Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-03 / 206. szám
1981. szeptember 3., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 5 EZT SENKI SEM ENGEDÉLYEZHETI! A napilapok, a televízió, s a rádió is sokat foglalkozik a környezetvédelemmel. Lakóhelyünk tisztasága, parkjaink épsége, s az itt levő növényzet — amely az eléggé szeny- nyezett városunk levegőjének megszűréséhez, az oxigén pótlásához nagymértékben hozzájárul — mindannyiunk számára fontos. Szeretettel is óvjuk, gondozzuk azt, szót emelünk, ha valaki megkárosítja a növényzetet. Tudjuk, hogy a tanács költségvetésében is tetemes összeggel szerepel a városunk parkjainak fenntartására fordított összeg. A parkok megóvása érdekében azonban hatóságilag már nem sok minden történik. Parkőröket alig-alig látni, és felelösségrevonás is csak akkor történik a kártevőkkel szemben, ha gépjárművel okozták a rongálást. Most konkrét esetben azt kérjük, döntsék el, van-e joga a Ki- lián-déli lakásfenntartó Szövetkezet és Szolgáltató Társulásnak a parkosított területen foglalni felvonulási területet? S ha van, úgy lehet, hogy talán éppen maga a tanács adott engedélyt erre? Ha így lenne, bizony nehezen tudnánk megérteni, hogy miért büntetik meg akkor 200—300 forintra azokat, akik a füvesített területen gépkocsival állnak meg. a Gelka sajószentpéteri szervizét, s mivel mindketten dolgozunk, azt is kértük, értesítsenek. mikor jönnek, hogy otthon lehessünk. Most — lassan már hat hónap óta — ott tartunk, hogy a két ajánlott levelünket még válaszra sem méltatják. Tehetetlenek vagyunk — ugyanis az üzlet nem veszi vissza a tűzhelyt — pedig már az. is jó lenne, ha a pénzünk visszatérülne. Igaz, megoldást ez nem jelentene részünkre, hiszen a tűzhelyre egyre inkább szükségünk van. A feleségem hamarosan szülni fog. s már nemcsak a főzés miatt kell a gáztűzhely, hanem azért is, mert a mosnivaló is több lesz, és a kisbabát sem fürdethetjük hideg vízben. Érthetetlen előttünk, miért kell közel fél évet várni a Gelka szolgáltatására ? Marosfi Oszvald Putnok, Kossuth u. 28. ÍGY érdemes volt MEGÖREGEDNI ... A miskolci Szociális Otlhon vendégeként — csereüdü lés alapján — felejthetetlen két napot töltöttünk Miskolcon. Az idén két ilyen turnusra jutott idő, amikor felváltva, a miskolciak Szegedre, a szegediek Miskolcra jöhettek. Nagyon szép es le nem irható öröm volt szamunkra ez a pár nap. A háború és következményei miatt, de az anyagi körülmények miatt sem re- szesültünk mi. dolgozó emberek a mi korunkban, üdülésben. Érdemes volt még megöregedni is így, mert láthatjuk, s érezhetjük, hogyan törődnek velünk, öregekkel, s hogyan becsülik bennünk a múltat is, hiszen soha nem lett volna módunk részt venni ilyen, vagy hasonló üdülésben, amiben most részünk volt. A miskolci Szociális Otthon igazgatója, Szilvásy Lajos elmondta, hogy országosan is tervbe vették bevezetni az öregek napközi otthona, s a szociális otthonok lakói részére a cserevcndéglátást. Mi, szegediek szeretnénk ez ügyben is megköszönni ezt a szép kezdeményezést és azt a figyelmességet. amelyben a Miskolcon töltött napokon át részünk lehetett. Köszönetét szeretnénk ezért mondani az igazgatónak, az intézetvezető főnővérnek, Csutoras Rezső- nének, akik szeretettel vettek körül minket, s kifogástalan ellátást biztosítottak részünkre. Köszönjük Kolyvek István ny. tanárnak azt a kedves „idegenvezetést”, ahogyan bemutatta hazánk e szép táját. Tudom, hogy elsősorban szocialista társadalmunknak, népünknek kell köszönetét mondani azért, hogy így törődnek az öregekkel, s hogy a velük való foglalkozásra, ezen a nem könnyű poszton olyan emberek lehetnek, mint Miskolcon is. Kívánjuk az otthon igazgatójának, a kedves főnővérnek, hogy sikeresen, jó egészségben és sokáig végezzék hasznos és áldozatos tevékenységüket. A két turnuson résztveiíők nevében: Vörös Pálné Szeged. Keresztöltés n. 29. Mesterművek újezüsiből Rafael Muragyan jereváni iparművész alpakka huzalból készíti eredeti müveit. Az újezüst néven is ismert réz-nik- kei ötvözetből az örmény mester filigrán tárgyakat készít. Muragyan minden alkotása megismételhetetlen, egyedi műtárgy. Az alpakka e kiváló művésze eredeti örmény motívumokat használ lel, s készítményéit a legkülönbözőbb árnyalatú féldrágakövekkel ékesíti. Rafael Muragyan müvei láthatók az Örmény Népművészet Házában, a moszkvai népgazdasági kiállításon, s számos szovjet városban rendezett kiállításon arattak sikert. Képünkön: alkotás közben az iparművész Az Ifjú Gárda csak ott tud eredményesen dolgozni, ahol az illetékes KISZ-vezetők a hazafias-honvédelmi nevelést fontos feladatnak tartják, és ezen belül az Ifjú Gárdát nem kényszernek, hanem a KISZ égjük munkaformájának tekintik. A szervezettségben jelentős tartalékok vannak, hiszen a megye nagyüzemeiben — a Lenin Kohászati Művekben, a Diósgyőri Gépgj’árban, az Ózdi Kohászati Üzemekben, a TVK- ban és a BVK-ban is a KISZ-tagokhoz képest aránytalanul kevés a gárdisták száma. Az utánpótlást tekintve és az Ifjú Gárda—Úttörő Gárda kapcsolata nagyon fontos, hiszen az Űttörő Gárda az a bázis, amely a legtöbb gárdistát adja. Az Ifjú Gárda tevékenységének magasabb színvonalra emelése megköveteli, hogy a gárdistákat fokozottabban kell bevonni a különböző társadalmi munkába, erősíteni szükséges a szakjellegű képzést, fokozottabb figyelmet fordítva a gárdisták politikai képzésére. Színes, vonzó munkaformákat kell találni, rendszeresebbé kell tenni az Ifjú Gárda és az Üttörő Gárda közötti kapcsolatot. Az ifjúgárdisták határőr, rendőr, tűzoltó, polgári védelmi, munkásőr és katonai szakképzést folytatnak. A szakképzés az adott városijárási parancsnokság területén tevékenykedő fegyveres erők, testületek segítségével folyik, színvonalassá tételét, állandó ellenőrzését a parancsnokságban levő szak- referensek. végzik. Az 1930'81-es képzési évben az ifjúgárdisták kivették részüket a különböző KISZ- és egyéb társadalmi rendez- vénj'ek biztosításából és rendezéséből. A képzési év során megyei szinten összesítve a gárdisták 18 ezer 560 óra biztosítási és szakjellegű szolgálatot adtak. A maga^ sabb szintű vezetőképzes a csanyiki KISZ-iskolán, a hathetes tanfolyamok keretén belül valósul meg. Erre éves szinten helyszűke miatt viszonylag kevés gárdista jutott e|. és ekkor sem mindig a legalkalmasabbak. Az Ifjú Gárda és az Üttörő Gárda közötti kapcsolatok erősítése és az utánpótlásne- veles érdekében a megj’ei parancsnokság begyűjtötte a járási, városi parancsnokságok területéről az általános iskolát elvégző úttörő-gárdisták nevét és továbbtanulásuk helyét. Ezzel a megoldással valamennyire tudnak segíteni az utánpótlásgondokon. Megyénk ifjúgárdistáinak az elmúlt képzési évben végzett munkája sikeresnek mondható, a kitűzött feladatokat teljesítették, létszámuk stabilizálódott. N. A. Az esőzések haszna Az elmúlt napokban többfelé az országban nagyobb nedvesség-utánpótlást kapott a talaj. A csapadék hegenként felhőszakadásként zúdult a tájra, ezeken a vidékeken az esővíz sajnos többnyire lefutott a földekről, és csak kisebbik része hasznosult. A mezőgazdászok szerint továbbra is hiányoznak az úg,vnevezett. áztató esők, amelyek egész sor növénynek még jól jönnének. A Mezőhegyes! Cukorgyár körzetében kezdődik meg elsőnek az országban a cukorrépa felszedése. Ez a növény még most is képes a csapadék „fogadására", hiszen né hány nap alatt még új hajtásokat is fejleszt, ha kedvez az ősz eleji időjárás. ÍGS _ E gészségügyi és szociális feladatok ellátására megyénk tanácsai az év első felében több, mint 600 millió forintot fordítottak. A költségvetés az idei évre több, mint egymilliárd forintot biztosít erre a célra. A kutyák nem tudnak olvasni, de. in Hűemlékeink védelméért Kastélyok, várak, házak Az Iván u. 2—4—6. számú szövetkezeti lakások előtt a Könyves Kálmán utcai szövetkezeti lakások tatarozására a képen is látható bekerített területet, úgy készítették el. hogy az élő nyírfa törzsét használták kapuoszlopnak, abba erősítették jó pár szöggel a zsanérokat. Tiltakozunk e vandalizmus ellen, a környezetvédelmi szabályok semmibe vevése miatt is. Felháborodásunkat meg csak tetőzi, hogy a ketrecet készítő dolgozók tönkretették a fán levő feketerigó-fészket, s az abban levő fiókát is elpusztították. Szeretnénk, ha nyilvánosságra hoznák észrevételeinket, tiltakozásunkat, ugyanis felháborodásunkra csak annyi választ kaptunk a kivitelezőtől, hogy nekik erre engedélyük van. Ülés Endre Ih.-bizalmi Miskolc, Iván u. * Dozsnyák Jenóné, a társulás művezetője válaszol: „Valóban kértünk közterületfoglalási engedélyt, de ez nem jogosít fel bennünket arra, hogy tönkretegyük a meglevő zöldterületet és fákat. Intézkedés történt a ketrec áthelyezésére, és a munka során felelőtlenül eljáró dolgozókat felelősségre vonjuk. A természetvédelem mindannyiunk érdeke, s így természetesen mi is elitéljük azokat, akik vétenek ellene. A jövőben még nagyobb körültekintéssel leszünk arra. hogy a házak szükségszerű javítása közben óvjuk a zöldterületet, a fákat." MEDDIG VARJÚNK A GELKARA? Kirándulásra. nézelődésre alkalmas megyénk változatos tájain bőséggel láthatunk megőrzésre érdemes — szükséges — építészeti értékeket, emlékeket. A hegyekben sok a várrom, ezeknek németjükét már hosszas munkálatok után sikerült konzerválni, a továbbpusztulástól megóvni, vagy éppen bizonyos funkcióval (Boldogkővára) ellátni. Kastélyok ugyancsak nagy számban találhatók megyeszert«, akárcsak a megmentésre érdemes népi műemlék házak is. Ismeretes az is, hogy a helyreállításhoz, a megőrzéshez mindenekelőtt sok pénz szükséges. Nyilvánvaló, hogy a pénz jóval kevesebb, mint rületen is. Hol tartunk a jelenlegi munkálatokkal? A megj’ei tanács vb legutóbbi ülésén ezzei a témával is foglalkozott. Ennek alapján elmondható, hogy például a szerencsi vár helyreállítása a korábbi határozatoknak megfelelően folyik. A több éve tartó munka eredményeként, mint nyilván sokak előtt ismeretes, elkészült a várban a szálló, a művelődési otthon előadóterme. Jelenleg a főépület helyreállításán dolgoznak, ennek a munkának a befejezése 1985- ben várható. A kékedi Melczer-kastély helyreállítása a múlt évben kezdődött meg. a befejezés ugyancsak 1985-ben várható. Az épületet a megyei tanács nosítása is szükséges. Számításba vették például Kázs- márkon a volt Péchy-kúria, Tállyán a volt Postaház, Mádon a zsinagóga és még egy sor, más épület rendbehozatalát, egj'elöre azonban még nem készültek el a tanulmá- n.vok, a szükséges tervek. Népi műemlékekben megyénk ugyancsak gazdag. Helyreáll! fásuk, hasznosításuk az adott, szűkös anyagi lehetőségeken belül jelenleg is főijük. Főként tájházak alakultak, vagy alakulnak majd ki, de más funkcióval is látnak el épületeket. A terv szerint az elkövetkező években húsznál több műemlék házat újítanak fel, hoznak rendbe megyénkben. A tervekben különösen gyakJ1.. kérjük azonban — ha erre lehetőség lenne —, hogy a szabadon hagyott házőrző kutj’ák ez idő alatti megkötését valamilj’en módon megoldani szíveskedjék, mert a területen működő dolgozónkat már több esetben zavarta meg a szabadon hagj’ott kutya, ami miatt nevezett dolgozótársunk állandó félelemérzettel, szinte rettegés mellett kénytelen dolgozni.” A „nevezett dolgozó” Ur- bán Ferencné, az EMÁSZ díjbeszedője ma már csak mosolyog a fenti levélrészleten. Pedig a hivatalos iratot — 1979 januárjában — éppen az ő érdekében fogalmaztak meg, s juttatták el Répáshuta tanácselnökéhez. A miskolci üzemigazgatóság területén, Encstől Lenin- városig havonta 60 ezer kisfogyasztótól kell beszedni az áramfogyasztás díját. Jóformán mindenki tudja: ez azt is jelenti, hogy összesen minl- egj' 120 ezer lakossal van dolguk, mert a díjbeszedők — éppen munkájuk megkönnjü- tésére — kéthavonta keresik föl a kisfogyasztókat. — Aki csak kéthavonta egyszer találkozik velünk — mondja Urbán Ferencné — az könnyen gondolhatja: egyszerű a dolgunk. De nekünk mindennap el kell indulni az útra, a legnagyobb hidegben, az esőben, a hóban Isi Nem kicsi a felelősségünk sem, hiszen pénzzel dolgozunk. — A körzetek? — Két körzetem van: a* egyikbe Diósgyőr és a Tatárdomb tartozik, míg a másik területe nagj’obb: Lillafüred, Hámor, Bükkszentke- reszt és Répáshuta. Egyébként a két faluban fogadnak szívesebben, s itt fizetik ki minden ellenvetés nélkül, leggj’orsabban a számlát. A városban előfordul, hogy csak morgást hallok az ajtó mögül. — Mi a legfontosabb munkájában, mire kell vigyáznia? — Természetes, hogy elsősorban a pénzre, az elszámolásra kell vigyáznom. Ha már átvettem a díjat, akkor teljes felelősséggel tartozom érte, s arra, hogy elveszítem, még rágondolni is rossz, Udvariasnak, figyelmesnek is kell lennem, mert gyakran éppen ezen múlik minden. — A kutyák most is ugyani úgy szabadon vannak Répáshután. mint régen — halljuk: befejezésként. — Csak már nem bántanak. A levelet persze aligha tudták elolvasni, inkább az az érzésem, hogy megszoktak... Újdonság Albérletben lakunk, s a főzésre egyetlen lehetőségünk az lett volna, ha van egy gáztűzhelyünk. Ez év márciusában tehát meg is vásároltuk, de főzni rajta sajnos még ma sem tudunk, mert hiába kérjük. nem kötik be. E munká- 1 *» több levélben kértük már az elvégzendő feladat, az Országos Műemléki Felügyelőség, valamint a megyei tanács anyagi támogatásával, nem utolsósorban pedig tisztes mennyiségű társadalmi munkával mégis sikerül minden évben előbbre lépni e totovábbképző intézetének szállóépületeként. hasznosítják. A pácini kastély rendbehozatalát ugyancsak a korábbi években kezdték meg. Az említetteken kívül számos, kisebb létesítmény, műemlék. felújítása, kellő haszran szerepel Mezőkövesd, de ott van Sárospatak, Sajó- szentpóter. Gönc és még több. más helj'ség is. Érdemes megemlíteni, hogy a sokak által látogatott, kedvelt ká- csi vízimalom helyreállítása is a tervek, között saerepeL Újdonság hogy megjelent a lila hagyma. Egy-két napon belül kerül az üzletekbe a Bulgáriából importált Afuz Ali csemegeszőlő. A gyökér* zöldséget és a sárgarépát már kilóra árulják a piacokon. Az árak kedvezőek.
