Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-13 / 240. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. október 13., kedd A képernyő előtt Megint Htok és sorozatok A Tárgyalásszünet című sorozat Beteget vegyenek című újabb húszperces játékocskájában lebukott egy hivatásos beteg, illetve hivatásos táppénzcsaló, akitől a tárgyaláson — ítélethirdetés, sőt még a bizonyítási eljárás lezárása előtt darócruhában! — azzal búcsúzhattunk, hogy búslakodott, mert beviszik a börtönkórházba és meggyógyítják, oda a kereső lehetősége. Ez az ember ugyanis abból élt, hogy gyomorfekélye volt, kicsit lógni, táppénzen élni akaró emberek helyett elment belgyógyászati vizsgálatra, a maga fekélyével másoknak szerzett hosszabb-rövidebb pihenőt. Átlátszó, sima csalás, nem is egészen új tipp a táppénzcsalóknak, izgalommentes játék a nézőnek Színészi alakításról nem beszélhetünk, az adás végén a következtetéseket levonó jogász közhelyeket mond. És ez — úgy tűnik — végtelen sorozattá válik. E három évvel korábban, a jobb sorsra érdemes pécsi színészekkel készített kis játék képviselte az elmúlt héten a hazai egyedi tévéjátékokat. Ez pedig elég soványka képviselet volt. Egyedi filmként pergett még a román A város felülről, a BBC Shakespeare-feldolgozásaiból a Hamlet — a nálunk A svéd, akinek nyoma veszett című, Bacsó Péter-film- ből ismert Derek Jacobival a címszerepben —, az amerikai Esküvő vasárnap és a világ egyik legblődebb sorozatából a Folytassa, fönövér című angol darab. Sorozat viszont adódott bőven. Űjra megjelent képernyőnkön Az Onedin család. Ojabb tizenhárom hétre százezreket, vagy éppen milliókat vonz majd a képernyők elé a maga átlátszó történéseivel, de tagadhatatlanul nagy tömegvonzással. Peter Gilmore James Onedin szerepében változatlanul markáns személyiség. Ez a sorozat messze túléli majd időben az ugyancsak mosl elkezdett francia Gaston Phébus, a Piréneusok oroszlánja hat folytatását, az ötrészes sx-ovjet Thyl Ulenspiegelt, a kitűnőnek Ígérkező francia Émile Zola, avagy az emberi lelkiismeret című négyszer kétórás filmet, s főleg túléli a magyar Zokogó Majom sugárzását, amely öt folytatás után holnap este már el is búcsúzik tőlünk. Távolról sem szándékozom az említett folytatásos adásokat bármilyen formában is összevetni, bari ság is lenne azonos pontokat keresni. Mindenképpen örömmel kell a nagy sorozat-dömping közben is üdvözölni a magyar Zokogó Majom elkészítését és bemutatását, s befejezése után még vissza is térünk méltatására. Hasonló örömmel kell fogadnunk a Zola-sorozatot, amely — jóllehet, története eléggé ismeretes — roppant izgalmasan mutatja be a nagy francia író emberi küzdelmét, ad érzékletes képet a múlt század vége párizsi társadalmi ellentmondásairól. Érdemes talán azon töprengeni, mi indokolja a sorozatok, köztük a művészileg gyengébb sorozatok közönségvonzását, sikerét. Ez esetben sorozat alatt értendők a nem összefüggő, egyenként is önállóan érthető darabokból álló füzérek. Például az egyes krimihősök sorozatai. Az emberek többsége hamar azonosul a filmek hőseivel, s ha egyszer belenézett egy sorozatba, többnyire szívesen nézi meg annak a folytatásait is. Például Onedinék családjának története mögött nagyon vázlatosan az angol kapitalista fejlődésből is felrajzolódik valami, s mert a folytatások általában azonos, megszokott időben jelentkeznek, azokra sokan kíváncsiak, jóllehet pontosan körvonalazható elvárasokkal ülnek a képernyők elé. s nagyjából tudják, milyen fordulatokra számíthatnak. Még inkább pontosak az elvárások az egyes krimisorozatoknál. amelyeknél a gyakorlott néző percre tudja, mikor követik el a bűncselekményt, mikor szerez arról tudomást a detektív, mikorra várható a kibontakozás stb. És mert ezek az elvárások rendszerint reálisak, minden a néző elképzelései szerint történik, újra, meg újra leül megnézni az újabb nyomozást, vajon most is úgy történik-e, ahogy az szokott, s ahogy ő már jói tudja. Kaland filmeknél a természetes emberi kíváncsiság ültet a képernyők elé, különösen, ha jól szerkesztik a műsort, s megfelelően felizzított mozzanatnál szakad meg a folytatás. Merőben más kategóriát jelentenek a nagyobb művek, amelyek magvasabb töltésűek, nagyobb társadalmi freskót is felrajzolnak az előtérben látható történet mögött. Mint például e hétről a Zokogó Majom, meg a Zola-sorozat. Jó a sorozat sokféle vonatkozásban, még ha egyikkel-má- sikkal szemben lehetnek is fenntartások. De ha a sok sorozat ennyire az egyedi műsorok rovására megy. már a közhellyé kopott közmondásra kell gondolni: jóból is megárt a sok. Benedek Miklós A nninkásfilmnapk zárása Az idei munkásfilmnapok megyei záróünnepségét október 15-én délután 5 órai kezdettel, a miskolci Táncsics moziban rendezi meg a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa és a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat. Az ünnepségen Csőtai János, Miskolc város Tanácsának elnökhelyettese tart bevezetőt, majd dr. Kovács László, a városi pártbizottság titkára emlékezik meg a szeptember 21-től tartó sorozatról és zárja be azt. Végezetül bemutatják a Norma Rae című amerikai filmdrámát, i Jól sikerült gombakiáliítás Sok érdeklődőt vonzott az elmúlt szombaton és vasárnap a Miskolcon megrendezett kiállítás a gombákról. Amint arról lapunk is hírt adott, a megyei könyvtár előcsarnokában október 10-én és 11 -én az erdei és a megyei gombákkal ismerkedhettek meg a látogatók. A másfél nap alatt több mint nyolcszáz érdeklődó tekintette meg a kiállítást, amelyen több mint százharminc gombafajta szerepelt. A gombákat a látogatók kézbe is vehették, s ismertetést hallhattak tulajdonságaikról, termesztésükről. A kiállítás rendezői tervezik, hogy időről időre szerveznek hasonló bemutatót. SSÉpítőipari knyralvéik tanácskozása Ma este a tévében: Záróra előtt Akik ma este esetleg átkapcsolnak a kettes műsorra, 21.30-tól láthatják a Záróra előtt cimü csehsilovák tévéfilmet, egy már idősödő, özvegy teherautósofőr sajátos szerelmi történetét. A filmből való fenti képünk: Josef Vinklár és Jana Hlavacova, a két főszereplő. Védett terület Sárospatakon Sárospatakon az Attila út, a Szabadság tér, a Rákóczi út és az Arad út által körülhatárolt terület a Bodrogig műemléki jelentőségű tér letté van nyilvánítva. A régi épületekben gazdag városrész a jövőben sem változik lényegesen, hiszen ezen a területen csak a műszaki előírásoknak megfelelően lehet építkezni. A szanálásra kerülő építési telkeken például csak a város középfokú és A negyedévenként jelentkező Nyugalmunk érdekében című televíziós műsor legújabb. 28. adása a polgári védelemmel foglalkozik. A ma, október 13-án délután 4 óra 30 perces kezdettel, az 1-es csatornán bemutatásra kerülő film minket, borsodiakat különösen érdekelhet, hiszen a Bocsi Sörgyárban forgatták. További érdekessége a filmnek, hogy első alkalommal készült színesben. Az alkotók — Bartha Attila rendező. Bucsi József vezető operatőr, Kovalik Károly és idegenforgalmi szerepkörének megfelelő közintézményeket lehet elhelyezni. Az itt létesítendő új épületeknek igazodni kell a már meglevő beépítési módhoz, ráadásul az épületeket magastetös megoldással kell felépíteni Ugyancsak a városképet, a műemléki jelleget erősíti az is, hogy a javasolt közintézmények beépítési terveit az Országos Műemléki Felügyelőséggel kell engedélyeztetni. Juszt László riporterek — egy komplex üzemi gyakorlat mozzanatait elevenítik fel, elsössrban oktatási céllal. Az elképzelések értelmében hagyományos és nukleáris csapás érte a sörgyárat, meg kell kezdeni a mentést, s a bonyolult, háborús körülmények között végezni a termelést. Miként sikerül mindennek eleget tenni, hogyan hajtják végre a különböző egységek a rájuk háruló feladatokat? — erről szól a film. (Folytatás az 1. oldalról) Az emberi környezet védelmében elért eredményeket ismertetve, majd a jelenlegi gondokról szólva elmondotta. hogy ezeknek a problémáknak a megoldásához sok pénz kell, azaz kellene. Több helyütt tapasztalható, hogy a környezetvédelmet szolgáló beruházásoktól, létesítményektől könv- nyen megvonják a pénzt, mint valami mellékestől, pedig később még nehezebb lesz a jelenlegi gondokat megszüntetni, talán nem is lehet. Tulajdonképpen szemléletbeli nehézségek okozzák a legtöbb problémát. Gyakorta találkozhatunk ma is földhözragadt szemlélettel, mely a környezetvédelem kárára kíván takarékoskodni, nem figyelve a legfontosabbra: a környezet mindig az ember környezete, a védelem az ember védelme. Nyilvánvaló, hogy nem elég csupán lakni valahol. Szükséges az is, hogy egészséges, esztétikus legyen a lakókörnyezet. Szükséges természetesen a földnek. a víznek, a levegőnek, a tájnak, a csendnek, a zöldfelületnek a védelme, az esztétikus települések megteremtése, mindezeket tartalmazza, figyelembe veszi a koncepció. Az Állami Tervhivatal határozata értelmében a jövő év végére a megyei környezetvédelmi koncepciók is elkészülnek, a nagy témákhoz méltó társadalmi segítséggel. javaslatok, észrevételek meghallgatásaval, feldolgozásával. Ezt követően dr. Pusztai Béla, a megyei tanács elnök- helyettese tartott előadást Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezet- és természet- védelmi helyzetéről, eredményeiről, gondjairól, tennivalóiról. Az ország számos részéből érkezett jelenlevők előtt részletesen ismertette megyénk adottságait, a nagyarányú iparosításból, a mezőgazdaság kemizálásából adódó tennivalókat, valamint az ezekkel összefüggő környezetszennyezést, a szennyezés csökkentésének, ethárítí sának feladatait. Utalt * előttünk már ismert tények re, melyek szerint az elmúj években Ózdon, Ka zinc bare kán, Leninvárosban. Hejőcsí'i bán a levegő tisztaságán^ védelmét szolgáló beruhst sokra sok millió forintot fo<j dítottak, az eredmény érefj hető, mérhető, ugyanakktj még továbbra is sok a tennH való. Különösen MiskolcíA ahol a városban levő kohn szat, valamint a közeli éréj előkészftő és Sajóbábony erí sen szennyezi a levegőt. Előadásának második rí szében a megye természet értékeiről, országhíres ritW ságairól szólt, a Bükki Nert zeti Parkról, melynek egy té sze szintén itt található, * lázbérci és az aggteleki táj' védelmi körzetről. Megyénk' ben ezeken kívül még 8. ot‘ szagos jelentőségű természet' védelmi területet. 30 megví jelentőségű ugyanilyen terö' letet tartunk nyilván, és méf legalább száz javaslat váréi' bírálásra. A későbbiekben a miskeá' ci agglomeráció várható fej' lesztéséről, a megye városai' nak fejlesztéséről szólt, majd a hulladékok elhelyezésének terveiről, a települések fej' lesztésének elképzeléseiről' kérve mindehhez az építők, a tervezők segítségét. Harmadik előadóként Jatt" cső Gábor, a környezetvédel' mi bizottság vezetője szólt * környezetvédelmi koncepció társadalmi hátterének biz.te sitásáról. A tanácskozás délután ugyancsak előadásokkal foly' tatódott. Előadás hangzott el a területrendezési tervek realizálásának tapasztalatai' ról. Heves, illetve Nógráő megyei hálóz.atfejlesztési ét környezetvédelmi tapasztala' tokról, majd ezután felszól*' lások következtek. A zárszó után a késő dél' utáni órákban a résztvevők egy csoportja Miskolc neve zetességeivei ismerkedett. A mai nap programjában ugyancsak szerepel Miskolc több nevezetességének meg' tekintése. Film a polgári védelemről 1. A svéd hólabda Smink és allűrök nélküli sztár. Amerikában istenítették. Mindaddig, míg el nem hagyta férjét és gyermekét, hogy Rossellini rendezőt Itáliába kövesse. Ez a házassáe sem sikerült. A harmadik szintúgy. Ingrid Bergman 65 éves korában kezdte írni vi sszaem 1 ékezései t. David Selznik, aki akkoriban éppen az ..El fújta a szél"-t forgatta, megszemlélte az. új svéd jövevénvt. Nem, nem volt szép a szó klasszikus értelmében, az orra túl nagy, a fogai ferdék, a szemöldöke kiszedet- len, és soha nem volt az arcán make-up. Soha nem sminkelte magát. „Ez meg fog változni” — hangoztatta gyakran. De semmi nem változott. Még lehetetlen nevét „Eingrid Börgman”. melvbe egész Amerikának beletört a n vei ve, sem módosította. Három évig irta a memoárját. Beváltai,'in nem akarta megírni. De Robert.ino. közel 3U eves lia azt mondta neki: „Mama, ha meghalsz, lehetetlen emberek lehetetlen dolgokat fognak írni rólad, és mi nem fo-j gunk tudni megvédeni, men nem tudjuk, hogyan is történt valójában.” Megértette. Ezek után írta meg. Régi levelekből és naplókból „táplálkozott”. „Semmit nem dobtam el” — mondja. „Mindent megőriztem.” Még azokat a kis cédulákat is, melyeket a gyerekei írtak neki az ajtóra: „Elmentünk egy partira, ma este egyedül kell maradnod.” Egész múltját előszedte dobozokból és ládákból. Már George Bernard Shaw-t is magával ragadta 1945-ben. aki 89 éves volt akkor, és hevesen flörtölt vele. Miért nem játssza e! a Johannáját Amerikában? Mert nem találja jónak? Túlságosan i ntel lekt u -í 1 is. Orléans-i Johanna paraszt- lány. komoly, egyszerű, bátor, de nem elmés, bájos, számító és humoros. Shaw levegő után kapkod, megsértődik azt mondja nem ért hozzá. „Az orléans-i szűz” a legjobb, amit valaha irt. De azért viszont akarja látni. Bergman azt mondja, hamarosan jön a térje, ö is biztosan szívesen eljönne teára. Shaw: „Mit kezdjek a férjével ? Magát akarom.” Eéxje, a fogorvos, Petter Lindström megrémült volna tőle. Akkor, mikor egesz Amerika a laba előtt hevert, a riporterek a ieg.szebb asz- szonynak - kiáltották ki, a „svéd holabdának. aki lel- forrósítja Hollywoodot”, férje lélve zsörtölődött. „Egyszerűen nem szabad annyit beszélned” — prédikálta újra meg újra. „Nagyon intelligensen nézel ki. Hallgass, és hagyd az. embereket gondolkodni, akkor az is leszel.” Ez megsebezte ártatlanságát. félössé tette, bizonytalanná. Mind a mai napig. Es PeLter Lindsttömöt nem túl hízelgő jelzőkkel és jelenetekben ábrázolja. Nem tudja, rossz néven fogja-e venni tőle. „El kell magyaráznom az embereknek, miért hagytam, hogy mindig f döntsön helyettem.” Következik: Az olasz férj Október 13-án 12 órakor megnyitjuk — megnyitjuk — megnyitjuk — megnyitjuk’ az új vas-müszaki kisáruházunkat (Özd, Vörös Hadsereg úti szolgáltatóhoz) Egyes radiátorok 20%-os árengedménnyel!
