Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-05 / 208. szám

ESZAX-MAGYARORSZAG 4 1981. szeptember 5., szombat Rendezvények szeptember 9—20-ig Fonóházi jelenet Izsófalva tisztelettel adózik nagy szülöttének Izsó Mik­lósnak, a 19. századi szobrá­szat egyik legjelentősebb alakjának emlékére, aki 150 évvel ezelőtt, 1831. szeptem­ber 9-én született. Életútja az akkori kor tipikus ma­gyar művész sorsa volt. Küz­delmek, meg nem értés, si­kertelenség. kenyérharc ju­tott osztályrészéül. Csak akkor döbbentek rá kortársai, mekkora tehetség veszett el, amikor váratlanul, fiatalon meghalt. Sárospata­ki gimnazista évei után 1848- ban, még úgyszólván gyerek­fejjel honvédnek állt. Erről a küzdelmes életútról emlé­kezik meg szülőfaluja szep­tember 9-től szeptember 20- ig egy gazdag rendezvény- sorozattal, A községi párt- bizottság, a nagyközségi ta­nács. a tömegszervezetek és intézmények, az évfordulóhoz méltó ünnepséget szerveztek. Szeptember 9-én lesz az Izsó Miklós-napok megnyitó­ja, amelynek keretében meg­koszorúzzák a művész szob­rát, majd Festmény és gra­fika címmel kiállítás nyűik a kazincbarcikai Izsó Miklós képzőművészeti kör anyagá­ból. Izsó Miklós élete és munkássága címmel ismeret- terjesztő előadás hangzik el. A szocialista brigádok, a KISZ-fiatalok és általános iskolások vetélkedő kereté­ben mélyítik el ismereteiket a falu szülöttéről. Az irodal­mi és kultúrműsor is gazdag programot ígér. Az ünnepi rendezvénysorozat Izsó Mik­lós emléktáblájának leleple­zésével ér véget Kiztéri szobrok Üjabb köztéri szobrokkal gazdagodik a következő hó­napokban Miskolc. Az új avasi negyed zöldövezetében állítják fel Mészáros Dezső Munkácsy-díjas szobrászmű­vész térplasztikáját. Ugyan­csak az avasi városrészt dí­szíti majd a miskolci mű­vésztelepen élő és alkotó Varga Éva szobrászművész díszkútja. Nagy Géza szob­rászművész Toboz című al­kotása a diósgyőri városköz­pontban kap majd helyet. fl szeptemberi Napjainkból A Napjaink szeptemberi száma nagy teret szentel az 1300 éves Bulgária bemuta­tásának. M. Takács Lajos. Marosine Pandúr Julianna, Georgij Krumov cikkei, Len- key Zoltán bulgáriai témájú grafikái, valamint bolgár költők versösszeállítása kö­szönti az 1300 éves baráti országot. Mátészalka péntek éjjel címmel Bartha Gábor riport­ját olvashatjuk az ingázók­ról. Bodonyi Csaba tervező­építésszel Szendrei Lőrinc készített interjút Építészet és kultúra címmel. Élbeszélés- sel jelentkezett Köteles Pál (Utóirat), tárcával Oravec János (A varjú diófája). Élet és halál tisztessége címmel olvashatjuk ördögh Szilvesz­ter írását. Közli a lap Do- bossy Lászlónak a X. tokaji írótábori tanácskozáson el­hangzott.. Bartók Béláról szó­ló előadását, A testvérré rá lás útján címmel. Magyar József Lezsák Sándorral be­szélgetett; az interjú címe: „Én most erősen élek". Az intellektuális próza napjainkban címmel Pasa Zoltán mutat be három fia­tal prózaírót. Madár János Zalán Tibor Földfogyatko­zás című kötetéről. Mátyás István a Rakéta Regénytár köteteiről, Mészáros György cigányköltők könyveiről ír. Nagyszabású interjúban mu­tatja be a lapszám, illetve Tóth László Bozóky Istvánt, az új nyíregyházi színház igazgatóját. D. Szabó Kde ki­állítási jegyzetei. Nyerges András. Simor András. Do­hai Péter, Géczi János, Dúsa Lajos, Sumonyi Zoltán ver­sei és Laczó József fotó­reprodukciói olvashatók, il­letve láthatók még a szep­temberi Napjainkban. Egészségiig ifjúsági napok Miskolcon Ofszázéves kápolna Síékesfehérvór történelmi városrészének egyetlen épségben maradt középkori, gótikus épülete a Szent Anna kápolna, amelyet fél év­ezrede építtetett a város nagy hírű humanista prépostja, Kálmán- csehi Domonkos. Feltételezések szerint e: volt Karakas pasa dzsá­mija. Telefonkönyv három kötetben (Tőlyftatás az 1. oldalról) — Pácienseink — mondotta az előadó — fölmérik ugyan, hogy munkatársaik kollektí­vát képeznek, de a munkakö­zösségben elsősorban saját bérmunkástípusú érdekeiket realizálják, törekvésük kere­setcentrikus. Kétharmaduk nem tud igazán integrálódni az üzemi kollektívába. Az ál­lampolgári viszony a közéleti aktivitásban jut kifejezésre. Ezeknél az embereknél ez tel­jesen leépült, életük a privát életre degradálódott. Ezzel személyiségük deformálódott. Elszigeteltségük utolsó ellen- súlyozója a család maradt, s ha ebben is válságosra fordul az életük, akkor az elidegenü- lési folyamat betetőzést nyer. Dr. Tass Gyula főorvos igen értékes előadását a következő gondolatokkal fejezte be: — Az öngyilkosságot elkö­vetők szociológiai és pszicho­lógiai sajátosságai egymáshoz jól illeszkednek, és olyan lé­nyeges információt szolgáltat­nak, amely a megelőzésben is hasznosítható. Elsőként, a ne­velésre utalunk, a megfelelő emberi kapcsolatok fenntar­tására, majd a társadalmi rendszerrel való harmonikus kapcsolatra, mely biztosíthat­ja, hogy a munkatársakat se­gítő társként és ne eszközként kezeljék. Együtt kell dolgoz­ni, még a társadalmi munká­ban is, de a dolgozó ember gondjában, válságában is se­gítséget vár tőlünk. A meg­felelő társkapcsolatokat fenn­tartó ember önértékelése nem csökken a kritikus szint alá, nem válik rezignáltén dep­resszióssá. így nem fegyverzi lé az idegesség bénító ereje. A nap másik, közérdeklő­désre joggal igényt tartó re­ferátumát Jobb Sándor, a Központi Statisztikai Hivatal képviselője tartotta, aki az öngyilkossági statisztika hazai adatait ismertette. Még nem találtak elfogad­ható magyarázatot rá, de tény, hogy hazánk évtizedek óta él­vonalban van Európában az öngyilkosok számát tekintve, így volt ez már a múlt szá­zadban is, s így van ma is. A legalacsonyabb 1954-ben volt, s azóta újra magas ez a szo­morú szám. Az évi átlag 4600 halálos eset. Évtizedek óta szinte állandó a nemek közti arány is, miszerint az öngyil­kosok 70 százaléka férfi, 30 százaléka nő. Ha azonban az öngyilkossági kísérletet elkö­vetőket nézzük, akkor a szám fordított. Az okokat kutatva rámuta­tott az előadó az idősek szá­mának megnövekedésére, eh­hez kapcsolta az egyedüllétet, izoláltságot. Jelentős arányt képviselnek a bizonyos beteg­ségben szenvedők. Budapesti felmérés szerint az öngyilko­sok 80 százaléka szenvedett korábban valamilyen króni­kus betegségben. Első helyen áll az érrendszeri megbetege­dés, agyérelmeszesedés. Vizsgálták a területi meg­oszlást is, legtöbb eset az al­földi megyékben fordul elő, s kevesebb az északi megyék­ben. Borsod átlagosan a 12. helyen szerepel, a megyei vá­rosok közt Miskolc a negye­dik. Régebben a városok elöl jártak ebben a szomorú sta­tisztikában, ma már arányai­ban szinte nincs különbség a város és falu átlagában. Az első napon még nyolc előadás hangzott el, amelyek után több kérdést tettek fel az előadóknak a konferencia résztvevői. Ma, szombaton szakmai té­májú előadásokra kerül spr, végül kerekasztal-'oeszélgetés- sel zárul a tudományos ülés. Három kötetben, 1704 ol­dalon jelenik meg szeptem­ber 7-én a budapesti egyéni előfizetők új telefonkönyve — jelentették be pénteken a posta-vezérigazgatóságon megtartott sajtótájékoztatón. Az új telefonkönyv 360 ezer előfizetői és 35 ezer szakmai adatot tartalmaz. A szerkeszJ tők arra törekedtek, hogy a könyv minél több közérdekű, a postával, elsősorban a te­lefonnal kapcsolatos infor­mációt foglaljon magában, Kétszázitízezer példányban készítették. Színházi mindenféle Megnyílt a Miskolci Nemzeti Szín­ház 1981—82-es évada, bár ezt még ma Miskolcon csak az jelzi, hogy reggelenként autóbusz áll a színház előtt, amely átfuvarozza Egerbe az első produkció szereplőit. Minden­nap mennek, .mindennap jönnek, a próbák terhelését megtetézik még az utazással is. Igaz, Eger városa har­minc színházi tag számára elszállá­solási lehetőséget biztosított, de aki­nek a családja Miskolcon él, az in­kább az utazást vállalja. Az első — Csiszár Imre rendezői irányításával — próbálni kezdett da­rab címe „.. Most mind együtt!”, az angol Buckman munkája: Egy közép-angliai kisváros amatőr zene­karának életét ábrázolja, illetve e ze­nekar életének azt a fordulópontját, amikor a szétesőfélben levő együttest egy új vezető, akit érzelmi hagyomá­nyok nem kötnek, átszervezni, sze­mélyi állományában felfrissíteni pró­bálja. Érdekesség, hogy — mert ze­nekarban játszódik a történet — a szereplőknek igen sokszor kell ki­sebb -rövidebb zenedarabot jól-rosz- szul eljátszani. Ez meg külön feladat még a színészeknek. Egyébként ez a darab lesz az első új bemutató Eger­ben, aztán majd később Miskolcon is láthatjuk. Hogy ez a később mi­kor lesz, azt még nem tudni. * Meglepetésként Hatott az évadnyitó társulati ülésen a színház művészeti vezetőjének az a bejelentése, hogy Miskolcon a Játékszínben Zorin Var­sói melódia című kétrészes darabja mellett a korábban említett Déry Ti- bor-átdolgozás — „Kivagiokén?” — helyett Meseautó címmel jelentkezik majd az újabb produkció, amelyet a vendégként hívandó Fodor Tamás ál­lít színpadra. Fodor Tamás rendezte itt két évvel ezelőtt a Vízityúkot, valamint az idei stúdiószínházi ta­lálkozón látott, amatőr szereplőkkel bemutatott Balkont. (Az igazság ked­véért: a művészeti vezető nem mond­ta, hogy ez a Déry-darab helyett lesz, csak pusztán említette ezt, míg a Déry-darabot nem.) * Az egri gyerekek fogják először látni az ez évre nekik szánt dara­bot, Erich Kästner Május 35 című gyermekregényének színpadi változa­tát. Ezt Galkó Balázs rendezi. A té­len bizonyára eljut Miskolcra is. * A jövő héten Miskolcon is meg­kezdődik már a színházi élet, igaz ebből a nagyközönség csak október közepe körül lát valamit. A vendé­gül hívott Bányai Gábor, a Magyar Televízió színházi osztályának szer­kesztője rendezésében Poliakoff ze­nés színművét kezdik próbálni. Ez a darab Cukorváros címen volt eddig ismert. Miskolcon — bizonyára a könnyebb megjegyezhetőség ked­véért, meg hogy ne az legyen, ami már volt — És Te, szépségem, igen, igen, Te! címmel kerül a Kamara- színház színpadára. A próbák a jövő héten kezdődnek. * Még egy produkció szereposztása került ki a próbatáblára az évad­kezdéskor. Ez pedig Zorin Varsói melódiája amelyet Szűcs János ren­dez, s amelynek két szerepét Molnár Zsuzsa és Mihályi Győző játssza. En­nek a próbáit október végén kezdik és november végén kívánják bemu­tatni Miskolcon, a Játékszínben. Nem pihennek az egyéb darabok szereplői sem, hiszen például az Egy szerelem három éjszakája már szeptembertől műsoron van Egerben. És műsoron lesz még továbbra is a Csárdáskirálynő, a Lila ákác, A sze- csuáni jólélek, a Csapodár madárka, a Lear király, a Kaviár és lencse, s úgy tűnik, amíg Miskolcon Goldoni Chioggiai csetepaté című vígjátéké­nak előadásán felgyulhatnak a ref­lektorok valamikor decemberben, a színház tagsága nem marad foglal­koztatás nélkül. * Többször szóltunk már arról a kép­zeletbeli átváltozásról, amelynek so­rán a Miskolci Nemzeti Színház tár­sulata egri Gárdonyi Géza Színház társulatává változik a mindennapos átjárás közben a megyehatár átlépé­sekor. „A Miskolci Nemzeti Színház és az egri Gárdonyi Géza Színház társulatáról’’ viszont most az évad­nyitó ünnepségen hallottunk először. Igaz, Egerben hangzott el. * A nagyszínház decemberi nyitásá­ig Miskolcon egy kamaraszinhází, meg egy játékszíni bemutató várha­tó. Húszegynéhány évvél ezelőtt is az akkori Kamaraszínház szolgált a belvárosnak, de a színház látszott a vasgyárban, meg a megyében. A vasgyár — ráadásul új művelődési házzal! —: most is megvan, a megye is megvan, viszont van Eger is. Ak­kor pedig nem volt. . * Húszezer bérletesről beszéltek a színház vezetői, ami bizonyára a két székhelyre vonatkozik. Miskolcon most kezdődött a bérletezés. S ha még csak decemberben is kezdődik a nagyszínházban az évad. a bérleti helyet már most lehet biztosítani. ■ i ■ i i i i ■ i i ■ i ■ ■ i ■ ■ ■ ■ i i ■ i i ■ i ■ i i i i ■ i ■ i ■ ■ ■ ■ i ■ i ■ i i ■ i i ■ ■ i i i i ■ i i i ■ (bm) i i ÚJABB MEGLEPETÉS kedves Vásárlóinknak A MINI OISZPOBAN (Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 12. sz.) BIZSUK 30-40%-os árengedménnyel, DEO DESODOROK (háromféle illatban) 29 Ft helyett 20 Ft MÉDEA DESODOROK 46 Ft helyett 30 Ft Egyes festékek 10—40%-os árengedménnyel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom