Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-21 / 247. szám

1981. október 21., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Kedvező ősz - kedvezőtlen kilátások Vetés előtt... í »I 1 MTZ—82-es Tornádó tipusú búza vetése előtt karbami- míitrágyaszóró dolgozik a dot szór a felszántott talaj­Szikszói Állami Gazdaság die- ba. bázi búzatábláján. Az őszi Fotó: Laczó József r Napirenden az Eszak-itiaivarországi Terneiéjtenységi larsuíás irakája Igazgatótanács-ülés a drótgyárban Amikor az elmúlt évben a nagy teljesítményű szántó­traktor a K—700-as, úgy lob­bant lángra, mint a fáklya, a reménytelen oltási kísérle­tek után, az első gondolat, ami sokakban felvillant, az Jvolt: mi lesz a szántással? ÍElméletileg a kisebb gépek, ha rosszabb minőségben is. de megforgathatták volna a tarlókat. Viszont, ha csapa­dékos lesz az időjárás, a na­gyobb teljesítményű gép hiá­nyát a szövetkezet nagyon is I megérzi. A borúlátóknak lett íigazuk. Szádvári Gyula, a szövetkezet elnöke: — Négyszáz hektárunk maradt megtbrgatlan. A Szá­|razvölgy adottságai között ez j hatalmas hátrányt jelenlett. . Az elmaradt őszi munkákat a száraz tavaszban — szinte (lehetetlen pótolni. Gondjain- I kát csak fokozta, hogy az j őszi vetéseket a késői beta­karítás. a rossz talajelmun- kálás miatt csak gyenge mi­nőségben tudtuk úgy-ahogy , elvégezni. Az elmúlt év végén már ér­ződött, hogy mélypontra ju­tott a szövetkezet gazdálko­dása. A zárszámadáson hat­millió forintos pénzügyi vesz­teségről számolhattak be, a 1 közös gazdaságot, szanálni kellett, A rózsásnak aligha nevezhető helyzetet csak to­vább rontotta, hogy az idei évet nem is kezdhették volna , rosszabbul. — A négyszáz hektár mély­forgatásának költsége már ez évet terhelte. A tavaszi szá­razság csak megpecsételte sorsunkat. A repce hektáron­ként 2,5 mázsás termést adott. Vagyis visszaadta a velőma­got. A bú za a tervezett har­minc mázsa helyett, huszon­egy mázsás terméssel fizetett. Nyár közepére az árbevétel­kiesésünk már meghaladta a négymillió forintot, s miivel a kalászosokra vagyunk sza­kosodva, biztossá vált: a vesz­teséget megint nem kerülhet­jük el. Az ősz valamit segíthet. A napraforgó, ha nem is re­kord. de 1,3 tonnás termést hozott, ami itt a dombokon nem rossz eredmény. A ku­korica is sokat ígérő, de mi­vel kevés területen termesz­tik, jövedelme is elenyésző. Az állattenyésztés, hasonlóan a korábbi évekhez, a veszte­ség legnagyobb forrása. A fejlődés itt megtorpant. A te­henészetben még mindig a 2500 literes éves tejtermelés­nél tartanak, s ezzel az ered­ménnyel, vagy ha nevén ne­vezzük: eredménytelenség­gel. nem büszkélkedhetnek. A hízómarha, a javuló ered­mények ellenére ráfizetés. És ezzel a kör bezárult, amely­A miskolci fonodában dol­gozik a Zója elnevezésű ifjú­sági brigád, amelynek a ve­zetője Plaszkó Györgyné és 10 dolgozóból tevődik össze az együttes. 1968-ban alakul­tak, az átlagéletkor 30 év, többségében férjes asszonyok, 1—2 gyermekük van. Fémjel­zett brigád, a korábbi évek során kiérdemelték a Pamut­fonóipari Vállalat Kiváló Bri­gádja és a Kiváló Ifjúsági Brigád kitüntető'címei. — Meghívót és levelet kap­tunk a vállalat vezetőségétől Budapestre, hogy jelenjünk meg az ünnepségen, és ve­gyüli át a 10 ezer foriht pénz­jutalmat, amelyet azzal érde­meltünk ki, hogy elnyertük a legtakarékosabb brigád elne­vezést. Ötezer forintot az OTP adott, ötezer forintot a vállalat — mondotta Plaszkc Györgyné brigádvezető. — Csak úgy adták? — Nem egészen. A tízfős brigádunkból mindenki taka­rékoskodik. tagjai vagyunk •z üzemi KgT-nek és OTP­hez még ennyit tett hozzá az elnök: — Az ősz most kedvező. Korán takarítottuk be a nap­raforgót, s így 850 hektáron optimális időben, s jó mag­ágyba kerülhet az őszi búza magja. A repcét száz hektá­ron már elvetettük, de a meleg, csapadékos napok ha­tására a növény annyira fej­lődik, hogy már attól tartunk, még az idén szárba szökken. Most már nyugodtan el­mondhatjuk: a jövő évet si­került megalapoznunk. Nem árt hozzátenni azt, hogy harmincmázsás . búza­terméssel, vagy 15 mázsás napraforgóhozammal is csak az képzelhető el, hogy az alaptevékenység elkerüli a veszteséget. Pedig még kiegé­szítő támogatást is kapnak a kedvezőtlen adottság miatt terményeikre. A következte­tés ebből adódik: egy bizto­san termelő, s jövedelmet te­remtő gazdaság felépítéséhez más utat kell választani. Az iroda felé jövet hallot­tam, hogy a tanácsi hangszó­rón keresztül értesítették a lak osságot: a szövetkezet var­rodát szervez, s várja a je­lentkezőket. Ez lenne a jövő? — Aligha — válaszolt Szádvári Gyula. — Az ilyen kiegészítő tevékenység csak arra jó, hogy a szabad mun­kaerőt lekösse, jövedelmet nem hoz. Csak egyszerű bér­munkát vállalhatunk, ame­lyet bedolgozói rendszerben akár otthon is, ,az asszonyok meg tudnak varrni. Május­ban kezdtük meg a főváros­ban annak a melléküzemág­nak a kiépítését, amelytől nyereséget remélhetünk. Lé­nyegében épületek felújításá­val, nyílászáró szerkezetek szerelésével foglalkozunk. Erre van igény. Nem veszély­telen egy ilyen, a központtól nagy távolságra fekvő üzem- ág. Nehéz az ellenőrzés. De lényegében más választásunk nincs, már idén tízmillió fo­rintos árbevételt, s várható­an kétmilliós nyereséget ígér a fővárosi szolgáltatás. A baktakéki Szárazvölgy Termelőszövetkezet évente húszmillió forint hitelt vesz fel, hogy termelését megala­pozza. A visszafizetést egy- egy kultúra kedvezőtlen ter­mése is befolyásolja, s ilyen­kor nem marad el a büntető­kamat. Volt év. amikor 2,5 millió forint kamatot fizettek! A megoldás ezekben az ada­tokban gyökerezik. Ha a ter­meléshez csak tízmillió forint hitelt vesznek fel, s elkerü­lik a pillanatnyi fizetésképte­lenségből származó büntető- kamatokat, akkor a nyere­ségesség javul. És ehhez nem kell más, mjnt egy olyan negyvenmillió forint árbevé­telt, s húsz százalék nyeresé­get hozó melléküzemág, amelynek kiépítését — igaz későn —, de végre megkezd­ték. — kármán — betétkönyvvel is rendelke­zünk. — Csak nem milliomosok? — Ha nagyon összeszámol­juk, pár százezer forint ki­jönne. Akad köztünk, aki ezer forinttal, lépett be a KST-be, van akinek csak 200 forintja van a takarékbetét­könyvben. Kollektívánk a munkahelyen az anyaggal, az idővel és a munkával meg­keresett jövedelemmel meg­felelően takarékoskodik. Munkánk során az elmúlt két esztendőben többletmunkával megközelítően 300 tonna fo­nalat termeltünk az elöírta- kon felül, normaidőket taka­rítottunk trfeg több tízezer forint értékben, és a nagyon drága pamuthulladékkal is jól gazdálkodtunk. Külön tá­roltuk a még feldolgozható nemes hulladékot, azoktól Az elmúlt esztendőben ala­kult meg az Észak-magyar­országi Termelékenységi Tár­sulás. amelynek 36 tagválla­lata Borsod, Heves és Nóg- rád megye jelentősebb gaz­dálkodó egységei közül kerül­nek ki. Megyénket ebben a társulásban olyan nagyvál­lalatok képviselik, mint az LKM. a DIGÉP, a Borsodi Szénbányák Vállalat, a BVK, a TVK, az ÉMV a TIFO, az ÉMÁSZ, a Borsodi és a Ti­szai Hőerőmű Vállalat és több mils gazdálkodó egység. Az Észak-magyarországi Ter­melékenységi Társulás irá­nyító szerve a vállalatok el­ső számú vezetőiből álló igazgató tanács, amely éven­ként kétszer ülésezik. Az igazgató tanácsot ez. alkalom­mal Miskolcon, a December 4. Drótművekben hívták egy­be. A tegnap délelőtt sorra került ülésen Valaska László, az Észak-magyarországi Ter­melékenységi Társulás elnö­ke, az ÉMÁSZ vezérigazga­tója köszöntötte a tagválla­latok vezetőit és a meghívott vendégeket, köztük dr. Ha~ vasi Bélát, a Borsod megyei Pártbizottság titkárát. Ezt követően Tiborc Lászióné, a társulás titkára számolt be a legutóbbi ülés óta végzett munkáról. A továbbiakban amelyeket már az üzemben hasznosítani nem lehet. S mindezekkel együttvéve ér­demeltük ki a pénzjutalma­kat, amelyet differenciáltan mindenkinek munkája sze­rint, megfelelően szétosztot­tunk. — Kíváncsiak lennénk mennyi a keresetük? — Magamat hozom fel pél­daként, férjemmel együtt, havonta átlag a 9 ezer fo­rintot megkeressük. Jól be­osztjuk. Megnézünk minden fillért, hogy hova teszünk, és ha szabad így kifejezni ma­gamat; a takarékosságra is rászorítjuk magunkat. Ma­napság persze minden pénzt el lehet költeni ide. oda. amo­da. Azonban a fonodában olyan a légkör, hogy min­dennel takarékoskodni kell, ez ránevelt bennünket arra, bejelentés hangzott el arról, hogy a társulás tagjainak so­rába kéri felvételét a Műsza­ki Anyag- és Gépkereskedel­mi Vállalat (MAGÉV). Ezzel kapcsolatban dr. Mátsik György, a MAGÉV vezér- igazgatója elmondta, hogy ez a TEK-vállalat több mint ne­gyedszázada foglalkozik a fe­lesleges és elfekvő anyagok, gépekf berendezések feltárá­sával, felvásárlásával és a népgazdaság vérkeringésébe való visszajuttatásával. Ezen túlmenően a MAGiÉV látja el a felesleges és fel nem használt termékek KGST-or­szágokkal való cseréjének operatív szervezési feladata­it is. A vezérigazgató szólott arról is, hogy a MAGÉV, mint termelőeszköz-kereske­delmi vállalat tovább szán­dékozik fejleszteni vidéki al­központjait, kirendeltségeit, így a miskolci alközpontot, amelynek évi forgalma mint­egy 200—300 millió forint, a hazai készletgazdálkodás to­vábbi javítása érdekében, legalább évi félmilliárd fo­rint forgalom lebonyolítására tervezik bővíteni. Az igazgató tanács ezután meghallgatta a társulás ke­retében működő szekciók ve­zetőinek beszámolóját, a vég­zett munkáróL hogy otthon is takarékoskod­junk. Jelenleg a brigádban a telek a hobbi, egy kis keidre való földet igyekszünk keríte­ni. Jólesik a munka után kint a jó levegőn pihenni. A mi műszakunk a IV. számot viseli, és külön örömmel szó­lok, hogy ez a több mint 300 fős kollektíva, benne a mi brigádunk is szocialista szer­ződésben vállalt kötelezettsé­gek alapján működik együtt az MHSZ városi vezetőségé­vel. Társadalmi munkát vég­zünk, lövészversenyekre já­runk. Ezenkívül a brigádunk rendelkezik egy 10 ezer fo­rint értékű újítással is. To­vábbtanulunk, némelyikünk­nek már két érettségije is van. így él a Zója, fonodái, ta­karékos brigád. B I. A legtakarékosabb brigád Cél: az ügyintézés egyszerűsítése, gyorsítása Lakáscserék - számítógéppel ,.Minta' lesz a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat A lakáskérdés hazánkban oolitikai kérdés. Szocialista társadalmunk egyik legfőbb törekvése, hogy minden ma­gyar állampolgár lakást kap­jon. Sőt, a számára megfelelő méretű, komfortfokozatú la­kást! Nem kis feladatot ró ez a népgazdaságra, s bizony ma még messze vagyunk az igé­nyek teljes kielégítésétől. A megfelelő lakáshoz való jutás egyik lehetősége a lakások cseréje, mely mindeddig a legkülönfélébb formában, szervezetlenül megy végbe. Olykor azonban évekbe telik, mire megtörténik a lakások csereberéje, hiszen nem könnyű megfelelő partnert találni, s maga a lebonyolí­tás is sok utánjárással, ve- sződséggel járt és jár mind­máig az ebben érdekeltek­nek. A fenti gondolatok jegye­ben született meg az a minisz­tertanácsi határozat, amely feladatul tűzi a szervezett la­káscsere-rendszer kialakítá­sút. A cél egyértelmű: egy­szerűsíteni. gyorsítani az ügy­intézést, elősegítve általa a lakásellátottság javítását, az igények és a lehetőségek egymásra találását. A fővá­rosban már megtörténtek az erre vonatkozó intéz­kedések, s hamarosan külön újság is könnyíti majd a la­káscseréket. Az országban másodikként, a vidéki váro­sok közül elsőként Miskolcon is ,.él” már ez a szolgáltatás ez év október elsejétől, mely azonban mentes a közigazga­tási határoktól, ezt bárki igénybe veheti. A tevékenység gazdája a Miskolci Ingatlan­kezelő Vállalat ingatlanköz­vetítő irodája, ahol külön csoport alakult ennek ellátá­sára. — Jelenlegi legfontosabá feladatunk az állampolgári megbízáson alapuló lakáscse­rék szervezése és lebonyolí­tása — kezdte tájékoztató­ját Nyíri István, a MIK igaz­gatója. — Ez irányú szolgál­tatásunk két részre bontható: az úgynevezett kész-lakáscse­rére és a partner keresésére. A kész-lakáscsere azt jelenti, hogy a cserepartnerek mar adottak, s megbízásuknak megfelelően mi végezzük el a szükséges teendőket. Elmond­juk. milyen igazolásokat, ira­tokat kell a feleknek besze­rezniük, ezek birtokában elő­készítjük a csereszerződést, s az illetékes házkezelőségge! együtt megtartjuk a helyszí­ni szemlét, melynek megálla­pításait környezettanulmány­ban rögzítjük. Az általunk jóváhagyásra benyújtott la­káscsere-szerződésre az I. fo­kú lakásügyi hatóság, azaz, a városi tanács lakás- és helyi­séggazdálkodási osztálya il­letékes vezetője üti rá a pe­csétet, s ezzel megtörtént a lakáscsere. Mindez rövid időt vesz igénybe, mi legfeljebb tizenöt nap alatt eleget te­szünk a vállalt kötelezettsé­günknek. — Szavaiból arra követ­keztetek, hogy a cseréhez szükséges partnerek megta­lálása. s az ezt követő ügyin­tézés valamivel hosszadalma­sabb. — Ez korántsem biztos. Nagyban függ ez az időtartam a megbízatás milyenségétől, nevezetesen: aktív, avagy passzív állományú lesz-e ? megbízónk. Az aktív tagság értelmében, kínáljuk cserére a megbízó lakását és neki is felajánlunk az igényeinek megfelelő otthont. A passzív tagság azt jelenti, hogy a megbízónak nem ajánlunk cserelakást, csupán az ő la­kását kínáljuk cserére a többi megbízónak. A passzív tag­ságú megbízó számára a la­káscsere valószínűleg kevés­bé sürgős, s így arra hosszabb idő alatt kerül sor. Ennek az ügyfélnek a legkevésbé „kom­fortosabb” szolgáltatásunk a címadás: a rendelkezésünkre álló készletből adunk címet az illetőnek, feltüntetve a la­kások jellemző adatait, s a megegyezés a partnerekre tartozik. A második esetben, az úgynevezett lakáscsere- közvetítés során a mi piac­kutatónk keres megfelelő cseretársat a megbízónak, s miután ő kiválasztotta a neki megfelelő lakást, összeismer­tetjük a partnereket. A lakás­csere lebonyolítása ebben az esetben is hasonló folyamat, mint a korábban ismertetett, s ez a mi feladatunk. — Milyen tulajdonú laká­sokra terjed ki a lakáscsere- csoport közvetítő tevékeny­sége? — A közvetítés a lehetséges valamennyi tulajdonformájú lakásra kiterjed. Közvetítünk tehát tanácsi bérlakást, taná­csi értékesítésű (szövetkeze­ti) lakást, OTP-öröklakást, vállalati bér-, illetve szolgá­lati lakást, továbbá kertes családi házat. Ügyszintén közvetítünk kisebb, vagy na­gyobb szobaszámú lakást, alacsonyabb, vagy magasabb komfortfokozatú lakást, egy lakás helyett két lakást’ (szét­költözés esetén), két lakás helyett egy lakást (összeköl­tözés kor) . — Gondolom, a szolga Ita­tásért fizetnie kell a megbí­zónak. — Igen, de az áraink meg­lehetősen méltányosak a Bu­dapesten alkalmazott tarifá­hoz képest. Nem akarunk az üzleten sem keresni, sem arra ráfizetni. Valamennyi árat nem volna célszerű ismertet­ni, azt megtudja tőlünk a megbízó, általánosságban el­mondhatjuk: nem egészen ezer forintjába kerül az ille­tő állampolgárnak a mi szol­gáltatásunk lakása cseréjé­nek lebonyolítása. — Hol tart jelenleg a la­káscsere-szolgáltatás szerve­zése. melyek a további el­képzelések? — A lakáscserét számító­gépre akarjuk vinni, ehhez készül a szükséges program. A számítógépet a KISZ KB- nál biztosítják számunkra, együttműködési szerződés ke­retében, a jövő évben viszont mi is vásárolunk egy gépet. Gondolom, a számítógépes lakáscsere november közepé­től indulhat, de már most ts várjuk, fogadjuk a jelentke­zőket. Az érdeklődők keres­sék fel vállalatunk ingatlan­közvetítő irodáját (Miskolc, Széchenyi üt 58.), ahol meg­felelő. bőséges tájékoztatást kapnak. A jövő év januárjá­tól tevékenységünk kiterjed majd a tanácsi megbízáson alapuló lakáscserékre is. A mi szolgáltatásunk mintául szol­gál az ország többi városa ingatlankezelő vállalata szá­mára, az itteni tapasztalato­ka. kívánják hasznosítani — mondotta befejezésül Nyíri István, a MIK íeazgalóia. Kólái László Alma, exportra Az almaszüret a végéhez közeledik a borkombinát 216 hektáros tarcali és a Bod­rogközi Állami Gazdaság több, mint 700 hektáros györgytarlói, páterhomoki, zemplénagárdi gyümölcsösé­ben. A termés túlnyomó ré­szét mindkét gazdaság ex­portpiacokon értékesíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom