Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-30 / 229. szám

1981. szeptember 30., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Mosás, tisztítás, cipőgyártás kaerl-váeioriás ceten Hacmmchétmillió forint ér­téket termel az idén a Sátor­aljaújhelyi járási Cipész- és Szolgáltatóipari Szövetkezet, négymillió forinttal többet, mint tavaly. Az év eddig el­telt szakaszának eredményei­ből kitetszik, hogy nyereség- tervüket is teljesíteni tudják. Mindezek ellenére elégedetle­nek az újhelyiek: nincs elég munkájuk, kihasználatlan ka­pacitás nehezíti a gazdálko­dásukat. A szövetkezet fő profilja a munkaruházati, illetve mun­kavédelmi cipők gyártása. Nagyon sok ilyen cipő kell, jövőre még több, már most érkeznek a jövő évi megren­delések. Ehhez a gyártótevé­kenységhez tartozik a szolgál­tatás, a cipőjavítás is. Mint mindenütt, ezen a környéken is növekszik a javítás iránti igény, amelynek azonban nem tud teljes mértékben eleget tenni a szövetkezet. Tíz javító­éi pész és három gebines látja el ezt a szolgáltatást. A fel­mérések szefint legalább még egyszer ennyi javítócipészre volna szüksége a szövetkezet­nek ahhoz, hogy a járás la­kossága gyorsan, jó minőség­ben tudja megjavittatni ».ma­napság elég magas álon 'vá­sárolható lábbeliket A szövetkezet három órása megbirkózik a feladatokkal, A nyár óta — amikor is elvé­geztek egy tanfolyamot — kvarcórák javítására is vál­lalkoznak. Az újhelyi szövetkezet húsz éve foglalkozik gépkocsi-gu­miköpenyek futózásával, leg­nagyobb megrendelője a Mis­kolci Közlekedési Vállalat Ennél a tevékenységnél egye­lőre nincsenek gondok a ka­pacitás-kihasználással, a régi megrendelők — magánszemé­lyek, közületek — előszeretet­tel dolgoztatnak itt, ma még nem jelentenek konkurrenciát az újonnan megnyitott futóző- üzemegységek. Néhány éve foglalkozik a szövetkezet a hőre keménye- dő műanyag alkatrészek saj­tolásával. Egy bajai és egy budapesti megrendelőjük van. Nincsenek kihasználva a be­rendezések. Mint Tóth Bálint műszaki vezető elmondta, évi 5—6 millió forint értékben tudnának még munkát vál­lalni. Hasonló a helyzet az 19(10 tavaszán üzembe helyezett textilmosó-vegytisztító üzem­mel is. Hivatalos szervek ins- pirólására, a szolgáltatási kör kiszélesítése érdekében létesí­tették ezt a korszerű üzemet, nem kis befektetéssel. Nagy reményeket fűzött hozzá a szövetkezet — és mások is. PéWimíííB'.ok a dolgozók, aäcflk felkészültek a mosoda és vegytisztító üzemeltetésére. A tervek azonban a mai napig nem realizálódnak. A mosoda a tervezett két műszak helyett átlagosan 1,1 műszakban üze­mel, a tisztítórészlegnél az egy műszak sincs teljesen ki­használva. A mosoda mintegy 150 kiló ruháit mos naponta, a vegytisztStóüzemben a na­pi 120 tétéi sem jóm össze. Pe­dig korszerű módszerekhez nyúlt a szövetkezet,' megszer­vezte a bodrogközi hozom- viszem szolgálatot, kétórás munkaidőre szerződtetett em­bereket a sátoraljaújhelyi, a szerencsi és az encsi járás fal­vaiban a felvevőhálózat ki­alakítása érdekében. Üjabb ötletekben sincs hi­ány. A szövetkezet szerződést kínál minden olyan vállalat­nak — munkaruhamosásra —, amelynek dolgozói munkakö­rüknél fogva rendszeresen munkaruhát viselnek. Nemré­gen vezették be új szolgálta­tásként a szőnyegtisztitást is. Hagyományos módszerekkel, színvonalas munkát nyújta­nak. Kedvcsinálásképpen megsao-vezték az ágynemű­kölcsönzést is. Száz garnitúrát vásároltak a legdivatosabb anyagokból. A kölcsönzési díj garnitúránként 30 forint, a mosatást természetesen a bér­lő fizeti. A kínálati pozíció egy ter­melő-szolgáltató szövetkezet esetében nem túlságosan ked­vező, különösen a mai gazda­sági körülmények között Át­meneti időről van persze szó, lehetséges, hogy néhány hó­napon beiül kimerül "a kapa­citás. Az átmeneti időszakot okosan próbálja áthidalni a sátoraljaújhelyi szövetkezet: a belső munkaerő-átcsoporto­sítással. Vándorolnak cégen belül az emberek, mindig oda, ahol éppen a legnagyobb szük­ség van rájuk. Amikor fölve­tették a vándorlás lehetősé­gét, többen kétkedtek a dön- fés helyességében. Azóta már jól bevált gyakorlat a szövet­kezetnél a belső munkaerő - vándorlás, mint mondják, ér­dekesebb is így a munka. U Gy. HAYOSZ­rendozvény Hagyomány már, hogy a MAVOSZ minden évben megrendeá a vadászvizslák közötti versenyt. Az orszá­gos versenyt természetesen a megyei felmérések előzik meg. Been a héten, szomba­ton reggel 8 órakor a rnezó- csáti fácántelepen találkoz­nak megyénk vadászai kö­zül azok, akiknek hivatását, szenvedélyét hű tácsuk, a vizsla is segíti. A megyei MAVOSZ rendezésében sor­ra kerülő versenyen, ame­lyen részt vesz a Magyar Eb­tenyésztők Országos Egyesü­letének képviselője is. az okos négylábúak számot act- nak vadásztai dúsukról. A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége keddi ülésén egye­bek között az ötnapos mun­kahét előkészítésével kapcso­latos teendőket és gondokat vitatták meg. A rövidebb munkahét a belkereskedelemben nem ronthatja a vásárlás körül­ményeit : az üzletek nyitva- tartásának azután is — sőt még fokozottabban — igazod­nia kell a vásárlók igényei­hez. Számolnak azonban az­zal, hogy a szabad idő hasz­nos eltöltése iránti igény fo­kozódásával párhuzamosan megváltoznak a régi vásárlá­si szokások, s a lakosság nagy része nem hagyja szombatra a nagy bevásárlást, ahogy ez sok családban ma még joend- saer.es gyakorlat Üjból szabályozták az ifjú­ságpolitikai célú pénzeszkö­zök képzését és felhasználá­sát. Az utóbbi fél évtizedben vállalatonként sokféle gya­korlat alakuK ki, voltak köz­te helytelen módszerek is. Ezért szabályozták újból a felhasználást. A jövőben pél­dául a vállalatoknál a jóléti, szociális és kulturális alapból kell fedezni a sport, a kultu­rális, az üdültetési és egyéb szociális célokra fordítható kiadásokat. Ugyanez a forrás szolgál a saját kezelésű ifjú­sági létesítmények karbantar­tására. A részesedési alapból támogatják majd a KISZ- szervezeteket, az ifjúsági ter­melési mozgalmakat és a pá­lyakezdőket is. Az ifjúsági Az esztergályos A mezökeresztesi Aranykalász Tsz a növénytermesztés és ál­lattenyésztés mellett jelentős ipari tevékenységet is folytat. A forgácsoióüzemükben pél­dául különféle típusú teher­autók alkatrészei készülnek nagy szériában. Képünkön: Si­mon István esztergályos, az IFA-tehergépkocsikhoz szüksé­ges fékdobokat készíti. Fotó: Fojtán László Az ülésen leszögezték: a várható gondok miatt az öt­napos munkahét bevezetése csak hatékony munka- és üzemszervezési intézkedések­kel oldható meg. Emellett szükség van meggyőző és fel- világosító munkára is, ami jó­részt a szakszervezeti szervek feladata. Összegzésként meg­állapították, hogy az 1982. ja­nuár 1-én bevezetendő ötna­pos munkahét a kereskedelmi dolgozók többsége számára egyértelműen kedvező lesz, mind a szabad idő hasznosí­tásában, mind az életkörül­mények alakulásában. A két­hetenkénti többletszabadnap előnyös még abban az eset­ben is, ha az nem szombatra, hanem munkanapra esik, Íri­szen a dolgozóknak több ide­jük jut a pihenésre és. szóra­kozásra. lakásépítést külön erre a óéi­ra létesített alapból támogat­ják. A társadalmi munkák bevételei is felhasználhatók lesznek a fiatalok élet- és munkakörül menyei nek javí­tására. Az így kikerekedő if­júsági alapból nem fedezhető a jutalmazás, a segélyezés, a bérkorrekció, az ösztöndíj, a kitüntetési jutalom. Az ifjúsági parlamenteken a fiatalok állást foglalnak az intézkedési tervben rögzített feladatok rangsorolásáról és az összegek elosztásának ará­nyairól is. Az ifjúsági moz­galmi munkához biztosított anyagi támogatás összegével a KlSZ-szerveaet gazdálko­dik. Az ifjísáiplitikai céfi pénzeszközök felhasználására Ötnapos untáét a kereskedelemben Mennyit ér egy lakás - ka vai ? Kevés olyan vállalat ta­lálható megyénkben, ahol szinte alig akad lakásprob­léma a dolgozók körében. A leninvárosi Tiszai Kőolajipa­ri Vállalat esetében már az alapításnál, az illetékes mi­nisztérium egy keretösszeget biztosított külön arra, hogy az új dolgozóknak lakást tudjanak építeni. A IV. és az V. ötéves tervben ebből az összegből 530 lakást épí­tettek fel. A vállalat a lakásgazdál­kodás döntéselőkészítését rá­bízta egy öttagú lakáselosz­tó bizottságra, amelyben képviselteti magát vala­mennyi tömegszervezet. A bizottság vezetőjét, dr. Kar­sai Jánost arra kértük, tá­jékoztasson a TIFO lakás- gazdálkodásáról. — Az első időkben olyan gazdálkodást kellett megva­lósítania, hogy elsősorban azok jussanak lakáshoz, akiknek munkájára hosszú távon számítunk. Természe­tesen figyelembe vettük a vonzáskörzetet is, hogy ezál­tal a szükséges létszámot biztosítsuk. Vállalatunk bér­lőkijelölési joggal rendelke­zik és a bizottságunk tesz javaslatot a bérlőkre. — Kik kaptak leghama­rabb lakást? — Az első években más olajipari vállalattól kellett idehozni embereket. így Ko­máromból, Százhalombattá­ról jöttek hozzánk új dolgo­zók, természetesen családos­tól. Ezeket le kellett telepí­teni s persze minden igényt akkor sem tudtunk és ma sem tudunk kielégíteni. Ép­pen ezért differenciálunk. Aki fontosabb munkahelyen dolgozik, vagy nélkülözhe­tetlen szakember, annak ad­juk elsősorban a lakáskiuta­lást. — Milyen szempontokat vesznek még figyelembe? — A bizottság rendkívül körültekintően és demokrati­kusan dolgozik. Minden eset­ben kikérjük az illetékes munkahelyi vezető vélemé­nyét. majd környezettanul­mányt végzünk. Ezután ké­szítünk egy rangsort és vé­gül a vállalat vezetőinek ja­vaslatot teszünk a lakáshoz juttatandók névsorára. — A dolgozóik átlagéletko­ra alacsony, tehát sok a fia­tal házas. A gyermekek ese­tében bizonyára lakáscsere­igények is érkeznek a bi­zottsághoz. Erre hogyan ké­szültek fel? — Ez a körülmény tovább nehezíti a lakások elosztá­sát. Ezért „menet közben’’ bővítettük a bizottság tevé­kenységét, a lakáscsereigé­nyek kielégítése érdekében. — Sok lakáscsereigény van? — Igen. És ez az utóbbi időben egyre növekszik. — Az idén hány családon tudtak segíteni lakásproblé­májuk megoldásában? — Eddig 27 esetben kel­lett döntenie a vállalatnak, ebből 18 az új lakás. De ez év végén és jövő év elején még lesz lakásosztás nálunk. — Utolsó kérdésként még annyit, hogy a jövőben elő­reláthatólag milyen lakásle­hetőségek lesznek a TIFO- nál? — A továbbiakban az ed­dig munkásszállóként mű­ködtetett lakások kerülnek felújításra, illetve felosztás­ra. Ezenkívül a lehetőségek­hez mérten kamatmentes kölcsönt adunk a családi há­zak építéséhez, illetve OTP öröklakás-vásárlásokhoz. A jövőben tehát kevesebb la­kásra kell számítani és ez még alaposabb, még körül­tekintőbb munkát igényel a bizottságtól. Végeredmény­ben ezután is ki tudjuk a jogos lakásigényeket elégíte­ni a Tiszai Kőolajipari Vál­lalatnál. S. B­H „játék” Ura nép És nem is kevésre. A vö­röslő, szívós szárú őszi gyo­mok között csíkokban szárad­nak a hüvelyek. A kombáj- nos a pótkocsi alá húzódott a meleg elől. Elvégre itt van a délidő. — Ez már csak olyan ját­szadozás. Legalábbis nekem. A java az asszonyok dolga. Egész héten át ők hajladoz­tak a sorok felett, szálanként húzták ki a földből a babot. Nem irigyeltem őket. Ennyi bab erre még sohasem ter­mett. — Semmi sem tökéletes? Elértette a célzást, de ahogy arcán láttam, meg is bántot­tam: — Mtegcshrálíratnám úgy is, hogy egy ütemben takarítom be. De a főnökök nem enged­ték. És szerintem igazi*: van. lírába haladok lassan, a hü­velyiek annyira érzékenyek, bogy ha a kasza egy kicsit megüti, kipattan a szem. Ki­próbáltam, már csak kíván­csiságból is, hogy meggyőz­zem magam, de tűd nagy len­ne a veszteség. Tönkreten­nénk a termést. Ftraba jó a kombájn, tudomásai kell ven­ni, bogy ezt kalászosokra szerkesztették. Így persze hogy távol van a tökéletestől. Ott nézte volna meg. Most rajtam van a megle­pődés sora. Ez a hétéves SZK—4-es idén alaposan fel­adta a leckét a boldogkővár­aljai Hunyadi Tenmelőszövet- keael többi kombájnjának. Ötszáz tonnát aratott le. A legtöbbet. Pedig koros is. el­méleti teljesítményben is ala­posan elmarad a többi géptől, mégis simán megnyerte a ver­senyt. Ügy látszik, a hitetlen­kedés kiült az arcomon, mert Pleszkó János, a kombájnos rögtön magyarázni kezdett: — Jobban ismerem már ezt a gépet, mint a tenyeremet. Igaz, hét éve már rajta dol­gozok. Már akkoriban is vol­tak tőle korszerűbb kombáj­nok — a maiakról nem is be­szélve —, de szívesebben ül­tem rá. Jó ez a típus. Egy­szerű, nélkülöz minden bo­nyolultságot. Nincs fülkéje, minden irányba kilátok, job­ban hallom a motort, a zöre­jeket, együtt élek a géppel. Igaz, együtt is kell élni vele, mert elvégre nem a gép, ha­nem én aratok. Nekem csak eszköz a kombájn, mint más­nak a kasza. Ha azt jól élezik ki, akkor fog. Ha ezt jól ja­vítom meg, akkor úgy is arat. Egész nyáron dolgoztam vele, s csak egyetlen hiba akadt. A többiek meg állandóan ja­vítgattak. Én csak akkor áll­tam meg, amikor a szelelőben elszabadult egy csavar és szét­vert ott mindent. A legtöbb helyen az SZK— 4-eseket már csak azért tart­ják, hogy a borsót, babot ki­csépeljék. Sőt, legutóbb egy szakember ismerősöm olyan megjegyzést tett: hogy már múzeumokban lenne a he­lyük, inert több kárt csinál­nak, mint hasznot. Papíron igaza van. Ezek a gépek kis teljesítményűek. Nem bírhat­nak azokkal a hozamokkal,’ amelyek manapság teremne]:, hiszen akkor szerkesztették őket, amikor a harmincmázsás termés még kiváló átlagnak számított. De jó kombájnos kezében a mai napig használ­hatóak. Valószínű erre mond­ta Pleszkó János; — Kínáltak már nekem na­gyobb teljesítményű típust. Szerelő vagyok, megbirkóz­hattam volna azokkal is. De soha nem lesz már ilyen egy­szerű gép. A hidraulika, az olajcsövek, a hidromotorok egyre bonyolultabbak, így egy- re nő a meghibásodás veszélye is. Ez a gép — vette meg az oldalát — még öt év múlva is, ha megmarad, simán ver­senyben lesz. Kevesebbet vág az igaz, de állandóan megy. Játéknak nevezte a bab be­takarítását, de ahogy utólag kiderült, korántsem az. A te­rület kevés, mindössze ötven hektáron csépelt az idén, de a termés óriási. Negyvenöt mázsa felett van hektáron­ként És ezt a kombájn meg­érzi. Legalább kétszeres erő szükséges a betakarításhoz. A gázpedált ugyancsak be kell nyomni. — Figyelni és figyelni. Mást nem tehet az ember. A dob lefojthatja a gépet, nem olyan egyenletes az adagolás, mint a gabonánál. A törött szeme­ket is állandóan nézem. Mór kiiktattam a toklászcsigát, s egy rázóasztalt, mert nagy volt a veszteség. Mint minden munkának, ennek is megvan a sajátossága, de mindeneset­re alaposan át kell majd vizs­gálni télen a gépet... Véget ért a déli szünet. Megérkezett az első teher­autó, pótkocsival, amit azon­nal lecsatoltak. A kombájn nehézkesen megindult. A rendfelszedő vasujjai bele­markoltak a hüvelyekbe. Ahogy távolodott a gép, egy mondat jutott eszembe be­szélgetésünkből. Talán a leg­jellemzőbb: — A gép hét év alatt olyan lesz, mint a gazdája. Ugyan­úgy viselkedik. így írja az ember önmagáról bizonyítvá­nyát. —■ kármán — Hengerészkonferencia Egerben Az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület vaskohá­szati szakosztálya — az Ózdi Kohászati Ü zemek közre­működésével Egerben, az MTESZ-székházban rendezi meg a VII. országos henge­részkonferenciát. A háromna­pos tanácskozást szeptember 29-én, kedden délelőtt Ham­mer Ferenc, a vaskohászati szakosztály elnöke nyitotta meg. Az első szakmai előadást A vaskohászat helye az űj iparpolitikában címmel Sol­tész István ipari miniszterhe­lyettes tartotta. Az október 1-én véget érő szakmai kon­ferencián 20 előadás hangzik el. A hazai és külföldi szak­emberek egyebek között lien- gerlési. gyártmány- és gyár­tásfejlesztési, energiatakaré­kossági, minőségi, értékesítési és számítástechnika alkalma­zása témakörökben fejtik ki véleményüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom