Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-13 / 240. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 T9S1. október 13., kedd SZKP-jelszavak november 7-re IRü-meréiylet a brit fővárosban A londoni repeszbomba f A Szovjetunió békeszerető lenini külpolitikáját éltetik azok a jelszavak, amelyeket az SZKP Központi Bizottsá­ga hozott nyilvánosságra a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulójá­nak megünneplésére. A jelszavak az SZKP KB testvéri üdvözletét tolmá­csolják a kommunista és munkáspártoknak és felszó­lítja az egész világ kommu­nistáit egységük és összefor- rottságuk megszilárdítására. Sürgetik a világszocializmus, a nemzetközi proletariátus és a nemzeti-felszabadító moz­galmak legyőzhetetlen szö­vetségének megerősítését. Az SZKP KB testvéri üd­vözlettel fordul a szocialista országok népeihez, a kubai, a vietnami, a laoszi, a kam­bodzsai, az afgán, az ango­lai és az etióp néphez. Üd­vözli a tőkés országok mun­kásosztályát, Afrikának, Ázsiának és La tin-Ameri ká­nak az imperializmus ellen küzdő népeit, az arab népek­nek az izraeli agresszió el­leni harcát. Az európai országok népeit a jelszavak az amerikai nuk­leáris rakéták Nyugat-Euró- pában történő elhelyezése és a neutronfegyver elleni harc­ra hívják fel és felszólítják a világ népeit: küzdjenek az imperializmus, a militariz- mus, a revansizmus és a fegyverkezési hajsza ellen, az enyhülési folyamat elmélyí­téséért, a háborús veszély el­hárításáért. Az SZKP KB felszólítja a Szovjetunió népeit a fejlett szocializmus lehetőségeinek, az ország termelési és tudomá­nyos-technikai potenciáljá­nak teljesebb felhasználására, a termelékenység, a haté­konyság és a munka minősé­gének növelésére, a mezőgaz­daság továbbfejlesztésére. Mi várható Szadat után? (Folytatás az 1. oldalról) Begin szóvivője bejelentet­te: a kormányfő izraeli hi­vatalos látogatásra hívta meg Mubarakot, de az időpontról még nincs döntés. Előzőleg áz izraeli rádió azt jelentet­te, hogy három héten belül újra találkozik Begin és Mu­barak. Menahem Begin hazatérte­kor azt is kijelentette, hogy Szadat halála miatt „a kö­zel-keleti helyzet veszélye­sebbé” vált, ugyanakkor „stabilnak" mondta az egyip­tomi kormányzat helyzetét. A Szadat temetésén részt­vevő külföldi személyiségek java része már szombaton elutazott Kairóból. Többek­kel együtt azonban Alexan­der Haig amerikai külügy­miniszter is az egyiptomi fő­városban maradt, hogy va­sárnap újra tárgyalhasson Mubarak alel nőkkel, az or­szág leendő államfőjével. A MENA egyiptomi hír­ügynökség jelentése szerint Hoszni Mubarak szombaton hivatalos látogatásra szóló meghívásokat fogadott el Francois Mitterrand francia elnöktől, Helmut Schmidt nyugatnémet kancellártól és Sandro Pertini olasz állam­főtől. Hoszni Mubarak egyiptomi alelnök, az államfői poszt várományosa biztosította Ale­xander Haig amerikai kül­ügyminisztert, hogy a kairói kormányzat Szadat halála után is követni fogja a Camp David-i megállapodásokban foglalt rendezési terveket. Haig viszont azt hangsúlyoz­ta, hogy az amerikai kor­mány a továbbiakban is „tel­jes értékű partnerként” ve­szi ki részét az egyiptomi— izraeli alku megvalósításából. A brit fővárost valósággal sokkolta az • ír Köztársasági Hadsereg (IRA) terroristái­nak szombat délutáni véres merénylete, amelynek egy halottja és 40 sebesültje van. IRA-pokolgépek 1980 decem­bere óta nem robbantak Lon­donban, és több mint két és fél éve annak, hogy bárki is életét vesztette volna ilyen merényletekben. A szombaton felrobbantott szerkezet a leggonoszabbak közé tartozik: afféle repesz­bomba, amelyet 15—20 centi­méter hosszú tűkkel töltenek meg, és amely ennélfogva nemcsak detonációjával okoz pusztítást, hanem a szerte­szét repülő, az emberi test legkülönfélébb részeibe lán­dzsaként befúródó tűkkel is. A Victoria-pályaudvarhoz közeli Chelsea-laktanya mel­lett, ahol a robbanás ereje szétrombolt egy ír gárdistá­kat szállító minibuszt, szem­tanúk szerint emberek tucat­jai hevertek szerteszét, ke­zükből, lábukból, arcukból, nyakukból kiálló tűkkel. A sebesülteknek több mint a fele egyébként katona — ők szolgáltak a terroristáknak célpontul. Mind el percig eldöntetlen kérdés — bár szinte bizo­nyosra vehető —, hogy a po­kolgépet valahonnan látótá­volságból, rádióirányítással robbantották fel, különben a tettes aligha választhatta volna meg éppen azt a pil­lanatot, amikor a Towernél díszőrszolgálatot teljesítő ka­tonák minibusza éppen a laktanya bejárata felé ka­nyarodott. Azután, hogy az ír Köz- társasági Hadsereg forma szerint is magára vállalta a robbantást, a brit rendőrség terrorizmusellenes csoportja nyomozást indított ír vagy ír akcentussal beszélő embe­rek után. Mezőkövesdi kezdeményezés Újabb százezer a rokkaiiak számláiéra A rokkantak támogatására létrehozott csekkszámlára szeptember 24—30-ig újabb 112 392 forint érkezett be. A Mezőkeresztesi Áfész 32 859 forintot fizetett be. Buda­pestről, az Országos Érc- és Ásványbányáktól 21839 fo­rint érkezett. A befizetők között most is sok szocialista brigád, általá­nos iskola és vöröskeresztes alapszervezet szerepel. A mezőkövesdi I. Iászló Gimnáziumból Váradi Teré­zia, az iskola KISZ-bizottsá­gának, titkára a következők­ről tájékoztatta szerkesztősé­günket: A gimnázium III/A osztá­lyának KISZ-alapszervezete legutóbbi taggyűlésén elha­tározta, hogy az őszi szüreti munkájukért járó egynapi átlagkeresetüket felajánlják a mozgássérültek megsegítésé­re. Egyúttal felhívással for­dultak iskolájuk alapszerve- zeteihez, hogy csatlakozzanak felajánlásukhoz. A mezőkö- kövesdi gimnázium minden alapszervezete egyetértett a javaslattal, s számításaik sze­rint így 17 ezer forint körüli lesz az az összeg, amelyet majd befizethetnek a csekk­számlára. A mezőkövesdi diákok kez­deményezése igen dicséretes, és figyelemre méltó. Magyarország—Kuba Szélesedő kapcsolatok A Kubai Köztársaság a forradalom győzelme után gyors ütemoen fejlődött. 1961—1965 között a bruttó nemzeti termék évi növeke­dési üteme 1,9 százalék volt. Ugyanez a szám 1966—1976 között már 3,9 százalék, 1976 és 1975' között peaig több mint 16 százalék. A karib- tengeri szigetország gyors gazdasági fejlődésében nem kis szerepe volt az európai szocialista országoknak, a velük való kölcsönösen elő­nyös kereskedelemnek. Együttműködésük fejlődésé­ben minőségileg új szakaszt jelentett, hogy Kuba 1972- ben belépett a KGST-be. A Szovjetunió és a karibi ország gazdasági kapcsola­tainál! jellegéről és méretei­ről az alábbi adatok tanús­kodnak: a 70-es évek végéig a Szovjetunió gazdasági, pénzügyi és műszaki segít­ségnyújtásával 240 létesít­ményt építettek, illetve res­tauráltak Kubában. Ezek az üzemek a teljes ipari ter­melés több mint 10 százalé­kát állítják elő, ezen belül a teljes hen gerel tá ru - tér melés több mint 50 százalékát, a villamosenergia-termelés 32 százalékát. Ezenkívül a Szovjetunió számottevő se­gítséget nyújt Kubának az építőanyag- és építőipar fej­lesztéséhez. S vajon Magyarország mi­lyen módon vesz részt a szi­getország gazdasági poten­ciáljának emelésében? Mint Humberto Pérez Gonzalez kubai miniszterelnök-he­lyettes nemrégiben Buda­pesten elmondta, a magyar —kubai gazdasági kapcsola­tok az utóbbi években mi­nőségi fejlődésen mentek keresztül. Az eddigi ered­mények kiváló alapul szol­gáltak az idén nyáron aláírt 1981—85-ös tervegyeztetési egyezményekhez, amelyek további növekedést irányoz­tak elő. Ebben az öt évben az árucsere-forgalmunk mintegy 70 százalékkal lesz magasabb, mint a megelőző öt évben. Kuba hazánkba irányuló exportja ~ ötször - annyi terméket tartalmaz majd. mint korábban, ha­sonlóképpen a magyar kivi­tel háromszor több áruféle­séget érint. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok kiemelkedő fe­jezete az az együttműködési szerződés, amely az Ikarus autóbuszok kubai gyártását irányozza elő. Hazánk részt vesz továbbá a szigetország nikkeiprogramjában és me­zőgazdaságának korszerűsí­tésében. Hitelekkel járulunk hozzá a kubai tudomány és technikai fejlesztéséhez, földtani kutatásokhoz, vala­mint a hírközlési, az okta­tási központok, a rádió- és tévéstúdiók korszerűsítésé­hez. Kuba ezeket a hiteleket nikkeltermékekkel, valamint friss és feldolgozott citrus­félékkel és egyéb élelmi- szeripari termékekkel viszo­nozza. A nyáron aláírt kétoldalú egyezmények a többi között előirányozták a hosszú távú együttműködési és integrá­ciós lehetőségek megvizsgá­lását, , ami remélhetőleg a gazdasági kapcsolatok to­Ganz-doruk a havannai Budapest-rakparton szolgálja vabbfejlódesét majd. E mberemlékezet óta ez volt az angol főváros egyik leg­rosszabb víkendje: egy, Londonban történt bombarob­banás egy embert megölt, negyvenet pedig megsebe­sített. Jogos a kérdés: ma, amikor a terrorcselekmények nem szokatlanok a földkerekség jó néhány országában, mi­ért okozott egész Angliára kiterjedő, óriási sokkot (szinte valamennyi brit lap ezt a kifejezést használja!! a londoni detonáció? i A robbantás módja nyilvánvalóan a válasznak csak az j ; egyik és nem is a legfontosabb eleme. A szerkezet valóban ! , — ismét csak az angol sajtó általánosan használt kifejezése j — „a leggonoszabb” fajta volt: az úgynevezett repeszbom- , ba, 15—26 centiméteres tűkkel kombinálva. Ez annyit je­lentett, hogy viszonylag nagy körzetben apokaliptikus kép 1 tárult a járókelők, a rendőrök és mentők elé; vérző-jajgató t emberek hevertek a kövezeten, és — mint egy rossz horror- 1 filmben — legtöbbjük testéből hosszú tűk meredeztek. A 1 sokkhatás másik, fontosabb oka azonban az, hogy a Ion- i doniak ettől a naptól kezdve ismét úgy érzik: bárhol, bár- 1 kivel megtörténhet a legrosszabb. 1986 decembere óta t ugyanis az IRA (az ír Köztársasági Hadsereg) szélsőséges < szárnya nem követett el semmiféle merényletet London, i illetve más angol nagyvárosok utcáin, halálos áldozata pe- 1 dig mintegy harminc hónapja nem volt ilyen akcióknak ' Angliában. A Thatcher-kormány „tűzzel-vassal” politiká- i jának igazolására előszeretettel fel is használta ezt az ér- 1 vet, mondván, hogy az IRA terroristái „csak az erő nyel- < vén értenek”. t Mi késztette az IRA-t az eddig Anglia területén fenntar- ; tott ha nem is fegyver-, de legalább robbantásszünet fel- i rúgására? A válasz egyértelmű: az észak-írországi éhség- : sztrájkakció összeomlása. Emlékezhetünk: tíz politikai fo­goly halt önkéntes éhhalált a belfasti Maze-börtönben, i anélkül, hogy a Thatcher-kabinet bármiben is engedett vol- ; na követeléseiknek. A londoni kabinet erre elkövette azt i a politikai-taktikai hibát, hogy afféle diadalkiáltásban tört ki, mondván: íme, a meg nem alkuvás, a kemény ellen- , állás az egyetlen hatékony eszköz, ha az IRA-hoz* hasonló f „politikai terroristákról” van szó. Sőt, sajátos taktikai hú- s zásként a Thatcher-kormányzat elfogadta a foglyok néhány( , kevésbé lényeges követelését — utólag. ) Az IRA — amelynek vezérkarában nyilvánvalóan tovább , tart a szárnyak küzdelme — repeszekkel és hosszú tűkkel reagált a kormány nyilatkozataira és nyilvánvalóvá tette, , hogy az éhségsztrájkakció minapi leállításával a küzdelmet j korántsem tekintik befejezettnek, sőt. „a harcot ezután is­mét átviszik Anglia földjére”. Az ulsteri önállóság hívei , közül is sokan gondolják úgy, hogy ez a lépés nemcsak ] gyilkos, hanem öngyilkos taktika is. tekintettel a brit köz­vélemény félelmére és a félelemből következő nem kevésbé kemény retorziókra. Az északír politikát azonban egyik oldalról sem a józan­ság — hanem már régen a keserűség és a gyűlölet — mo­tiválja. , I A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI ÉRVÉNYBEN: 1981. OKTÓBER 13-TÓL Devizanem Vételi Közép Kiadás! . árfolyam 100 egységre forintban Angol font 6417,53 6423,95 6430,37 Ausztrál dollár 0968,90 3992,89 3996,88 Belga frank r. 92,58 92,67 92,76, Dán korona 480.95 481,43 481,91 , Francia frank 622,71 623,35 6ái;i)S° Hollandi forint 1396,19 1397,59 1398,99 Japán yen (1000) 150,71 150,86 151,01 Kanadai dollár 2888,48 2891,37 2894.26 Kuvaiti dinár 12 267,34 12 279,62 12 291.90 Norvég korona 594,33 594,92 595,51 NSZK-márka 1545,45 1547,00 1548,55 Olasz líra (1000) 29.36 29,39 29,42 Osztrák .schilling 220,63 220,85 221,07 Portugál escudo 53,84 53,89 53,94 Spanyol peseta 36,48 36,52 36,36 Svájci frank 1786,98 1788,77 1790,56 Svéd korona 629,88 630,51 631,14 Tr. és cl. rubel 2697,30 2700,00 2702,70 USA-dollár 3466,75 3470,22 3473,69 VALUTA- (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1981. OKTÓBER 13-TÓL Pénznem Vásárolható Vételi Eladás! legmagasabb bank­jegy címletek árfolyam 100 egységre forintban Angol font 50 6231,23 6616,67 Ausztrál dollár 50 3873,10 4112,68 Belga frank 5000 89,89 95,45 Dán korona 100« 466,99 495,87 Finn márka 100 761,04 808,12 Francia frank 50(1 604,63 642,03 Görög drachma 500 57,24 60,78 Hollandi forint 1000 1355,66 1439,52 Japán yen (1000) 10 000 146,33 155,39 Jugoszláv dinár 1000 84,44 89,66 Kanadai dollár 100 2804,63 2978,11 Kuvaiti dinár 10 11 911,23 12 648,01 Norvég korona 100 577,07 612.77 NSZK-márka 1000 1500,59 1593,41 Olasz líra (1000) 50 000 28,51 30,27 Osztrák schilling 1000 214,22 227,48 Portugál escudo 5000 52,27 55,51 Spanyol peseta 5000 35,42 37,62 Svájci frank 1000 1735,11 1842.43 Svéd korona 100 611.59 649.43 Török líra 1000 24,98 26,52 USA-dollár 100 3366,11 3574,33 ÁLLAMKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKON ALAPULÓ HIVATALOS ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1981. OKTÓBER 13-TÓL Pénznem Albán lek Bolgár leva Csehszlovák korona KNDK von Kubai peso Lengyel zloty Mongol tugrik NDK-márka Román lei Szovjet rubel Vietnami dong Vásárolható leg­magasabb bankjegy címletek 20 SOO 20 1000 100 100 100 10 Árfolyam 100 egy«i ségre, forintban 156,58 167G,14 170.00 910,42 1328,80 63,69 352,87 484.00 170.00 1700,00 682,81 Marjai József Moszkvában Kedden kezdődik Moszk­vában a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsa Végre­hajtó Bizottságának 101. ülé­se. Az ülésre a szovjet fő­városba érkezett Marjai Jó­zsef mini szterel n ök - hel vet ­tes. hazánk állandó kénvise­lője a KGST-ben, a Végre­hajtó Bizottság soros elnöke. A repülőtéren Nyikolaj Tali- zin, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió állandó képvise­lője a KGST-ben. Nvikolai Fage.vejev. a KGST titkára és más hivatalos személyisé­gek fogadtál!. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom