Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-30 / 229. szám
ESZAK-NSAGYARÖRSZAG $ RüSBWßSÄK--*';*^ 1931. szeptember 30., szerda Október 5-től: Múzeumi és műemléki kórlap A Természet Három Országa A 150 éve elhunyt Kazinczy Ferenc lakásának bútorzatából állították össze a múzeum munkatársai — a Petőfi Irodalmi Múzeum segítségével - azt a kis bemutatót, amely mostanában látható a Herman Ottó Múzeum új központi épületének földszinti előterében. Fotó: Laczó Október immár évek óta hagyományosan múzeumi és műemléki hónap. Jóllehet a múzeumok és a nagyközönség kapcsolata már messze nem szorítkozik szűk kampányokra, hetekben szabott időszakokra, az októberi időszak mégis bizonyos mértékig ünnepi jellegű, mert a múzeumok ilyenkor adnak részben számot tudományos munkásságukról, s különböző köz- művelődési formák segítségével ilyenkor fokozottabban nyújtanak ismeretszerzési lehetőségeket az érdeklődő nagyközönségnek. A Borsod megyei múzeumi hónap terveiről kértünk tájékoztatást a megyei múzeumi igazgatóságon. Dr. Szabadfalvi József megyei múzeumigazgató elmondta, hogy nem állt szándékukban az idén sem nagy látványos rendezvények szervezése, programjuk mértéktartó, ám annál tartalmasabbnak igérke- : zik. Kiemelkedő eseménye lesz az idei borsodi programnak a természettudományi muze- ológiai munka bemutatása. Miskolcon ugyanis hosszú ! ideje hiányzott ez a tudományág, a korábbi természettudományi gyűjtemény hajdan nagyrészt megsemmi- I sült, ám — többek között — i a névadó Herman Ottó neve ! iránti tisztelet is kötelezte a j múzeumot a természettudo- ! mánifi gyűjtemény újraxzer- : nézésére, kiállításon történő bemutatására. Október 16-a lesz a természettudomány napja Borsodban és ezen a | napon délelőtt 10 órakor természettudományi tanácskozást rendeznek a Herman Ottó Múzeum előadótermében, amelynek bevezető előadását dr. Kecskeméti Tibor tartja A természettudományos muzeológia megyei gyűjteményekben címmel, majd aznap délután a régi, Papszer utcai múzeumépületben dr. Kaszab Zoltán akadémikus, a Természettudományi Múzeum főigazgatója megnyitja A Természet Három Országa című, Észak-Magyarország ásványait, növényeit, állatait bemutató kiállítást. A múzeumi hónap hivatalos nyitása egyébként október 5-én délelőtt 11 órakor lesz a Herman Ottó Múzeum előadótermében, s akkor osztják ki — a hagyományok szerint — a XX. Istvánffy Gyula néprajzi és helytörténeti gyűjtőpályázat díjait. Megnyitót, illetve értékelést dr. Ujváry Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár tart. Délután ugyanott az önkéntes néprajzi és helytörténeti gyújtőmozgalomról rendeznek tanácskozást. A hivatalos nyitást megelőzően már megrendezték a kelemér—gömörszőlösi kiállítást és tanácskozást, október 3-án pedig megkezdődik a Kazinczy-vetélkedő. A LÁEV- vel évek óta fennálló kapcsolat alapján a vasút majláti kultúrtermében Mokry Mészáros Dezső-emlékkiállítást nyitják meg október 13-án, 27-én pedig természettudományi előadást rendeznek. A Nógrád megyei Múzeumi Igazgatósággal tapasztalatcserét rendeznek október 15-én, illetve 20-án. A múzeumi hétfők sorában Rapcsányi László és dr. Bodnár Éva művészet- történész tart előadást egy- egy alkalommal, kétszer pedig helytörténeti, néprajzi, régészeti, képzőművészeti és természettudományi kisfilme- ket vetítenek. A megyeszékhelyen kívül Szerencsen több kiállítás, találkozó, előadás, Mezőkövesden több előadás, bemutató és tanácskozás, Tokajban két kiállítás és két előadás, Óz- dón ipartörténeti, gyártörténeti, néprajzi kiállítások, bemutatók, múzeumi séták szerepelnek a programban. Tizennyolc állandó és nyolc időszakos kiállítás látható még az említetteken kívül a múzeumi hónap idején Miskolcon és Borsod más múzeum jellegű intézményeiben, j fbm) I Faragóit játékok, miskolci gyerekeknek Zenéről — azonos nvelven j Nemrégiben egy ismerősömnél jártam, aki nagy zenerajongó lévén, évek óta gyűjtötte a lemezeket, s kicsinek egyáltalán nem nevezhető hangtárát egy magánhasználatú katalógusba kívánta pontosan és lehetőleg praktikusan lajstromba venni. Hogy sikerült-e neki, vagy sem, bevallom őszintén, nem tudom. A dolog talán teljesen feledésbe is merült volna, ha bizonyos jcörülmé- nyek nem hoznák elő nap mint nap, slegy lelkes lemez- gyűjtő privát gondjai nem hangolódnának át tömegekét érintő, általános problémává. Kulturális értékeink, az egyetemes zenetörténet, s más, a fekete barázdákban konzerválható, a mind korszerűbb lejátszó berendezésekkel pedig újból és újból reprodukálható hangzó anyagok naponta válnak legtermészetesebb szellemi szükségleteink részévé. Nem mindenki teheti meg azt, hogy valamennyi őt érdeklő hanglemeznek birtokosa lehessen, következésképp a könyvekhez hasonló kölcsönzési, beszerzési megoldások iránti társadalmi igény egyre határozottabban megfigyelhető. Magyarán szólva, kezdenek közkedveltté válni a zenei könyvtárak, illetve — a, lehetőségeinket jobban tükröző — közművelődési könyvtárak zenei részlegei. Egyik ilyen gyakran igénybe vett szakrészleg a II. Rákóczi Ferenc megyei Könyvtár Zenemű- és Hangtára. Vezetője dr. Benkő Csabáné, aki szeptember közepén részt vett a Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetségének (AIBM) budapesti kongresz- szusán, mint a szövetség 17 tagú magyar nemzeti bizottságának tagja. Hazaérkezése után a hatnapos tudományos üléssorozat tapasztalatairól kérdeztük. — Huszonhét országból közel kétszáz szakember vett részt a kongresszuson. Szakember alatt természetesen nem csupán a nyilvános, hazai fogalommal élve: a köz- művelődési könyvtárak dolgozói értendők, hanem például a nemzeti hangarchívumok, a rádiók munkatársai, a különböző zenetudományi és oktatási intézmények alr- kalmazottai és kutatói is. Az, hogy az évenként megrendezésre kerülő kongresszus színhelyéül Budapestet választotta a testület, abban a Bartók Béla művészete iránt megnyilvánuló tisztelet, valamint — remélem, nem tűnik szerénytelenségnek — a szakterület magyar eredményei játszottak közre. — Egy nemzetközi összehasonlításban hogyan álijuk meg a helyünket? — A zeneműtárak feladata mindenütt a világon az, hogy a négy fal között kompletten tudja nyújtani a zenét, tehát biztosítsa a hanglemezt, a hangzó anyag kottáit, a róla szóló szakmai folyóiratokat, zeneszakköny veket. Ebben a komplexitásban a mi szakrészlegeink is képesek a szolgáltatásra. A lemaradásunk egyes, nálunk jóval gazdagabb országhoz képest csupán mennyiségi. Tehát egyelőre még nem tudjuk kikölcsönözni a lemezeket, illetve a választékot sem fejleszthetjük fel egy ömlesztett, dömpingszerű mennyiségre. Épp e kongresszus tapasztalatai alapján is kiderült viszont, hogy mi célszerűbben és eredményesebben gazdálkodunk az adottsága-/ inkkal. Néhány nyugati országban például a popzenével kívánták megfogni a látogatókat, azon keresztül akarták őket a komoly zenének megnyerni. A nyilvános zenei könyvtáraikat 60—70 százalékban a könnyűzene óriási választékával töltötték fel, aminek az lett a következménye, hogy a maradék 30—40 százalékkal senki sem törődött, s ezek a helyiségek diszkóklubokká vedlettek, néhol a felhevült fiatalság öszA Mindenki iskolája oktatási forma keretében már több száz borsodi szénbányász szerezte meg az általános iskola hiányzó osztályait. Az üzemek és a művelődési intézmények tehát jogosan büszkék az országosan is kiemelkedő ez irányú tevékenységükre. Az előadás- sorozat nz idén is folytatódik, s i Mhetően az eddiginél is több üzem bekapcsoszetörte a berendezést. Hiába volt tehát meg az egyébként teljes szakmai arzenál, a bőség — a vállalkozás kudarcba fulladt. Némi csodálattal hallgatták ezeknek az országoknak a képviselői, hogy nálunk a könnyűzene csak mintegy tizedrészben van jelen, s ennek ellenére is igen magas kihasználtsággal működtethetjük zenei részlegeinket. Például, hogy a mi miskolci adatainkról szóljak, évi tízezer igényt elégítünk ki, nem beszélve a spontán zenehallgatók ezreiről. Nagy sikere volt annak a körülménynek Is, hogy a Miskolci Új Zenei Műhelyt ilyen mélységig be tudtuk építeni a munkánkba, ugyanis a kortárs zene mindenütt kényes pont. — Mi teszi szükségessé, hogy a zenemű- és hangtárak dolgozói nemzetközi fórumon vitassák meg tapasztalataikat? — A zene intemacionális, a művek, ha szabad ezt a kifejezést használnom, olyan szakjelzeteket alkalmaznak, amelyek a világon mindenütt egyformán megérthetek. Meg kell teremtenünk azt a lehetőséget, hogy a zenéről szóló dokumentumok, katalógusok is internacionálisak legyenek. Örömmel szólhatok arról, hogy 1982-től Magyar- ország is belép abba a nemzetközi feldolgozó- és szolgáltatórendszerbe, amellyel képesek leszünk azonos „nyelvet” beszélni a világ bármely más, hasonló intézményével,’ D. Sz. E. lódására nyílik lehetőség. A* ormosbányai művelődési ház például az általános iskola nyolcadik osztályának elvégzését kívánja elősegíteni. Az intézmény ingyenesen biztosítja a tankönyveket, az üzem ugyanakkor hat nap tanulmányi szabadságot biztosít, sőt a jól tanulók a vizsgák letétele után jutalmat is kapnak. Ma este a képernyőn Zokogó Majom Mindenki iskolája Két alkalommal is tudomást szerezhetett ország-világ a miskolci fafaragók ügyes kezéről, fantáziadús lelkesedéséről és főleg gye- rekszeretetéről. A televízió jóvoltából még láthattuk is a budapesti játszóterekre készült alkotásaikat. Láthattuk, milyen önfeledten forgóztak a pesti gyerekek, milyen vidáman „vágtattak” a lovacskákon. S ki-kj vérmérséklete szerint le is reagálta az eseményeket. Őszintén szólva, a miskolciak nem voltak túlságosan lelkesek a látványtól, s akadtak, akik érzéseiktől vezérelve tollat is ragadtak, írván; „hát Miskolcon nín- csenek-e gyerekek, akik hasonló módon örülnének ezeknek a valóban szép, esztétikus és nem mindennapi játékoknak? S ugyan mondjuk már meg, hogy nincs-e Miskolcon játszótér, ahová -kitelepíthetnék- azokat?” Nos, az igazság az, hogy nem a miskolci fafaragókon múlt, hogy előbb készítettek Mászófa, forgó, játszóteret Budapesten, mint lakóhelyükön. Az ifjúsági és úttörőházban működő fafaragó szakkör tagjainak lokálpatriotizmusát két nagyon szép, közös munkával faragott oszlop is bizonyítja már. S régóta dédelgetik azt a tervet is, hogy meglepik a miskolci gyerekeket néhány szép, faragott, szabadtéri játékkal. Idén végre erre is sor kerülhetett. Hogy egészen pontosak legyünk: elkészült a megálmodott játszótérből hat ló, egy forgó és egy mászófa. Mindössze egy hétig tartott a miskolci faragótábor. Hírverése szinte semmi sem volt, de a környékbeliek hamar felfedezték, hogy a hejőcsabai Gárdonyi Művelődési Ház mögötti parkten készül valami nem mindennapi ... Eredetileg — hiszen rövid volt az idő, s egy-egy faragott játék elkészítése idő- és munkaigényes — csak a hat ló elkészítését tervezték be Különleges a megoldás, s igazán lehet „lovagolni” rajtuk. A húszegynéhány fafaragó ügybuzgalmát bizonyítja, hogy a hat ló mellé a mászófa is elkészült, amelynek kosarában, a „végcélban” akár öt kisgyerek is elfér. A forgó is mindenütt osztatlan éi-, kert aratott, ahol ilyen készült, s ez az itteni különösen szépre sikeredett. Igaz, remek fából faragtak, vésték — az erdészek tudták, miiyen célra vásárolta tőlük a városi tanács az anyagot. .. Szóval, készek a játékok, s már szövődnek a következők tervei. A szakkör tagjai úgy tervezik, s ehhez úgy tűnik a város is megadja a támogatást, hogy tavasszal ismét közös munkára szakítanak időt Még néhány játék terve lovak ott van a „tarsolyukban”. Mert, hogy el ne felejtsem, a miskolci jubileumi játszótéren találhatják majd fel a gyerekek ezeket az új formátumú, ízléses játékokat. Amelyek mások, mint a közhasznú vas szerkezetek, dp egészen mások a bükki pihenők ía lovacskáinál is. Most már tulajdonképpen csak egy a kérdés? Az, hogy mikor vehetik birtokukba a gyerekek ezeket a legeslegújabb játékokat? S ez az a pont, ahol bizonytalan a jövendölés. A jubileumi játszótér leghamarább jövőre készül el. Addig a játékok téli pihenőre mennek. Vigasztaljuk magunkat: mire ismét kikerülnek, talán a számuk is gyarapodik, (cs. a.) Ma este 20 órakor az első műsorban megkezdik a Bálint Tibor azonos című regénye nyomán, Várkonyi Gábor rendezésében készült Zokogó Majom cimű ötrészes tévéfilm sugárzását. A mű a lumpenkörnyezetben felnövekvő gyermek életúfján kiséri nyomon, az ifjúkortól az újságíróvá válásig. A Zokogó Majom története a második világháború kitörésének napjától Sztálin haláláig, tehát 1939-től 1953-ig ível, kisember alakjai felett elzúg a történelem, s a sokaságból csak a főhős bír kiemelkedni, szembefordulni a máról holnapra tengődő élettel. Képünkön a szereplők közül Csíkos Gábor és Soós Edit. A putnoki Építő- és Szakipari Szövetkezet, Putnok, Rákóczi u. 39. szám felajánlja megvételre a tulajdonában levő felújított 3 tonnás ROBUR tehergépkocsit Ár: megegyezés szerint
