Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-06 / 209. szám
ESZAK'MAGYARORSZAG 4 1981. szeptember 6„ vasárnap Jogászképzés kezdődik a műszaki egyetemen (Folytatás az 1. oldalról) A Miskolcra beiratkozott joghallgatók a budapesti, a ! szegedi és a pécsi jogi karok tantervei szerint folytatják majd tanulmányaikat, mivel Magyarországon a jogászképzés egységes. Miskolcon az oktatás egyelőre intézeti keretben folyik, amely intézet a képzés teljes öt évfolyamos felfutásának idejére a bányamérnöki. a kohómérnöki és a gépészmérnöki karok mellé állam- és jogtudományi kar elnevezéssel a Nehézipari Műszaki Egyetem negyedik karává fejlődik. Ezt követően a rektor ismertette az egyetem történetét alapítása óta. Eljutva 1981. szeptemberéig, ismét az újonnan alakuló állam- és jog- tudományi intézet létesítésével foglalkozott. Elmondotta, hogy Miskolcon már volt jogászképzés, ennek hagyományai vannak. Az egyetemi szokásoknak megfelelően a rektor külön szolt az elsőévesekhez: — Tanévnyitó ünnepségeink legfontosabb résztvevői mindig az elsőévesek, mert ők jelentik az alma mater életében a folytonos megújulást. Ezért is van az, hogy a tanév kezdetétől fogva megkülönböztetett figyelemmel fordulunk új egyetemi polgáraink felé. Tudjuk, hogy mindannyian nagy örömmel, de várakozással is jönnek az egyetemre. Lelkesednek a szépért, az újért, megvan bennük a vágy arra, hogy a szocialista haza szolgálatába állítsák majd tudásuk legjavát. Ezeket mi úgy tudjuk honorálni, hogy a tőlünk telhető legnagyobb segítséget adjuk nekik. — E helyről hívom fel figyelmüket arra — szólt a fiatalokhoz a rektor —, hogy kiből milyen mérnök, ügyvéd, vagy bíró lesz, nagymértékben attól függ, hogy egyetemi évei alatt milyen szorgalommal és hivatástudattal készül fel jövendő feladatainak ellátására, mennyire képes szakterületén széles körű tudományos ismeretekre szert tenni és képessé tenni önmagát az elmélyült gondolkodásra. Az előadó vázolta az új tanév feladatait. Első helyen említette a jogászképzéssel kapcsolatos tennivalókat, majd csoportosította azokat a feladatokat, amelyeket az MSZMP Politikai Bizottsága 1981. február 3-án hozott határozata szabott meg a felső- oktatás helyzetére, fejlesztésére vonatkozóan. Az egyetem éleiében ma már hagyományos, hogy minden tanévnyitó ünnepségen — az örök megújulás jegyében — az elsőévesek egyetemi polgárrá fogadásával egy időben nyújtják át az iskola 50 évvel ezelőtt végzett diákjainak az öt évtized alatt végzett eredményes munkájuk elismerését kifejező arany okleveleket. A rektor felkérte az illetékes dékánokat, terjesszék elő a díszokleveles mérnökök névsorát. Arany oklevelet vett át: Koschetzky László bányamérnök, Sztehlik Béla bányamérnök, Claus Alajos vaskohómérnök, Krétai József fémkohómérnök, Tóth András vaskohóimérnök. A díszoklevelesek nevében Claus Alajos mondott köszönetét az egyetemnek. A tanévnyitó ünnepség! az Internacionáléval fejeződött be. Elsőévesek fogadalomtétele és diplomaosztás Sárospatakon A hagyományos főiskolai esküt 127 tonitó- és 25 óvónőjelölt tette le. | A sárospataki Comenius I Tanítóképző Főiskola gyakor- j lóiskolájának aulájában tar- I tották meg tegnap, szeptem- i bér 5-én, délelőtt 11 órakor* i a . jubiláló felsőoktatási intézmény tanévnyitó ünnepségét. A Himnusz elhangzása után dr. Földy Ferenc főigazgató-helyettes köszöntötte az elsőéveseket, a levelező tago- , zat végzett hallgatóit, s azokat az idős pedagógusokat, tanítókat, akik 50 évvel ezelőtt szerezték meg diplomájukat. S köszöntötte az ünnepség valamennyi résztvevőjét, köztük a párt-, az állami es társadalmi szervezetek országos, megyei és helyi vezetőit, képviselőit. A 450 éves sárospataki iskola jubileuma sajátos jelentőséget ad az idei tanévnyitó ünnepségnek — mondotta többek között köszöntőjében, hiszen ezen belül a 125. önálló tanévét kezdi a pataki tanítóképzés. Az 1981—82-es tanévet dr. Károly István főigazgató nyitotta meg. Emlékeztetett arra, hogy Comenius a pataki kollégium munkájának elismerése mellett következetesen harcolt a tanítóképzés javításáért, sőt az önálló nevelőképzésért is. „Semmi sem lehet illendőbb dolog — idézte a nagy pedagógust —, mint az, hogy a tehetségek ezen kiművelőinek legyen meg itt saját, jól berendezett műhelye, és itt tanulják meg, hogy az iskolának ne csak az élén legyenek, hanem hasznára is.” A jelenről szólva mindenekelőtt azt fogalmazta meg, hogy a tanítóképzés előtt álló feladatok zavartalan és eredményes megvalósításához biztosítottak a tárgyi és a személyi feltételek is. Az idei oktatási évben 1259 diák — 805 főiskolai hallgató, és 455 gyakorlóiskolai tanuló neveléséről, oktatásáról és képzéséről kell gondoskodniuk. — A képzés érdekében szükséges, hogy még tervszerűbben és okosabban használjuk fel az új oktatási évben oktatóink, hallgatóink szellemi erőit, tárgyi, technikai adottságainkat — mondotta. — Társadalmunk jelenlegi, de még inkább holnapi igényei nagy követelményt támasztanak a. tanítóval és az óvónővel szemben; ezekre a követelményekre itt a főiskolán kell felkészülniük. Köszöntve az új főiskolai hallgatókat, arra figyelmeztetett, hogy a választott hivatásukra való felkészülés nagy erőfeszítést kíván. Szólt dr. Károly István arról is, hogy az elmúlt tanévben több szép sikert ért el a főiskola. Az országos Kazin-' czy-díj Bizottság, a győri és a sárospataki főiskolákon működő beszédművelő körnek ítélte oda az idei Kazinczy- jutalmat. Nívódíjakat és dicséretet kaptak a hallgatók a tavasszal megrendezett országos tudományos diákköri konferencián. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy a hivatásra készülés közben a hallgatók jó közösségű közéleti emberré is válnak intézményünkben — mondotta a főigazgató.. Az elsőévesek után azt a 63 fiatalt köszöntötte, akik szeptember 2-án eredményes államvizsgát tettek, s okleveles tanítóként dolgozhatnak ez évtől a megye iskoláiban. S köszöntötte azokat az idős tanítókat is, akik diplomájukat 50 évvel ezelőtt, vagy még régebben szerezték meg. ,Ösz- szesen 70 már nyugdíjas pedagógusnak adományozott a főiskolai tanár arany-, gyémánt-, vas- és rubindiplomát. Az elsőéves tanító- és óvónőjelöltek hagyományos ünnepélyes eskütételével folytatódott a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola tanévnyitó ünnepsége, majd a levelező tagozaton végzett hallgatóknak adta át a diplomát dr. Károly István főigazgató. Az aranydiplomák átadása után Szabó Zoltán nyugalmazott pedagógus köszöntötte az alma matert, emlékezett hajdani indulásukra. Szépen fogalmazta meg. hogy ez a tanévnyitó ünnepség a sárospataki tanítóképzés folyamatosságát, egymásba kapcsolódását is jelentette, hiszen három nemzedék közös ünnepe volt. A tanévnyitó ünnepségen kitüntetések és törzsgárdaju- talmak átadására is sor került. A Pedagógus Szolgálati Emlékérmet kapta meg Kertész Irén és Bodolóczky Já- nosné, mindketten a gyakorló- iskola most nyugállományba vonuló pedagógusai. Törzs- gárdajutalmat 14-en kaptak. A sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola tanévnyitó ünnepsége rövid műsorral és az Internacionáléval zárult. Nyár végi találkozás Lenkey Zoltán Jóllehet, az; olvasó la# púnk hasábjain az elmúlt hetekben is láthatta Lenkey Zoltán grafikusművész munkáit, a városban nem találkozhattunk vele. Hosszabb ideig távol volt Miskolctól. Most visz- szaérkezett és e nyár végi találkozáson mi más lehetne beszélgetésünk témája, mint hol töltötte a nyarat, s mit csinált. — A nyár elején volt kiállításom az encsi művelődési központban. Erről annak idején az Észak-Ma- ■gyarorszag közöli is méltatást. Ezt követően kaptam meghívást Salgótarjánba, a nemzetközi művésztelepre. — Ez a művésztelep egyhónapos időtartamú. — Igen, maga a rnűvésztelep, amely igen szűk létszámú, hiszen nagyon kevés meghívott vesz részt rajta, valóban egyhónapos, én azonban nem tudtam kitölteni a teljes hónapot, mert Bulgáriába utaztam. Azott töltött időm azonban nagyon emlékezetes. Finn, lengyel, bolgár, csehszlovák és magyar grafikusok voltak az idei salgótarjani nemzetközi művésztelepen, a város és gondolom, a város üzemeinek vendégeiként. A program teljesen, kötetlen volt, alapvetően azzal a célzattal állították össze, ilyen kötetlen formában, hogy mind több idő legyen ismerkedni a várossal, az üzemekkel, a környékkel. Nóg- rád bőkezű mecenatúrája mindnyájunk számára igen vonzó, de ugyanakkor a résztvevők is ott hagynak 3—3 ott készült alkotást, amely a helyi gyűjteményt gyarapítja, és ez most. mái., több éves távlatban igen jelentős. Egyébként, amíg ott voltam, én láttam el a bolgár és orosz nyelvű tolmács feladatát és én voltam a tábor főszakácsa. — Salgótarjánt követte a bulgáriai utazás. Ez is szakmai jellegű volt? — Nem, családi és baráti körben utaztam, de mégsem tekinthetem kizárólag magánjellegűnek ezt a 1« napot, amit Bulgáriában töltöttem. — Korábbi rajzaiban gyakran szerepelnek bulgáriai motívumok. Tudjuk, nem először járt ebben az országban. — Bulgáriába valósággal hazajárok. Valami 20 esztendeje rendszeresen járok oda, mindig örömmel és mindig felfrissülve jövök haza. Sok jó barátom van mindenfelé szerte Bulgáriában. Most 16 napot töltöttünk ott, Szófiában, a tengerparton. Főleg Burgaszlól délre szeretem a partvidékét, Szozopol a legkedvesebb helyem; Micsurin mellett is voltunk egy pár napig. — Biztosak lehetünk benne. dolgozott is, művészeti élményekkel is gazdagodott. — Nem a legszerencsésebb volt az időszak. A kánikulában nemcsak a fonó- ság volt a túl nagy, hanem a turistaforgalom is, és éppen arról beszéltünk bolgár barátaimmal, hogy miveiez nem a legalkalmasabb idő élményszerzésre, egyszer lemegyek őszi időben, és akkor majd amennyire csak lehet, megnézem a legtöbb kolostort. így is sikerült jó néhány régi kolostort megnéznem, és az építészeti, festészeti, szobrászati emlékeken kívül még egy olyan élményben is részem volt, hogy Gabrovóban a kolostor templomában egy pravoszláv keresztelési szertartást láthattam. ‘ — Viszonylag rövid idő alatt sokat sikerült látnia. — Említettem, hogy sok a barátom. Szozopolban már azzal fogadtak, hogy egy gabrovói barátom napok óta érdeklődik: ott vagyok-e már? E barátok segítségével sikerült sok mindent megnéznem a viszonylag rövid idő alatt is, és egy kicsit hadd büszkélkedjek: hazafelé Gabrovótól Miskolcig az 1500 kilométert egyhuzamban tettük meg. — S az úti élmények ihlette müvekkel mikor találkozunk? — Még most kezdek a feldolgozásukhoz. Előlegbe egy rajzot nyújtok át a lap olvasóinak. (Lapzártakor tudtuk meg: meghívás alapján Lenkey szerdán indul Bulgáriába, a bozsenci művésztelepre.) (fecnedck) <-v <C(<■'v Egy emlék a sok-sok közül - rajzban elbeszélve. Franciaországba utazik az Avas Táncegyüttes Fennállása óta huszonötödik külföldi megbízását teljesíti ez év októberében az Avas Táncegyüttes. A miskolci együttesek nagy sikereinek hagyományos színhelyén. Annemasse városban vesznek részt az ez évi nemzetközi folklórfesztiválon. Még sokan emlékeznek rá, hogy 1959-ben és 1961-ben ebben a városban és ezen a fesztiválon kezdte meg nyugati sikersorozatát a Diósgyőri Vasas Táncegyüttes, majd 1972-ben az Avas 13 nemzet versenyében itt nyerte el az Aranypálma nagydíjat, 1974- ben pedig közel három hétig turnézott az együttes az Alpe- sek és a Mont Blanc lábánál. Ez év márciusában újra megjött a meghívás, s az együttes már a felkészülés utolsó heteiben tart. A fesztivált követően Clu- ses, Strasbourg és Arcueil városokban vendégszerepei önálló műsorokkal, majd a turné október 11-én Párizsban ér Véget. Az együtt®» műsorában korábbi repertoárjának legjobb számai, valamint vezetője. Falvav Károly SZOT-díjas koreográfus leg- újabb munkái szerepelnek. Hazaérkezésüket követően az év végén megrendezendő 30 éves jubileumi műsorukra készülnek. s annak keretében a miskolci közönség is megismerheti a franciaországi programot. 1981, szeptember 12-én este fél 7 órakor (rossz idő esetén 13-án) A BUDAPESTI KISSTADIONBAN EDDA - ÜJ SKORPIÓ - WIR együttesek közös koncertje Jegyek válthatók: Budapest, Vörösmarty tér 1, alatti jegyirodában (telefon: 176-222), a Színházak Központi Jegyirodájában, VI., Népköztársaság útja 18., II., Moszkva tér 2., az üzemi közönség- szervezőknél és a helyszínen V
