Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-09 / 237. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 ,1981. október 9., péntek ... Beszélgetés a vezérigazgató-helyettessel A szakszervezeti bizottság (Folytatás a 3. oldalrőt) Az érintett területek po­tenciális teljesítőképessége mintegy 170 ezer tonna több­let gabonaegység előállítására adna lehetőséget. Igaz, hogy ez nem olcsó dolog, több mint két és íél milliárd forint ér­tékű meliorációs munkát fel­tételez. A ráfordított összeg azonban számításaink szerint 7—8 év alatt megtérül. A Bodrogköz térségének komplex meliorációs rende­zési terve már elfogadott, de ugyanilyen megoldást kíván a Taktaköz és a dél-borsodi területek vízrendezése is. Úgy ítélem meg, hogy a megyei eredmények elérésé­hez eddig is nagy segítséget kaptunk a Mezőgazdasági és Éllel mezés ügyi Minisztérium­tól, a Pénzügyminisztérium­tól és az Országos Tervhiva­taltól, amit a megye agrár­ágazatában dolgozók nevében is tisztelettel megköszönök. Ügy érzem viszont, hogy már a közeljövőben indokolttá vá­lik a konzultáció a mezőgaz­dasági termelés és feldolgo­zás közötti összhang megte­remtése érdekében a gabo­na-. a hús- és a cukoripar tei-ü létén. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdaság és élelmi­szeripar helyzetéről, vala­mint a földtulajdont, a föld- használatot és a földvédelmet szabályozó törvények végre­hajtásáról előterjesztett be­számolót, az ágazat eredmé­nyeit, gondjait és további tennivalóit helyesen tárta az országgyűlés elé. Meggyőző­désem, hogy agrárpolitikánk következetes folytatásával az ágazat nagyobb eredmények elérésére képes megyénkben is. A beszámolóval egyetér­tek és azt elfogadásra aján­lom. SZABÓ ISTVÄN, az MSZMP Központi Bizottságának tag- i Ja. a Termelőszövetkezetek Szilágyié Brogü Erika felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Választókerületemben, a mezőcsáti járásban mi is to­vább kutatjuk az előrelépés lehetőségeit. Területünkön a 18 mezőgazdasági üzemből 10 kedvezőtlen adottságú, a föld minősége alatta van mind az országos, mind a megyei át­lagnak. Kedvezőtlen adottsá­gú üzemeinkben a termőföld védelmének minőségi javítá­sában lényeges előrehaladást a lehetőségek korlátozottsága miatt nem sikerült elérnünk, az üzemi szervezettség javí­tását és a szakemberellátott­ság színvonalát igyekeztünk emelni. A fiatal szakemberek kihe­lyezése azonban sok új prob­lémát is felvetett. Ezekről szeretnék beszélni. A képzett, jól felkészült, már gyakorlat­tal rendelkező agrár végzett­ségű fiatalok szívesebben mennek olyan üzemekbe, ah' 1 biztosítva látják a fejlő­dést, előrelépésük útját, ahol kevesebb a gazdálkodásban a Országos Tanácsának elnöke kiemelte: az agrártermelés és a fogyasztás elért színvonala politikai rendszerünk stabili­tásának egyik tényezőjévé vált. Az is nagy jelentőségű, hogy az elmúlt évtized vég­képp megérlelte parasztsá­gunk azonosulását az agrár- termelés szocialista rendjével, formáival és módszereivel. Leszögezte: pártunk az utób­bi negyedszázadban fellépett és küzdött a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés fon­tosságát tagadó dogn>atikus nézetekkel szemben éppúgy, mint a mezőgazdaságot túl­értékelő, iparéi lenes kispolgá­ri szűklátókörűséggel. E po­litika nyomán fejlődő viszo­nyok között újabb és mélyebb tartalmat kapott a munkás- paraszt szövetség. Egyértel­műen megállapítható: az ed­dig elért eredményeket tár­sadalmi teljesítménynek te­kintheti ük. A termelési szerkezet át­alakítását, az exportirányult­ságot kijelölő párt- és kor­mányhatározat további fejlő­dési perspektívát nyit, s al­kalmat ad a mezőgazdasági élelmiszer-termelés adottsá­gainak kiaknázására. Egyér­telmű, hogy a mezőgazdaság meghatározói továbbra is a nagyüzemek, s az általuk in­tegrált háztáji kisegítő gaz­daságok fontos kiegészítői a nagyüzemek teljesítményei­nek. A TOT elnöke határozot­tan leszögezte: a gazdálko­dás természetes velejárója­ként fogjuk fel a differen­ciálódást. Ez jelentős hajtó­erő, de nehézségeket is okoz, ez utóbbiak felszámolása szintén egyike napjaink fon­tos kérdéseinek. Befejezésül az MSZMP Központi Bizott­sága nevében a beszámolót elfogadásra ajánlotta az or­szággyűlésnek. Pénteken, október 9-én ünnepli a világ több millió postása a 12. postai világna­pot. 107 évvel ezelőtt. 1874- ben ezen a napon alapítot­ták meg a nemzetközi posta- szolgálat koordinálása, to­vábbfejlesztése érdekében az Általános Postaegyesületet, melynek 22 alapító országa között volt Magyarország is. A szervezet, melynek nevét később Egyetemes Posta- egyesületre (UPU) változlat­emberkihelyezés feltételeit igyekszik a beruházási tá­mogatások koordinálásával javitani. Előreléptünk az elmúlt időszakban a termelési szer­kezet javítása, a költségtaka­rékos gazdálkodás mellett, az ipari tevékenység fejlesztésé­ben. A mezőgazdasági ipari tevékenységnek jelentős sze­repe van nemcsak a nyere­séges gazdálkodásra való tö­rekvésben, hanem a foglal­koztatottság színvonalának emelésében is. Jó irányú vál­tozást értünk el az itt élő emberek szemléletében. Nő az igényesség önmaguk mun­kája és környezetük iránt is. Engedjék meg, hogy rövi­den hivatkozzam munkahe­lyemre. az ároktői Dél-bor­sodi Termelőszövetkezet kon­fekcióüzemére. ahol mint mű­vezető dolgozom. Munkatár­saimmal együtt évente több alkalommal veszünk részt a mezőgazdasági termékek be­takarításában. Az üzemünk­ben képződő nyereség — és így van ez. másutt is — dön­tő része a mezőgazdasági termelés tárgyi feltételeinek javítására szolgál. Jól meg­fér egymás mellett mezőgaz­daság és ipar. Tájegységünk további fel­adatai között szerepel a ta­lajadottságok javítása, a ter­melési szerkezet racionális változtatása, az árunövény­termelés fokozása és a minő­ségi munkavégzés minden te­rületen. Nagy fejlődési lehetőséget látunk az erős mezőgazdasági üzemek gyengéket támogató társitási programjában, ter­mészetesen a kölcsönös elő­nyök alapján. Az új szabá­lyozók és támogatások beve­zetése után azt reméljük el­érni. hogy az alacsony haté­konyságú üzemeink felfejlőd­jenek, legalább az átlagos szintre. Kérésünk hogy a miniszté­rium továbbra is nagy fi­gyelmet fordítson a kedve­zőtlen termőhelyi adottságú üzemek tevékenységére, mert az itt dolgozók munkájukon keresztül jelentősen hozzá­járulnak ágazatunk VI. öt­éves tervfeladatának teljesí­téséhez. * Több más képviselő fel­szólalása után Váncsa Jenő válaszolt a vitában elhang­zott kérdésekre. A miniszteri választ hatá­rozathozatal követte: az or­szággyűlés a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolóját, valamint a fel­szólalásokra adott választ jó­váhagyólag tudomásul vette. Ezzel a parlament őszi ülésszakának első napja — amelyen felváltva elnökölt Apró Antal és Cservenka Fe- rencné — befejeződött. A képviselők pénteken 10 órá­tól — az elfogadott napirend­nek megfelelően — az embe­ri környezet védelméről szóló törvény megvitatásával foly­tatják munkájukat. ták, 1948-ban lett az ENSZ szakosított intézménye, s ma már 163 tagja van. Az idei világnap jelszava: „A posta nem ismer határo­kat”, a szervezet alapokmá­nyának egyik fő elvét fejezi ki, miszerint valamennyi tag­ország egységes postaterüle­tet alkot. Ez teszi lehetővé, hogy a postai küldemények akadálytalanul eljussanak a címzettekhez szerte az egész világon. titkára biztat, a témában a műszaki vezérigazgató-he­lyettest keressem. Ö, mint a vállalati művelődési bizott­ság társelnöke, mindenről tud,, megválaszolja kérdései­met ... Kicsit elnémulok e szokatlan „jelenség” halla­tán, hiszen a beidegződés szerint, vállalatoknál közmű- velődésüyyben a „szakszer­vezetieket” kell keresni. Vé­gül is Burgony László ajta­ján kopogtatok, ö az Észak­magyarországi Áramszolgál­tató Vállalat műszaki vezér­igazgató-helyettese. Elmon­dom neki a fentieket, cso­dálkozik rajta, ha máshol másként van ... A kérdést azért csak felteszem: — Van-e valami különös (személyes) oka, hogy ilyen tevékenyen (s nem formális részvételt vállalva) „érdek­lődik” a művelődés ügye iránt? — Az alatt a két évtized alatt, amit itt töltöttem, olyan jelentős szakmai vál­tozásokat éltünk át, amivel lépést kellett tartanunk, hogy érdemben végezhessük munkánkat. Hogy ezt ho­gyan csináltuk, azt a fo­gyasztók hivatottak megítél­ni. De megmondhatom, hogy kibírjuk a hazai és a nem- zetközi összehasonlítást. Mindez elsősorban szakmai felkészültséget, továbbkép­zést igényelt; az erősáramú és a gyengeáramú techniká­tól kezdve a számítástechni­kán át a korszerű gépészeti technológiai berendezések megismeréséig követelmény- nyé vált az új ismeretek el­sajátítása. Ez a meghatározó oldal. Van egy másik té­nyező is: vezetőként rossz tapasztalatként kellett meg­élni, hogy kiváló szakmai felkészültségű egyének poli­tikai, általános műveltségbe­li kérdésekben nem állták meg a helyüket; ez egyér­telműen és konkrétan je­lentkezett a minősítésükben. Ma már igen nagy súllyal esik latba a vezetési kultúra milyensége, hiszen minde­nekelőtt emberekkel kell foglalkozniuk a vezetőknek... Ilyen tapasztalatok alapján jutottunk el odáig, hogy a szűkén értelmezett szakmai képzésen túl az alapművelt­ség megszerzésétől az egye­temet végzettek szervezett továbbképzéséig érdemben foglalkozzunk a művelődés ügyével. Ha van személyes indítékom, ez az, de hozzá­teszem: minden, amiről be­Miskolcon járt, illetve Mis­kolcon vendégszerepelt szer­dán este Andai Györgyi és Juhász Jácint. Az ismert fő­városi színészpár a Borsod megyei Hónai Sándor Műve­lődési Központ klubjában, a Színház a pódiumon sorozat­ban mutatta be egyórás műsorát. Az előadóest egyes számainak összeköté­sére gyakran idézték-dúdol- ták Walla Ervin gitárkísére­tével az Arra gondoltam ■. ■ kezdetű dal néhány sorát, s e daltöredékek közben én meg arra gondoltam, hogy ismert és rangos művészek­nek önálló estjeik, vidéki körutakon bemutatott műso­raik keretében sem szabad­na engedni a tőlük méltán elvárható színvonalból, nem szabadna pongyolán felfogni fellépésüket, hanem úgy kel­lene előadniok mindent. széliem, alapvető vállalati érdek. — A vezetési kultúráról mondottak azt sejtetik, nogy nagy fontosságot tulajdoní­tanak az emberi kapcsola­toknak . .. — A mi vállalatunk 2800 dolgozója 46 telephelyen dol­gozik; elég, ha csak a fo­gyasztószolgálati szerelőpá­rokra, az üzemi'gazgatósági karbantartókra, a hálózat- szerelőkre és építőkre gon­dolunk: belátható, hogy a munkahelyek száma ennél sokkal több; naponta meg­haladja a 100-at... Ebben a helyzetben, amikor az együtt dolgozók közötti tá­volság néha 50—100 kilomé­terre tehető, az emberi vi­szonyoknak, a jó munkahe­lyi légkörnek alapvető fon­tossága van. — A vállalati művelődési bizottság tevékenységéről szóló beszámolóban olvas­tam, hogy a munkahelyi ve­zetőktől aktív részvételt vár­nak a művelődés szervezé­sében; „törekedniük kell olyan munkahelyi légkör ki­alakítására, amely egyértel­műen ösztönző hatással van a művelődésre”. Mi ennek a gyakorlata? — Előbb szeretném kije­lenteni: nálunk az az alap­állás, hogy nem művelni kell — hanem művelődni. Így értelmezzük a közműve­lődési törvényt. Ha tehát ezt valljuk, akkor a munkahe­lyi vezetőknek először ön­maguknak kell előbbre lép­niük, hogy példát mutathas­sanak; emellett kötelességük, hogy a dolgozók művelődési lehetőségeit biztosítsák. A mi helyzetünkben ez nem is lehet másként, ezt az ügyet egy-két népművelővel nem lehet kiszolgálni... Ha ná­lunk azt mondja egy mun­kahelyi vezető, hogy nem járul hozzá egy dolgozó to­vábbtanulásához, mert gond­ja van ebből, azt mi nem fogadjuk el. Csak akkor nem támogatjuk valakinek a továbbtanulását', ha az a vállalati érdektől távol áll. Néhány számadat: az ÉMÁSZ 2800 dolgozója kö­zül az elmúlt öt év során 300-an vettek részt az állami oktatás valamilyen formájá­ban : felearánvban középis­kolába jártak. Ugyanezen idő alatt 1473 fizikai és 617 nem fizikai dolgozó volt va­lamilyen tanfolyami képzés vágy továbbképzés részese; a tervezetthez képest ez plusz 393 embert jelent... mintha azt anyaszínházuk, vagy anyaszínházaik színpa­dán tennék. Például, ha egy színdarabrészietet mutatnak De. annak olyannak kell len­nie, mintha a teljes előadás­ból egy részletet látnánk, az­az a részletnek a színház előadása egészéi kell ízeiben megéreztetnie. Sajnos, nem mondhattuk el ezt a Miskol­con. látottak alapján. Moli- ére-részletek, majd Pygma’i- on-töredék, végül Szakonyi Hongkongi parókájának egy darabkája követték egymást, — különösen a legutóbbinál — bosszantóan fellazult elő­adásban, pontatlanságokkal, fegyelmezetlenséggel terhel­ten. Juhász Jácint volt meg­hökkentően indiszponált. vagy fáradt, vagy egyszerű­én unta már a ki tudja, há­nyadszor felmondott műsort. Andai Györgyi szép szöveg­— Vannak azért gondjai' is, például az alapműveik' megszerzését illetően. Itt n, nusz az előjel, s ennek egi'í oka az újratermelődésD* keresendő. Éppen ezéj 1981. januárjától olyan v'{ zérigazgatói intézkedés víj hogy felvételnél a nyolc í taláno« iskolai végzettségi, rendelkezőket előnyben U, részesíteni; ha valaki ez? nem rendelkezik, akkor * kalmazható, ha munkássá ződésben vállalja az által1 nos iskolai végzettség m# szerzését. Ezt be fogjuk t»‘ tani... — Az oktatás, a kép#, továbbképzés rendszere !’ az eredmény jól regisztrál ható, kitapintható. Hogy* tudják megítélni az önn't velés, az egyéni művelő# helyzetét? — A legalapvetőbb ink* mációs csatornát a szoci* lista brigádok léte jelenti '* éves értékelésekkor arra 1 fekszünk, hogy egy-egy bí gádot a maga fejlődéséi ítéljünk meg, ne máshoz W sonlítgassunk. Brigádjai* révén egyre szélesedő a szí* házak, mozik, múzeum*" kiállítások, könyvtárak lát* gatása, a különböző szakK' rökben való ténykedés. ( az író—olvasó találkozók0 résztvevők száma. Ügy v° jük, kiemelt szerepet töltf a közízlés formálásában kulturált munkahely megé remtése is. Ezért tartjuk i1 lentősnek a vállalati körű* tárak, üdülők, hétvégi pi# nők és klubok gyarapítás* szépítését. De nem szelt ném idealizálni a helyzet a munkakultúra, a műnk* fegyelem terén elért er# ményeinkhez képest még'1* miben felzárkózni a „mű# lődés”, „élés” terén — s# gezte le Burgony László# zér igazgató-helyettes. , Az ÉMÁSZ vállalati rÉ velődési bizottsága, amik értékelte az elmúlt öt 1 munkáját, meghatározta következő évek feladatai!1 A „szellemet” jól jellemzi1 az általuk megfogalmazd gondolat: „A brigád tag? szemléletének változása r tükröződik az üzemi dem# rácia egyes rétegfórum# történt megnyilvánulásai* ban is. Véleményükben b# ne van, hogy az az ember' lehet tanult, művelt, # nem szocialista, de a szoci* lista ember nem lehet n’11 velellen.” mondásának részi etszépséí, nem ellensúlyozhatják p/# egésze okozta hiányérzetei; Walla Ervin látta el a n# vészpár gi^ár kíséret ét, vak mint önálló produkcióké0 Burns. József Attila és U'k rés Sándor megzenésít# verseit mutatta be. A műk nyitányaként Nyerges Fér készített ..interjút” a Hét sZj néssze] olyan „eredeti” K mákról, mint miként- lett# színészek, szeretik-e az # fajta vándorelőadásokat S” Közhelyes kérdésekre neb’, érdekes feleletet adni. M# is így történt. Arra gondoltam... hogy én is a dalt idézze0 —: unottan ledarált niá5# rok nem adhatnak élményt, s inkái t á ta'W annak az ügynek amit kÖ? művelődésnek hívnak. (bin) Postai világnap Ténagy József ________J S zínészpár a pódiumon A SÁTORALJAÚJHELYI JÁRÁSI CIPÉSZ ÉS SZOLGÁLTATÓIPARI SZÖVETKEZET SÁTORALJAÚJHELY, SAGVARI ENDRE U. 14. Három járás területén a lakosság • és a közületek szolgálatában • A SÁTORALJAÚJHELYI, A SZERENCSI ÉS AZ ENCSI JÁRÁS TERÜLETÉN VÁLLALUNK: munkaruha-tisztítást, fehérnem űmosást, vegytisztítást, szőnyegtisztitást KERESSE FEL SZÖVETKEZETÜNKET! VÁLLALJUK MÉG: — hőre keménverJő műanyagtermékek gyártását bizonytalansági tényező. Ha­marább szerezhetik meg a munkavégzés folyamán oly elengedhetetlen sikerélmé­nyeket. Befolyásolja letelepe­désüket az a tény is, hogy ezek a gazdaságOK családjuk szociális és lakáskörülménye­it alacsonyabb színvonalon tuc'júk kielégíteni. E területekre a tanácsi la­kásépítési pénzeszközökből kevesebb jut, az üzemek, gazdálkodási eredményeikből adódóan, lakás építését nem tu „ák biztosítani. Az agrár­fiatal viszont lakást ebben a környezetben nem szívesen éDÍt. Éppen ezért megnyugta­tó, hogy kormányzatunk to- . ább kívánja e területek tá­mogatását növelni. mint ahogy az már az előzőekben itt elhangzott. Megnyugvás­sal vesszük tudomásul, hogy a tárca vezetése erre a fontos tényezőre kiemelt figyelmet fordít a jövőben és a szak-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom