Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-09 / 211. szám

1931. szeptember 9., szerda ESZAK-MAGYARQRSZAG 5 Az országban elsőként Természetvékloii egyesület Környezetünk és termé­szeti értékeink védelmét tör­vények szabályozzák. A tör­vények végrehajtásához vi­szont széles társadalmi bá­zis szükséges. Manapság már a környezet- és természet- védelemről beszélni nem elég: tenni kell, hiszen az utóbbi évtizedekben értéke­ink pusztulása oly ütemben gyorsult fel, hogy ennek a folyamatnak a megállítása nem kis erőfeszítéseket kö­vetel . A hivatásos természetvé­dők mellett az eltelt évek­ben számtalan környezet- és természetvédelmi bizottság, csoport, albizottság alakult. Ezek munkája azonban szét­szórt, szétaprózott. Tevé­kenységük koordinálása szük­séges lenne, hiszen így nem fordulhatna elő, hogy — akárcsak egy megyén belül is — ugyanazokat a célki­tűzéseket egymástól füg­getlenül többször is feldol­gozzák. Hogyan szeretjük környe­zetünket? Védjük-e értéke­inket, ismerjük-e egyáltalán mi az, amit védenünk kel­lene? És végül: okosan bá­nunk-e környezetünkkel? Lehetne példákat sorolni emberekről, akik munkájuk mellett évek, évtizedek óta megszállottakként figyelik a madarak vonulását; tavasz- szal, nyáron, ősszel, télen minden szabad idejüket en­nek a célnak szentelve. Má­sok környezetük növényvilá­gát térképezik konok el­szántsággal hosszú évek óta. Az ózdi ügyvéd, aki évek óta a környék madarainak szokásait veti papírra, ugyan­olyan megszállottan végzi ezt a munkát, mint a megye déli részén élő orvos, aki pár tucat, négyzetkilométer­nyi terület növényeit, s azok megjelenési helyét már úgy ismeri, mint a tenyerét. De ugyanez a megszállott­ság jellemző a Zemplént ku­tató esztergályosra, az agg­teleki karsztot járó hivatal­nokra, a Bükkben bóklászó barlangászra is. Borsod-Abaúj-Zemplénben sok a látni- és óvnivaló, ku- tatnivaló, megőrzésre, fél­tésre érdemes érték, ami ma még megvan, él, de nem biztos, hogy holnap, holnap­után ugyanott, ugyanúgy megtalálható. A megye iga­zán változatos tájaival ta­lán a legváltozatosabb az or­szágban. A Bükk, az Észak­borsodi karsztvidék, a To­kaj—Bodi'ogzúg, a Zempléni­hegység és a Dél-borsodi mezőség tájegységei külön- külön vonzzák a hivatásos és amatőr természetszerető- ket. Megyénk területének mintegy tizennégy százaléka tájvédelmi körzet, s minden egyes tájegységnek megvan­nak azok a természetet ked­velő és óvó csoportjai, ame­lyek — javarészt hobbiból — olyan kutató- és feltáró munkát végeznek (legtöbb­ször profi szinten!), amely­nek szakmai hasznát pénz­ben nehéz lenne kifejezni. De tudnak róluk, tudják, miért csinálják, amit csinál­nak, s igényt tartanak mun­kájukra. Annak idején. 1979-ben alakult meg a Bükki Nem­zeti Park Baráti Köre. Az egyesülés mintegy három és fél száz tagját egy cél hozta össze: a Bükk szeretető, tisztelete. Akkor, 1979-ben a baráti kör létrejöttével meg­kezdődött egy folyamat, amely most, a közeljövőben kiteljesedik. Az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal Észak-ma­gyarországi Felügyelősége mellett, s a megszűnt Bükki Nemzeti Park Baráti Köré­nek jogutódjaként most egy másik egyesülés van kiala­kulóban: a Borsod megyei Természet vedel mi Egyesület. Ez az egyesület lesz hiva­tott összefogni a megye ter­mészetszerető és óvó cso­portjait, s mint ilyen, orszá­gosan is egyedülálló kezde­ményezés. Az OKTH hozzá­járulása már megvan, s ugyanígy a tanácsi engedé­lyezés is. Az igen széles tár­sadalmi bázisra és aktíva­hálózatra épülő egyesülés le­hetővé teszi a megye külön­böző tájain tevékenykedő, kutató, dolgozó, természeti értékeket felmérő és óvó cso­portok munkájának koordi­nálását, sót, mondhatni, ez lesz az elsődleges feladata. Pusztafalvi Tivadar Csigalépcső csomagban A gazdaságosabb termelés érdekében új fogyasztási cik­kekkel jelentkeznek az ipari szövetkezetek. Simon tornyán osztrák együttműködéssel megkezdték a mennyezetbe felhajtható, háromrészes pad­láslétra gyártását. Most ált fejlesztés alatt a Simovill szövetkezetben az egységcso- magos csigalépcső gyártása, amelyből egy osztrák keres­kedő máris több száz darab­ra jelezte igényét. Ezt a te­tőtér-beépítéseknél hasznos, két. vagy többszintes házak­nál kevés helyet elfoglaló és rendkívül gyorsan összesze­relhető új cikkét az őszi BNV-n mulatja be a simon- tomvai szövetkezet. Diófák A rákóczifalvi Rákóczi Tsz az ország egyik legna­gyobb gyümölcsfaiskolájával rendelkezik. Tetemes meny- nyiségben forgalmaznak csonthéjasokat. A szemzett diófajtának — hazánkban az általánosan ismertekkel el­lentétben — az a tulajdon­sága, hogy a negyedik év­ben már termőre fordul és az igénytelenebb talajokon is biztonsággal termeszthető. A hagyományos diófák csak 12—15 év után hozzák első termésüket. Példamulató brigádok Nincs hazánkban ma már olyan munkahely, ahol szo­cialista brigádok ne dolgoz­nának. Nem túlzást hogy ezek a kollektívák a motor­jai a helyi munka verseny ék­nek, a társadalmi tevékeny­ségnek. Ez a helyzet a RÖVI- KÖT Nagykereskedelmi Vál­lalatnál is Miskolcon, ahol a közel múl! ban négy szocialis­ta brigád: a Szilágyi Dezső, ‘ a KISZ, a Béke és a Raonóti • kollektívák már második al- : Itaiommai végeznek tarsa- 1 dalmi munkát. Most ieg- , utóbb 180 órát teljesítettek, ; és az ezért járó bért felaján- ■ lották a mozgássérült gyer- i mekeknek. Kisinyovi változások Föidrengésiiiztos lakóházak Amikor 40 évvel ezelőtt Moldávia fővárosának. Kisi- nyovnak első nagy tervét ké­szítették, nem volt előrelát­ható az utóbbi években vég­bement nagy fejlődés. A leg­nagyobb változás a város leggyakrabban földregés súj­totta területein ment végbe, ahol nemcsak tartós, de ere­deti szerkezetű több emele­tes házak épültek. Ezek a 8—15 emeletes épületek el­lenállnak a földrengésnek. A korábban általában négy- emeletes Kisinyovban nem több, mint 10 évvel ezelőtt kezdtek ilyen magas épüle­teket építeni. Kisinyov városképe meg­változott. A korábban tipi­kus vidéki városban nem voltak gyárak, kulturális es felsőfokú oktatási intézmé­nyek. Ma Kisinyov a köz­társaság nagy ipari és kul­turális központja. Itt össz­pontosul több mint száz ipa­ri üzem, amelyeknek termé­keit 52 országba exportálják; saját akadémiája, több tucat kutatóintézete, öt színháza, számos felsőfokú oktatási in­tézménye, technikuma, könyvtára, múzeuma, kultűr- központja van. A félmilliós városban a lakosság számá- Wk gyors növekedése nuatl nagyon fontossá vált a la­kások építése. Ma Kisinyo- vot a lakásavatók városá­nak is nevezik, negyedszá­zad alatt minden második lakos új lakásba költözött, A rohamosan növekedő né­pességet figyelembe véve új, átfogó tervet készítettek a város bővítésére. A terv elő­irányozza Kisinyov keleti irányban való terjeszkedé­sét: a város a jövő század elejére mar a Dnyeszter pántjára er majd. A lakott települések az ipari létesít­ményektől távol épülnek. A tervek biztosítják a szüksé­ges kulturális és szolgáltató intézményeket, a közlekedési és hírközlő eszközöket A Szovjet Hód Míves súgónk Kutnyovbaa A rakodógép gyorsan feltölti mészporral a szórókocsikat. Kémiai talajjavítás A bükkábrányi Béke Termelőszövetkezet bükk- aljai határrészeinek rend­kívül nagy szükségük van kémiai talajjavításra. Az elsavanyodott talajok leg­jobb „orvossága” a me- szezés. Az idei tervek sze­rint 120 hektáron végez­nek meszezést. A mészkő­porral ..beszórt” táblák ter­mésátlagai több éven át meghálálják ezt a nem ol­csó talajjavítást A „me­szes” brigád tagjai: Kiss József és Tóth Gyula gép­kocsivezetők, valamint Fe- renczi István rakodó gép­kezelő. A két tehergépkocsi gyorson és egyenletesen szórja ki o nagy adagi mészport (Fotó: Laczó József) Hazai körkép SZÜlUKTELfK A PAPRIKÁT A korai érés egy héttel előbbre hozta a fűszerpaprika szedését a szegedi tájkörzet­ben. Eddig már harminc va­gon termést vettek át a sze­gedi feldolgozó vállalat köz­ségi telephelyein. Szeptember 10-ig az átadott paprikáért idényfelárat fizetnek, ezzel kívánják „széthúzni” az átvé­teli időt, vagyis elérni azt, hogy ne egyszerre érkezzék a nagy tömegű áru. A másik céL hogy mielőbb friss őrle­ménnyel javítsák fel a tava­lyi termésből készült fűszer színét, fokozzák zamatét, A szegedi feldolgozó vállalat üi- I lési telepén már megkezdték az idei termés szárítását, őr­lésre való előkészítését. A tájkörzetben egyelőre a pa­lántáról ültetett növények pi­ros csöveit szedik, s körülbe­lül két hét múlva érik be a magról vetett paprika. A REGGELI A KILENCESEN A Mecsek tej Szövetkezeti Vállalat a lakosságnak nyúj­tott szolgáltatásként házhoz szállítja a reggelit Pécsett Eddig — kísérletképpen — a Mecsek oldalában levő lakó­telep családjai jutottak pék­süteményhez. A kezdeménye­zés bevált ezért tovább szé­lesítik az akciót, elsősorban olyan helyeken, ahol a közei­ben nincs tej bolt vagy élel­miszerüzlet A körzeti népfrontbizottsá­gok részt vállalnak a szolgál­tatás szervezésében, ezáltal is segítve a lakosság ellátását, különös tekintettel a több gyermekes családokra, az egyedülálló idős. vagy moz­gásképtelen emberekre. Lvov- kertváros egyik körzetében — a népfrontbizottság kezdemé­nyezésére —, szeptember else­jén százötven család számára kezdődött meg a reggeli ház­hoz szállítása, s már szerve­zik az új városnegyed másik körzetében is az akciót. A Kacsótán működő Mecsektej — a baranyai termelőszövet­kezetek közös vállalata —, ez évoen kapott engedélyt arra, hogy kiskereskedelmi tevé­kenységet is folytasson, azaz közvetlenül is eladhassa egyes termékeit a fogyasztóknak. A tejen kívül, főleg vajat, tú­rót és tejfölt szállít a meg­rendelőknek. Együttműködé­si szerződést kötött a Szent- lőrinci Sütőipari Üzemmel, amely a péksüteményt adja, mégpedig előre csomagolva, lezárt műanyag tasakokban. A Mecsektej tíznapos elő­rendelés alapján szállít. Reg­gel hat órakor a fogyasztó aj­tajának kilincsére akasztják a tejet és a péksüteményt tar­talmazó reklámszatyrot. A családoknak mindez néhány fillérrel kerül csak többe, mintha a boltban vásárolnák meg. ELKÜLÖNÍTETT SZEMÉTGYŰJTÉS Már régóta foglalkoztatja a szakembereket, hogyan lehet­ne megmenteni, újbóli hasz­nosításra alkalmassá tenni a háztartásokban keletkezett hulladékokat. Kialakultalt a módszerek is, de gondot okoz az értékes anyagok összegyűj­tése. A lakosság ugyanis a háztartási szeméttel együtt kiönti a feleslegesnek tartott üveget, papírt, rongyot és egyebeket. A Fővárosi Közterületfenn­tartó Vállalat szeptemberrel új kezdeményezést bocsátott útjára: a XIII. kerület sűrűn beépített részein ezentúl el­különítve gyűjti az értékes­nek minősített hulladékot Ennek érdekében eltérő színű tárolóedényeket helyezett a házak elé, amelyekre felírták, minek a tárolására szolgai­nak. A papírral telt tárolókat he­tente háromszor, a rongyot valamint az üvegeket tartal­mazókat pedig hetente egy­szer ürítik. Amennyiben szük­séges, úgy gyakrabban cseré­lik az edényeket. A hat hó­napig tartó kísérlet csak ak­kor járhat sikerrel, ha a la­kosság segítőkésznek bizo­nyul, és szétválasztja az ipa­rilag fontos anyagokat, s úgy dobja őket a konténerekbe. Ezután kerül sor a tapasz­talatok értékelésére. Elsősor­ban arra kíváncsiak, hogyan fogadta a lakosság a kezde­ményezést, milyen mennyiség gyűlt így össze, s különösebb nehézség nélkül megoldható-e az esetleg gyengén szennye­zett hulladékok előkészítése az ipari felhasználásra. Eköz­ben gazdasági számításokat is végeznek, hogy a vállalatnak kifizetődő-e a hulladék elkü­lönített gyűjtése és szállítása. ŐSZI ERDŐTELEPÍTÉS BORSODBAN Mintegy százhektárnyi te­rületet készít elő őszi erdősí­tésre a Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság, s töb­bek között új bükkösökéi te­lepítenek Jávorkút környékén és a Magasvölgyben. Tállya környékén fenyőerdöt ültet­nek. Egyre nagyobb becsüle­te van a nyárnak, amit töb­bek között papírként érté­kesítenek. Ezt a gyorsan növő faféleséget a Tisza és a Bod­rog árterein telepítik. Itt most elsősorban azokon a terüle­teken erdősítenek, ahol a ta­vaszi áradások miatt nem tudták a csemetéket elültet­ni. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom