Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-23 / 223. szám

1981. szeptember 23., szerda Gromiko beszéde az ENSZ-ben Mindent meg kell hogy a világ népei kék Andrej Gromiko, a Szovjet­unió Kommunista Pártja KB PB tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere, kedden felszó­lalt az EN SZ-közgy ülés XXXVI. ülésszakának általá­nos politikai vitájában. — A világ népeinek felbe­csülhetetlen tapasztalata a haladás döntő feltétele volt régen is, de különösen az je­lenleg — hangsúlyozta. Emlé­keztette az ülésszak küldöt­teit, bogy az SZiKP XX VL kongresszusa számos javasla­tot terjesztett elő a nemzet­közi élet alapvető kérdéseiről. Ezek további lépéseket irá­nyoznak elő a fegyverzetkor­látozás, a feszültséggócok fel­számolása, az államok közötti bizalom megszilárdítása terén. A szocialista országokkal vállvetve — A Szovjetunió a szocia­lista országokkal vállvetve lép fel a nemzetközi porondon. Nemrégiben a szocialista or­szágok párt- és állami veze­tőinek a Krí m-íélszigeten tartott találkozóin lehetőség nyílt arra, hogy újra egyez­tessék ezeknek az országok­nak a világban kialakult helyzettel kapcsolatos értéke­lését és az ezzel kapcsolatos akcióikat. A kelet—nyugati kapcsola­tok kérdésével foglalkozva Gromiko rámutatott: — Hiábavalók azok a kísér­letek: a nyugati hatalmak bi­zonyos körei részéről, hogy beavatkozzanak a szocialista országok belügyeibe. Ilyen kí­sérletekről van szó a Lengyel Népköztársaság esetében. Nem kevesebbet kísérelnek meg itt, mint a szocialista ál­lam alapjainak szétzilálását. — Ezzel kapcsolatban em­lékeztetni kell a Varsói Szer­ződés szervezete tagállamai vezetőinek nyilatkozatára, amely hangsúlyozza: „meg- erősítést nyert, hogy a szocia­lista Lengyelország, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt és a lengyel nép szilárdan szá­míthat a Varsói Szerződés tagállamainak testvéri szoli­daritására és támogatására. A LEMP képviselői hangsú­lyozták, hogy Lengyelország a szocialista országok családjá­nak tartós láncszeme, ez volt és az is marad”. — Az Egyesült Államok Kubával szemben folytatott és az utóbbi időben egyre ellen­ségesebbé váló kísérleteit meg kell szünteted. Komolytalan követelések — Mostanában azt hallani, hogy Washington jelenlegi politikája nem zárja be a ka­pukat a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok fejlesztése előtt. Ezzel egy időben azonban azt a követelést terjesztik elő, hogy'a Szovjetunió változtas­sa meg a nemzetközi téren ta­núsított „magatartását” az amerikai érdekeknek megfe­lelően. Más szóval ez azt je­lenti, hogy a Szovjetuniónak le kell mondania saját tör­vényes érdekeinek védelmé­ről, az általa képviselt kül­politikáról. — ilyen követeléseket tá­masztani nem komoly dolog. A Szovjetunió továbbra is megőrzi békeszerető lenini po­litikájának irányvonalát. — A magunk részéről újra hangsúlyozzuk, s a Szovjet­unió küldöttségét felhatal­mazták arra, hogy ezt itt ki­jelentse: A Szovjetunió nem kereste és nem keresi az el­lenségeskedést az Amerikai Egyesült Államokkal A Szov­jetunió normális, tárgyszerű kapcsolatokat szeretne fenn­tartani az Egyesült Államok­kal. — Az utóbbi időben as Egyesült Államokban éppen csak hogy keresztes hadjára­tot nem indítottak „a nem­zetközi terrorizmus” ellen, ezzel vádolva hol ezt, hol azt az országot. De ezek a vádak nem a megfelelő címre kerül­tek, teljes egészükben hami­sak. A terrorizmust nem ott keresik, ahol kellene, és ahol ténylegesen van. — Az elképzelés kézenfek­vő: a terrorizmus címkéjét ragasztani a népeknek a gyar­matosítás és annak maradvá­nyai ellen vívott harcára — És vajon a Salvador! események nem illusztrálják-e megfelelően a más népek bel­ügyeibe történő imperialista beavatkozás politikáját?" — Hogyan lehet minősíteni a Líbia elleni arcátlan politi­kai nyomást és az országot ért fegyveres provokációt? — Ismeretes, hogy a Per- zsa-öböl térségében hatalmas amerikai haditengerészeti erőt összpontosítottak. Ez az akció Irán, a Szovjetunió és egy sor független ázsiai és afrikai ország eilen irányul. Az Egyesült Államok haditen­gerészeti flottájának el kell hagynia e térséget, ahol sem­mi keresnivalója és megvé- denivalója nincs. Egy ilyen döntés értelmeá lépés lenne — mondotta Andrej Gromiko. — Egy sor NATO-ország vezető köreiben jelenleg egy istenhez: a fékevesztett fegy­verkezés istenéhez imádkoz­nak. Számukra minden elfo­gadható, ami ezt a célt szol­gálja. — Országunk nem töreke­dett és nem törekszik katonai fölényre — folytatta a Szov­jetunió külügyminisztere. — De nem hagyhatjuk, hogy mások fölényre tegyenek szert velünk szemben. A SALT—II. szerződésről — A SALT—IT. egyezmény kérdését érintve, a szovjet külügyminiszter elmondta: a fegyverkezési hajsza ösztönzői mindent meg akarnak tagad­ni, ami terveiket zavarja. Ha ezért le kell mondani a kp- rábban vállalt kötelezettsé­gekről, akkor ezt is megte­szik, amint az Egyesült Álla­mok is megtagadja a SALT— II. szerződés ratifikálását. — Sok éven át folytak a tárgya­lások, mielőtt végül a szer­ződést elfogadták és aláírták. Most azt mondják, hogy ezek az egyezmények előnytelenek, sőt, nem biztosítanak egyen­lő jogokat az Egyesült Álla­mok számára. Ez természete­sen hazugság — jelentette ki. — Felvetődik a kérdés: vajon miért feketítik be a szerződést és a SALT egész folyamatált? A különösen édes hangú politikusok most ar­ról beszélnek, hogy ez az egész probléma mindaddig nem időszerű, amíg az Egye­sült Államok ném hajtja végre legnagyobb mértékű fegyverkezési terveit — folytatta a miniszter. — Gon­dolják csak jól át, tisztelt küldöttek, a jelenlegi képte­len helyzetet! Az a hálálom, amely katonai téren a leg­nagyobb erő elérésére törek­szik, kijelenti: először ilyen nagy mértékben növelem fegyverzetemet, azután pe­dig lehet, hogy csökkentésé­ről is tárgyalok majd. — Nagy nyugtalanságot keltett világszerte az a dön­tés, hogy az Egyesült Álla­mok megkezdi a neutron- fegyverek gyártását. Ez a döntés újabb lépés a fegy­verkezési hajsza fokozása, a nemzetközi helyzet élezése irányában. — A világ népei világosan értésre adták: határozottan ellenzik a barbár neutron- fegyvert, és joggal tartják azt különösen embertelen, tömegpusztító fegyvernek. A neutronfegyvert, annak gyár­tását és alkalmazását teljes mértékben be kell tiltani — szögezte le a szovjet kül­ügyminiszter. Washington és Peking egy­re nagyobb mértékű össze­fonódását Andrej Gromiko a következőképpen jellemezte: — Ki ellenzi . azt, ha két állam rendezett kapcsolato­kat akar fenntartani egy­mással? Természetesen sen­ki. A kérdés úgy yetődik fel, hogy milyen alapon tör­ténik mindez. Az adott eset­ben ez az alap: a nyílt el­lenségesség -számos ország­gal, mindenekelőtt a Szov­jetunióval, valamint az eny­hülés ügyével szemben. Szovjet javaslat — A Szovjetunió a maga részéről nemegyszer kife­jezte meggyőződését — s nemrégiben Leonyid Brezs- nyev, az SZKP kongresszusi fóruma élőét ezt megerősí­tette —, hogy a kínai nép érdekeinek a békepolitika felelne meg, és a Szovjet­unió a jószoötszédság alap­ján szeretné építeni kapcso­latait a Kínai Népköztársa­sággal. A Szovjetunió nem .egyszer megerősítette, hogy a kapcsolatok normalizálásá­ra vonatkozó javaslataink érvényben vannak. — Napjaink, halaszthatat­lan és legélesebben felvető­dő feladata a világban fenn­álló feszültség csökkentésé­ért, a fegyverkezési verseny megfékezéséért, a háború veszélyének elhárításáért ví­vott küzdelem. — A Szovjetunió javasol­ja, hogy a közgyűlés az ENSZ minden tagállama ne­vében fogadjon el nyilatko­zatot, amely ünnepélyesem kimondaná: „Azok az álla­mok és azon államok veze­tői, amelyek és akik elsőként folyamodnának az atomfegy­ver használatához, az embe­riség elleni legsúlyosabb bűntettet követnék el”. — Ugyanígy szükséges fi­gyelmeztetni arra is, hogy nem lesz igazolás és elnézés azon vezetők számára, akik döntést hoznának az atom­fegyver elsőként történő be­vetéséről — mondotta Gro­miko. — A Szovjetunió nyoma­tékosan javasolja még: ve­gyék bele a nyilatkozatba azt a megállapításit, hogy az em­ber erkölcsi törvényeivel, az ENSZ magasrendű eszméivel összeegyeztethetetlen bármely olyan doktrína, amely lehe­tővé teszi az atomfegyver elsőként való bevetését. — A Szovjetunió pártolja a párbeszédet a fegyverke­zési hajsza megszüntetésével összefüggő probléma vala­mennyi aspektusáról, az ösz- szes vitatott nemzetközi kér­désről, és síkrasxájl a köt­és a többoldalú párbeszé­dért”. Ismét megkezdődnek a tárgyalások — Ügy látszik, hogy Ismét megkezdődnek a szovjet— amerikai tárgyalások az európai atomfegyverekről, amennyiben Washingtonban nem fújnak ismét új szelei:. Természetesen az Egyesült Államok hasonló célú, elő­retolt áliomásoztatású atom­fegyvereinek kérdésével eg.v iüejűleg azokkal szerves kap­csolatban kell áttekinteni h közép-hatótávolságú atom fegyverek korlátozásának kérdéseit és dönteni róluk Számba kell venni minden tényezőt, amely érinti a stra­tégiai helyzetet az európai földrészen. — Országunk javasolta, hogy a tárgyalások megkez­désétől számítva hirdessenek moratóriumot a NATO és a Szovjetunió közép-hatótávol­ságú atomrakétáinak újabb európai telepítésére. Ez a javaslat a meglevő, hasonló fegyverzetek megközelítőleg egyenlő szintjén alapul. A moratórium meghirdetése kedvezőbbé tette volna a tárgyalások légkörét — mondta Gromiko. — , A Szovjetunió kész szerződést kötni az európai közép-hatótávolságú atom­fegyverek korlátozásáról, és ezen túlmenően csökkenté­sükről. Amint Leonyid Brezs- nyev még 1979. október fi­án Berlinben kijelentette: „Készek vagyunk a jelenlegi szinthez képest csökkenten^ a Szovjetunió nyugati kör­zeteibe telepített közép-ha­tótávolságú atomfegyverek mennyiségét, de természete­sen csak abban az esetben, ha Nyugat-Európába nem telepítenek további közép- hatótávolságú atomfegyvere­ket... — Ugyanakkor a leghatá­rozottabban ki kell jelente­ni, hogy ha a másik fél mes­terségesen fékezi a tárgyalá­sokat és megkezdi Nyugat- Európában az új közép-ha­tótávolságú nukleáris eszkö­zök telepítését, akkor a Szovjetunió intézkedéseket kénytelen hozni az egyen­súly helyreállítására. —• Az európai béke meg­erősítése érdekében szintén fontos, hogy a közép-euró­pai fegyveres erők és fegy­verzetek csökkentéséről fo­lyó bécsi tárgyalások kikerül­jenek a zsákutcából. — A Szovjetunió az ENSZ- közgyűlés mostani ülésszaka elé terjesztette azt az indít­ványt, hogy kössenek szer­ződést bármilyen fegyvernek a világűrbe való telepítése megtiltásáról. Az ENSZ tevékenységéről Gromiko beszéde további részében az arab népek igaz­ságos harcáról szólt, kihang­súlyozta, hogy Közel-Keleten csak átfogó politikai rende­zés útján teremthető meg a béke. Politikai rendezést kí­ván az Afganisztáni Demok­ratikus Köztársaság körül kialakult helyzet is. A dél­kelet-ázsiai térségben fenn­álló feszültség csökkentését illetően nincs más út, mint a tárgyalások útja. A Szov­jetunió támogatja Vietnam, Laosz és Kambodzsa javas­latait, hogy rendezzenek re­gionális konferenciát Gromiko beszédében a to­vábbiakban érintette az Irak és Irán közötti konfliktust, a ciprusi kérdést Elítélte a Dél­afrikai Köztársaságot mert kísérletet tesz Namíbia fel­szabadításának megákadályo- J zására. Véget kell vetni az Angolai Köztársaság ellen irányuló agressziónak, fele­lősségre kell vonni az agresz- szort. Gromiko az el nem kö­telezett országokkal kapcso­latban kijelentette, hogy a Szovjetunió szolidáris az el nem kötél ezeiíeK mozgalmá­nak antiimoerialista irányvo­nalával. Végezetül az ENSZ tevékenységével foglalkozva kijelentette, hogy az ENSZ sokat tett annak érdekében, nogy a világ népei több biza­lommal tekinthessenek a jö­vőbe. Mindent meg kell ten­nünk, hogy századunk hátra­levő két évtizedében a világ népei békében éljenek, s a harmadik évezred küszöbét ne a jövő civilizációért való aggódás, hanem az emberiséi' korlátlan lehetőségeibe veteti hitben lépjük át. * Lázár Gvísrpv Dániába ülazik Lázár György, v. Minisztertanács elnöke Anker Jörgensen dán miniszterelnök meghívására, a közeljövőben hivatalos látogatásra Dániába utazik. Üivizli távirat Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvö-' zölte George C. Price miniszterelnököt Belize függetlenségé­nek elnyerése alkalmából. Budapesten ülést tartott az MSZBT Országos Elnöksége, A képen Bíró Gyula főtitkár beszél Kedden a SZOT székhazá­ban Apró Antal elnökletével ülést tartott a' Magyar— Szovjet Baráti Társaság Or­szágos Elnöksége. A testület Bíró Gyula főtitkár előter­jesztésében megvitatta és el­fogadta az október 17-én sorra kerülő VII. országos értekezlet elé terjesztendő dokumentumokat, köztük a Tények és adatok című írá­sos előterjesztést, amely a magyar—szovjet barátsági mozgalom utóbbi öt eszten­dőben végzett munkáját fog­lalja össze. Az MSZBT főtitkára a többi között elmondta: lezá­rultak az MSZBT VII. or­szágos értekezletének előké­születei. Az elmúlt hetekben megtartott megyei, illetve fővárosi kerületi munkaérte­kezleten hazánk' csaknem 1700 munkahelyi és iskolai tagcsoportja adott számot az utóbbi fél évtizedben kifej­tett tevékenységéről. Arról, hogy sokszínű, gazdag poli­tikai, kulturális és tudomá­nyos programjaikkal ered­ményesen szolgálták a népe­ink közötti barátság elmélyí­tését, elősegítve, hogy a ma­gyar dolgozók, diákok száz­ezrei ismerkedjenek meg a kommunizmust építő szovjet nép életével, a testvéri or­szág politikai, társadalmi, gazdasági, tudományos és kulturális fejlődésével. Budapestre érkezet! T. Kapcsa Kodden mongol küldöttség érkezett Budapestre a ma­gyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos kor­mányközi bizottság 15. ülés­szakára. A delegációt Tü- menbajartn Rages a, a Mi­nisztertanács első elnökhe­lyettese, a kormányközi bi­zottság mongol tagozatának elnöke vezeti. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Borbándi János, a Mi- nisztertabács elnökhelyette­se, a kormányközi bizottság társelnöke. Ott volt Badam- tarin Baldo, a Mongol Nép- köztársaság budapesti nagy­követe. Magyar szakszervezeti küldöttség átázott Vietnamba A Vietnami Szakszervezeti Szövetség meghívására ked­den szakszervezeti delegáció utazott a Vietnami Szocialis­ta Köztársaságba. A küldött­séget Jakab Sándor, a SZOT fótitkúrhel3'ettese vezeti. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Búi Tan Linh, Vietnam budapesti nagykövete is. Kiállítás Moszkvában Moszkvában bemutató nyílt a szocialista országok gépipari talál­mányaiból és újításaiból. A képen a magyar kiállítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom