajsza folytatásához. Sajátos a nyugati államférfiak reagálása: szinte valamennyi nyilatkozó <uc amerikai elnök békülékeny hangnemére utalva kifejezte azt a bizalmát, hogy a washingtoni „békeprogram” immár meggyőzi a nyugat-európai leszerelési mozgalmak híveit Reagan őszinte szándékairól. Hogy *e sikerült-e neki vagy nem, azt most itt, aligha lehetne megmondani. Tény azonban: a washingtoni hangnemváltozás nem járt együtt olyan lépésekkel, amelyek megköny- nyíthetnék a genfi eszmecserét Reagan lényegében elzárta a tárgyalási napirend jelentős részét kétélű „békeprogramjával”, csökkentette a haladás esélyeit. Szinte bizonyos, hogy a mind erősebbé váló háborúellenes mozgalom sokmillió nyugat-európai és észak-amerikai híve felismeri e veszélyeket, s új kampányt indít a veszélyes atomfegyverek telepítése ellen. Előbb-utóbb a nyugat-európai kormányok számára is teljesen világossá válik: a terv, aminek szószólójává szegődtek, nem biztonságukat garantálja, hanem egy veszélyes katona-politikai akció túszává teszi őket , Reagan fezéinek ügvisszbangja (Folytatás az 2. Mairól) Washington szövetségeset szerdán egymással vetekedve biztosították támogatásukról a Ronald Reagan elnök által ismertetett amerikai tárgyalási javaslatokat Helmut Schmidt nyugatnémet szövetségi kancellár a Margaret Thatcher brit kormányfő bonni látogatása alkalmából tartott közös sajtó- értekezleten „teljes megelégedettségét” hangoztatta Reagan álláspontjával és azt olyan „szilárd alapnak” nevezte, amelyről kiindulva tárgyal majd Leonyid Brezs- nyewel. A nyugatnémet kancellár hangsúlyozottan üdvözölte Reagannek azt a javaslatát, hogy a Szovjetunió egyoldalúan szerelje le összes európai középhatótávolságú rakétáit. Thatcher asszony a maga részéről szintén üdvözölte Reagan megnyilatkozását és azt emelte ki, hogy az amerikai elnök nem fegyverzetkorlátozást, hanem fegyverzetcsökkentést javasolt. Thatcher ezzel értésre adta: helyesli az amerikai követelést, hogy a Szovjetunió egyoldalúan szerelje le összes európai középhatótávolságú rakétáit. Brüsszeli NATO-körökben szintén megelégedéssel fogadták Reagan beszédét. Joseph Luns főtitkár a világ békéje és biztonsága érdekében tett „történelmi” javaslatnak nevezte az amerikai elnök indítványát, ami megnyitja az utat „az igazán jelentős fegyverzetellenőrzési folyamait felé, különösen Európában”. Hasonló szellemben nyilatkozott Emilio Colombo olasz külügyminiszter és Giovanni Spadolini kormányfő. Hangoztatták, hogy Washington figyelembe vette a nyugateurópai érdekeket és aggodalmakat is. A francia lapok Reagan beszédét kommentálva általában rámutatnak arra, hogy az amerikai elnök javaslata „taktikai jellegű”, s egyik célja az, hogy leszerelje a Nyugat-Európában kibontakozott társadalmi mozgalmakat, amelyek tiltakoznak az új amerikai rakéták elhelyezése ellen. Több lap azt is megjegyzi, hogy Reagan éppen Leonyid Brezsnyev bonni látogatása előtt mondotta el a beszédet, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy elébe vágjon a szovjet vezető ott elhangzó javaslatainak. A Le Matin „színpadias fogásnak” minősíti Reagan javaslatát, s azt írja, nem szabad azt hinni, hogy az amerikai elnök egyszerre narifis- tává vált. Taktikai manőverről van szó. de azért nem szabad lebecsülni Reagan gesztusát, mert végeredményben szakít az eddigi amerikai doktrínával. Reagan ugyanis egyáltalán nem akart komolyan tárgyalni a Szovjetunióval mindaddig, amíg be nem fejezték az új amerikai rakéták telepítését. A vezető brit polgári lapok szkeptikusan fogadták Ronald Reagan szerdán elhangzott beszédének érdemi mondanivalóját, azt ugyanis, hogy van-e reális esélye a megegyezésnek a Szovjetunióval az amerikai elnök által felkínált feltételek mellett. „Természetesen Reagan elnök beszédének célja elsődlegesen nem annak a vonzó javaslatnak az előterjesztése volt, amely célul tűzte ki" Európa megtisztítását a nukleáris fegyverektől, hanem inkább az, hogy megerősítse a Nyugat hitét a nukleáris elrettentésben” — írta csülör- i tökön szerkesztőségi cikké- ' ben a The New York Times. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter ebben a szellemben „az Atlanti Szövetség közös értékei és biztonsága iránti mély benyomást tevő kötelezettségvállalásnak” minősítette az elnök javaslatait. A nyugatnémet külügyminiszter szerint az Egyesült Államok így „békeóhajáról, tárgyalási készségéről tett tanúbizonyságot, amit az NSZK teljes mértékben támogat. „Itt van tehát az alkalom, hogy a béke megőrzése útján reális megállapodásokat érjünk el” — jelentette ki. Rómában a l’Unitá. az Olasz Kommunista Párt laoja azért tartja fontosnak a beszédet, mert ez az első eset, hogy az elnök konkrét külpolitikai kérdésekről beszél. A l’Unitá megállapítja, hogy a javaslatok elsősorban Európának szólnak. Az OKP lapja szerint „Európa békevágva késztette az amerikai elnököt arra, hogy tárgyalásokat kezdjen a Szovjetuniód val”.
