Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-04 / 233. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 198 t. Oktober 4., vcsamop i : Interjú Grósz Károllyal, a Központi Bizottság tagjával, :| a megyei pártbizottság első titkárával '•i t. n a ;í 9 X «I ki H j .s! W; I,| a .t 3 a: .1 al ;j t ' t ) ti I Megyénk kommunistái az elmúlt hónapokban taggyűléseken vitatták meg az alapszervezetek fegyelmi helyzetét, az illetékes tisztségviselők tanácskozásokon dolgozták fel a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság fegyelmi útmutatóját Ezekre az eszmecserék­re nem azért volt szükség, mert rom­lott a pártszervezetek fegyelmi hely­zete, de a megyei pártértekezlet ha­tározata kimondta: „A pái’t vezető sze­repének és tömegkapcsolatainak fej­lesztése érdekében nagyobb követel­ményeket kell támasztani a pártta­gok felkészültségével,' tájékozottságá­val, életmódjával szemben”. A me­gyei párt-végrehajtóbizottság ennek szellemében a közelmúltban megvi­tatta a pártegység erősítésére, a párt- fegyelmi munkára vonatkozó régeb­bi határozata végrehajtásának ta­pasztalatait. Az ülés vitájának alap­ját képező felmérés tényeiről, ta­nulságairól, a pártegység és a párt- fegyelem erősítésének feladatairól kérdeztük Grósz Károlyt, a Központi Bizottság tagját, a megyei pártbi­zottság első titkárát. — A megyei párt-vb által elfoga­dott jelentés megerősítette pártérte­kezletünk értékelését: „a megye pártszervei, szervezetei, a párttagság a beszámolási időszakban egységesen támogatta és eredményesen hajtot­ta végre a párt politikáját”. Ezt azért is hangsúlyozom, mivel a pártegység és a pártíegyelem egymástól elvá­laszthatatlan fogalmáit, márpedig a borsodi kommunisták eszmei, poli­tikai, szervezeti és cselekvési egy­sége a két kongresszus között az új követelményeknek megfelelően, fejlő­dött — A fenti pozitív megállapítások vonatkoznak az azóta eltelt idő­szakra is? — Igen, mivel a Xlt kongresszus határozatainak feldolgozása és vég­rehajtásának eddigi tapasztalatai so­rán növekedett a megye kommunis­táinak felelősségérzete, cselekvési készsége, a párttagság magáénak vall­ja a határozatokat. Azonosul a nehe­zebb helyzetből következő gazdaság- politikai és egyéb intézkedésekkel. Ezt jól tükrözik az elmúlt év beszá­moló taggyűlései mellett a közelmúlt aktíváinak, tanácskozásainak alkotó eszmecseréi és a gazdálkodás első féléves erőfeszítései. — Milyen tényezők segítettek a pártegység és a pártfegyelem meg- ' szilárdulását? — Csak néhányat említek a fon­tosabbak közül: a kommunisták többsége érettebbé vált, erősödött tu­datosságuk, a pártszervezetek több­ségében kritikus vitaszallem ural­kodik, a pártegységgel és a pártfe­gyelemmel való foglalkozás egyre inkább a pártmunka szerves része. A párton belüli demokrácia, az egy­ség és a fegyelem erősítését jól szol­gálták a tagkönyvcsere óta többször megismételi nyílt, őszinte légkörű személyes beszélgetések. — A megye kommunistáinak döntő többsége tisztességesen élés dolgbzlk. Kik és mennyiben véte­nek a szervezeti szabályzat, a párt­élet lenini normái ellen? — Egy hosszabb időszakot átfogó megyei értékelés nem személyesíti meg a vétségek elkövetőit, de a je­lentés készítését megelőző vizsgálat adatai alapján a borsodi kommunis­ták 3,7 százaléka (több mint kétezer­négyszáz) követett el fegyelmi vétsé­get. A statisztikai adatok szerint nem állunk rosszabbul, mint az or­szágos átlag, persze ez nem jelenthet számunkra semmiféle elégedettséget, hiszen a pártegysfeg és pártfegyelem . erősítése állandó feladatunk keli hogy legyen. — Milyen vétségekért kellett fe­lelősségre vonást alkalmazni, ezek, arányukat tekintve, hogyan oszla­nak meg? — Csökkent a pártéletet, a párti- megbízatásukat elhanyagolok száma, kevesebb a bírálat elfojtása, az int­rika, a népgazdaságnak okozott kár, az erkölcstelen magánélet és csök­kentek a gondatlanságból elkövetett baleseti vétségek. Azonos szinten maradt, vagy kismértékben növeke­dett a határozatok végrehajtásának elmulasztása, a munka- és szolgálati fegyelem megsértése, és többen éltek vissza hatalmukkal. Az igazsághoz tartozik, hogy ez a növekedés a vét­ségek elleni határozottabb fellépés eredménye is. — Az elmúlt években nehezebb gazdasági és politikai körülmények között kellett megoldani feladata­inkat. Ebben a helyzetben szigo­rúbbak, vagy elnézőbbek a párt­szervezetek fegyelmi ügyekben? — Ez sok mindentől’ függ, például attól, hogy az ‘illető párttag milyen vétséget követ el, de az sem mind­egy. hol, tehát pártszervezete is vá­logatja a fegyelmezés mikéntjét és mértékét is. Az. utóbbi időben a pártszervezetek általában több fi­gyelmet fordítottak a határozatokkal összefüggő fegyelem kérdéseire és több esetben alkalmaztak büntetést is. Ennek ellenére még mindig je­lentős az indokolatlan elnézés. Ez természetesen összefüggésben van az adott terület politikai munkájának színvonalával, hiszen a pártszerve­zetek egy részében a határozatok végrehajtását nehezíti,, az adaptációs munka gyengesége; például nincs mindenkinek konkrét, értékelhető pártmegbízatása. Előfordul, hogy egyeseit elvben egyetértenek a hatá­rozattal, a gyakorlatban viszont nem tesznek meg mindent azok érvénye­süléséért — A kommunisták értékítéletük­ben milyen vétségeket, bűnöket ítélnek el a legsúlyosabban? — A jogtalan előnyszerzést, a ha-' rácsolást, a korrupciót, a hatalom­mal való visszaélést, a rágalmazást, az erkölcstelen életmódot és az iszá- kosságot ítélik el legjobban. Tehát a legritkábban előforduló és nemcsak a kommunista normák szerinti leg­súlyosabb, hanem a széles közvéle­ményt is legjobban irritáló vétsége-; két — A pártszervezetek hoppám büntetik ezeket a kommunistákat? — A jogtalan előnyszerzés és kon-' rupció, a népgazdaságnak okozott kár miatt az elmúlt ciklusban elmarasz­taltak felét a pártból kizárták, eze­ket a súlyos vétségeket csak így le­het büntetni. De ez azt is jelzi, hogy több esetben elkésve léptein fel, már nem volt mit tenni, mint kizárni az illető párttagot Emellett előfordul, hogy vám- és devizabűntetteket, vagy súlyos közlekedési vétségeket bocsánatos bűnként kezeinek. t< — A megyei végrehajtó bizott­ság jelentésének részletes adatai, megállapításai közül emeljük ki: a fegyelmi vétségek hogyan oszlanak meg a vezetők, a munkások kö­zött? — A vezetők — akiknek körében kismértékben növekedett a pártbün­tetésben részesültek aránya — nagy többsége példamutatóan végzi mun­káját, jól együttműködnek a párt- szervezetekkel, szívesen végeznek pártmunkát. Néhányan azonban el­tűrik a „kéz kezet most” kapcsolato­kat, nem fordítanak kellő gondot a káderek kiválasztására és nevelésére. A kommunista munkások döntő több­sége példamutató a termelőmunká­ban, a pártmunkában és a magán­életben egyaránt A munkásokat tö­mörítő pártszervezetekben általában következetesebben alkalmazzák a fe­lelősségre vonóst míg más kategóri­áiknál, illetve más jellegű alapszerve­zetekben sok esetben nincs ilyen ha­tározottság és következetesség. — Uogifon látják el feladatukat a fegyelmi bizottságok? — A párt megyei vezető testtfle­tei megfelelően irányítják a fegyel­mi bizottságokat és a döntések meg­hozatalánál támaszkodnak javasla­taikra. A konkrét ügyekben és az úgynevezett témavizsgálatoknál hely­zetelemzéseket, értékeléseket végez­nek és az így szerzett tapasztalatok, tanulságok megfelelően hasznosulnak a pártmunkában. Jelző és javaslat- tevő funkciójuk viszont* még nem eléggé kiforrott — Milyen az alapszervezetek fe­gyelmi tevékenysége? — Jelentős fejlődés tapasztalható: vizsgálataik alaposak, előterjesztése­ik tartalmasak, a kiszabott bünteté­sek általában arányban állnak az elkövetett vétségekkel. Az alapszer- ' vezetek egy részében gond, hogy a negatív jelenségeket nem érzékelik időben, ezért esetenként a reagálás, intézkedés is késik, vagy elmarad. A fegyelmi ügyek tanulságainak hasz­nosítása sem eléggé céltudatos. — Hogyan lehetne ebben előre­lépni? — Egyik fontos tennivalónk, hogy javítsuk a fegyelmi munka nyíltsá­gát, hiszen vannak ügyelt, amelyek tanulságai fontosak lehetnek: egyes eseteket, lezárt fegyelmi ügyeket a kommunista közösségek előtt ismer­tetni kell. Már csak azért is, hogy a mostanában még előforduló szélsősé­ges véleményeket cáfoljuk és meg­előzzük. Előfordul, hogy valakit nyugdíjaznak, vagy leváltanak, más munkaterületre helyeznek át, és az emberek sokkal többet gondolnak, mint ami ezt megelőző okként való­ban történt. A szocialista humaniz­mus elve alapján nemcsak az elma­rasztalás, a védelem is jogunk és feladatunk. — Milyen, feladatokat tart leg­fontosabbnak a pártegység és a pártfegyelem megszilárdításáért fo­lyó munkában? — Az előzőekben már szóltam né­hány tennivalóról, ezek mellett a tes­tület határozata is kiemeli: a vég­rehajtásban kapjon nagyobb hang­súlyt a személyes felelősség, a politi­ka és a vele párosuló munkastílus vé­delme. Határozottabb és gyorsabb fellépésre van szükség a párt poli­tikáját, szervezeti szabályzatát, erköl­csi normáit sértő, a fegyelmet és a cselekvőképességet gyengitő nézetek és magatartásformák ellen. Világo­san látnunk kell azonban, hogy sok mindent nem lehet megelőzni: de a megelőzés az általános politikai nor­mák „karbantartása t, szinten tartá­sát” is jelenti. i— Melyek esx>fc s feladatok, «melyekre a jövőben külön gondot kell fordítanunk? '■— A teájesség igénye nélkül emlí­tek néhányat: az ideológiai munká­ban, a politikai nevelésben jobban kell támaszkodni a jő példák ösz­tönző erejére, ugyanakkor követke­zetesebben kell harcolni társadalmi életünk olyan negatív jelenségei, tü­netei, mint például az anyagiasság, a harácsolás, a jogtalan előnyszerzés, a munkafegyelem lazítása ellen. To­vábbra is erősíteni és fejleszteni kell azt a gyakorlatot, hogy a pártfegye­lem erősítésének feladatai a párt- szervezetek és áz apparátus munká­jának szerves részei. Törekedni kel) arra, hogy nagyobb gondot fordít­sunk a politikai és eszmei egység erősítésére is; erőteljesebben töre­kedjünk a „szürke”, politikailag kö­zömbös emberek aktivizálására. A látszólagos egyetértés, vagy közöm­bösség nem büntethető, de a poli­tikai munkában elfogadhatatlan. — Sző volt a pártszervezetek fe- gi/elmi vétségeket megelőző mun­kájának fontosságáról, de mi a helyzet a büntetések utáni időszak tennivalóival? — Fordítsanak nagyobb gondot a pártbüntetésben részesültek nevelé­sére, hibáik kijavítására, évente ér­tékeljék az alapszervezetek fegyelmi helyzetét. Tanulmányozzák a fegyel­mi eljárásokat és szükség esetén te­gyenek javaslatokat a döntések fe­lülvizsgálatára. Ha úgy látják jónak — és ha a megbüntetett kommunis­ta nem kéri — a megfelelő idő el­telte után kezdeményezzék a párt- büntetés törlését. Sok párttag azért nem kezdeményezi büntetésének tör­lését, mivel azzal már akkor sem ér­tett egyet, amikor kiszabták. Van ebben egy kis „csak azért sem” szem­lélet is, viszont a pártszervezetele, a politikai mozgalom nem lehet dacos. Azt valljuk, hogy a pártbüntetés a kommunisták nevelésének, a párt­egység erősítésének egyik fontos eszköze, az újabb hibák megelőzé­sére szolgál. Tevékenységünk nem az ember, hanem mindig a hiba el­len irányul — mondotta befejezésül a megyei pártbizottság első titkára. Petra József Korábban lapáttal rakodott Horváth Jenő. Manapság Jóval köny. nyebb a munkája, mindössze a rakodógépet kell irányítania. AéidritMevászolt Majd’ másfél száz métert süllyed lefelé a bányakas, mire eléri a függőleges akna •talppontját. Tessék, lehet ki­szállni! A gerincvágatból le- gyezöszerűen ágaznak le az úgynevezett osztó vágatok, akárcsak a karácsonyfa tör­zséből a gallyak. Az idegen könnyen eltévedne a bánya­folyosók rengetegében, az idevalósi azonban bekötött szemmel is kiismeri magát a föld mélyében. Kézenfekvő a jó tanács: mindig a rakott csülék vonulatát kell követ­ni, ezek elvezetnek a fejtés^ hez. — Nem árt, ha megjegy­zik — „okosít” Eke Béla, a Rudabányai Vasérc Művek műszaki vezetője: — Itt, Per­kupán található hazánk egyetlen anhidritbényája. So­kan tévesen gipszbányának tudják, de gipszet itt még sohasem termettek. Nincs be­lőle annyi, hogy érdemes len­ne bányászuk Igaz, annak idején sóbánya telepítéséről szóltak a hírek, merthogy kis mennyiségben só is elő­fordul a rétegekben. De ez­zel sem érdemes foglalkozni, így aztán maradt egyetlen, ám értékes ásványi kincse a föld mélyének, az anhidrit, ennek fejtésére települ az akna. , — Mit érdemes feljegyezni a bányászkodás múltjáról? — A mélyfúrások, szak­nyelven : földtani kutatások nagyjából harminc évvel ez­előtt mutatták ki az anhidrit jelenlétét. Eredetileg vasércet kerestek. A függőleges akna mélyítéséhez, majd a vágatok kihajtásához 1955-ben kezd­tek hozzá, s a rendszeres, üzemszerű termelés három évvel később indult A mű­velés három szinten történik, mi úgy mondjuk: szintosz-, tásos, nagykamrás fejtéssel. Jelenleg a tizenkilencedik fejtés üzemel. Egy-egy ilyen fejtés alapterülete olykor meghaladja a 600 négyzetmé­tert, magassága pedig eléri a 30 métert Vagyis egy mun­kahelyről nemritkán két évig is bányászhatjuk az anhidri- tet Ősi ellenségünk a víz, te­kintettel a Bódva közelségé­re, ami megnehezíti, egyben drágítja a termelést — Mire használják az itt fejtett ásványt, az anhidri- tet? — Kémiai összetételénél fogva, az anhidrit szikes ta­lajok termőképességének ja­vítására alkalmas. Az ásványt egymilliméteres szemnagysá­gúra őröljük, majd 20 száza­léknyi lignitporral keverjük. Az állami gazdaságok melio­rációs főmérnökségeivel ál­lunk kapcsolatban, ezek a fő­mérnökségek adják az éves rendeléseket. Az elmúlt év­ben 47 ezer tonna anhidritet termeltünk, az idei tervünk is hasonló' volt de a várható teljesítés nem éri el a 30 ezer tonnát, sem. Egyszerűen nincs igény az ásványi nyersanyag­ra. A meglevő kapacitásun­kat igyekszünk másképpen hasznosítani,, különféle , anya­gok őrléséi vállaljuk. — Konkrétan: melyek ezek a vállalkozások? — Kokszot őriünk a kohá­szatnak, magnezitet a Mag­nezitipari Vállalatnak. Ügy­szintén őriünk kohósalakot a Mézőpanel megrendelésére, s újabban szürke nyers vasat az ózdi kohászat számára. Ilyen formában nagyjából hasznosítjuk őrlőművünk tel­jesítményét de bízunk ben­ne, hogy a jelenlegi időszak csak átmeneti: reményke­dünk anhidrittermelésünk fel­futásában. A látogató csak kapkodja a fejét a hatalmas fejtési öregek láttán. Egyben-egyben elférne akár egy templom is. Eléggé hűvös idelent a leve­gő, mint megtudjuk: mind­össze 12 Celsius-fok. Innen az ötlet: ezek az üregek ki­válóan megfelelnének tárolá­si célra, raktáraknak. Mind­ez azonban még ötlet... A fejtésben kevés az em­ber. Nem nagy létszámú ma­ga a bánya sem, kilencven dolgozót foglalkoztat A munkarend kétműszakos. Ré­gebben 260 embernek is ke­nyeret biztosított az akna, de az anhidrit iránti váltakozó kereslet, a bizonytalan jövő sokukat a távozásra ösztönöz­te. Akik viszont maradtak, , manapság elégedettek lehet­nek. A havi kereset ugyanis eléri a hatezer forintot, jár a bányászoknak hűségjuta­lom, kapnak szenet. A mun­ka is jóval könnyebb, mint azelőtt volt. — A vasércművek 1972-ben vette át a perkupái anhid- ritbanyát a hegyaljai ás­ványbányáktól — mondja Eke Béla, aki a bánya felelős vezetője. — Azóta jelentős a változás; ma már úgyszól­ván teljes a gépesítés. A fej­tés falát dróthálóval bizto­sítjuk, melyet csavarok erő­sítenek a kőzethez. Robbant­juk az ásványt, a csákányt felváltotta a sűrített levegő­vel működő légkalapács, s a lapátot feleslegessé teszik a rakodógépele A korszerűsí­tést természetesen folytat­juk, sőt új, a mostaninál na­gyobb teljesítményű őrlőmű építése is szerepel az elkép­zeléseinkben. Mert mi ragasz­kodunk a bányánkhoz, s' re­ménykedünk a jövőben. Jó szerencsét perkupái an-' hidritbányászok! És sok szey rencsét! ' Kolaj László

Next

/
Oldalképek
Tartalom