Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-20 / 272. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! F A7 MSZMP BORSOD-ABAÜ.T-ZEIWPLßN MTfCYFI BT70TTSAG4NAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 272. szám Ára: 1,48 Ft Péntek, 1981. november 2# Magyar-osztrák kormányfői tárgyalások kezdődtek A hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Bruno Kreisky, az Oszt­rák Köztársaság szövetségi kancellárja csütörtöki prog­ramját tiszteletadással kezd­te: Budapesten a magyar és osztrák zászlókkal díszített Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékmű­vét. A koszorúzás! ünnepsé­gen az osztrák kormányfő kíséretében levő személyisé­gekkel együtt jelen volt Rande Jenő, hazánk bécsi nagykövete. A program ezután az Or­szágházban folytatódott. A délelőtt megkezdődött ma­gyar—osztrák hivatalos tár­gyalásokon Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Bruno Kreisky kancellár ve­zeti a két tárgyaló csopor­tot. Az első munkaülés előtt a két kormányfő négyszem­közti megbeszélésen találko­zott Lázár György dolgozó- szobájában. Ezután a Minisztertanács üléstermében folytatódott a tanácskozás, amelyen a két kormányfővel együtt részt vett magyar részről Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Pullai Árpád közlekedési és postaügyi mi­niszter, Török István kül­kereskedelmi és Kapolyi László ipari államtitkár. Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettes, Randé Jenő, a Magyar Népköztársaság bécsi nagykövete; osztrák részről Kari Lausecker közlekedési miniszter, Theodor Kery, Burgenland tartományfőnö- ke, Heinz Fischer nemzet- gyűlési képviselő, az Osztrák Szocialista Párt-i képviselők és szövetségi . tanácsosok frakciójának ügyvezető elnö­ke, Friedrich Peter nemzet- gyűlési képviselő, az Osztrák Szabadság Párt nemzet­gyűlési frakciójának vezető­je, Otto Gatscha, a kancel­lári hivatal gazdasági koor­dináció és államosított ipar szekciójának vezetője, Jo­hann Josef Denglet, az Oszt­rák Köztái-saság budapesti nagykövete, továbbá mind­két tárgyaló csoportban he­lyet foglaltak más vezető szakemberek is. A szívélyes, baráti légkö­rű tárgyaláson behatóan ele­mezték a két ország közöt­ti kapcsolatoknak az elmúlt években is kedvező alakulá­sát, a gazdasági együttmű­ködés eddig elért eredmé­nyeit, fejlesztésének újabb lehetőségeit és, áttekintették a nemzetközi élet főbb kér­déseit. Bruno Kreisky csütörtö­kön délután Lázár György társaságában Csepelre láto­gatott, ahol előbb a Papír­gyárban, majd a Csepel Vas­es Fémművekben — közvet­lenül a munkapadok, a gépsorok mellett is — sze­mélyes tapasztalatokat szer­zett a magyar—osztrák gaz­dasági együttműködés ,több eredményes vállalkozásáról (Folytatás a 2. oldalon) A MEZŐGÉP Mezőkövesdi Gyáregységében mezőgazdasági gépekhez készítenek alkatrészeket. Képünkön a présgépen készült tárcsákat sorjázzák. Alkatrészgyártás (5. oldal) Sió- és tt-üor (7. oldaií ] J A TOT üése A termelőszövetkezetek IV. kongresszusának előkészüle­teiről készített jelentést vi­tatta meg csütörtöki ülésén a Szovjet filmek fesztiválja Záróiüíiepsi! Leifuvároslan Reagao beszédétek vilápssztagja Az Izvesztyija csütörtökön közölte Szergej Loszev kom­mentárját Ronald Reagan el­nök szerdai beszédéről. A TASZSZ kommentátora megállapítja; maga az ame­rikai elnök, de az Egyesült Államok tájékoztatási eszkö­zei is mint az európai béke megőrzésének valamiféle amerikai programját, sőt, mint „a fegyverzetellenőrzés átfogó programját” igyekez­tek beállítani a beszédet. Ha valóban ez lenne a helyzet, akkor az Egyesült Államok kezdeményezése minden kétséget kizáróan pozitív visszhangra talált volna, elsősorban éppen a Szovjetunió részéről. Sok nyugat-európai és amerikai megfigyelő szerint azonban az elnök javaslatai csupán látszólag békeszere­tő jellegűek; ténylegesen az egyoldalú katonai előnyök megszerzésére, valamint a Szovjetunió és a Varsói Szerződés országaival szem­beni katonai fölény elérésé­re irányulnak. Az ABC ame­rikai rádiótársaság kommen- tátorja szerint „a Reagan- beszéd célja az volt, hogy az amerikai elnököt olyan em­berként tüstesse fel, aki bé­kére és az oroszokkal való tárgyalásokra törekszik, s így akarja megváltoztatni a magáról, mint a hideghábo­rúra és a fegyverkezési haj­szára törekvő személyiség­ről kialakított képet”. A lon­doni The Daily Telegraph felhívta a figyelmet, az ame­rikai javaslatok összeállítá­sa eleve úgy történt, hogy azok elfogadhatatlanok. Ez­zel kapcsolatban a lap a kö­vetkezőket írja: „Washing­tonban nem titok: a Rea- gan-kormányzatban nem is várta senki, hogy Moszkva elfogadja * javaslatokat, mert ez az összes szovjet SS—20-as rakéta felszámo­lását célozza”. Az NBC rá­diótársaságnak a Pentagon mellé akkreditált tudósítója kijelentette, hogy „az euró­pai nukleáris rakéták fel­számolására Reagan áltál ja­vasolt terv egyáltalában nem veszi számításba a Szovjet­unió ellen felhasználható közepes hatótávolságú fegy­verrendszerek más célhajut- tató eszközeit”, a többi kö­zött az európai első vonal­ban állomásoztatott több, mint 700 amerikai bombá­zót, az amerikai tengeralatt­járókra telepített Poseidon- rakétákat, amelyeket a NA­TO közvetlen parancsnoksá- j ga alá helyeztek, valamint Anglia és Franciaország nukleáris ütőerejét. (Folytatás a Z. oldalon) Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa. A december II—12-én Budapesten megrendezésre kerülő tanácskozás előkészü­letei országszerte befejeződ­tek — állapította meg a ta­nácsülés. Az elmúlt hóna­pokban tízezernél több mun­kahelyi közösségi tanácsko­záson és küldöttgyűlésen csaknem 60 ezren mondtak véleményt a TOT kongresz- szusi irányelveiről és javas­lataikkal kiegészítették azt. A javaslatokat a területi küldöttközgyűléseken is meg­vitatták; az országos tanács most felmérte, hogy a me­gyei javaslatok, észrevéte­lek kelilő súlyt kaptak-e á kongresszus elé kerülő do­kumentumokban. A termelőszövetkezeteik IV. kongresszusán 500 kül­dött vesz részt. Őket a te­rületi szövetségek tisztújító közgyűlésein választották meg. A küldöttek között van az a 107 TOT-tag. aki ezeken a tanácskozásokon kapta megbízatását. . ......... i .............. ......................................................-.......... |.................. M unkavédeími kiállítás Miskolcon A Műszaki Árut Értékesítő Vállalat és a Szakszervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Tanácsa közös rendezé­sében csütörtökön délelőtt kiállítást nyitottak meg a miskolci Rónai Sándor Műve­lődési Központban. A mun­kavédelmi kiállításon a MÜ- ÁRT által forgalmazott mun­kavédelmi eszközöket, vala­mint egyéb, a termelést segí­tő termékeket tekinthették meg a meghívott — elsősorban munkavédelmi - szakemberek. Dr. Balogh András, oz SZMT titkára a kiállítás meg­nyitásán elmondta, hogy jól­lehet, ma már elfogadott alapelv a biztonságos techni­ka, ám belátható időn belül nem szűnik meg az egyéni védőeszközök szerepe és fon­tossága a munkavégzésben, ráadásul az egyéni védőesz­közök a termelés részes tar­tozékai. A Műszaki Árut Ér­tékesítő Vállalat évtizedek óta foglalkozik a kereskedelem, a vendéglátás, az anyagmozga­tás és raktározás hazai gyár­tásból és importból származó berendezéseinek, gépeinek forgalmazáséval. A vállalat idei forgalmi terve meghalad­ja az 5 milliárd forintot, s gazdag áruskálájában jelen­tős helyet foglal el az egyéni védőfelszerelések forgalmazó, sa is. A bemutatott védőfel­szerelések között először lát­hatók megyénkben a BNV-n is nagy sikert aratott, s a győri EÍektromobil által gyár­tott értékszállító táska. A ter­mék a biztonságos pénzszál­lítást szavatolja. Jövőre a MŰART ebből a táskából 22 ezer darabot szállít megren­delőinek. A kiállítást novem­ber 25-ig tekinthetik meg az érdeklődök. Az: idén harmincegyedszer rendezték meg hazánkban a szovjet filmek fesztiválját A mostani több mint kéthetes eseménysorozat után a me­gyei záróünnepséget tegnap tartották meg Leninvárosban a Derkovits Gyula Művelő­dési Központban. Az este fél 6-kor kezdődő ünnepi ese­ményen részt vettek a megye és a város párt-, állami és társadalmi szerveinek képvi­selői, s ott volt a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­nak igazgatója is. A vendé­geket és a megjelenteket Oravecz Bertalan, a HNF vá­rosi bizottságának titkára köszöntötte, majd Lábas Jó­zsef, Lenin város Tanácsának elnöke mondott beszédet. Mindenekelőtt örömének adott hangot, hogy városuk kapta a záróünnepség meg­rendezésének lehetőségét Hangsúlyozta, hogy a szovjet filmek fesztiváljának esemé­nyei a korábbi években, s így az idén is kulturális és poli­tikai szempontból egyaránt nagy jelentőségűek voltak, eredményesen szolgálták a két nép közötti barátságot. Az idei borsodi eseményso­rozatnak különös hangsúlyt adott az a tény is, hogy me­gyénkben Miskolcon rendez­ték meg november 3-án a fesztivál országos vidéki megnyitóját Ez ugyan for­mai dolognak számít de az elmúlt több mint két hét fil­mes rendezvényei tartalmi­lag is sok haszonnal jártak. Ezekről a következőket mon­dotta Lábas József tanácsel­nök: — A feszti'.»ál megyei props ramja érdekes és értékes vá-' logatást nyújtott a szovjet filmművészet törekvéseiből és irányzataiból; nagyon szí­nes, nívós műsörkínálattal szolgált Miskolcon és a me­gye hat városában nagy si­kerrel és jelentős érdeklődés mellett tartották az ünnepi filmvetítéseket Harminc te­lepülésen mintegy 70 új és régebbi szovjet filmművésze­ti alkotást mutattak be a 26 ezer néző előtt. A filmbemu­tatók, ünnepi vetítések soro­zatát a szovjet filmművészet­hez kapcsolódó tartalmas ki­állítások, baráti találkozóív, rendhagyó irodalomórák, klubestek egészítették ki. Vé­gigtekintve a fesztivál sok­színű programján, tartalmas rendezvényein, örömmel, álla­píthatjuk meg, hogy a Bor­sod megyei rendezvénysoro­zat eredményes, sikeres és színvonalas volt. A záróünnepség befejezé­seként vetítettek le a szov­jet—olasz koprodukcióban készült Grigorij Csuhraj ren­dezte Az élet szép című fil­met. A bemutató előtt Anatoli) Bormotov, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza igazgató­ja mondott köszönetét a rész­vétel lehetőségéért és elisme­réssel adózott azért az elmé­lyült tevékenységért, ami Ma­gyarországon tapasztalható a Szovjetunió, a szovjet embe­rek jobb és mélyebb megis­meréséért. Ehhez járultak hozzá a szovjet filmek fesz­tiváljának ünnepi eseményei is. lei üívszetit képeznik Nincs elég közvetlen mun­kahelyi vezető a mezőgazda- sági üzemekben, az elmúlt években a vártnál keveseb­ben szerezték meg a szüksé­ges képesítést. Az elkövetke­zendő időszakban viszont foi- dulat várható a képzésben: 1985-ig 7500-an kapnak szak- képesítést a MÉM által kije­lölt 24 szakágazatban. A művezető-jelöltek,' illetve azok, akik már ilyen beosz­tásban dolgoznak, de kellő részismeretek nélkül, az igé­nyeknek megfelelően választ­hatják ki a számukra leg­megfelelőbb tanfolyamtípust A választék bőséges: műveze­tőket képeznek például hat növénytermesztési ágazatban, de több tanfolyam indult az állattenyésztési szakon is. Ag idén mintegy 1200 köz­vetlen munkahelyi vezető kao bizonyítványt, jövőre mintegy 1800-an tanulnak majd a ki­jelölt intézetekben A terv­időszakban ez az év lesz a „leglátogatottabb”, a továb­biakban némileg mérséklődik a művezető-hallgatók száma az iskolapadokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom