Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-17 / 244. szám
1981. október 17., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Megkezdői zírni szövetkeze resszisa ' (Folytatás az 1. oldalról) piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodásnak és a szövetkezetek sajátos, kisebb eszközigényű termelésének eredménye. Megmutatkozik ez az export növekedésében is. Az V. ötéves tervidőszakban a nem rubelelszámolású kivitel 58 százalékkal emelkedett, a szocialista országokba a szövetkezeti exporttermékeknek csaknem 60 százaléka került. — Az öt esztendő lényegében pozitív mérlegének megvonásakor azonban hibáinkból, hiányosságainkból is le kell vonnunk a tanplságot — hangsúlyozta Rév Lajos. — Építőipari szövetkezeteink a tervezett 35—37 ezer lakás helyett 25 ezret építettek tel ebben az időszakban. Az elmaradás különösen azért róható fel a szövetkezeteknek, mert a lakásépítés növelésére komoly anyagi támogatásban részesültek. Ugyancsak van tennivaló bőven a szolgáltatások területén is. A szövetkezeti demokrácia' fejlesztésében, szélesítésében is jelentős előrelépést tettek az ipari szövetkezetek. A szervezeti változások során kialakított korszerű fórum- rendszerek — bár működésük gyakorlata még nem alakult ki véglegesen <— jól szolgálták és megfelelően segítették a gazdasági és szövetkezet- politikai feladatok teljesítését. A beszámolót széles körű vita követte, amelyen felszólalt Havasi Ferenc is. Havasi Ferenc beszéde r Havasi Ferenc tolmácsolta n Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya üdvözletét az ipari szövetkezetek Vili. kongresszusának. Elismeréssel szólt arról a munkáról, amelyet a szövetkezetek a két kongresszus közötti időszakban végeztek. Tevékenységük — mondotta — a népgazdasági és a szövetkezeti érdekeknek is a legjobban megfelelt. Kiemelte, hogy mind a külső egyensúly javítására, mind az életszínvonal védelmére a szövetkezetekben is egyre erőteljesebb, aktívabb és hatékonyabb munka bontakozott ki. Eredményes volt a szövetkezetek társadalom- politikai tevékenysége is. A jövőben ez még eredményesebb lehet, ha következetesen érvényesül a szövetkezetpolitika, az önkéntesség, a fokozatosság, az érdekeltség és a demokratizmus — ezen belül az önkormányzat — elve és gyakorlata. Pártunk Központi Bizottsága és népköztársaságunk kormánya alkotmányos garanciát nyújt a szövetkezeti tevékenység fejlődéséhez, a szövetkezeti törvénnyel védi és támogatja a szövetkezetek munkáját. E munka akkor lehet eredményes, ha érvényesül benne az MSZMP politikai fő vonala. Nem képzelhető el egyik a másik nélkül. Havasi Ferenc kiemelte, hogy a párt tisztázta a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos vitákat. Fellépett az ezzel kapcsolatos félreértésekkel, hibás törekvésekkel szemben. Tisztázta, hogy az állami és szövetkezeti tulajdon egyenrangú szocialista tulajdon. Mindez nemcsak a pártnak, a szövetségpolitikáról vallott elveivel van összhangban, hanem jó értelemben vett osztálypolitika is, tehát a munkásosztály politikájának érvényesítése és kiteljesítése. Az MSZMP a párt vezető szerepét úgy értelmezi, hogy vezetni politikai eszközökkel kell, a vezető szerep szolgálatot jelent. Pártunk Központi Bizottsága — folytatta a továbbiak ban — 1978 decemberében nagyon fontos elhatározásra jutott gazdaságpolitikánk céljainak és eszközrendszerének fejlesztésében, úgy döntött, hogy gazdasági és politikai céljaink közül két követelménynek kell elsőbbséget adni: meg kell állítani a nemzetközi pénzügyi helyzet romlását, folyamatát és minimális célként ki kell tűzni az eddig elért életszínvonal védelmét. E két fő célnak rendelünk alá minden gazdasági tevékenységet. E gazdaságpolitikai felfogással kapcsolatban egyesek azt kérdik, vajon hová vezet •a az alacsony növekedési ütem? Meggyőződésünk, hogy nem az a baj Magyarországon. hogy mérsékeltük a fejlődés ütemét, hanem inkább, hogy átmeneti időre működtetünk olyan üzemeket, amelyek ma már nem felelnek meg a követelményeknek. Gyakran szóvá teszik, hogy kevés a beruházásra fordítható összeg. Én úgy vélem, hogy a korábbi 28 százalékos felhalmozással szemben jelenleg elegendő a 20—21 százalék is, ha ezeket a még így is hatalmas összegeket jó helyre adjuk, jól használjuk fel. Az életszínvonal védelméről szólva elmondotta: most 1981-ben az ezzel kapcsolatos vállalkozás sokkal nagyobb feladatnak látszik, mint 2—3 évvel ezelőtt. Eléréséért mégis mindent meg kell tennünk. Ehhez az kell, hogy javítsuk a munkafegyelmet, szigorítsuk a pénzhez jutás feltételeit, azt, hogy ugyanazért a pénzért többet és jobban kell dolgoznunk. Ugyanakkor továbbra is törekednünk kell arra, hogy a megdolgozott pénzt kulturáltan lehessen elkölteni, olyan árukra, amelyekre éppen szükségük van az embereknek, és nem olyanokra, amelyeket éppen kapni lehet az üzletekben. Míg a bérezésnél a teljesítményarányos differenciálást kell erősíteni, a szociálpolitikában a legkritikusabb helyzetben lievő emberek vagy családok helyzetét kell javítanunk. Tehát az alacsony nyugdíjak reálértékének megőrzésére törekszünk, a sokgyermekes családok állami segítését javítjuk, s az eddigieknél nagyobb segítséget, kedvezményeket biztosítunk a családalapító fiataloknak. A már említett 1978-as központi bizottsági ülésen módosítottuk az eszközrendszert is. Elsősorban a tervezési gyakorlatunkat korszerűsítettük, és továbbfejlesztettük a pénzügyi szabályozást. A középirányító szerveknél nagyon fontos azt elemezni, vajon a 20 évvel ezelőtt létrehozott középirányító szervek közül melyek szükségesek még ma, és melyek váltak feleslegessé. A kisüzem—nagyüzem dilemma, s hadd tegyem hozzá; a kisegítő gazdaságok viszonya — gyakorta felvetődik a fogyasztási cikkeknél és a szolgáltatásokkal kapcsolatban is. Hadd említsek 'egy példát. Ma egy-egy háztartásban a villanyborotvától a személyautóig 10—20 gépet is használnak. Ezeknek a személyi tulajdonban levő javaknak a javítására a nagy szervezetek nem alkalmasak. Hasonló a helyzet az úgynevezett háltér- , iparral is. Olyan terület ez. ahol szükség van a kisebb, lazább, rugalmasabb szervezetekre. De ilyen kisebb vállalatokkal kielégíthető igény ielentkez.ik különböző lakos- ság'-fopvaszlási cikkeknél is. Müven lehetőségek vannak e valós igén vek kielégítésére? Magyarországon kétmillió nyugdíjas van. Ha ennek csak egy része hajlandó szervezeti módon dolgozni ezen a területen, akkor itt jelentős munkaerőforrás bevonására van lehetőség. Nő a szabad idő, s reméljük, hogy még sokáig lesznek olyan emberek, akik szabad idejükben nemcsak horgászni, és napozni fognak, hanem dolgozni is. Szívesen vállalnak munkát diákok is. Mindezek mozgósíthatók. A nemrég megjelent rendeletek lehetővé teszik, hogy állami szervek, minisztériumok. főhatóságok, tanácsok. a bank, a szocialista nagyvállalat, leányvállalatok, kisvállalatot alapítsanak. A szövetkezetek is alapíthatnak maguk körül munkaközösségeket, szakcsoportokat stb. Ezek a lehetséges alapítók a szocialista állam integráns részei, azok az engedélyezők is. Ha ez így van, akkor miért nem lehet elképzelni azt is. hogy a ma szétszórtan és szervezetlenül dolgozó, jó képességű fiatal szerelőkből az AFIT, a Gelka. vagy egy ipari szövetkezet szervezzen egy- egy munkaközösséget? Miért kell félni attól, hogy ez nem lesz szocialista, hiszen elvileg nem más történik, mint a háztáji gazdaságok esetében, hogy tudniillik a szocialista nagyvállalat integrálja a lazább szervezeteket. Sok mindentől féltették már nálunk a szocializmust, a részesműveléstől, a fridzsi- dertől, a lángossütőktől, csak egytől nem: a lustaságtól, a tunyaságtól. Pedig a szocializmus sem tudja nélkülözni a fegyelmet, a szorgalmat a jobb és az odaadóbb munkát. Aki erre hajlandó, aki vállal ilyet, annak a boldoguláshoz való jogát is el kell ismerni. Itt persze a tisztességes szándékú emberekről beszélek, nem a szerencselo- vagokról. Befejezésül Havasi Ferenc a Központi Bizottság nevében sok sikert kívánt a szövetkezetek dolgozóinak, mindazon célok megvalósításához, amelyeket a kongresszus kijelölt Keiesbórányként engedelmeskedik a gép ai embernek. FelvételiinkSn: előreléptetik az MK-97-ej típusú biztosító berendezést. Fotó: Kozma István lényi bányászsiker A Váci-brigád már teljesítette vállalásait Bányajárásra indulunk az edelényi aknaban. Ez a mun- káskollektíva az elmúlt évben a várakozás alatt termelt, s jócskán elmaradt kötelezettségének teljesítésétől. Az idén viszont ki tesznek magukért az itteni bányászok, s a szerencsés körülményeket, a kedvező geológiai lehetősegeket kihasználva, túlteljesítik feladatukat. — Szeptember végéig 22 és fél ezer tonna többletszenet adtunk — mondja beszállás előtt Tarján Kálmán aknavezető főmérnök. — Bízunk benne, a továbbiakban is ránkmosolyog a bányászszerencse. Ev végéig még mintegy 30 ezer tonna szenet akarunk felszínre küldeni, természetesen terven felül. Az elmúlt évben nagyjából eny- nyi volt az adósságunk. Javult a termelés gazdaságossága is, azaz csökkent az önköltség, s növekedett az árbevétel. Nem messze a függőleges aknától, az ereszkei sz.énme- zőben dolgozik a Váci Mihály szocialista brigád. A Szép László által vezetett 66 tagú kollektíva több alkalommal ért már el országra szóló munkasikert. Minderre most feltették a koronát: szeptem- . bér 24-én, az éjszakás műszakharmadban teljesítették éves tervüket, a 3250 tonnás eredeti vállalást és az 5000 tonnás pótvállalást. Ezen a délelöttön a brigádvezető édestestvére, Szép István a szakvezető vájár. Róla megtudjuk: a XXXI. bányásznap alkalmából Kiváló Bányász . miniszteri kitüntetést kapott. — Ezen a fronton mostanában közel négy métert haladunk naponta előre — magyarázza a szakvezető. — Előfordult azonban az is, hogy még ezt az eredményt is túlszárnyaltuk. Mi úgy mondjuk: kilencet vágtunk huszonnégy óra alatt a maróhengerrel. Előreláthatóan a jövő hónap közepéig kitart ez a szénpászta. s addigra előkészítik a következő, E—-4- es jelű munkahelyet. Nekünk is érdekünk, hogy a tervezett időben megkezdhessük a termelést ezen a fronton, ezért október 1-től műszakonként három-négy ember segít majd az ottani munkálatokban. A frontaknász, László Attila hét éve dolgozik együtt a Váci-brigáddal. — Véleményem szerint — közli velünk —, nemcsak a jó geológiai körülményeknek köszönhető a csapat mostam sikere, hanem jelentős részben hozzájárul ehhez tagjainak az összeszokottsága, szakértelme. Ezek a bányászok mindig szem előtt tartják az akna érdekét, s amikor szükséges, szabadnapon is bejönnek dolgozni. Szép László sokszorosan kitüntetett szocialista brigádja év végéig várhatóan 25 ezer tonna szenet ad majd a népgazdaságnak. az éves tervben foglalt mennyiségen felül. Hozzájárulva ezáltal az akna a Mákvölgyi Bányaüzem és a Borsodi Szénbányák Vállalat * remélhető terv-túlteljesítéséhez. Nagy János V Uj termékek, növekvő termelés az Megbízható, egyenletes termeléséről ismert a Miskolci Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat encsi gyáregysége. A 220 főnyi munkáskollektíva többször volt már első a vállalati munkaversenyben, de dobogós helyezésnél alább szinte sohasem adja. Továbbá az is jellemző az encsiekre, hogy évről évre nagyobb feladatokat vállalnak, s azt is túlszárnyalják. A szép környezetben, korszerű felfogásban dolgozó üzemi közösség idei termelési kötelezettsége már 110 millió forinttal egyenlő. Sikerül-e eleget tenni a tervnek, mire számítanak évzáráskor? Milyenek a jövő évi kilátások, biztosítottak-e a feltételek, a lehetőségek a további zavartalan munkához? — ezekkel a kérdésekkel kerestük fel Taskovics Andrást, a gyáregység főkönyvelőjét. — Könnyű helyzetben vagyok — kezdte válaszát —, hiszen kedvező eredmények- ró’ adhatok számot. A három negyedév időarányos programját ugyanis általában túlteljesítettük. Az árbevételünk a tervezett 82 millió forint helyett 92 millió forintra alakult, s a várt 12 millió forint nyereséggel szemben 14 millió forintot értünk el. Megvallom, az első félévben még lemaradással küszködtünk, aminek többek között anyagellatási okai voltak, s miután ez a gondunk megoldódott, ugrásszerűen feljavult a termelés. Most már azA ^z előrejelzést is megkockáztatom, hogy az idén minden eddiginél eredményesebb esztendőt zárunk. Nos, nézzük, mivel is foglalkoznak az encsi gyáregységben. A legjelentősébb tér1 mékcsalád a víz- és olajhűtő, a kiegyenlítő tartály. A megközelítően 30-féle hűtőből két. és fél ezer darabot állítanak elő évente, s ez adja a termelési érték hattizedét, Magától értetődik, hogy ezeket a hűtőket elsősorban mezőgazdasági gépekben, nevezetesen: traktorokban Használják. A legújabb hűtőti- pus a Rába—250-be való, melyből szeptember eleje óta 135-öt már átadtak a megrendelőnek, s további 185-öt készítenek el december végéig. Hasonlóan új termék az lFA-hütő: ebből az idén 1400-at kell gyártani az Autó- kernek és a szekszárdi növénytermesztési ren dszémek. A gyáregység vezetőinek a fogékonyságát, a tettrekész- ségét dicséri, hogy hajóemelők gyártásába is belekezdett a kollektíva, s ez jó üzletnek ígérkezik. A 20-tól 300 tonna teherbíró képességű hajóemelők megrendelője a Magyar Hajó- és Darugyár, s így közvetve, a megépítendő hajókban, eljutnak a -d- lág számos részébe. A MEZŐGÉP encsi gyáregységének hagyományos terméke a pótkocsikhoz alkalmazott fékező szelep, mellből a korábbi esztendőkben 20-25 ezret állítottak elő. Ez évre jócskán visszaesett az említett fékező szelepek iránt a kereslet, legjobb esetben is csak nyolcezret készítenek belőle. A termények, a műtrágya továbbítására szolgáló úgynevezett csöves szállítókkal szembeni igény nagyjából változatlan. Hasonló a kereslet az alumíniumból készülő raktárak iránt is, melyet leginkább az építőipari vállalatok vásárolnak, mivel könnyen mozgathatók, szét- és összeszerelhetők. A gyáregységben előállítanak továbbá különféle mezőgazdasági gépekhez szükséges alkatrészeket; ez kötelezettség, ezt csinálni kell. Más kérdés. hogy olykor nem kony- nyű ennek a sokféle igénynek megfelelni. — Valóban az. egyik legnagyobb gondunk a heterogén termékszerkezet — mondta Bernáth Elemér gyáregység vezető. — Ezen szeretnénk változtatni. Mégpedig úgy, hogy fokozatosan eltoljuk a termelést a hűtőgyártás irányába. Ehhez természetesen szükség lesz fejlesztésre, sajnos, a pénz viszont kevés. A hatodik ötéves tervben legfeljebb 25 millió forintot költhetünk ilyen célra, ennek is nagyobb részét a tervciklus végén. Feltétlenül kívánatos volna előbbre hozni ezeket a fejlesztéseket, hiszen piaca van a hűtőknek. A jövő évre 120 millió forint termelési érték elérését tervezzük, a befutott szerződések ugyanakkor ennél jóval nagyobb termelést is lehetővé tennének. Ennyire kedvező helyzetben egyébként még sohasem voltunk, ilyen korán a kapacitásunkat még sohasem kötötték ie a megrendelőink. A jövő év tehát várhatóan az ideinél is jobb lesz. Jogos a gyáregységvezető bizakodása. Annál is inkább, mert a korábbi meghatározó termékük, a pótkocsikba való fékező szelep ismét kelendő. termelése újra a régi szinten mozog majd. A felsorolt új gyártmányok sorozatának növekedésére is számítani lehet. Amit még nem említettünk: a MÁV a dízel- mozdonyokhoz újabban innen szerzi be a vízhűtőket, azelőtt ezt Svédországból, devizáért vásárolta. Reményteljes tehát a jövő Encsen. és még inkább az lehetne, ha előrehoznák a tervezett fejlesztéseket. Hisszük, érzik, tudiák ezt a vállalatnál is, s eszerint cselekednek. Kolaj László
