Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-06 / 209. szám

1981, szeptember 6., vasárnap ESZAK'MfrGYARORSZAG 3 Szerencs felett Az Árpád vezér szakcsoport tervei: A közelben, Mód határában, a nagyüzemi ültetvények lábánál, 15 hektáron „nevelik” a tervezett, új szőlőültetvények szaporítóanya­gát. Az oltván/telep, az úgynevezett szőiöoltvány-iskolo „növendé­kei" rendkívül gondos növényvédelemben részesülnek. A fiatal fur­mint, hárslevelű és muskotály oltványokat az október végi felszedés előtt, szeptember elején még egy peronoszpóro és botritisz ellen védő permetezésben részesítik. Fotó: Sz. Gy. r Tokaj-IIegyalja kapujában, a zárt borvidékhez tartozó Szerencs feletti hegyen, egy­kori parlagterületek helyén, több hektárnyi területen, fia­tal szőlőültetvények díszle­nek. A Szerencs és Vidéke Afész kisárutermelést segítő munkáját dicsérik az új sző­lők. Tóth Barnabás, az áfész­en belül működő. Árpád ve­zér Szőlőtermelő Szakcso­port elnöke: — Szakcsoportunk több lépcsőben szervezi az új te­lepítéseket. Ezek részben OTP-hitellel és állami támo­gatással valósulnak meg. Az első „lépcsőben” 28 tagunk már az elmúlt év tavaszán elvégezte a telepítést Gyö­nyörű ez az új szőlő, s aki nem ismeri a telepítés ide­jét legalább kétévesnek gon­dolja. A karózott, támfával ellátott, szépen rendben tar­tott szőlősorok majdani bő­ven termő ültetvényt ígér­nek. A telepítés második „lépcsőjének” területe már a forgatás utáni utolsó simító­zást kapja, s most őszre vár­ja a szaporítóanyagot. És időközben már egy har­madik területet is kijelöltek a telepítésre. Üjabb, mintegy 30 család számára nyílik le­hetőség arra, hogy korszerű szőlőt telepítsen. A szakcso­port elnöke. Szerencs. Rákó­czi utca 44. szám alatti la­kásán, személyesen, vagy akár írásban is várja az új érdeklődőket. Nemcsak a te­lepítés anyagi feltételei ked­vezőek, de sokak számára vonzó az is, hogy aki itt Szerencs felett új szőlőt ül­tet, közvetlenül a közelben, hétvégi pihenőház építésere alkalmas telket bérelhet, amelyen egy kis gyümölcsös, konyhakert is helyet talál. Az új szőlőkhöz köves út vezet. A szakcsoport saját gépeivel egy sor szolgálta­tást biztosít tagjainak, így a szántást, a permetezést és a talajerő-utánpótlást. Egy 1000 ölnyi, már körülkerített terü­leten épül a közös gépmű­hely, majd az anyagraktár. A villanyt már bevezették, s hamarosan a vízvezeték is „felér” a szőlőkig. Termőre- fordulásig a feldolgozás fel­tételeit is biztosítják. A fel­dolgozóban nagyüzemi módon dolgozzák majd fel a tagok­tól átvett szőlőt, de kisebb présekkel is rendelkeznek majd, hogy aki akarja, „egyéni módszerrel” dolgoz­za fel termését. Tárolót, az­az pincét is terveznek, amely középen húzódó folyosóból, és jobbra, balra nyíló, egyé­ni használatra átadott pince­ágakból áll majd. A kellemesebb életkörülményekért Beruházások az edelényi járásban A legújabb településpoliti­kai koncepció a községeknek, aprófalvaknak kedvez. Igen $ok pótolni való van a ki­sebb településeken, több he- ilyen évtizedek múltak el 'anélkül, hogy épült volna va­lami. A nagyobb falvak, ^nagyközségek fejlődése sem 3Volt töretlen, néhol alapvető létesítmények hiánya nehe­zíti a lakosság életét. A megyei tanács edelényi járási hivatalának műszaki ,, csoportvezetője igen nagy lelkesedéssel beszél a VI. öt­éves tervtől, azt mondja, ré­gen volt már ilyen egészsé- ; ges pezsgés a járásban. Ért- j hető, a tervidőszakra 340 :v millió forint jutott ennek a járásnak a központi alapból, lényegesen több, mint az el­0 múlt öt évben. A több pénz i0 sem old azonban meg min- 6 dent, hiszen erőteljesen kell n rangsorolni az igényeket. ; Igen sok fórumon tárgyaltak, 1 vitatkoztak a felhasználásról. . Mára már nagyjából kibon­takozott a kép. tudják a já­rt rás lakói, hogy mi minden­nel gyarapodnak 1985-ig. A r—”i, kicsi gyógyszertár helyett új épül a járási szék­helyen. A gyógyszertár épü­letében négy szolgálati lakás is helyet kap. A jövő nyárra tervezik az átadását. Az Ede­lényi nagyközségi Közös Ta­nácson 162 lakásigénylőt tar- [ tanak nyilván. Legtöbben, i fül -en tanácsi lakásra pá­lyáznak, 61-en OTP-, illetve szövetkezeti lakást szeretné­nek. A tervidőszakban 50 la­kás felépítésére nyílik lehe­tőség, tehát sokaknak kell még 1985 után is várakozni­uk, ám ennyi lakás megépí­tésére egyik tervidőszakban sem volt precedens. Előké­szítés alatt áll a korszerű — lakásokkal egybeépített — szolgáltatóház terve is. Hihetetlennek tűnik: ebben az iparosodó nagyközségben mindeddig nem volt bölcső­de, a fiatal mamák csak a kicsi hároméves korától vál­lalhattak munkát. A járás 61 települése közül egyedül csak Boldván működik egy húsz­személyes bölcsőde. A kisebb falvakban nincs is rá igény, de az edelényiek jogosan sé­relmezték ezt az állapotot. Nos. elkészült az edelényi 60 személyes bölcsőde tervdo­kumentációja, a jövő év ta­vaszán megkezdik az építést. A jövő tanévre — amikor igen sok edelényi kisgyerek kezdi meg általános iskola* tanulmányait — elkészül az új. nyolctantermes iskola, za­vartalanná válik ' az oktatás. Négy tanteremmel bővítik a szendrői iskolát is, így tizen­két tanterem szolgálja majd az oktatást. A szendrői a környék egyik legszebb isko­lája lesz, a tervező ügyesen oldotta meg a bővítést: a négy tanteremmel bezárja a mai U-alakú épületet, így egy szép aula alakítható ki, amely minden rendezvénynek kelle­mes környezetet nyújt. Már a közeli hónapokban több középület átadása vár­ható az edelényi járásban November elején avatják Izsófalván az egészségházat és a hozzá tartozó két szol­gálati lakást. Rudabányán ugyancsak november elején adják át rendeltetésének az iskolai tornacsarnokot és a lefedett uszodát. A felsoroltakon túl számos kisebb létesítményt tervez­nek. Több helyen építenek autóbuszvárót, egészségügyi tanácsadót és több helyen épül óvoda is. A következő években 300 óvodai hely lé­tesül a járásban. Elavultak már a boltok is, alkalmatlanok az élelmisze­rek tárolására. Mintegy tíz apró faluba terveznek csinos faházakat, amelyek minden szempontból megfelelnek a kereskedelmi kívánalmaknak. Gondot okoz néhány helyen az is. hogy nem találnak megfelelő munkaerőt a né­hány órás nyitva tartással üzemelő boltokba. A Bodva- szilas és Vidéke Afész meg­találta a megoldást: „ingázó boltvezetőket” alkalmaz. Egy- egy boltvezető — szakképzett kereskedő — több faluban is ellátja a teendőket. Ezt az üzemeltetési formát kívánják alkalmazni a járás más vidé­kein is. — le vaj — A ineddőfalra mindkét oldalon szaporán sújt a csákány Találkozások Túl az ismerkedésen, az emberek elcsendesednek. Ki-ki vérmérséklete, alka­ta, természete szerint teszi helyére a dolgokat — Egy cigaretta, az ké­ne most. Egy tisztességes száraz cigaretta — szól egyikük. — Az ám, meg egy ren­des nagyfröccs, vagy vala­mi más — így a másik. Kovács egy szál deszkát szabadit ki egy kupac med­dő alól, megtisztogatja, az­tán egy alkalmatos helyre lefekteti. Leveszi szürke zubbonyát ingét, leül a deszkára. — Megkérjük az enge­délyt aztán lelőjük ezt a méternyi meddőt itt a hom­lokon. És .vége. Befejeztük — mondja csendesen. — Ha jól meggondolom, nem is volt olyan nehéz. Ugyan­olyan munka volt, mint bármilyen más. Ámbár, az utolsó 15 méter az jól be­tett nekünk és mint hal­lom, Bartókéknak is. Ho­mok, homokkő több réteg­ben. aztán megjött a víz is. A szentségit neki! Hogy még egyszer elkezdeném-e? Micsoda kérdés! Pajtás, hát 26 éve egyebet sent te­szek, csak mindig újra meg újra belevágok. Tizenhat évesen, 1955-ben lettem ak­namélyítő. Azóta megyek a szén után. H^nem. ez a munka itt, igazán szép volt. Kimondani is sok. Száz­millió tonna szénért jöt­tünk ide, s ha ehhez hoz­záadom a tervezett mező­kapcsolásokat, akkor jóval több. mint százmillió. Fél évszázadra munkát ad ez az itteni bányászoknak, még akkor is. ha minden evben a napfényre külde­nek kétmillió tonnát. Balogh Béla műszaki ve­zérigazgató-helyettes meg­adja az engedélyt a két vá­gatot elválasztó meddőfal lerobbantására. Akik lelö­vik a falat, azok marad­nak. A két kilométerre le­vő függőleges aknánál ér utol a lövés hangja. A tompa dörrenés enyhén meglöki a levegőt. Fent a napon, az akna­mélyítők főhadiszállásán jelentéstételre sorakozik a két csapat. Monos János vezérigazgató megköszöni a végzett munkát, a találko­zást. Szépen, az alkalom­hoz. illően beszél. Aztán nem hivatalosan megkér­dezi : mit isztok bányá­szok? — Nem válogatunk! — mondja Bartók. — Tudom, te nem válo­gatsz. A munkában sem. Hát. akkor mire koccin­tunk? — Igyunk az egészségre. A jó szerencsére. A mun­kára igyunk, amit elvégez­tünk és amit még végezni fogunk. Szarvas Dezső Fotó: Laczö József Több mint 100 millió 9 tonna szénvagyont rejt a föld mélye a putnoki bányaüzem térsé­gében. A nagy mennyiségű energiahordozó hasznosítá­sára készült beruházási program fontos állomásá­hoz érkeztek azok a bá­nyászok, akik a szó igaz értelmében utat nyitottak a földbe zárt kincshez, befe­jezték a szén kitermelését biztosító előkészítő vágat- rendszer kiépítését. Az itt közölt képek csu­pán egy pillanatot rögzíte­nek. A hónapokig tartó erőfeszítések, a munka rit­musának egyetlen tizedmá- sodpercnyi pillanatát. A hagyományos bányászszer­szám, a csákány, 1981. jú­nius 9-én 15 óra 17 perc­kor ütötte át az egymé- ternVi vastag meddöíalat. Aztán még sokszor zuhant a falra a csákány; egyre gyorsabban, mert a munka mozdulataiban napok, hó­napok aggodalma, nyugta­lansága feszült. A lyukasz­tás ugyanis nem minden­napos eseménye, velejárója a bányászkodásnak, ezért aztán mindenképpen ün­neplésre méltó dolog, ha a föld alatt, egymáshoz el­lentétes irányból közelítő két vágat egy adott pon­ton, irányban és szintben találkozik. , Bravúros mű­szaki teljesítmény ez. s a munkában részt vevő bá­nyászok nevét nemigen ho- mályosítja az idő, sokáig őrzi az emlékezet, A szürke kő szinte fogja a vasat, nehezen lazul. Am a tömör meddőfalra mind­két oldalon szaporán súj­tott a csákány, s néhány perc múlva az emberde­rék nyi méretre vágott lyu­kon átküzdötte magát Bar­tók T. Béla. a putnoki bá­nyaüzem előváiási csapa­tának vezetője, akit itt. a királd-mocsolyási oldalon Kovács István, a Bányá­szati Aknamélyítő Vállalat Béke szocialista brigádjá­nak vezetője köszöntött a vendégnek kijáró szeretet­tel, s bizony egy kicsit meghatottam mert régen vártak erre a találkozásra, erre a tisztességes, sok mindent kifejező kézfogás­ra. Nem ismerték egymást, csupán névről. Soha nem találkoztak; mint ahogy a két csapat más tagjai sem. — Jó szerencsét, bányá­szok! Pajtások, cimborák! — köszönt túláradó öröm­mel a kissé köpcösnek tű­nő, mindig mosolygós arcú Bartók. — Jó szerencsét, nektek is, testvér — emígy Ko­vács. — Hát így nézel ki? Másmilyennek gondoltalak. — Aztán milyennek? — A fenébe is. Most már nem tudom. Talán egy ki­csit öregebbnek. No. de most már mindegy, hogy milyen vagy. Az a fontos, hogy megvagyunk, hogy megvagytok. A találkozás a fontos, testvér! Semmi más. A két csapat, a két bri- gádvezetö találkozása per­sze sokak szamára fontos volt. Elsősorban talán azok számára, akik a találkozás, a sikeres lyukasztás felté­teleit megteremtették. Mert abban, hogy a Királd-Mo- esolyásnál mélyített függő­leges aknától, illetve a putnoki üzemtől hajtott összekötő keresztvágat 270 méter mélységben összefu­tott, kétségtelenül nagy ér­demük van a bányamé­rőknek. Tíz kilométer hosz- szú mérési poligont vezet­tek: két oldalt vezetett, kapcsolódó mérés indította a keresztvágatok A pontos mérések, számítások ered­ményeként, 10 centiméteren belül, irányban és szintben találkozott a két vágat, s ezzel megnyílt az út a put­noki szénvagyon hasznosí­tására. Ki vitatná, hogv Kőhalmi Gábor, a Borsodi Szénbányák Vállalat bá­nyamérési osztályvezetője és Kisistók József, a put­noki bányaüzem bányamé­rési csoportvezetője ugyan­csak várt a két csapat ta­lálkozására ... Bartók T. Béla a putnokiak és Kovács István az aknamélyitök brigádvezetője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom