Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-17 / 244. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1981. október 17., szombat Kiir János fogadta a laoszi kilögpisisztert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta a hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó Phoune Sipra- seuth-ot, a Laoszi Forradalmi Néppárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettesét, külügyminisztert. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Púja Frigyes külügyminiszter és Zegnál János, hazánk vden- tiane-i nagykövete. Jelen volt S. Souban, a laoszi külügyminisztérium főtitkára. A párt tevékenységében az legyen a vezérgondolat, hogy védeni kell a szocializmust az ellenforradalmi veszéllyel szemben, védelmezni kell a nemzeti léjét,, és folytatni kell a megegyezés irányvonalát mindenkivel, aki nincs a szocializmus ellen. Ezt hangsúlyozta Stanislaw Kanja, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki a Központi Bizottság pénteken kezdődött negyedik plenáris ülésén „Az ország politikai helyzete és a LEMP IX., rendkívüli kongresszusán elfogadott határozatok megvalósításának fő pártfeladatai” címmel előterjesztette a Politikai Bizottság referátumát a tanácskozás első két napirendi pontjáról. Kania részletesen foglalkozott a Szolidaritással, és annak a közelmúltban tartott kongresszusával. Megállapította: a gdanski tanácskozás bebizonyította, hogy a vezetés válságellenes lépéseinek gáncsolása nem egyes esetekből tevődik össze, hanem egyre újabb konfliktusok szítására irányuló tudatos törekvés. A gdanski kongreszszuson, az ott elfogadott határozatokban ez az irányvonal kerekedett felül. A szak- szervezet szélsőjobboldali erők beszivárgási zónájává, az egész lengyel reakció menedékhelyévé vált. Bár a kongresszuson a Szolidaritás munkásirányzata is hallatott magáról, összességében mégsem lehet másnak minősíteni a tanácskozást, mint a tavaly nyár végi megállapodások fel- borítását A Szolidaritás, ahelyett, hogy a szocialista megújulás egyik végrehajtó ereje lenne, a megújhodás fő fékezőjévé, a lengyel állam stabilizálásának fő veszélytényezőjévé vált. A párt feladatairól szólva rámutatott: ilyen körülmények között különösen fontos a tagság aktivitása, a passzív szemlélődést most már végképp nem lehet megengedni. „A tettek pártjára van szükség” — mondotta a KB első titkára, majd kijelentette: „Nem kell hárommilliós pártnak lennünk, mint ahogy gyakorlatilag nem is vagyunk az, az életben ugyanis nem a statisztikai adatok számítanak”. KqzIkrv a KGST V. 6. iséri (Folytatás az L oldalról) és a kemizálás, valamint az erdőgazdálkodás terén folytatott együttműködésben. Az utóbbi 10 évben a KGST- tagországokban a kölcsönös vetőmagcsere eredményeként több mint 350 új növényfajtát és növényi hibridet honosítottak meg. Az ülés résztvevői megállapították, hogy a mezőgazdasági együttműködés során különösen nagy figyelmet kell szentelni a korszerű állattenyésztési és növénytermesztési technológiák kidolgozásának és bevezetésének, a terményveszteségnek a mezőgazdasági termelés minden szakaszában történő csökkentésének. Javítani kell az állattenyésztés fehérjetakarmány-szükségletének kielégítését, fejleszteni kell a mezőgazdasági termelés szervezésében született korszerű eredményeknek a tagországok közötti cseréjét. A Végrehajtó Bizottság áttekintette az európai KGST- országok egyesített energia- rendszereinek és a Szovjetunió egyesített energiarendszerének párhuzamos működtetése során született eredményeket. Az energiarendszerek összekapcsolása lehetővé tette az európai KGST- országok számára, hogy jelentős gazdasági megtakarítást érjenek el, s ésszerűbben használják ki működő villamos erőműveik kapacitását. A villamosenergia-ellátás megbízhatóbbá tétele érdekében létrehozzák a nemzeti energiarendszerek tartalék- kapacitásait. meggyorsítják az energiarendszereket összekötő villamos távvezetékek építését, hatékonyabbá teszik az egyesített energiarendszerek fennakadásoktól mentes működését biztosító gazdasági ösztönző eszközöket. A KGST-tagországai közötti, növekvő szállítások biztosításával kapcsolatos kérdéseket áttekintve a Végrehajtó Bizottság a szállítási eszközökben meglevő tartalékok jobb kihasználását célzó javaslatokat fogadott el. A Végrehajtó Bizottság ülése megvitatta a Vietnamban és Mongóliában végzett közös geológiai feltáró munkák menetét. Megállapította, hogy az érdekelt országok nemzetközi geológiai expedíciója az utóbbi öt évben sok perspektivikus nyersanyag- lelőhelyet tárt fel Mongóliában. Döntés született az expedíció munkájának folytatásáról. A geológiai kutatómunkákat Vietnam területén is aktívabbá kell tenni. A Végrehajtó Bizottság megállapította, hogy kedvező eredményekkel járt a KGST- tagországok egészségügyi együttműködése. Az ülés olyan intézkedéseket határozott el, amelyeknek célja, hogy biztosítsák a tagállamok gyógyszerek és orvosi műszerek iránti igényének jobb kielégítését, egyes orvosi berendezések műszaki színvonalának javítását. A Végrehajtó Bizottság áttekintette az együttműködés más kérdéseit is, s megfelelő határozatokat hozott ezekről. Az ülés a barátság és az elvtársi kölcsönös megértés szellemében ment végbe. Meabalt Báján Pénteken este egy Tel Aviv-i kórházban 66 éves korában elhunyt Mose Da- jan, volt izraeli kü’ügy- és hadügyminiszter, az utóbbi évtizedek izraeli ’ politikai életének jelentős figurája. Da- jant csütörtökön szívpanaszokkal szállították kórházba. Halálának hírét leánya jelentette be. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Kort Hager magyarországi látogatása Kádár János, az MSZMP KB székhazában fogadta Kurt Hagert, a Német Szocialista Egységpárt PB tagját, a KB titkárát. A megbeszélésen részt vett Óvári Miklós (balról), a PB tagja, a KB. titkára. Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa, amely első napirendi pontként a szakszervezeti alapszervezetek működéséről, az üzemi, a munkahelyi de* mokrácia érvényesüléséről tárgyalt. — Különösen a legutóbbi években jelentősen fejlődött hazánkban a szocialista demokrácia. sikerrel jártak a szakszervezetek kezdeményezései a dolgozók' bevonására a munkahely közéletébe — állapította meg jelentésében a SZOT elnöksége. Az üzemi, munkahelyi demokrácia fejlesztésére négy évvel ezelőtt hozott párt-, majd MT-SZOT határozat a fejlődésben új szakaszt nyitott: lényegesen megnövekedtek a szakszervezetek feladatai, a korábbinál szélesebb körű jogokkal és egyben kötelezettségekkel létrejöttek a bizalmi testületek. A dolgozók ma már fokozottan részt vesznek a vezetésben, ezért érzékenyebbek a munkahelyi problémák iránt és a nehezebb feltételek között is aktívabban vesznek részt a feladatok végrehajtásában. Jakab Sándor, a SZOT főtitkár-helyettese, a napirendi pont előadója a legtöbb gondot okozó jelenségek között említette a még mindig tapasztalható formális jelentéseket, amikor a demokratizmus csak a látszat szerint érvényesül. Az előadó rámutatott, hogy indokolt növelni a gazdasági vezetők felelősségét az általuk vezetett kollektíva előtt. Már gyakorlattá vált, hogy a bizalmi testületek véleményt mondanak a felsőszintű vállalati vezetők munkájáról, ezt célszerű lenne kiterjeszteni a középszintű és a munkahelyi vezetőkre, beleértve a művezetőket is. Erre több vállalatnál már történtek is kezdeményezések. Egy most készülő intézkedés azt a céit szolgálja, hogy a vállalati felügyelő bizottságok és a demokratikus fórumok — főleg a bizalmi testületek — között intézményes kapcsolat jöjjön létre. Ismételten szükséges átgondolni a demokratizmus fórumai közötti munkamegosztást, hogy elkerüljék a párhuzamosságokat. Végül annak szükségességéről szólt, hogy nagyobb önállóságot, nagyobb mozgásteret kell kapniuk a vállalati szerveknek a demokratizmus érvényesítésében és fejlesztésében. Központilag csak a fejlesztés fő irányait keli meghatározni, a megoldás hogyanjában, a helyi kezdeményezések, kísérletek alkalmazásában fel kell oldani a formális kötöttségeket, szabadabb kezet kell adni a vállalati szerveknek. A beszámolót széles körű vita követte. A vitában Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára is felszólalt. — A munkahelyi, üzemi demokrácia elmélyítése a szakszervezeti mozgalom, sőt az egész társadalom fejlődésének rendkívül fontos feltétele — mondotta. A szak- szervezetek sem termelést segítő, sem érdekképviseletiérdekvédelmi, sem nevelő feladataikat nem tudják sikeresen ellátni a dolgozók véleményének meghallgatása, kezdeményezéseinek felkarolása nélkül. A szocialista társadalom fejlődéséhez általában is elengedhetetlen a demokratizmus fejlesztése, ki- szélesítése, ezért ez nemcsak szakszervezeti ügy, hanem az egész társadalom, ügye. A pártszervezeteknek, a gazdasági vezetőknek, a szakszervezeti szerveknek és az ifjúsági szervezetnek egyaránt fontos és meghatározott feladataik vannak abban, hogy minél több dolgozó bekapcsolódjék a közéletbe. A munkahelyi demokratizmusnak fontos fórumai a bizalmi testületek, amelyek elvárják a segítséget, ugyanakkor joggal tartanak igényt, arra, hogy döntési jogukat maguk gyakorolják. Gáspár Sándor ezután arról szólt, hogy a bizalmiakat az eddigieknél alaposabban fel kell készíteni felelősség- teljes feladataikra. Ezért azt tervezik, hogy jövőre legalább Budapesten, később azonban a megyei központokban is bizalmi-akadémiát szerveznek, ahol sokoldalúan megismerkednek a szak- szervezeti főbizalmiak, bizalmiak a munkájukat érintő tudnivalókkal. . A munkahelyi, üzemi demokratizmus kiteljesedése, s általában a jó szakszervezeti munka megszervezése nem egyszerűen fontos cél, hanem nagy jelentőségű eszköz a munkáshatalom érdekében — mondotta. — Ehhez a szakszervezeteknek helyesen kell élniük döntési, véleményezési, informálódási, szükség esetén pedig vétójogukkal. A tapasztalatok szerint a bizalmi testületek nem eléggé szelektálnak, helyenként túlságosan sok napirendet tárgyalnak, ami nem növeli munkájuk hatékonyságát. E fórumok akkor cselekszenek helyesen, ha mindenekelőtt azokat az ügyeket vizsgálják, amelyekben döntési joguk van, ezekben a kérdésekben a leginkább szükséges, hogy a széles közvélemény álláspontját összegezzék. k A vezetők véleményezésének szakszervezeti jogáról sióivá a körültekintés, az alaposság szükségességét hangsúlyozta a SZOT főtitkára. A szakszervezetek természetesen nagyjából ismerik a gazdasági vezetők jó és rossz tulajdonságait, mégsem hagyatkozhatnak pillanatnyi ismereteikre. Széles körűen tájékozódjanak, mielőtt a vezető munkájáról véleményt mondanak. A továbbiakban arról szólt, hogy a demokratizmus fórumain nem szabad félni a nézetek ütköztetéséről. Senkinek a véleménye nem megfellebbezhetetlen, de a szak- szervezeti szervek saját véleményüket se tartsák annak, ha a vitában meggyőződtek a partner álláspontjának helyességéről. A vitákból nem szabad egyéni presztízskérdést csinálni, a nézetek ütköztetésének is a közös ügyet kell szolgálnia. Végül arról szólt, hogy a szakszervezeti mozgalom munkája javításának legfőbb forrása a munkásosztály gazdag tapasztalata. Fontos kérdésekben csak úgy dönthetnek, ha ismerik a munkahely valamennyi dolgozójának véleményét. A munka javítását elősegítik a nemzetközi munkásosztály konkrét tapasztalatai is, ezért a magyar szakszervezeteknek még jobban oda kell figyelniük, különösen a szocialista \ országok szakszervezeti moz- j galmainak munkájára, — mondotta a SZOT főtitkára. 1 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának .meghívására október 14—16. között látogatást tett hazánkban Kurt Hager, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Kurt Hagert. Kurt Hager megbeszélést folytatott Óvári Miklóssal, a Központi Bizottság titkárával és Aczél Györggyel, a MiVáncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tegnap egynapos látogatást tett megyénkben. Délelőtt részt vett és felszólalt a megyei párt-végrehajtóbizottság ülésén, ahol megtárgyalták a megyei párt-vb 1978. augusztus 18-i — az erdő- és íagazdálkodás fejlesztési feladatairól szóló határozat végrehajtásának tapasztalatait. Váncsa Jenő a délutáni órákban Grósz Ká- rolynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának, dr. Havasi Bélának, a megyei pártbizottság titkárának és dr. Ladányi Józsefnek, a megyei tanács elnökének tárnisztertanács elnökhelyettesé^ vei, a Politikai Bizottság tagjaival. A tárgyalásokon részt vett Hannes Hornig, az NSZEP KB tagja, a tudományos osztály vezetője és Kor- nidesz Mihály, az MSZMP KB tagja, a tudományos, közoktatási és kulturális osztály vezetője. A látogatás során Kurt Hager felkereste a főváros több kulturális intézményét saságában a mezőkövesdi járásba látogatott. Dél-borsodi programja során meglátogatta a mezőségi sertéstelepet, ahol Juhász Péter, a Mezőkövesdi városi-járási Pártbizottság első titkára, Késik Lajos, a Nagymihályi Állami Gazdaság igazgatója és Kapusi József, az állami gazdaság pártveze tőségének titkára fogadta a mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisztert és a kíséretében lévő megyei vezetőket. Vendégünk a mezőségi sertéstelep megtekintése után ellátogatott a mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezetbe és a Mezőnagymíhályi Állami Gazdaság központjába. Uyok, Éénysl, állatok a miizmbn Olyan kiállítás nyílt meg tegnap, pénteken délután a Herman Ottó Múzeum kiállítási épületében, Miskolcon (Papszer u. 1.), amihez foghatóval, itt szűkebb pátriánkban nagyon ritkán találkozhattak eddig megyénk múzeumbarátai. A természet élettelen és élő alkotórészeivel — ásványokkal, növényekkel, állatokkal — enged ez a kiállítás személyes találkozást. Akik járják időnként, vagy rendszeresen Észak-Magyarország tájait, hegyeit, erdőit, azok is áhítattal állhatnak meg a kiállítás tárgyai előtt: újra megcsodálva e táj roppant gazdag természeti „alkotásait”. A kiállítás első harmadában láthatók Észak-Magyarország ás vány világának fontosabb képviselői, így például a Tornaszentandrás melletti Esztramos hegy ásványtani érdekességei, melyek a „kisebb-nagyobb üregek, repedések, barlangok falán gyakran előforduló, páratlan formagazdagságú kalcitkris- táiyokkal és cseppkőképződményekkel” ragadják meg azonnal a látogató figyelmét. S ha lehet, figyelmünket, csodálkozásunkat csak fokozzák a kiállítás rendezői a továbbiakban. A harasztok, mohák, gombák mellett ott találjuk jellemző és ritka növényeinket: mint a kakasmandikót. a fekete kökörcsint, az erdei szellőrózsát... majd jönnek a csigák, korallok, kagylók, aztán ámulattal állunk meg megint: itt látható egy barlangi medve meg egy ős- orrszarvú koponyatoredéke, meg egy barlangi oroszlán állkapocstöredéke fogakkal... És hol van még a vége?!. Borsod megyében — tudjuk meg —, 180 lepkefaj természetvédelem alatt áll! Pompás látvány, mint ahogyan a kiállítás utolsó „fejezetében” megtekinthető madaraké is az. Csodálatos, mit tud a terJ mészet, — mondta valaki mellettem, s bizonyéra ezrek meg ezrek fogják ugyanezt mondani a következő hetekben, hónapokban. Remekül rendezett ez, a látnivalókon oil természettudományi ismeretekkel is bőven „ellátott” kiállítás, (a szakmai munka Gyulai Iván és Szakáll Sándor, a technikai rendezés Kamarás Jenő és Valent Ede érdeme), melyet dr. Kaszab Zoltán akadémikus, a Természettudományi Múzeum főigazgatója nyitott meg, tegnap délután. * A kiállítás megnyitását megelőzően rendezték meg azt a tudományos tanácskozást, melynek bevezető előadását dr. Kecskés Tibor tartotta A természettudományos múzeológia a megyei gyűjteményekben címmel. (L n. j.) I Váncsa Jeni látogatása megyénkben
