Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-09 / 211. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. szeptember 9., szerda Sok a fesztivál, karnevál A képernyő élőit A havasi özvegy, meg a pesti öregek Tetten érni a jelent (Miskolc ’81) címmel pergett kedden későn este a Fenyves György ■ rendezte közel egyórás adás. „Riportfilm — a kétévenként megrendezett fesztivál ürü­gyen — a dokumentumfilmesekről" — így körvonalazta a műsorújság az adás lényegét. A májusban tartott 21. mis kdei filmfesztiválon készült az összeállítás, amely, igen plasztikusan vázolta fel ennek a valóságkutató és -vallató filmes műfajnak jelenlegi helyzetét, eredményeit, törekvé­seit, gondjait. A dokumentumfilm — immár több miskolci fesztiválon — messze a más műfajokat megelőző eredmé nyékét mutatott fel, s ezt tükrözték a fesztiválok díjai is. A közönség érdeklődése évek óta mindinkább a tényiroda­lom, filmes értelemben a valóságfilmek felé fordul, s ez nemcsak a népszerűséget növeli, hanem a műfaj művelői­nek felelősseget is. Az alkotások természetszerűen szétfeszí­tették a korábbi műfaji határokat, új módszerek tűntek fel, új ábrázolási módok jelentkeztek a hagyományosabbak mel­lett, gazdagodott, színesedett a dokumentumtilmek világa. A kétévenkénti miskolci megméretés jó alkalmul szolgált, hogy a műfaj legjobb művelői riportösszeállításban beszél­jenek munkájukról. Az adásból kibontakozó kép őszinté­nek, jó helyzetfelmérőnek tűnt, a megszólaltatott külföldi, nagy hírű szakemberek véleménye nem szokványos udvari­askodás, hanem jó tényismereten alapuló nyilatkozat volt. A hét kiemelkedő művészeti produkciója volt — nem ke­vés fogyatékossága ellenére — A havasi selyemfiú. Ter- sánszky Józsi Jenő lj)25-ben írt kisregénye, amely nemcsak az idős asszony, egy jómódú özvegy kései szerelmét ábrá­zolta, hanem az örökösök acsarkodását, vagyonféltését is ironikusan mutatta be, Gyöngyössy Imre és Kabay Barna átdolgozásában és rendezésében némileg módosult. Az iro­nikus havasi történetből véres valóságot elénk táró, az an­tik sorstragédiákat idéző történet lett. A korábban miskolci színész. Kovács Mária ragyogó Krizsánnéja sajnos nem tá­maszkodhatott egyenértékű társakra. A csupa férfiasság, ke­ménység és erély, örökké pipázó idősödő asszony feloldódá­sa az életében már nem is várt fordulatban, a szerelemben, a parancsoláshoz szokott gazdából rimánkodó, esdeklő, ön­magát sokszorosan megalázó nővé válása, majd a valóságra ráébredten bekövetkező tragédiája Kovács Mária megfor­málásában olyan remeklés, amely ezt az alakítást akkorra is emlékezetessé teszi, amikor az idő múltával a történet, a film kifakul emlékezetünkből. Fazekas István állt talán még legközelebb hozzá a címszereplő formálójaként, a Kri­zsáimé kocsisává és szerelmének tárgyává lett pakulár, csen­des szavú megfogalmazásával. A történet hátterében felvá- zolódott a falu világa, illetve a helyszínként választott Mar­tos akkori világa, amikorra a történet datálódott; megis­merhettük az erdélyi falu életének jellegzetes alakjait, a megélhetésért, vagy éppen a vagyont jelentő örökségért foly­tatott mindennapi küzdelmeket, s ha megpróbáljuk a fil­met az alapműtől teljesen elvonatkoztatni, úgy nemcsak Ko­vács Máriára emlékezünk vissza szívesen, bár ő volt az egyetlen, aki igazán el tudta hitetni alakjának indulatait, érzelmeit, egész valóját. Akaratlanul is összehasonlítás jut a néző eszébe egy má­sik műsornál, pedig ott nincs is alapmű, de a néhány éve elhunyt Lakatos Vince felejthetetlen Naplemente-sorozata a tanyán élő magányos öregekről mindenképpen inspirálója volt fia, Lakatos Iván most látott munkájának, az Alkonyat Budapesten című dokumentumfilmnek, amely Bajor Nagy Fmő riporteri közreműködésével a VII. kerület kőrer.gete- gében élő magányos öregek életét rajzolta meg. A főváros alighanem legsivárabb kerülete, ahol még a kietlen Klauzál tér is oázis, egyben a legöregebb városrész is. A sokemele­tes házak kis, komfort nélküli lakásaiban is úgy élnek ma­gányosan az emberek, mint a tanyákon, pedig a felnőtt gyermek esetleg csak néhány buszmegállónyira lakik, s éle­tük éppoly nehéz, mint távol élő kortársaiké. A szűk negy­venöt percen belül a film készítői úgy válogattak, hogy mind sokszínűbben érzékelődjék e kerület és egyben az egész főváros magányos öregeinek világa, s az ezzel járó gondok közül azok, amelyek emberi közömbösségből fakad­nak, meg azok, amiken talán hivatali-társadalmi úton vi­szonylag könnyen segíteni is lehetne. Benedek Miklós Szabadegyetemek A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Borsod me­gyei Szervezete idén is meg­hirdette a Kazinczy Ferenc szabadegyetemet. A korábbi évekhez hasonlóan ismét közreadták a kínált progra­mot, amelyek közül aligha­nem a nyelvtanfolyamok számíthatnak változatlanul nagy érdeklődésre. A TIT nyelvtanfolyamain újdonság, hogy Miskolcon is, de a me­gye néhány nagyobb városá­ban — Sátoraljaújhelyen, Ka­zincbarcikán például — több figyelmet kívánnak fordítani a gyermekek nyelvtanítására. Ugyancsak nagy érdeklődés kíséri a közhasznú tanfolya­maikat: a szabás-varrás tan­folyam mellett van érdeklő­dés például a gombavizsgá- lóira is! A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat szabadegye­temi sorozataira, egyébként szeptember 18-ig fogadnak el jelentkezéseket. így most már körülbelül kialakult az Is, hogy a meghirdetett 26 sorozatból és 11 speciális kollégiumból, melyek váltot­tak ki érdeklődést. Változat­lanul foglalkoztatják például az embereket az időszerű gazdasági témák. A korábbi­nál kisebb ugyan az érdek­lődés a külpolitikai kérdé­sekkel foglalkozó sorozat iránt, de minden bizonnyal beindítják. A miskolci Her­man Ottó Gimnázium tanu­lóinak tartják meg a Gyil­kosság és politika a feudális Magyarországon sorozatot; mintegy beépítve a történe­lemtanításba. A Földes Gim­názium és gyógyszerészek érdeklődtek a Múzeumok, műemlékek külföldön című sorozat iránt. A Herman Ot­tó Múzeummal együttmű­ködve szervezik idén is a Remekmű és alkotója soro­zatot, a miskolci Művészs­A közvélemény általában takarékossági törvény néven ismeri a kormány 2018—1979. számú határozatát a költség- vetési szervek előirányzatai­nak mérsékléséről. Az is­mert világpiaci helyzet és a hazai gondok igénylik a ta­karékosságot. Az úgyneve­zett alapellátási területeken: betegellátás, anya-, csecse­mő- és gyermekvédelem, az óvodai es általános iskplai oktatás, a szociális feladatok, a köztisztaság, a belvízel­vezetés, az épületek felújí­tása terén a költségeket min­denképpen biztosítani kell. A reprezentációs kiadások, a kiküldetési, megbízási és egyéb díjak vonatkozásában 25 százalékos csökkentésit határozott el a takarékossá­gi törvény. Redukálni kell a költségeket a különböző ren­dezvényeknél és kiadványok­nál is. A határozat értelmében nem emelkedhetnek bizonyos, aránylag kevesebb embert érintő költségek, nem növel­hetők a középiskolai ellátás­ra, a különböző kulturális feladatokra, a sportra, köz- világításra fordítható össze­gek. Nagyobb zökkenők nem fordultak elő, mert új mód­szereket alkalmaztak, kiala­kultak például a művelődési házak, a könyvtárak, a klu­bok közös fenntartásának különböző formái, erősödtek az üzemek és az iskolák kapcsolatai. A művelődési házak nagyobb bevételt adó programokat rendeztek. Min­denütt tapasztalható volt a megváltozott körülmények­hez való alkalmazkodás. A rendelet megjelenése óta el­telt Időben azonban úgy tű­nik, hogy lazult ez a fegye­lem. Kezdetben csökkent a kü­lönböző nem kiemelt műve­lődési jelentőségű rendezvé­nyek száma. Az utóbbi időben ismét szaporodnak a fesztivá­lok, a karneválok, a tájjel­legű bemutatók. A jövőben a különböző irányító szer­veknek is egységesebben kell értelmezniük a takarékossági intézkedéseket. Minden szer­vezeti rendszerben javítani kell az ellenőrzési munkát, hogy kizá.rjon minden pa­zarlást. El kell jutni annak felismeréséhez, hogy bár adott területen a megtakarí­tás csak tízezer forint, ám egy új kórházi ágy, óvodai férőhely megteremtéséhez ez is hozzájárul. klubbal közösen pedig a fel- szabadulás utáni magyar művészekkel foglalkozó sza­badegyetemi előadásokat. A zenei témájú szabadegyete­mi előadások iránt is van érdeklődés: ezeket a zene- pedagógusok rendszeresen lá­togatják, mintegy beépítik a továbbképzés programjába. Sajnos, korántsincs elégsé­ges érdeklődés a magyar nyelv kérdéseivel foglalkozó sorozatra, amelyben pedig a megszólalás, felelősségéről és módjairól is hasznos ismere­teket tudnak nyújtani. A TIT megyei szervezeté­nél elmondták egyébként, hogy nemcsak Miskolcon, hanem vidéken is szerveződ­nek tanfolyamok: egy-egy sorozatra onnan jelentették be az igényt. A műemlék barokk bútorok között dolgozott már Kazinczy is „...gyönyörrel és haszonnal forgathassák...” Kazinczy emlékezete Gyöngybetűivel maga írta le a könyvét Irodalmi tanulmányainkban szűkszavúan csak ennyit ta­nultunk róia: Kazinczy Fe­renc szükségből elvállalta a sátoraljaújhelyi levéltári ál­lást. Kazinczy Ferenc kiküldött táblabíró — mint azt az 1821. június 20-án a Tekintetes Ne­mes Vármegyének írott je­lentésében aláírta — megle hét kényszerűségből, de nagy ügybuzgalommal végezte munkáját. Előintésében, me­lyet többször is átfogalmazott, s egyfajta szellemi végrende­letének is tekinthető, így irt: „.. .midőn levéltárunk oly vendégeket látand belépni küszöbén, kik itt mulathat­nak, gyönyörrel és haszon­nal forgathassák végig a min­den becset felülhaladó gyűj­teményt , . ’ levéltár megbontakozott rendjének helyreállítására „érkezett”, s ennek maradék­talanul eleget is tett. A „ma­gunk véleményeit is magában foglaló jelentésében” például annak idején javaslatot tett a levéltár bővítésére, s gazdagí­totta is a gyűjteményt. Fel­tétlenül szükségesnek találta például, hogy”az újhelyi le­véltárban is meglegyen a Szé- csén.vben 1705-ben megtartott országgyűlés jegyzőkönyve. Maga másolta. ÍJ két kötetben precízen mutatót is készített. Saját anyagából gazdagította is a gyűjteményt .........A ma­r adék érdemli gondjainkat” — írta a már említett Elöin- tésben. Az utókorra gondolt a „maradékkal”. Mert a levél­tárat a köz művelődésének is szánta... Dr. Hőgye Istvánnal, a fiók­levéltár munkatársával néz­tük végig a kiállítást. Egy középiskolás csoport éppen elment, egy másikra még vár­tunk. Mostanában sokan ke­restek fel őket, s ez annál is nagyobb öröm. mert látoga­tók az utóbbi években keve­sen voltak. Kutatók persze igen. Hiszen Zemplén megye történetéhez sok anyagot csak itt lehet feltalálni. S ez a táj a történelemben is jelentős szerepet játszott.. . Minden becset felülhaladó- nak mondta már Kazinczy is a gyűjteményt, s valóban az. A reformkor kutatása béna lenne az itt őrzött értékek nélkül. Megismerésük nélkül. S gyarapodnak ma is; 45 ev az „elévülési idő”, s vannak anyagok, amelyek még ide futnak be . . . Itt őrzik a hegy­aljai mezővárosok levéltára­it is ... Levéltári iratok, s Kazinczy- ereklyék között erről is szó esett „idegenvezetés” közben. A csoportot kisérő tanárnő köszönömje mellé jutott egy megjegyzés is: „Nagyon fellel­kesedtek a gyerekek ... való­sággal beleszerelmesedtek a levéltárba .. . Remélem a tör­ténelembe is ..Mert az ira­tok kézzelfogható közeibe hozták a múltat. Az emlékezés nemcsak he­lyénvaló volt. célba is talált. Sokan jártak a kiállítás tár­gyai között. Az írótábor részt­vevői, kíváncsiskodók, diákok. Ha rajtam múlt volna, még egy hetet hagytam volna rá: a tanév csak most kezdődött. Szűkösen mérték a napokat. Pedig a tanárnőnek igaza van. Csutorás Annamária Fotó: Fojtán László Saját kezű írását bárki elol­vashatta, aki az elmúlt napok­ban felkereste a Borsod me­gyei Levéltár sátoraljaújhelyi fióklevéltárát. A széphalmi remete, a nyelvújító, a nagy irodalomszervező halálának 150. évfordulóján kiállítást rendeztek. A műemlék barokk levéltári bútorok már Kazin­czy idejében is itt voltak. Az asztalnál, amelynél már az előd, Szirmay Antal is ült, nemcsak a levéltárban őrzött anyagokat látta el széljegyze­teivel. levelei is itt íródtak, legalábbis sok közülük, ame­lyek azután eljutottak az or­szág különböző részeibe. Az irodalomszervező Ka­zinczy is jelen van, jelen volt e kiállításon, néhány régi ki­adású könyvével. Az emléke­zés mégis, érthetően a levél­tárosnak szólt — ezúttal. A Ismerkedés a múlttal A ŐSZI AJANLATAI TÖBB SZÍNŰ, 150 CM SZÉLES KORDBARSONY, INDIGÓS, BÉLELT ÉS FÉMSZÁLAS FARMERANYAG, EGYSZÍNŰ ÉS MINTÁS PAMUTJERSEY, KOCKÁS ÉS FEHÉRNEMÜFLANELL-DARABOK, VASTAG SZÖVETEK (SZOKNYAMÉRETBEN) NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATOK OLCSÓ ARUK BOLTUNKBAN! (Miskolc, Ady Endre u. 9.) Nyitvatartási 8—12.30-ig, 13—16.15 óe-*ig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom