Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-20 / 246. szám

1981. október 20., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Kilenc hónap után A népgazdasági terv 1981- re az előző évek gazdaságpo­litikai irányvonalának foly­tatását, vagyis a külgazdasá­gi egyensúly javítását és az elért életszínvonal megőrzé­sét tűzte célul. Ha az orszá­gos helyzetet vesszük alapul, a fejlődés egészében véve összhangban van a terv lő követelményeivel. A nem ru­bel elszámolású kereskedel- mi mérleg passzívuma úgy tűnik 1981-ben tovább mér­séklődik, de legalábbis nem emelkedik, s a lakosság élet­sodban, de a termelés haté­konyságában sem következett be lényeges változás, míg a jövedelmezőbb termékszer­kezet kialakítására irányuló vállalati intézkedések hatása csak kis mértékben érvénye­sült. A megye vállalatainak es szövetkezeteinek termelése és az értékesítés növekedése az e'múlt kilenc hónapban el­maradt a tervezettől. Az ipa­ri termelés az előző évi szint jelentős eltérések mutatkoz­nak Borsodban is. Az átla­got meghaladó ütemben nőtt a beruházás a villamosener- gia-iparban. a közlekedésben, valamint a szolgáltatásban. Ez utóbbi ágazatban döntő­en a telephelyek kialakításá­ra fordították a rendelkezés­re álló anyagi eszközöket. Ezzel szemben csökkent a be­ruházás a kohászatban, a szénbányászatban, s az építő­iparban. Az is jellemző volt az első kilenc hónapra, hogy a beruházások döntő része A kiskörei hajózsilipet öt­évenként kell karbantartani. A KÜTIVIZIG kiskörei sza. kaszmérnökségének dolgozói iszaptalanitják a zsilipkam­rát, átvizsgálják a támkapuk szerkezetét, amelyet korrózió­védő bevonattal is ellátnak, majd kicserélik a gumitömi- téseket. A hajóforgaiom a munkálatok elvégzése, majd az úgynevezett méröjáratok végrehajtása után várhatóan még ebben a hónapban megindulhat. Felvételünkön: a zsilipkamra iszaptalamtása. Főmezőgaz’dász kerestetik! színvonala a tervezettet kis­sé meghaladva növekedik. A külső és belső egyensúly megszilárdítása érdekében a borsodi üzemek a vállalati gazdálkodás hatékonyságá­nak növelésére törekedve fej­tettek ki nem kis erőfeszítést. Az első félévi — többségé­ben kedvezőtlen — gazdasá­gi mutatók azonban az utób­bi három hónapban is csak kis mértékben javultak. A külpiaci feltételek rosszabbo­dása — a termékek iránti lanyha kereslet, ^alacsony pia­ci árak stb. — mindenekelőtt a megye két alapanyag-ter­melő kohászati vállalatát (LKM. ÓKÜ) érintette ked­vezőtlenül. A kohászati üze­mek közül az ÓKÜ valame­lyest kedvezőbb helyzetben van, ugyanis jobban tudott igazodni a kereslethez, más­részről időközben csökken­tette termelését (a termelés erőteljes visszafogása révén az áruértékesítés volumene mintegy 9,2 százalékkal csök­kent), így pozíciója kedve­zőbb mint az LKM-é. Igaz, az ÓKÜ eredménye sem érte el az előző évi szintet. A külpiaci értékesítési ne­hézségek rányomták a bélye­güket a vegyipari üzemek gazdálkodására is. Csökkent az ágazat nem rubel elszá­molású exportja, s a kivitel jövedelmezősége is elmaradt a kívánatostól. Mindkét nagy vegyipari vállalat esetében a belföldi árbevétel nőtt erő­teljesebben. a BVK-é 22,8, a TVK-é 6,9 százalékkal. Az el­ső háromnegyedév adatai alapján a múlt évihez képest romlott a dollár elszámolású export-import egyenleg Bor­A KHV csak egy cég a sok közül, amely kiszolgáltatott­ságának csökkentése, és a pi­aci fellépés erősítése érdeké­ben „magad uram, ha szolgád nincsen” alapon, kapun be­lül igyekezett új termékei csomagolásáról gondoskodni. Más vállalatok alkatrész- és részegység-gyártásra rendez­kedtek be, a rendelések hosz- szú átfutási ideje, a beszer­zési bizonytalanságok miatt Máskülönben képtelenek lel­tek volna elegei tenni belföldi ellátási feladataiknak és csúsztak volna a kiviteli ha­táridőkkel is. Sok nagyvállalat kénytelen oO’an tevékenységet vállalni, amely nagyüzemi keretek kö­zött nem gazdaságos. 1982. ja­nuár elsejétől lehetővé válik, hogy ezeket a terheket * nagyvállalatok — például kisvállalatok és leányvállala­tok alapításával — letegyék. körül alakult Az értékesítés visszaesése a nem rubel el­számolású exportban igen számottevő, a tőkés kivitel ugyanis mintegy húsz száza­lékkal volt kisebb az előző év árbevételénél. A külkeres­kedelmi egyenleget ugyanak­kor kedvezőtlenül befolyá­solta, hogy a dollár elszámo­lású importban (anyag, gép, mezőgazdasági termék, fo­gyasztási cikk) jelentős emel­kedés következett be. 'A belső felhalmozás növe­kedési üteme megyénkben igencsak meghaladta a nép- gazdasági előirányzatot, hi­szen a vállalati beruházások volumene több mint 21 szá­zalékkal emelkedett. A növe­kedés csaknem nyolcvan szá­zaléka a vegyipari ágazatban realizálódott, amely egyrészt a már folyamatban levő be­ruházások ez évi ütemével, másrészt a múlt évi döntések alapján elhatározott fejlesz­tések (TVK polipropilén II.) beindításával kapcsolatos. Az ágazatban folyó beruházások nagyobbrészt az exportkapa­citást növelő, illetve import­helyettesítő beruházások, amelyeket részben átkonver­tálható export-árualapbővítő hitelből finanszírozza a bank. A megvalósuló beruházá­sok tekintélyes hányada a továbbfeldolgozó kapacitások létrehozását, illetve azok bő­vítését szolgálja. Ha a vegy­ipari ágazat beruházásait el­különítjük a többi fejlesztés­től, a megyei szintű beruhá­zásnövekedés megegyezik az országos célokkal, tendenciá­val. A beruházási célú pénz­eszközök felhasználásában a meglevő ék az újonnan ala­pított gazdálkodó egységek jövedelmezőségét, rugalmas­ságát; járuljanak hozzá a tár­sadalmi energiák, az emberi és a gépi erőforrások jobb hasznosításához, valamint az ellátás javításához. Általános érvénnyel már nehezebb len­ne szabatosan meghatározni mit is jelent a kisvállalat. Sem a mérete, sem a foglal­koztatott létszám, sem a meg­termelt érték nagysága nem ad biztos támpontot ehhez. Más-más ugyanis a szükséges eszközök értéke, a dolgozók száma, a megtermelt áruk, vagy a nyújtott szolgáltatások értéke, ha a kisvállalat élel­miszer- vagy gépipari alkat­rész gyártásával vagy pót­mama-szolgálattal. fodrászat­tal, netán a háztartási eszkö­zök javításával foglalkozik. A felsorolásból talán az is kitetszik, hogy a kisvállalat tevékenységi köre nem szűk- reszabott, nem körülhatárolt: Magyarán: bármilyen tevé­kenységgel foglalkozhatnak. saját erőből valósult meg, hi­szen az előző évihez képest csökkent a hitel és a költség­vetési támogatás aránya. A megye vállalatai és szövet­kezetei az első háromnegyed­évben mindössze negyvenöt beruházási hitelkérelmet nyújtottak be. valamivel több mint félmilliárd forint értékben, s ez 40 százalékkal bizonyult kevesebbnek a múlt év hasonló időszakában kért hitelnél. A kölcsön 17 száza­lékát az ipari ágazathoz tar­tozó gazdálkodó egységek. 70 százalékát a mezőgazdasági ü-emek pályázták meg. Ami pedig a forgóeszköz­hitelezést illeti, a visszafo­gottabb . gazdasági növekedés eretei között, a nehezebb vi­lágpiaci , helyzetben módo­sultak a gazdálkodás feltéte­lei. Az üzleti törekvésekben az egyensúlyt javító kezde­ményezések kaptak elsőbbsé­get. A n .vereségnövelés le­hetőségének mérlegelésében mind nagy'óbb szerepet ka­pott az ármunka, a költség- csökkehtés. A megváltozott ár-, érték- és jövedelemvi­szonyok, s a vártnál több bi­zonytalansági tényező (külö­nösen az első negyedévben) azonban az árukancsolatok- ban stagnálást, a pénzmozgá­sokban lassulást eredménye­zett. Később a lehetőségek tisztázódása, a piaci viszo­nyok valamelyes javulása folytán a gazdálkodás aktivi­zálódott: a gazdálkodó szer­vek likviditása javult, a fize­tésképtelen vállalatok száma csökkent. Ebben, a gazdasági folyamatokon kívül, a fo­kozottabb forgóeszközhitel­igénybevételnek is része volt. arról, hogy — tevékenységen­ként. alkalmasint szakágaza­tonként — hol, mi meríti ki a kisvállalat fogalmát. A szabályozás jellegét, szi­gorúságát tekintve nem kü­lönböznek nagyobb társaik­tól. Nem kapnak engedmé­nyeket, kedvezményeket. Nem attól kell rugalmasabbnak, jövedelmezőbbnek lenniük, hogy a szabályozás számukra kiskapukat nyit; méreteik ré­vén tehetnek szert előnyre. Előnyös a kisvállalat szá­mára, hogy az adminisztrá­ciós és adatszolgáltatási elő­írások — a többi vállalat kö­telezettségéivel szemben — lazábbak lesznek. A bérsza­bályozás viszont módot ad ar­ra, hogy a kisvállalatok dol­gozóinak személyi jövedel­mét a többi céghez képest na­gyobb mértékben befolyásolta a gazdálkodó egység jövedel­mezősége, haszna. A kisvállalatok gyorsasá­gát serkentheti, rugalmassá­gát és piachoz, igényekhez igazodó képességét javíthat­Kívülről impozáns a telki- bányai Béke Termelőszövet­kezet új, szolgálati épülete. Az ikerház két lakásából az egyik a szövetkezet majdani főagrohómusáé lesz. A maj­danié, mert március eleje óta — akkor hunyt el tra­gikus hirtelenséggel Fülep Endre, a korábbi főmezö- gazdász — nincs betöltve ez az állás Telkibányán. Az irodán a titkárnő, ami­kor kérdem tőle, van-e már főagronómusuk? — felcsilla­nó szemmel visszakérdez: csak nem az álláshirdetésre jött jelentkezni ? — Eddig csupán olyanok érdeklődtek, akik e felelős­ségteljes állás betöltésére va­lamilyen oknál fogva alkal­matlanok voltak. Komoly, számba vehető jelentkező ed­dig még nem akadt — hal­lom később Jordán István fő­állattenyésztőtől, aki ideigle­nesen a főmezőgazdászi posz­tot is kénytelen betölteni. — Mi az oka, hogy nem­igen tolongnak a megfelelő képesítésű szakemberek? Tel­kibányán főagronómusnak lenni, úgymond, nem jelent perspektívát? — Elsősorban a kedvezőt­len adottságok miatt nem jönnek. S ez a gyenge adott­ság nem csupán az éghajlati, domborzati, talajtani, szóval felügyeleti szervektől. Az ön­állóság természetesen azt is jelenti, hogy a döntésekért vállalni kell a következmé­nyeket, az esetleges bukást is Ha például egy kisvállalat — a piaci helyzet rossz felmé­rése, a gazdálkodás gyenge színvonala, az erőn felüli köl­tekezés, a túlzott béremelés vagy fejlesztés miatt. — alap­hiányos, netán veszteséges lesz, nincs, nem akad más. aki kihúzza a csávából. Eh­hez a gondolathoz is hozzá kell szokni. Igaz, jelenleg előbb vagy utóbb „megérke­zik” a megfelelő állami se­gédeszköz, amely kirántja a pénzügyi kátyúból a bajbaju­tott vállalatokat. A kisválla­latok esetében azonban — ezt írják elő a rendeletek — nem így lesz. Ha egy kisvállalat képtelen önerőből rendezni helyzetét: megszűnik. M. P. a gazdálkodást befolyásoló kedvezötlenségekben jelent­kezik, hanem például abban is, hogy helyben csak alsóta­gozatos iskola van, hogy szó szerint a vegeken fekszünk, központoktól távol. Sőt azo­kat, akiknek lejében mégis megfordult a jelentkezés gon­dolata. nyilván a szóbeszéd is zavarja, miszerint hosszú távon nem marad meg ön­álló gazdaságnak a Béke Tsz. — És ez igaz? — Erre pontos választ én nem tudok adni. Tudomásom szerint egyelőre konkrétan nem vetődött fel, hogy a kö­zeljövőben valakivel is egye­sülnénk. Ennyit a betöltetlen szak­vezetői állásról, amelynek gondja remélhetőleg előbb- utóbb csak megoldódik. Az élet azonban addig sem áll meg, s ahogy Jordán István mondja: gazdálkodni addig is kell, az időszerű tennivalók kiróják a mindennapi mun­kát. — A méreteket tekintve, a megye legkisebb gazdaságai közé tartozunk, hiszen az er­dők, hegyek közé beszorítva, mindössze 500 hektár a szán­tóterületünk. Például a most aktuális őszi búza vetések területe nálunk csak 120 hek­tár. Ahol ezer hektárokon fe­lül vetnek kalászost, ott ezen a számon enyhén szólva mosolyognak. Ott a gépek fél, esetleg egy nap alatt végez­nek ennyi területtel. Nálunk azonban mégsem ennyire egyszerű dolog ez. Nincs is hozzá annyi gépünk, hogy egy nap alatt végezzünk. Per­sze ez nem is szükséges. Ha nem is egy nap alatt de op­timális időben el tudjuk vet­ni a magot a meglévő gép­parkunkkal. A fő gond az, hogy tábláink zöme dombol­dalon, nem egy pedig mere­délyen helyezkedik el. A leg­nagyobb összefüggő táblánk — éppen a domborzati adottsá­gok miatt — 30 hektár kö­rüli, a legkisebb viszont öt hektár. Szétaprózódott a te­rületünk, s e lényeket tud­va, ismerve talán már nem is olyan kevés az a 120 hek­tár búza vetésterület. Az adottságaikból (többek között, hogy kevés a szántó- területük) adódóan egyik év­ben gyengébb, másik évben jobb minőségű talajokba ke­rül a búza vetőmagja. Most. a jobb területek vannak a soron, s ezért, no meg. mert az ősz ideális volt a magágy- készítésre és a befejezés élőt* álló vetésre, jövő nyáron az. ideinél gazdagabb aratásra számítanak. — összes búzavetésünk Ju- hileinaja fajtából áll. A mi viszonyaink között legjobban Fokozatosan növekszik a dél-zalai olajmezők termelé­se a Kőolaj- és Földgázbá­nyászati Vállalat szakemberei által kidolgozott másodlagos művelési technológiák alkal­mazásával a bázakerettyei ez vált be. A fagyot bírja, s termésben is elfogadható mennyiséget produkál... Telkibányai viszonylatban a kedvez.őtleln adottságok fel­sorolásakor szólnunk kell a vadkárokról is, mivel ezek mértéke nem csekély. — Idén egy egész kis te­rületen őszi árpával is kísér­letezünk. Ha beválik, meg­felelő termésmennyiséget ad, a terveink szerint a jövőben a búzaterület egy részén őszi árpát kívánunk termesz­teni, mivel azt a vadak „ke­vésbé” szeretik... Az idei év növénytermesz­tési „eredménye”: a már be­takarított 45 vagon szálas ta­karmány, pillangós széna es a 110 vagon siló, amelyeti fe­dezik az állattenyésztés téli, kora tavaszi takarmányszük­ségletét. Feladat még: 200 hektár terület őszi mélyszántása ... Apropó, éppen az elmúlt na­pokban találkoztam Jordán István édesapjával, aki itt a tsz-ben traktoros, amint T— 150—K erőgépével a Hosszú földéket tárcsázta. — Az előbb volt szó róla, hogy itt a domborzati viszo­nyok mia^t nem lehet nagy táblákat kialakítani. A T— 150—K-s traktorhoz, érzésem szerint, az itteni 5—10 hek­táros tábláknál nagyobb táb­lák „illenek”. — A táblaméretekhez vi­szonyítva, látszólag luxus a nagy teljesítményű erőgép, de ne feledjük, ezeknek a területeknek a nagy hánya­dán köves, kötött a talaj, ezekhez pedig kell a T—150 —K ereje ... Állattenyésztés ... Eddig 800 darab hízóbárányt érté­kesítettek. Még ez évben újabb 150—200 bárány, vala­mint 45 növendékbika és 15 tenyészüsző eladására került sor. A szövetkezet évek óta leg­több nyereséget produkáló üzemrésze a fűrészüzem. Itt a miskolci December 4. Drót­műveknek kalodákat, ékeket, a lajosmizsei kefe- és Sep­rű Szövetkezetnek seprűnye- leke< készítenek. Tervezik a .lövőben a faanyag magasabb fokú feldolgozását is. Első­sorban egy hordóüzem lét­rehozása került szóba. — Telkibányán milyennek értékelik az idei esztendőt? — Átlagosnak. Az igazság az, hogy méreteinket, tőke­hiányunkat figyelembe véve. kiugró eredményeket nem tudunk elérni. Viszont a ko­rábbi évek szintjénél nem adjuk alább! Pénzügyileg a korábbi esztendők egy-más- fél millió forintos nvereséeét az idei év végén jc váriuk. Hajdú Imre olajmezőn. A lecsökkent ré­tegenergiát széndioxidon; be- sajtolásával pótolják c iav a kőzetben maradt olaj további jelentős hányadát hozzák bél­színre. A vállalkozás új formái: Kisvállalat - utasítások nélkül A Kozmetikai és Háztartás- vegyipari Vállalatnál sokszor) panaszkodtak: csomagoló­eszköz híján nem képesek új szappanukkal, borotválkozó-, desodoráló-szereikkel vagy más kozmetikumukkal „ki­jönni a piacra”, illetve állan­dóan halogatniuk kell a ko­rábban beharangozott új ter­mék piacradobását. Máskor meg az üzletekből kifogyott cipöpaszta kapcsán derüli ki, hogy ezúttal sem a krém, ha­nem a tubus, meg a doboz hiányzik. Mi is az a kisvállalat? El­ső megközelítésben: egyike azoknak a kisüzemi formák­nak. amelyek arra hivatottaK. hogy a szervezeti rendszer korszerűsítése révén javítsák akárcsak a nagyok. A gazda­sági, jogi meghatározás egye­lőre hiányzik, de a Pénz­ügyminisztérium és az Igaz­ságügyminisztérium még az idén közleménvben informál ja az is, hogy önállóságuk na­gyobb lesz, mint a meglevő vállalatoké. Ez' megnyilvánul egyebek közt abban, hogy nem kapnak majd utasitáso- kat sem az alapítótól, sem a Növekszik az olajtermelés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom