Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-19 / 220. szám

1981. szeptember 19., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A nagyüzemi mezőgazda­ságban eddig elért ered­mények már önma­gukban is elismerésre mél­tóak, különösebb magyaráza­tot nem igényelnek. Ismerve azonban a párt XII. kong­resszusának határozatait, va­lamint a népgazdaság VI. öt­éves tervének előírásait, ezek az eredmények csak jó alap­nak tekinthetők . a feladatok maradéktalan megvalósításá­hoz. A mezőgazdaság terme­lésének ugyanis 12—15 szá­zalékkal való növekedését kell elérni a tervidőszakban. A tervezett növekedés meg­valósítása szükségessé teszi a növénytermesztés dinamikus, az ágazati átlagot meghaladó fejlesztését. A korábbiaktól lényegesen gyorsabb ütemben kell ki­alakítani minden közös gaz­daságnál azt a legkedvezőbb termelési szerkezetet, amely szinte minden körülmények között a legbiztonságosabban képes igazodni a külgazdasági kereslethez, illetve a haté­konysági követelményekhez. Közismert, hogy a mostani tervciklus során a mezőgaz­daság kiviteli többletét első­sorban a növénytermesztés­től és az élelmiszeripartól várjuk. Az itt végzett mun­ka eredményességét tehát a piac, mindenekelőtt a kül­piac minősíti. Nem mindegy tehát egyetlen gazdaság szá­mára sem, hogy mit és meny­nyiért tudnak termelni, ér­tékesíteni. Ebből a szigorú minősítésből keli vizsgálni mindazt, amit a mezőgaz­daság terméseredményeinek növelése érdekében tenni kell. A meghatározott felada­tok, a társadalmi elvárások már jónéhányszor megsok­szorozták azokat az erőfe­szítéseket, amelyeket a me­zőgazdaságban dolgozók tet­tek a jobb és gazdaságosabb termelés érdekében. így lesz ez minden valószínűség sze­rint most is, amikor újabb nagy^ feladat előtt állunk. Eb­ben a tevékenységben sajá­tos eszközeikkel igencsak sokat tehetnek a különböző termelési rendszerek is. A segítés lehetőségeiről, valamint a termelési rend­szer más kérdéseiről beszél­gettünk Soltész Endrével, a Gödöllői Búza, Borsó Terme­lési Rendszer (GBBR) me­gyei szervezési központjának vezetőjével. A termelési rend­szert elsősorban az ország északi megyéiben, így Pest, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyékben szervezték. Az elmúlt év során a társult gazdaságok száma 73-ra emel­kedett. A rendszer fő tevé­kenységi köre mindenekelőtt a búza, a mag- és zöldborsó­termesztés szervezésére irá­nyul, de foglalkozik az őszi és tavaszi árpa, valamint a napraforgó-termesztés szak­tanácsolásával is. A tevé­kenységi körbe vont növé­nyek termesztése ma már kö­zel (10 000 hektáron folyik a tangazdaságoknál. A felsorolt tevékenységen túl, épp a novajidrány.i ter­melőszövetkezetben szerve­zett bemutató tanúsította, hogy foglalkozni kell az olyan fontos mezőgazdasági növény­féleségekkel, mint a szuper­korai kukoricafajták fő- és másod vetésben való gazda­ságos termesztésével. Mindezek bizonyítják, bogy a termelési rendszer számára vitathatatlanul nagy kötele­zettséget jelent a taggazda­ságok terméseredményeinek évről évre történő növelésé­nek segítése. Így van ez azért is, mert ezek a gazdaságok egymástól jelentősen ehérő termelési adottságokkal ren­delkeznek, amit hiba volna bárhol is figyelmen kívül hagyni. A termelési rendszer alapvető célja, hogy a tag- gazdaságoknál meglevő szel­lemi és anyagi fonásokat szervezetten kihasználja, és mindenütt magasabb színvo­nalra emeljék az ágazattár­sításba vont növények gaz­daságos termelését. Bái- még alig néhány éve alakult a rendszer, kevés ta­pasztalattal rendelkezik, elért eredményei máris figyelemre­méltóak. Ilyen többek között, hogy a rendszerben termelt növények terméseredményei­nek alakulása 1976-tól vala­mennyi évben felette volt az országos átlagnak. A szakmai segítségeken IVrl meg számos előnyöket bizto­sit a rendszer taggazdaságai számára. Többek között, díj­mentesen elvégzi a talajmin­ta vételét, és a nyert vizsgá­latok alapján, meghatározza a szükséges műtrágya össze­tételét és adagolását. Ott, ahol a szakvezetés felismeri ezt a lehetőséget, élnek is vele. A feldolgozó és keres­kedelmi vállalatokkal kötött szerződés alapján biztosítja a termelési eljárás keretén belül előállított termékek feldolgozását, tárolását, érté­kesítését. Már eddig is, de az elkövetkezendő években még több lehetőség lesz arra. hogy a rendszeren belül old­ják meg a zöld- és magborsó ágazat speciális gépeinek, a garanciális szervizen túli el­látását. Amennyiben a tag­gazdaságok igényük, úgy k»- lönmegállapodás alapján, az egyes technológiai folyama­tok elvégzéséhez szükséges gépek biztosításáról is gon­doskodnék. a termelési wndvwci fel­sorolt és fel nem so­rolt lehetőségei a jövő­ben egyik biztosítékát KeH, hogy jelentsék annak az eredményes gazdálkodásnak, amelyre nemcsak a taggaz­daságoknak, de az egész nép­gazdaságnak is nagy sKüto­L­ML Ä város munkáltatóinak munkaerő-ellátási helyzetéről, a női munkavállalás lehető­ségeiről és a rehabilitáció« munkakörökről tárgyalt a napokban a Kazincbarcikai városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. A város üzemeiben, intézményeiben 25 300 ember dolgozik. Az üzemek, intéz­mények munkaerő-gazdálko­dását egyre inkább a haté­konyság növelésére való tö­rekvés jellemzi. A munka­erő-kínálat és a munkaerő-ke­reslet közötti egyensúly meg­teremtésének forrásai átte­vődnek a gazdálkodás, a a termelés területére. A Borsodi Vegyi Kombinát például nem kívánja fejlesz­teni létszámát, feladatait vál­tozatlan létszámmal oldja meg. Tervszerű munkaerő­gazdálkodást folytatott az el­múlt fél év során a Borsodi Hőerőmű Vállalat is: keze­lőhelyeket vontak össze, kor­szerűsítették a technológiát, ezáltal jelentős létszámot tud­tak megtakarítani. Nem bo­csátottak el senkit, a létszám- csökkenést a természetes fluktuáció kompenzálta. Jól oldja meg a vállalat a mun­kaerő belső átcsoportosítását: az őszi-téli csúcs idején — novembertől márciusig — az üzemeltetésre irányítják át a karbantartási dolgozókat, a karbantartási munkák idején pedig az üzemviteliek segí­tenek a munkálatoknál. Az átirányítás természetesen nem túl kényelmes, Kiért a vál­lalat megfelelő anyagi ju­talmazásban részesíti az érin­tetteket. Nagy moBgás volt az első fél év során a B tikk­al jai Bányaüzemnél: 250 em­ber távozott. Többségük a vállalat más üzemében he­lyezkedett el. A gondok meg­oldására itt is a legkézenfek­vőbb megoldást alkalmazták, a belső átcsoportosítást. Igen nagy a vonzása azok­nak a vállalatoknak, amelyek külföldi munkavégzési lehe­tőséget kínálnak. Érintette ez a Könnyűbetongyárat. Nyolc irodai munkahelyet, takarí­tói állásokat és 5 gépkocsi­vezetői státust szüntettek meg. Oj munkahelyükről gondoskodott a vállalat. Mindezek csak példák a város üzemeinek munkaerő­gazdálkodásának ismerteté­sére. A városi tanács végre­hajtó bizottsága különös gonddal foglalkozik a nők és a megváltozott, avagy csökkent munkaképességűek foglalkoztatásával. A munka­erő-gazdálkodás színvonala emelkedésének, a hiánvpszi­egyhangúságra azok az asza­lói asszonyok, akik a háztar­tási vegyi cikkek csomagolá­sa után, a horganyzás for­télyait tanulják, mert egyik napról a másikra változtatta meg üzemének jellegét a szik­szói Béke Termelőszövetkezet. A kis jövedelmű csomagolás helyett, a jövőben, a Bor- sodnádasdi Lemezgyárral kö­tött szerződés értelmében, kü­lönböző locsolókannák, vöd­rök, ereszek készülnek majd abban a régi gépműhelybe«, chózis foagat-kórómnaet «r- téoő megszüntetésének tud­ható-e be vajon, hogy Ka­zincbarcikán a legutóbbi idők­ben is nőtt azoknak a nőknek a létszáma, akik munkáért kilincselnek? A végrehajtó bizottság megállapította, hogy nem a munkahelyek, hanem az ideális női munkahelyek hiányáról van seó. A nők többsége — jogosam — egy- múszakos üzemben szeretne dolgozni, kedvezőbb munka- feltételeket szeretne. Sajnos, Kazincbarcikám is nő a megváltozott, illetőleg csökkent munkaképességűek létszáma. A városba települt vállalatok többsége igyekszik megfelelő munkahelyet te­remteni sérült dolgozói szá­mára, az átképzéssel azon­ban még mindig kevesen foglalkoznak. Az átképzés hiánya pedig sok esetben bér- csökkenéssel jár. A városi tanács végrehajtó bizottsága javaslatokat jutta­tott el a vállalatokhoz. fordítással alakítottak át fém­ipari munkákra. Az ipari üzem e termékeket gazda­ságtalanul tudta csak gyár­tani, de mivel a lakosság ke­resi ezeket, szívesen vették a szikszóiak ajánlkozásat. Je­lenleg hatvan asszony dol­gozik az üzemben, s évente mintegy harmincmillió forint értékű árut állítanak elő. A szövetkezet is jól járt. leg­fiatalabb melléküzemagával, hiszen kétmillió forintos nye­reségre számol hatnak. Ereszcsatorna Aszalóról Nem panaszkodhatnak az amelyet félmillió forintos rá­A feldolgozóban négy nagy tel­jesítményű prés üzemképesen várja a szőlőt A felvásárló pince felszíni tárolói, a „kis méretű", 36 ezer literes aluminium hordók. Az öt nagyobb tároló ugyanis egyenként 50 ezer literes. Szírét etett a pncészeíta A szőlők még cukrosod­nak, s remélhetőleg aszú- sodnak is, de a pincésze­tekben már felkészülten várják az idei szüretet. A mádi Rákóczi Szakszövet­kezet feldolgozó és felvá­sárló telepén, a felszínen és a pincék mélyén egyaránt az utolsó simításokat vég­zik a borászok, a pince­munkások, hogy zökkenő- mentesen fogadhassák a 162 hektárnyi nagyüzemi, közős szőlő és a tagság 427 hek­tárnyi szőlőjének termését. Mintegy 6000 mázsa szőlő feldolgozására és felvásár­lására s 4000—5000 hektoli­ter bor tárolására, kezelé­sére készült fel a szakszö­vetkezet, ahol a furmint- «ái és hárslevelűnél jóval édesebb sárga muskotály szedését már szeptember legvégén megkezdik. (p. s.—s*. gyí) A nemespenéssrel „bélelt” pinceágakban helyűkre kerülnek a-kimosott hordók, amelyekbe hamarosan csöveken érkezik a szőlő teve. Re csak fagyasztóként Az ehrrúft hónapokban sote- féie módon tapasztaltuk, hogy az a fajta gazdaságpolitikai érzékenység, amely régebben túlnyom ónészt fagyasztói alapállásból nyilvánult meg, az emberek magatartásában egyre inkább ötvöződik egy­fajta termelői alapállással. Emberi dolog, hogy a piac­ról, az árakból és az áruk minőségéből, az ellátás szín­vonalából vonunk le bizonyos következtetéseket. Ebből a nézőpontból az is előfordul, hogy felszínesen, tágabb ösz- szefnggésekre vonatkoztató következtetésekre is jutunk, de éppen ezért is fontos feladat a termelői alapállás megszilárdítása, vagy inkább a termelői és fogyasztói ma­gatartás egységének erősítése. Természetes, hogy gazda­sági gondjainkat minden ember kettős minőségben ér­zékeli, de az is nyilvánvaló, hogy mindenkinek a munka­helyén elvégzett jó munkával kell hozzájárulnia a problé­mák megoldásához. A cse­lekvésben a kommunistáknak kell kezdeményezniük és pél­dát mutatniok, de mindezek mellett a gazdaságpolitikai agitáció és propaganda mun­kásaira is megnövekedett fel­adatok ivarul nak. Tevékeny­ségük nem könnyű feladat, de bizalommal, őszinte szó­val sokat tehetnek és tesz­nek is azért, hogy a dolgo­zók megismerjék és megért­sék a társadalmi, gazdasági folyamatok mélyebb össze­függéseit, s ily módon is se­gítsék az aktivitás fokozását. A megyei pártértekezletünk határozata is kimondja: „a kommunisták bátrabban kép­viseljék, magyarázzák a párt politikáját”. Az elmúlt hó­napok tanácskozásai, taggyű­lései, a különböző kisebb- nagyobb fórumok alkotó esz­mecseréi bizonyítják, hogy ebben előreléptünk. A jelen­legi bonyolult gazdasági kö­rülmények között a helyi tö­megpolitikai munka súlya is megnövekedett: az üzemek­ben, az alapszervezetek szint­jén, a mindennapi feladatok elvégzéséért tett erőfeszíté­sek közepette fokozottabban van szükség a termelői alap­állás megszilárdítására. (Petra) Minőségi acélgyártás Felgyorsultak a munkák a diósgyőri kombinált acélmű építésénél. Megkezdődött a gépek szerelése a folyamatos acélöntöműben és az elektro- acélműben. A kombinált acél­mű két üzemének építésén jelenleg 800-an dolgoznak és ez a létszám a szerelés csúcs- időszakában, körülbelül 2—3 hónap múlva már 1200-ra emelkedik. A tervek szerint a folyamatos acélöntőműben december közepéig befejezik a szerelést és ezután hozzá­kezdhetnek a hidegpróbákhoz. Ez a munka előreláthatóan másfél hónapot vesz igénybe. Az elektroacélműben 3 hó­nap múlva kezdenek hozzá az elektrókemence behelye­zéséhez. Ebben az üzemben a technológiai szerelés várha­tóan jövő év áprilisáig tart. majd utána 2—3 héten át folynak a hidegüzemi próbák Elkészülte után a folyama­tos acélöntőmű a jelenlegi technológiánál gazdaságosab­ban állítja elő az acélt, az elektroacélmű pedig a már korábban elkészült üstmetal­lurgiai berendezéssel együtt tetszőleges minőségű acélok készítésére lesz alkalmas, ami jelentősen hozzájárul majd a hazai gépipar versenyképes­ségének javításához. A MEZOSÉP-nél Kedvező év zárására vau kilátás a Miskolci Mezőgaz­dasági Gépgyártó és Szol­gáltató Vállalatnál. A mun- káskollektíva ugyanis az első fél évben általában túltelje­sítette az időarányos terme­lési feladatát, s a nettó ár­bevétele az előirányzott 475 millió forinttal szemben, meghaladta az 531 millió fo­rintot. A bruttó termelésben a túlteljesítés megközelíti a 6 százalékot, amely 25 millió forint többleteredménnyel egyenlő. Javult a vállalat fi­zető- és hitelképessége, s ez a szállítók bizalmát is fo­kozta. A vártnál jobb terme­lési eredményeket a gyár­egységek csökkenő létszám­mal érték el, amely a haté­konyság növekedését mutat­ja. Előrelépett a MEZŐGÉP a készletgazdálkodásban, az anyaggal és energiával való takarékosságban. Az év hátralevő feladatai közül talán a legfontosabb az erők összpontosítása azokra a területekre, amelyek egy­értelműen elősegítik az éves termelési célkitűzések mara­déktalan teljesítését. Így to­vább kell javítani a minő­séget, ■ a kooperációs- és a szerződéses fegyelmet, s fo­kozni szükséges a külföldre irányuló szállításokat. Ezzel párhuzamosan fontos mun­kálkodni az 1982. év gazdál­kodásának előkészítésén, a még hiányzó szerződések megkötésén. A vállalat ille­tékes szerveinek, osztályainak legkésőbb október elsejéig 100 százalékosan le kell kötniük a jövő első fél év terhelési kapacitását. Különösen gon­dot szükséges fordítani a koo­perációs kapcsolatok javítá­sára, a szerződésekben rög­zített határidők betartására. Hasonlóan lényeges a gyár­táselőkészítés szervezettségé­nek fokozása. A gazdasági célkitűzések elérését, illetve túlszárnyalását előmozdíthat­ja s belső érdekeltségi rend­szer további korszerűsítése, a körültekintőbb anyagi ösztön­zés kialakítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom