Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-10 / 238. szám
£SZAJt-MAGYAEORSZAGí4íi 1981. október 10., szombat Számadás Ózdról Az Ózdi Népművelési Intézmények honismereti köre a hatodik évkönyvét adta közre. Szerkesztette Nagy Károly, a kör vezetője, lektorálta dr. Szabadfalvi József, megyei múzeumigazgató. Az évkönyv címe immár hagyományosan: Lakóhelyünk, Ózd. A másfélszáz oldalas kötet — elődeihez hasonlóan — sokszínű számadás nemcsak a honismereti kör és tagjainak munkájáról, hanem valamiféle sűrített városi krónika is, amely ez esetben öt esztendő évfordulóit, legfontosabb eseményeit is felsorakoztatja naptárszerűen és így Ózd város utolsó öt évéről nagyon érzékletes képet nyújt, libben az eseménynaptárban megtalálható az is, hogy tájvédelmi körzetté nyilvánították a lázbérci víztárolót, vagy megnyitották egy népi fafaiagó kiállítását, a városban járt a miniszter- elnök, beszámolót tartott a képviselő, egyesítették a környező községeket ózddal, és így tovább. Talán furcsa, hogy az évkönyv méltatásánál éppen a sorrendben utolsó publikációt vettem előre, de ez az ötéves krónika, amelyet Dobosy László — a kötet több más közleményének is szerzője — állított össze, igen híven tükrözi öt év életét és ez a honismereti kör munkájának is dicséretére szolgál. Az említett Dobosy László nyugdíjas iskolaigazgató. A. további publikációk szerzői között van főiskolai tanársegéd, üzemmérnök, pedagógus, múzeumi munkatárs és vezető. Ennek megfelelően oszlik meg a publikáció tematikája is. A kötet élén Nagy Károly a kör vezétője az. utolsó öt év köri tevékenységéről ad precíz beszámolót, majd két településtörténeti dolgozatot olvashatunk. Az egyiket Do- bosy László írta, és az egyko, rí földesúri jobbágyközség, Ózd őslakosságának ragadványneveit elemzi benne. E dolgozatával korábban díjat nyert. A másik településtörténeti írás szerzője Nagy Károly, és Somsál ybánya törté-' netét, illetve a Somsálypusz- tán a múlt század ötvenes éveiben megkezdett bánya termelését mutatja be; korábban ugyancsak díjat nyert pályamunka. Három gyártörténeti témájú írás következik a kötetben. Az egyik szerzője Kovács Károlyné, s azt mutat, ja be, miként alakult a fel- szabadulás óta a dolgozók üzemi étkeztetése az Ózdi Kohászati Üzemekben, a másikban Kurucz János a balesetek megelőzésére szükséges munkaszervezeti feladatokat vázolja fel ugyancsak az Ózdi Kohászati Üzemekben, végül Vass Tibor a kohászati üzemek dolgozóinak életéből való két anekdotát ad közre. Négy művelődéstörténeti írást is találunk a kötetben, amelyek közül az egyikben Dobosy László Móricz Zsig- mondnak ózdi látogatásába emlékezik, a másikban pedig azt mutatja be, hogy hajdan hogyan jártak az ózdi gyermekek a pulnoki polgári is. kólába. Különös figyelmet érdemel Hacsi Lajos korábban pályadijat nyert munkája, amelyben arról számol be, hogy mint pedagógusi miként vezeti a helytörténeti órákat az ózdi gyártörténeti múzeumban; munkájához különböző feladatlapokat is mellé, kel. Saffarik Gyula Irodalmi és képzőművészeti barangolások a barkók földjén címmel világit rá Ózd környéke ■néhány irodalmi-művészeti kapcsolatára. Végül Luca napi szokások Bánrévén cím. mel olvashatjuk Molnár Mihály korábban díjazott néprajzi tanulmányának egy részletét. Több dolgozat ismertetésekor kellett megemlíteni, hogy korábban díjat nyert. Ez azt mutatja, hogy a honismereti kör tagjainak munkáit saját körükön kívül is értékesnek tartják, s ez igen jó. Jó még a kötetben nagyon, hogy a múlt feltárása mellett a jelen felé is nagy figyelem for. dúl, mint például Kurucz János és Hacsi Lajos munkáiban. A kötet egésze rendszeres. folyamatos honismereti munkáról ad számot, jó forrásul szolgálhat Ózd történe., te későbbi kutatóinak. ' (bm) ip-ip, Te!... Jóllehet a Miskolci Nemzeti Színház belső átépitése még tart, ma este már bemutató lesz a Kossuth utca 11. szám alatti Kamaraszínházban. Stephen Poliakoff angol iró kétrészes színművét mutatják be Bányai Gábor rendezésében. A színmű egy angliai kisváros helyi rádióadója discjockey-janak és hallgatóinak kapcsolatáról mond el igen elgondolkoztató dolgokat, sajátos nyelven. Képünkön Földes László — Leonard, a disc-jockey — és Igó Éva — Nicola — alakítója. Pénteken este megvolt az utolsó főpróba, s ma este hétkor — ha függöny nem is húzódik fel — megtartják a bemutatót, a színház idei miskolci évadjának első premierjét. A darab címe: „ ... És Te, szépségem, igen-igen, Te!..." (Fotó: Jármay) Bőd László kiállítása Ma este színházi premier: ...ís Te, szépségem, A szerencsi művelődési központban dolgozó díszítő- művészeti szakkör másfél . évtizedes múltra tekinthet ; már vissza, s ez idő alatt í tevékenységének elismerését számos díj, kitüntetés jelezte. Jelentős szerepet vállaltak annakidején az Északmagyarországi Kaláris elnevezésű népművészeti rendezvény megszervezésében, s munkáikkal maguk is sok- sok tájegységi és országos kiállításon,, pályázaton veitek részt. A díszítőművészeti kört országíszerte számon tartják, bizonyítja ezt, hogy többször kaptak ^meghívást önálló bemutatkozásra. Ilyen meghívó érkezett sa közelmúltban Me- zőberényfoől is, ahol a Petőfi Sándor Művelődési Központban október 11-én. vasárnap délután nyílik meg a szerencsiek bemutatkozó kiállítása. k Éj lipcsei Msrkiir-szílió Űj szállodát kapott Lipcse. Az NDK—japán együttműködéssel két és fél év alatt felépült, 700 vendég fogadására alkalmas szálló az Inter- hotel-szállodahálózat tagja. Mind a japán Kadzsima cég, mind az NDK-beli építővál- lalalok jó munkát végeztek; a létesítmény nemcsak méreteit, de külső és, belső kialakítását, felszerelését, berendezését tekintve is megfelel a vásárlátogató nemzetközi közönség igényeinek. . A szálló ez év tavaszán fogadta az első vendégeket. Az idei őszi vásár idegen- forgalmának lebonyolításában pedig már — gasztronómiai és egyéb létesítményeivel — komoly szerepet vállalt a nevezetes lipcsei vendéglátás hírének öregbítésében. „Miskolci kiállítás rendezésére kért fel a Képcsarnok és örömmel hoztam el újabb képeim egy kisebb kollekcióját ebbe a városba, amely oly sok szállal kötődik életemhez” — vallja Bőd László festőművész, a Képcsarnok miskolci Szőnyi István-termében tegnap délután megnyitott kiállításának képes meghívóján. Bőd László az Alföld szülötte, kisdiákként járt először Miskolcon, majd főiskolásként lakott és dolgozott a régi művésztelepen, ismerkedett a várossal. Családi kötődése is Miskolchoz fűzi, tanári pályáját itt kezdte. Harminchárom éve viszont már nem Miskolcon él. Kötődései miatt mégis miskolciként fogadjuk.' A Képcsarnok Szőnyi István-termében most 41 olajképét mutatja be. Tájképek, csendéletek sorakoznak a falakon, többségben a festő egész éleiét meghatározó szülőföld, a Nagy-Aiföld tájai állnak előttünk Bőd átfogalmazásában. Akad néhány külföldi élmény ihlette tájkép is, például Indiából; harsányabb színekkel, aprólékosabb megfogalmazással jelentkeznek a virág- csendéletek, a tájképeken azonban sokkal inkább a foltokkal való érzékeltetés dominál. Bőd László most kiállított munkáira a hagyományosabb látásmód és láttatá. mód a jellemző. Képeinek többségén a festék felhordásának technikája sajátos színtükrözést nyújt, bizonyos szögekből szinte más és más egy-egy táj hangulata. Falusi utcarészletek, tanyák, bozótos fölötti madárraj, borús, viharos égbolt alatt az ezerszínű föld, az ősz káf rázatos színpompája tár- elénk a vásznakról — öiá1 nyos mértékig valami toV< tűnt falusi világ megt# hangulatával, ugyanakkor ® égboit megszámlálhataüt színt tükröző kavargását valamiféle nyugtalanságot ' keltve. Talán ellentmond# nak tűnik, hogy a hag5'° Hiányosabb láttatásmód# megjelenített témák ugyaf akkor fel is zaklatnak, ^ érezhetően valamilyen ind1! lat feszül valamennyi pen, még akkor is, ha er’ bér alig-alig akad rajtuk.* ha van is. nem főszereplő. A Képcsarnok feladata s emberek otthonaiba elju'rt ni a művészi értéket. E?■>{ a kiállítással jól szolgál! feladatát, mert a szélese®; közönségigényeket elégíti # magas művészi szinten (heneűek) Százkét brigád vetélkedőié Százkét szocialista brigád nevezett be az idén Sátoraljaújhelyen a most már teljes j gai hagyományosnak nevezett éves vetélkedőprog- ra .a. A résztvevők száma, no és a vetélkedőhöz készített ajánlóprogram is tö'bbé-ke- vésbé megszokott már a városban, ami jó is, meg nem is. Jó, mert a városi művelődési központ és a járási- városi könyvtár valóban sok emberhez tud eljutni a maga kínálatával, másrészt viszont elgondolkoztató kell hogy legyen; az évek során nagyjából kialakult a résztvevők köre, s ha vannak is újonnan bekapcsolódók a közművelődési tevékenységbe, számuk aligha meghatározó. Ez persze nemcsak Sátoraljaújhelyen gond, kemény fejtörésre ad alkalmat és lehetőségei a közművelődésben vagy a közművelődésért dolgozó valamennyi hivatásos és ném hivatásos népművelőnek. Ebből Indultunk ki Fehér Józseffel, a Sátoraljaújhelyi városi Tanács köz- művelődési felügyelőjével folytatott beszélgetésünkben. Az évek óta megle■/(. akció- program azonban e fenntartások. reális tények ellene.e sem mond bate «ikertele: nek Igaz, a várót kudurá.is életében mesi’otárW. h >gy a művelődési központ — az átépítés miatt — kiszorult iáját otthonából. Jóllehet a szűkös és nehéz, körülmények között is rendszeresen tartanak kiállításokat — a teljes éves program felsorolása helyett ezúttal csak jeleznénk, hogy a jövő hónapban ismét bemutatkoznak az újhelyi művésztelepen nyáron részt vet-t alkotók! — működtetik a szatcköiöket. író—olvasó találkozódét, todalmi esteket szerveznek, a lehetőségeik nagyot; is behatárw'tak. Behatá'-oitr.k még akkor is, ha r-gy sor rendezvény meg- tartásáb m igen szoros és jó kapcsolat alakult ki a művelődési ház és a városi könyv- , ■ között. Elsősorban a nagy, látványos rendezvényekre nincs helyük, szűkösek a vetítés a mozi lehetőségei s ez akkor is tény és ny ha az iskolákban vannak mozielőadások. Ugyanígy hiányzik a városlakóknak a színház, s a jelenben ez akkor is gond. ha a jövő nagyon szépnek ígérkezik. Ha ugyanis egyszer majd elkészül a művelődési központ átépítése (amelynek kezdíte saj-10 lassan szinte már feledésbe vész!), lesz. színházterem is mozi is meg kisgaléria, nagyobb léptű kiállítások megtartására; Ezt persze nehéz tudomásul venni. S nem lehet eléggé hiányolni a mostani elmaradást. Ugyanakkor pedig talán ez a kényszerű helyhiány is hozzájárult ahhoz, hogy igen határozottan. lendületesen fejlődjön a városban a munkásművelődés. Nemcsak a formák kialakításáról, hagyománnyá tételéről van itt szó, hanem arról is hogy igen rangos előadó- és alkotóművészeket tudtak megnyerni maguknak egy-egy vendégszereplésre. bemutatkozásra És meg tudták nyerni magukat az. érdekelteket is. Mert igaz ugyan, a város kulturális rendezvényein részt vevők köre viszonylag állandósult. De ebben az állandósult körben meglehetősen magas a kétkezi dolgozók aránya. Tény és való: ma már nem kell szervezniük a hallgatóságot egy-egy rendezvényre. S nemcsak a rendszeressé vált. fórum látogatott, ami- koris a város belső életének gondjairól lehet véleményt cserélni. Egy-egv kiállítás- nyitásra — a délután 5 óra> időpont ellenére — is összejönnek hatvanan-hetvenen. Népszerűek a szocialista brigádok klubjának előadásai, sokan és szívesen vesznek részt a könyvtári vetélkedőkön. Mindezek azonban már kialakult formák. Az idén éppen ezért próbálkoztak és próbálkoznak meg azzal is, hogy bevonják a szocialista brigádokat a kulturális élet más jellegű eseményeibe is. Hagyományosan visszatérő országos eseménye például Sátoraljaújhelynek az Édes anyanyelvűnk verseny. Ha nem is résztvevőként — középiskolások országos versenye ez —. de hallgatóként szeretnék őket is megnyerni S ezzel legalább kapcsolni őket az anyanyelv művelésének. gondozásénak ügyéhez A Kazinczy-évforduló jó apropót is szolgáltat hozzá. S nemcsak arról van szó. hogy hallgatóságot szeretnének „toborozni” a versenyző fiataloknak. Újfajta feladatot, gondozásra váró területet is találhatnak ezzel. Méghozzá nagvon szép feladatot. (csutorás) Szüret Pap Gyula rajza iskoiák, figyGlemi MEGKEZDTÜK AZ 1982. ÉVI ISKOLAI TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSOK SZERVEZÉSÉT! EGY- ÉS TÖBB NAPOS UTAKAT AZ ORSZÁG BÁRMELY TERÜLETÉRE BIZTOSÍTUNK! VÁRJUK SZIVES ÉRDEKLŐDÉSÜKET! UTAZÁSI IRODA Miskolc Zsolcai kapu 18 Telefon; 33-572 Telex-62-204.
