Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-20 / 246. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. október 20., kedd A képernyő előtt Öt estén át követhettük nyomon „egy élhetetlen család krónikáját”, illetve azt, hogy ennek a családnak történeiében miként tükröződött egy erdélyi város magyarlakta szegénynegyedének történelme. Vagy közelebbről a történelemnek az a szakasza, amelyben a két világháború közötti, román fennhatóság alatti nyomort a Magyarországhoz történt csatolás, majd a háború váltotta fel, hogy utána ismét román fennhatóság alatt folytatódjék ezeknek az élet perifériájára szorult embereknek az élete és egyikük, az újságíróvá cseperedett Kálmánka pályakezdését megismerve, a negyvenes-ötvenes évek fordulójának ottani politikai torzulásairól is jelzést kapjunk. Bálint Tibor hatalmas családregényének, a Zokogó Majomnak ötrészes tévéfilmváltozata az elmúlt héten befejeződött. Várkonyi Gábor rendező az íróval közösen készített forgatókönyvre építette filmjét, s mert más mód aligha kínálkozott, rendre visszatérő szereplők és szereplőcsoportok életepizódjainak, a város életére jellemző kisebb-nagyobb történéseknek — sokszor csak villanásokra szorítkozó — jelzéseivel festett hatalmas freskót a Zokogó Majom nevű vendéglőhöz ilyen-olyan szállal kötődő kisemberek világáról. A film végén az egyik főszereplő, az őrök életigenlő, önmagának is életszépséget hazúdozó, az életét eliecsérelő Bözsi (Bánsági Ildikó emlékezetesen szép alakítása) meghal, bátyja, a másik főszereplő, örök álmodozó- feltaláló, a ma(ga helyét végül seholsem lelő. s mindig pórul járó Vincze Béla (Madaras József önmaga sablonjait ismétlő szereplése) őrülten távozik el alighanem örökre, a mikrovilágnak szinte jelképévé lett Zokogó Majom vendéglőt meg felrobbantják, mert egy eljövendő jobb világ városrendezése elsöpörte az útból. A családból az anya és az újságíróvá lett fiú a robbantás okozta porban tűnnek el elölünk. De vajon eltúnhetnek-e? Nem. Mert a Zokogó Majom ábrázolta világnak a maga tapintható valóságában csakugyan el kell tűnnie. el kell tűnnie azoknak a nyomorúságos sikátoroknak, életkörülményeknek, amelyek között a szereplők éltek, de emlékezni és emlékeztetni kell rájuk. Ezt kívánta szolgálni nz író — részben önéletrajzi ihletésről árulkodó — regényével és ezt teszi a tévéfilm, amely a regénynek mind erényeit, mind gyengéit átörökítette. Az új műfaj természetesen igen nagyarányú tömörítést követelt, epizódok tűntek el nyomtalanul, más mozzanatok szinte csak halvány jelzés erejéig fértek be a filmbe, amelynek kavargásából-gomoly- gásából mégis nagyon érzékletesen rajzolódott fel e mikrovilágban a kor és az élet perifériájára szorultak akkori élete, s megérezhettük a történetből, miért volt ez a család élhetetlen, miért nem boldogulhattak a hozzájuk hasonló körülmények között élő ezrek és tízezrek. Mint minden adaptációnál, itt is vitatható, miként, milyen mértékben sikerült ez alapmű értékeinek átültetése, de a. film — gyengeivei együtt is — megkülönböztetett figyelmet érdemel, mert mo- zsikszemcséiben híven és érzékletesen tükrözteth a választott kort. Az említett főszereplőkön kívül feltétlenül kiemelést kíván Hámori Ildikó és Szombatiig Gyula, kisebb szerepekben Dégi István, Máthé Gábor, Szirtes Ádám. * Két művészportré feltétlenül említést érdemel az elmúlt hétről. Gulyás Györgyről, a debreceni Kodály Kórus karnagyáról Szilágyi Jángs „cámenős” riporteri közreműködésévei kaptunk igen markáns képet, amely az egykori békéstarhosi zeneiskola-alapító, a későbbi debreceni főiskola-alapító és a közösségi munkának mindent alárendelő kitűnő művész leginkább meghatározó vonásait tárta elénk. Greguss Zoltán színművészről Molnár Gál Péter riporterkedésével készült el a gazdag életpályát jól érzékeltető, hangulatos, szórakoztató és tanulságos egyórás portré. * Pierre Corneille XVII. századi francia drámaíró Cid című tragédiáját Kazimir Károly a korábbi körszínházi bemutatás után a tévékamerák előtt is megrendezte. Vasárnap este láthattuk. A spanyol alaptörténetre épülő tragédia bemutatása idején roppant viharokat kavart, egyik legfőbb ellenzője Richelieu bíboros volt. A becsület, vitézség és a hazaszeretet hevítik hőseit, és spanyol eredete ellenére a francia öntudat és hazafiság drámája. Kazimir rendezése az alapműhöz hűen korrekt előadást produkált, nem erőszakolt a drámai egységet megbontó „filmszerű” megoldásokat, hagyta élni a Nemes Nagy Agnes fordította verses drámát, a színészek többsége pedig igen szép szövegmondással is emlékezetessé tette a Cid televíziós bemutatását. Benedek Miklós Marái szövetet Patakon A városi pártbizottság irányításával kertbarátmozgalom indult Sárospatakon. Az előkészítés, szervezés munkáját a városi tanács termelés-ellátási osztálya és a Hazafias Népfront városi bizottsága végzi. A Kossuth Termelőszövetkezet kellő nagyságú területet bocsátott a kertbarát szövetkezet számára. Mindjárt kezdéskor mintegy 150 tagra számítanak, akik 140— 140 négyszögölnyi földet kapnak, s azon elsősorban zöldségtermeléssel foglalkoznak. Á terület nagy előnye, hogy közel van a városhoz és a Bodroghoz, így a munka utáni pihenésre is alkalmas. Érthető ezért a kertbarát szövetkezet iránt megnyilvánuló nagy érdeklődés. Ügy tervezik, hogy a tagok tavasszal már birtokba is vehetik parcellájukat. Ezzel egyidejűleg a Kossuth Termelőszövetkezet a Királyhegy lábánál szőlőtelepítésre alkalmas területet bocsát tagjai számára. Ennek az előkészítése is folyamatban van, s a tagok — a tsz keretén belül működő szakcsoportként — foglalkoznak majd szőlőtermeléssel. Koszorúzás Kazinczy Ferenc széphalmi sirjánál Emlék a három napból. A felkészülés pillanatai A Kazinczy-mauzóleumnál A felelősség liéiziapeSra is szól Az eredmények az eredményhirdetésig, titkosak. Szemben a mauzóleummal, a széphalmi parkban azért már oldódik a feszültség. A százhuszonnégy diák, az országos édes anyanyelvi verseny döntőjének résztvevői, egyszer valamennyien előreléphetnek; átvenni az emléklapot, amely mindenkinek kijár. Nem kis siker, sokezer középiskolás közül idáig eljutni .. . Vannak persze, akiket kétszer szólítanak. A legtöbbet, a legjobban tudókat. Azokat, akik az írásbeli feladatok nyelvhelyességi, nyelvtani kérdéseire jól válaszoltak, s élószó- bar is bizonyítani tudták, az anyanyelv iránt érzett gondosságuk, felelősségük nemcsak egyetlen, ünnepi alkalomra szól. Beszélni nehéz. Szépen beszélni még nehezebb. Az országos verseny eredményhirdetésén többek között erről mondotta értékelésében dr. Benczédy József: „ ... nehéz, mert a szép, a helyes beszéd mindenekelőtt feltételezi a gondolatok rendezettségét, egyértelműségét, tisztaságát. S mindenek felett a tartalmas mondanivalót.” A megyei kezdeményezésből kinőtt országos versenyt kilencedik alkalommal rendezték meg. A Kazinczy-ju- bileum az idén. sajátos jelentőséget is adott neki. De a verseny maga hagyományaiból táplálkozik. S abból a felismerésből, hogy az anyanyelv gondozása, ápolása ma nagyobb jelentőséget kap, mint valaha. Még a verseny megnyitásakor hangzott el Aczél György egy gondolata: ........ a demokrácia népuralmat jelent, s ez nem valósulhat meg a demokratikus köznyelv kimunkálása, a tényleges társadalmi nyilvánosság nélkül, ami az emberek öntudatát, kulturáltságát, nyelvi magabiztosságát is feltételezi. S ennek a folyamatnak gyermekkorban kell kezdődnie: már az anyanyelv tanulásának idején, majd később, az iskolában.” Katona Rezsőnével, a sátoraljaújhelyi Kossuth Gimnázium tanárnőjével egymás mellett álltunk az eredményhirdetésen. Nem véletlenül. Tanítványa, Farkas Zoltán előreléphetett a legjobb tizenöt^ versenyzőnek kijáró emlékplakettért. Tavaly, másodikosként „debütált” a versenyen Zoltán, s már akkor sem sok hiányzott az elismeréshez. — Mit jelent a tanéinak a felkészítés? — A tanárnak is nagyon sok munkát. Többek között azért, mert függetlenül attól, hogy hányadikos, az egész középiskolás anyagot tudnia kell. Zolival mi általában hetente két alkalommal találkozunk, s olyankor „gyúrjuk a nyelvtant” . . S kap feladatot az órán is. Egy témát, s tíz perc elmúltával három percben beszélhet róla az osztálynak ... Ez egyébként, noha óra alatt történik, s tanítási időben, hasznos a többieknek is. Azzal, hogy ízekre szedik a beszédet, vizsgálják stilisztikailag, a nyelvhelyesség, a hangsúlyozás oldaláról, maguk is rengeteget tanulnak. Zoli is sokat köszönhet nekik. A legjobb tizenöt között — ezen belül nincs további rangsor — egy miskolci fiatalember is volt. Papp Zsolt, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet tanulója. (Tanára Dienes István.) S az iskola tanulóinak sikeres szereplése nem az első; érdemes lenne másoknak is „okulni-' uk” munkájukon, eredményeiken. Szakmunkásképző intézetben is lehet eredményesen tanítani az anyanyelvet. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják: vannak iskolák, ahol fokozott gondot fordítanak az anyanyelvre. Kell a háttér ahhoz, hogy országos döntős is legyen egy iskolából. A legjobbak nem a „semmiből” teremnek. Tapasztalatok? Formá- sabb, tetszetősebb „beszédművek” születtek. A gimnazisták és a szakközépiskolások versenyeben formásab- bak, tetszetősebbek, mint a szakmunkásoknál. De még mindig sok a sablon. A hiányzó tartalmi mondanivalót pótolják vele ... Ez a mostani verseny nekünk sikeres volt. A könyv- jutalmat kapottak között volt Fehér Zsuzsanna, a miskolci Földes és Szilágyi Judit, a tokaji gimnázium tanulója is. Jó lenne tudni; a versenyt követő hétköznapokban valamennyien szószólói lesznek az anyanyelv ügyének. Az anyanyelvnek, amely térben és időben a legszorosabb összekötő kapocs. Csutorás Annamária Fotó: Lacid József 7. A filmkarrier kezdetei Elkezdtem megfogadni Petter tanácsait, és bár nagyon elfoglalt volt, hétvégeken rendszeresen találkoztunk, elutaztunk vidékre, ahol nagyokat sétáltunk. vagy síeltünk. Azt hiszem, Petter soha nem gondolta volna, hogy egy színésznőbe fog beleszeretni. Nagyon érdekelte a színház — a barátai között sok színész volt —, együtt mentünk színházba és moziba. De azt hiszem, nem tudta, mi vár rá, ha színésznőt vesz feleségül. Eljött a nyár. Az iskolát három hónapra bezárták. Az volt az elképzelésem, hogy statisztaként fogok dolgozni a filmnél. Ismertem egy filmszínésznőt, aki kieszközölt nekem egy próbafelvételt Gustaf Molandernél, egy ismert svéd filmrendezőnél. Amikor megláttam az eredményt, nagyon csalódott voltam. Ügyetlennek, gyűlöletesnek találtam magam, és biztos voltam benne, hogy senki nem kíváncsi rám a filmvásznon. De Gustaf Molander más véleményen volt: „A próbafelvételed nagyon jó. Ragyogóan nézel ki, van személyiséged, kisugárzásod. tehát a legjobb feltételek ahhoz, hogy filmkarriert csinálj.” „Éppen most kezdődtek meg a »Mönchbrücke grófja-' felvételei” — gondolkodott, Molander. „A filmben fellép egy cselédlány. Kicsi, de fonlos szerep.” Ezután elkezdtem új filmem forgatását... Hároméves szerződésre kaptam ajánlatot, ezenkívül a magas színészmesterség tanulásának feladatat. Minden jelmezt megtarthatok, amit a különböző szerepekben viselnék. Hogy lehelne egy ilyen ajánlatot elutasítani? 1935 januárjában volt a „Mönchbrücke grófjá”-nak a bemutatója. A kritikusok ezt írták: „Ingrid Bergman nem gyakorolt mély benyomást.” És: „Szép, formás lány.” Tehát, bukás. Egyik filmet a másik után forgattam. A harmadiknál megváltozott a kritika. A „Svenska Dagbladet” így nyilatkozott: „A svéd film évek óta először most érte el nemcsak a nemzetközi, hanem a magas nemzetközi átlagot.” Ha most visszagondolok, egész életemben egyetlen év volt. mely egyedül az enyém volt, melyben szabad voltam. A magánéletemben mindig hagytam, hogy a férfiak döntsenek helyettem. Huszonegy éves voltam akkor, 'filmszínészt karrier kezdetén álltam. Nem kerestem rosszul, megengedhettem magamnak egy lakást Stockholm belvárosában. Nagyon büszke voltam az otthonomra. És kimondhatatlanul szerelmes voltam Pet- terbe. Pontosan emlékszem arra az ajándékra, amit a huszonegyedik születésnapomra adott. Egy gyönyörű ezüstróka volt. a vál- iamra terítettem, el voltam ragadtatva. Egv ezüst- róka á legelegánsabb valami volt, amit a harmincas években el lehetett képzelni. A telefonhoz rohantam. hogy megköszönjem, megbotlottam és eltörtem a bokámat. A telefonhoz másztam, felhívtam Pétiért, és sírtam a fájdalomtól. Azonnal odajött, és elvitt a kórházba. Következik: AZ EZÜSTRÓKA i) MM Camping é ■ továbbra is rövid határidővel vállal rovar- és rágcsálóirtást, valamint terménygázositást. Megrendeléseket kérjük írásban: 4026 Debrecen, Bethlen u. 4. sz. vagy telefonon 06-52-16654 (Debrecen), 06-46-71328 (Miskolc) címre megadni Szerződéskötésre megbízottunk azonnal a helyszínre megy; munkavégzésünkért garanciát vállalunk!
