Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-13 / 240. szám

megbízhatóság

1981. október 13., kedd

A kövesdi asztalosok híre

Korszerűség ötvenmillió forint értékű munkát kell az idén a Mezőkövesdi Asztalosipari Szövetkezet dolgozóinak elvégezniük. Sok vagy kevés az ötvenmillió?

— Gondoson fölmértük lehetőségeinkéi, még mielőtt a terv elkészült — mondja Nyarai József elnök. — Különben évről évre többet termelünk, az elmúlt évihez képest kereken négymillióval emeltük 1981. évi árbevételi előirányzatunkat. Szerencsére, de talán még helyesebb, ha azt mondjuk: kollektívánk jó munkája eredményeként ez ideig nem voltunk híján megrendeléseknek. Ez annak is köszönhető, hogy egyre inkább speciális feladatokra, vagyis egyedi termékek gyártására vállalkozunk.

— Ez egyúttal nehezebb is, mint szériában gyártani bizonyos faipari termékeket — vetettük közbe.

— Kétségtelen, nagy szakmai tudás, pontosság és magas technikai színvonal szükséges egy-egy különleges irodabútor-típus, egy kórház, iskola vagy más intézmény berendezéseinek elkészítéséhez — hangzik Persze László műszaki vezető válasza. — Azért is szép a mi munkánk, mert változatos, hisz alig akad két egyforma termék. Minden megrendelő — legyen az hazai vágj' külföldi cég — magmás igényt támaszt velünk szemben. Csak egy példát említek: egyetlen év alatt hozzávetőleg 700-fajta terméket gyártunk szövetkezetünkben.

— A szövetkezet nagy exportőr hírében áll.

— A termékszerkezet korszerűsítése nálunk azt is magával hozta, hogy fokozatosan csökkent a bútorgyártás, s a külpiacon jól értékesíthető irodaberendezések, valamint egyéb speciális rendeltetésű asztalosipari termékek készítését helyeztük előtérbe — magyarázza a műszaki vezető. — Így értük el, hogy míg 1979-ben termékeinknek mindössze 20 százalékát exportáltuk, az idén kivitelünk eléri a szövetkezet évi termelésének 70 százalékát.

— Jelenleg milyen kuuoi- di megrendelésnek tesznek eleget?

— Három éve dolgozunk egy Csehszlovákiába irányuló export teljesítésén — veszi át a szót az elnök. — Ennek lényege, hogy Besztercebányán épül egy kórház s a berendezések egy részéi mi állítjuk eíö, egj'ben sző vetkezetünk szakemberei végzik a helyszíni szerelési is. Ebben az évben mintegy tízmillió forint értékű terméket szállítottunk a szomszédos Csehszlovákiába. Jelentős megrendelést kapunk már évek óta a Szovjetunióból, főként irodaberendezések gyártására. Jelenleg egy igen szép feladat megoldásán fáradozunk. A Grúz Köztársaság fővárosában. Tbilisziben befejezéséhez közeleg a Minisztertanács üléstermének építése. Ehhez mi több millió forint értékű faipari berendezés legyártásával járulunk hozzá. Mindössze néhány hónap all csak rendelkezésünkre, de szövetkezetünk időben és a lehető legjobb minőségben1 eleget tesz szerződéses kötelezet tségének.

— Eddig az export zömét a szocialista országokba irányuló kivitel jelentette. Van-e remény, hogy a jövőben tőkés piacra is exportáljanak?

— Most folynak a versenytárgyalások egy nigériai üzletért — újságolja Persze László. — Bízunk benne, hogy a szövetkezet ajánlata minden tekintetben megfelel a megrendelő igényének, s megkapjuk a megbízást. Ezenkívül reális lehetőséget, látunk arra is, hogy bekapcsolódjunk az épülő szállodák berendezéseinek gyártásába, ami szintén jelentős devizabevételt eredményezne.

— Miben keresendő a szövetkezel, sikereinek titka?

— A korszerű, minőségileg kifogástalan termékek gyártásához nélkülözhetetlenek a jó. okos gépek — mondja az elnök. — Ezért több millió forintot áldoztunk gépparkunk fejlesztésére. A legkorszerűbb nyugati gépeket vásároltuk meg. Így például a páros él megmunkáló és élfurnérozó gép, a

Kisgépek szervize

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3

Egy harmadévesnek engedelmeskedik már a vonószék

Jó azért, ha egy kádár díszíteni is tud

Á hordók mesterei

Sárazsadánjrban savanyú a szőlő. Persze csak képletesen. Szálkái Béla, a Jó Keménység Termelőszövetkezet elnöke így „mutatja be” ezt a bizonyos szőlőt: — Az elmúlt évi fagyok, s az ültetvény korszerűsítése alapos ráfizetést eredményez. A huszonöt mázsás átlagterméssel nincs sok dicsekedni való. Számításaink szerint legalább egymillió forintos veszteségünk lesz az ültetvényen. De a lövő érdekében ezt vállalni kell.

Közel húsz éve kezdték meg ennek a 89 hektáros ül- telvénynek a telepítését. Azután annyira elhanyagolták, hogy a legderűlátóbb számítások szerint is tízmillió forint kell a korszerűsítéséhez. Az elnök:

— Keskeny sortávú, s lehetetlen gépesíteni. Gépek talán lennének még hozzá, de alkatrész az ilyen gépekhez már nincs. A tervek szerint egysíkú, függönyös termelési módot alakítunk ki. Ehhez az ültetvényen a tőkék felél — a sortávolság megkétszerezése érdekében — ki kell vágni. Az elmúlt évi korszerűsítés azt eredményezte, hogy a megújhodott terület, csak ötmázsás átlagtermést adott. Még jövőre is csak a felét éri el a várt termésmennyiségnek. De, ha ■ beáll, akkor száz mázsát teremhet hektáronként, és a szőlőfürtök cukrosodása is jobb lesz, tehát a minőség javul.

Négy év alatt hajtják végre ezt a korszerűsítést, amelynek eredményeként jövedelmezi" ültetvény születik. Égj’ kilencszáz hektáros gazdaságban ez a munka meghatározó, mert az ültetvény

annyira elhanyagolt, hogy például idén csak pótlásra 16 ezer oltványt telepítettek!

— Kétszázhetven hektár szántónk van. Ez máshol egy nagyobb tábla. Ennyin hágj' minket gazdálkodni a Bodrog, mert a belviz állandó veszélj'e miatt muszáj volt a terület nagy részét gyepesíteni. Az állattenyésztés ilyen méretnél, s abraknövény-termesztés nélkül, nem lehet meghatározó.

A szövetkezetnek ebben a legnehezebb időszakában kell megalap07,nia a jövőt, amikor nagyon kevés a pénz az újabb beruházásokra.

— Csak azzal szabad foglalkoznunk — mondja az elnök —, ami viszonylag kis ráfordítással, gyorsan visszatérül. A választásunk szokványos. Az ipari-szolgáltató üzemágat először a fővárosban .,indítottuk”. Napjainkra évi 14 millió forintos árbevételű, kilencven főt foglalkoztató üzemággá fejlődött. A takarítás, lomtalanítás, parképítés ennyit hoz. A veszélye az, hogy nehéz az ellenőrzés. Nemrégiben az Igazságügyi Könyvszakértői Intézetet kértük fel pénzügyi vizsgálat elvégzéséi-e. s felsóhajtot- t.unk, amikor mindent rendben találtak. A budapesti melléküzemágak kockázatosak. A munkák legtöbb esetben a művezetőtől s a „szubjektiven kiválogatott” brigádtól függnek. Törekvésünk ezért az, hogy idővel felszámoljuk a fővárosi, tőlünk igen távoli kiegészítő tevéspeciaiis marógép, továbbá a csiszolás és a szerszámélezés korszerűsítésére szolgáló új berendezések üzembe helyezésével nemcsak a termelékenység nőtt szövetkezetünkben. Lényeges dolog, hocv a hozzáértő, a gepekel irányító munkások révén kifogástalan minőségű terméket tudunk kibocsátani. Szerelném külön is hangsúlyozni, hogy a szövetkezet kétszáz fős munkás- és műszaki kollektívája az évek során teljes egés-zében felnőtt a feladatokhoz. Olyan műszaki és szakmunkásgárda nevelődött ki az elmúlt néhány év során, amely a legnehezebb feladatot is képes sikerrel megoldani. Csak példaként említem, hogy 1975-ben csupán egyetlen, faipari technikummal rendelkező szakember dolgozott szövetkezetünkben. most viszont már több, mint tíz technikus vesz részt a termelés irányításában. A fizikai dolgozók körében is mind több azoknak a száma, akik szakmai ismereteik Szüntelen gyarapításával járulnak hozzá a termelés. a gazdálkodás színvonalának javításához.

— Ismereteink szerint a dolgozók ragaszkodnak munkahelyükhöz.

— Elvétve akad olyan dolgozónk, aki elkívánkozik a szövetkezetből — nyugtázza a műszaki vezető. — Az emberek döntő többsége jól érzi magát, s gondolom számítását is megtalálja. Szövetkezetünk át.lagbérszínvo- nala az utóbbi öt évben több. mint 21 ezer forinttal növekedett, ígj' 1980 ban már meghaladta az évi 41 ezrei. Az utóbbi néhány évben igen sokan vettek részt külföldi kiküldetésben is, ami minden szempontból előnyükre vált. Ezenkívül, igyekszünk mind elfogadhatóbb munkakörülményeket teremteni; a közelmúltban új üzemcsarnok építését kezdtük meg; a szakember-utánpótlás biztosítása érdekében pedig tanulóműhelyt létesítettünk. Szeptemberben 29 fiatal, köztük 14 első éves asztalosipari tanuló kezdte mer az új iskolai évet.

l^ovas Lajos

kenységet, s helyette megteremtsük itt helyben, vagy a közeli Miskolcon azokat a részlegeket, amelyek a jövedelmet ugj'anúgy hozzák.

Ennek jegj'ében ma már a megyeszékhelyen egy szerviz, s a reklámdekorációs üzemág működik. Aki ismeri a gyorsan változó Miskolcot, s találkozik a szanálások torzszülötteivel, a sok tűzfallal, vakfallal, akkor találkozik a szövetkezel grafikusainak. a festő-, vakolóbrigádjának munkájával is, hiszen a tűzfalak óriás reklámjait ők készítik el. A másik, nyolc szakképzett szerelőt foglalkoztató üzemág, különböző benzin-, gázolaj kutak telepítésével, s tartálytisztítással foglalkozik.

— Ilyen kis szövetkezetben kétszereseit fontos, hogy gyorsan tudjuk a termelésszerkezetet átalakítani. Rugalmasan alkalmazkodva a mindenkori igénj'hez. Persze más tényezők is számítanak. Legjobban az, hogy a befektetett tőkénk arányában milyen hosszú távon számíthatunk biztos piacra. Legutóbbi döntésünket erre alapoztuk. Az ÉÁÉV tíz évre garantált nekünk vasszerkezeti elemek gyártására állandó, biztos rendelést. A nyílászárók, kor látok, lábrácsok hegesztése, összeállítása a jövőben harminc szakmunkás munkáját köti le. A magtárunkból választottunk le egy 850 négyzetméternyi műhelyt, ahová gépeket vásárolunk. Mintegy egymillió forintos beruházás

Talán egyetlen munkának sincs olj'an vidám zaja, mint a kádárokénak. A tölgyfa kopogása, a vas, vagy rézabroncs pengése, a hordó kon- gása igen kellemes a fülnek, hiszen szüretet sejtet, szüretelni pedig ugyancsak jó. A Hegyalján javában tart a szüret, s elfogynak lassan a hordók Rehavovics Gyula tarcali kádármester műhelyéből is.

— Augusztusban, szeptemberben van a főszezon. Az idén is volt munka elég. Ilyenkor már csak alkalmi vevők jönnek. Tartok is raktáron néhánj' kész hordót, aranytartaléknak. El szokott fogyni. Október elején megszaporodnak a javítómunkák. A gazda szüretre készülve észreveszi, hogj' kárt tett az idő az edényekben. Megbeszéljük az időpontot, így egykét nap alatt elkészülünk vele, miattunk nem szokott késni a szüret — mondja a mester.

— Milyen hordókat kedvelnek a hegvaüai borosgazdák?

— ötven—kétszáz literes hordókat készítünk, ettől kisebbet: sem, nagyobbat sem.

ez, amely gyorsan visszaté- rül.

Érdekes és — ne féljünk kimondani — főleg nyereségközpontú módszer a sárazsa- dányiaké. Mert minél szakképzettebb munkaerőt igényel a munka, annál jövedelmezőbb. Az elnök még egyértelműbben fogalmazta meg, amikor azt mondta: húszszázalékos nyereségszint alatt nem érdemes iparral, szolgáltatással foglalkozni. Ahhoz, hogy gj'enge adottságaink mellett a mezőgazdasági termelés fenntartásához, a továbbfejlesztéséhez feltétlenül szükséges négymillió forintos jövedelem megle- gyen. csak ilj'en mértékű jövedelmezőséggel szabad melléküzemágat kialakítani.

— Ennek alapján fejlesztjük miskolci üzemágunkat is A RAMOVILL Vállalattal kötött szerződés értelmében, a megyeszékhelyen olyan garanciális szervizt alakítunk ki. ahol a külföldi gyártmányú kismotorok, kerékpárok, kerti gépek javítását megoldjuk. A cementgyár mellett már megvettünk egy telket, s a megyei tanács hathatós támogatásával — hárommillió forintot kaptunk a szolgáltatásfejlesztési alapból —. már szereljük is össze a 150 négyzetméter alapterületű csarnokunkat Itt a japán gyártmányú permetezőtől kezdve a kistraktorokig. garancián túl is vállaljuk a hibák elhárításai.

— kármán —

Újabban kisebb hordókat csináltatnak az emberek, azt hiszem azért, mert egyre több Hegyalján a kisparcel- lás, főleg a kikapcsolódást szolgáló szőlő. Az, új, a városi szőlőtulajdonosok körében igen népszerű még a gönci hordó, pontosabban a gönci méretű hordó.

A fészer alatt egy fiatalember szép mintát, évszámot és monogramot, farag egy hordó tetejére.

— Reharovics István — mutatkozik be.

A mester fia másodéves a szerencsi 118. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Húszéves.

— Hogyhogy csak most tanulja a mesterséget?

— Tizennégy éves koromban még nem tudtam dönteni, ezért beiratkoztam a tokaji gimnáziumban. Aztán egyre inkább megszerettem apám mellett a szakmát. De jobb. ha nem beszélek az érettségimről, a szakmunkás- képzőbe ugj'anis igen nehéz volt bejutnom, pusztán azért, mert érettségim van. Most úgy teszek, mintha nem jártam volna gimnáziumba, nem kék hanem három évet tanulok, mint a többiek. Mindegy', lényeg, hogj' kádár lehetek.

— Faragni is tanítanak az iskolában?

— Nem, nem — mosolj'og a kádármester. A kádárnak nem kötelező megtanulnia az ilyen babra munkát. Ezt, önszorgalmából tanulta meg a fiam. Az iskolában ezt nem kérjük számon.

Mint kiderül. Reharovics Gyula a szerencsi iskola szakoktatója.

— Milj'en az érdeklődés itt, Hegj'alján a szakma iránt?

— Négy harmadévesünk, négy másodévesünk és hat elsőévesünk van. Ennyi szakember el is tudja látni a feladatokat. Többnyire megmaradnak a szakmánál a fiatalok. Én, mint kisiparos, 12 tanulót képeztem eddig. Tizenegy ma is kádárként dolgozik.

— Szigorú-e a mester? — kérdezzük az ifjú Reharovi- csot.

— Nemigen hagy lazítani.

— Megdolgoztat bennünket

Már ötven ipari és mező- gazdasági üzemben alkalmazzák a takarékos és biztonságos olajcseréhez a szikoméiért, a Magyar Ásványolajéi Földgá z.k ísérieti Intézel valamint a Közúti Közieke dési Tudományos Kutató In tézet közös szabadalmát. A? ötletes kis berendezés a dízelmotorok olajából kivet’ egyetlen cseppből is képes meghatározni, hogy szükség van-e már a cserére.

az biztos — súgja a másik tanuló, a harmadéves Vajda László. — Szép is lenne, ha éppen az ő tanítványai buknának meg a vizsgán.

— Néhány hónap múlva kezében a szakmunkás-bizo- nyítvány. Mi mindent ind már a mesterségből? '

— Készítünk itt virág- edényt, káposztásdézsát, egy- és kétfülű puttonyt, fickót, lihót, félmelszést is a hordókon kívül. Elsőben és másodikban is egyenes dongájú edényt készítettem vizsga- munkaként, Most azonban már hordót kell csinálnom. Aki hordót tud csinálni, az már kezdi érteni a szakmát. Nem mondom, sok gondot okoz a szerkesztés, főleg az ovális edényeké.

— Mit gondol, meddig tart egy hordó?

— A mestertől tudóm, öt- ven évig ki kell bírnia, ha jól kezelik. De sokan nem értenek hozzá. Olyankor pedig nemcsak a hordó megj' tönkre, hanem a bor is.

— Mit csinálnak a kádárok szüret után?

— Most következik a káposztaszezon. Eltart égj’ ideig. Ilj'enkor jut idő a virágládák készítésére is. Azután leltározunk, fölmérjük az anyagkészletet — sorolja a mester. — Ha ezzel is készen vagyunk, anj’ag után nézünk. Kishutáról, Nag.vhu- táról, Pálházáról szerezzük be a faanyagot. Oda jár minden kádár a környékről. A hordónak szép, nemes fából, kell készülnie. Mostanában' hiánycikk az abroncs, sokat kell utána járni.

Reharovicsék is szüretre készülnek. Hárslevelűt, furmintot termelnek 800 négyszögölön.

— Milj'en a termés?

— Nem lesz több 12 hektónál. Kevés. De a bor kitűnő lesz.

A mester hordói egyébként selejt dongákból készültek. Nem, nem folyatnak, a minőségük jó. de nem olyan szépek, mint az elsőosztá- lj'űak.

A legszebb fát saját célra fölhasználni? Erre nem vinné rá a kádárt a szíve.

Lévay Györgyi Fotó: Fojlán László

A kenőolajok csereidejét meghatározó szerkezet kifejlesztésére azért volt szükség. mert az átlagosan meg- határoz.olt csereidők legtöbbször eltértek a szükségestől. -\z. előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy az esetek többségében még jó minőségű olajat cseréltek. Az észszerű kenőolai-felhasználás érdekében ismerni kell az adott motor igényét és minden esetben a géphez Kell igazítani a cserét. Ehhez ad útmutatást a szikométer.

Egyetlen csepp ereedö