Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-19 / 220. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1931. szeptember 19., szombat Gondokkal és reményekkel Néptáncosok, talpon Az ősz kezdete nem csupán az iskolákban nyit kaput, a művelődési házak aj- tajait is gyakoribb „mozgásra” bírja, A nyári hónapok ugyanis a szakkörök, klubok, amatőr művészeti csoportok munkájában általában a szünet, a pihenés időszakát jelentik, így van ez a néptáncosokkal is. Nem mindenütt és nem mindenkinek adatik így, mi magunk is többször szólhattunk az elmúlt hónapokban néptáncos találkozókról, s arról, hogy egy-egy csoportunk ismét útrakelt, hogy határainkon túl is megmutassák táncainkat. Megyénkben négy-öt olyan együttes van, amelyik rendszeresen kap külföldi meghívást. Ez egyrészt azt jelzi, hogy nem szűnik az érdeklődés a magyar néptánc iránt, másrészt azt, hogy ezek az együttesek sikerrel mutatják be műsoraikat. Mindez örömmel tölthet el bennünket, de tudni kell, hogy ez csak „a krém”; hogyan is lest valójában a megyei kép, s hol a helye a néptáncos mozgalomban megyénknek? — erről beszélgett ünk Deresné Kónya Erzsébettel, a Rónai Sándor megyei Művelődési Központ művészeti előadójával. — Hány csoportot, együttest tudhatunk a magunkénak? — Legutóbb 1979-ben végeztünk felmérést, akkor 50 jegyezhető csoportot találtunk a megyében, az iskolair- ak nincsenek benne ebben a számban. Egészen pontos adatot nehéz lenne mondani, mert mozgás mindig van, jelenlegi ismereteink szerint 50—60 között változik a működő gyermek-, ifjúsági és felnőttcsoportok száma. Ehhez viszonyítva azt kell mondanunk, hogy kevés az országos hírű együttesünk, inkább a derékhadhoz tartozunk. Az országos minősítések alapján 5 együttesünk tartozik az „arany” fokozattal rendelkező együttesek közé: az Avas, a Hegyalja. a Vasas, a Bodrog és az Ózdi Kohász. „Ezüst” fokozata van a Matyó, a KISZÖV és a kazincbarcikai Borsod tánc- együttesnek. Meg kell jegyezni, hogy a korábban említett számba beletartoznak a hagyományőrző együttesek is, közöttük több kiváló minősítéssel bíró található, de kifejezetten táncos csoport csak a cigándiaké, a többieknél a pavakör a meghatározó. Az amatör együttesek életében meghatározó tényező a vezető személye, felkészültsége. Hogyan állunk e téren? — Legutóbbi felmérésünk szerint, 42 működési engedéllyel rendelkező emberünk van, de közülük csak 31-en vezettek csoportot; ugyanakkor 20 csoportvezetőnek nem volt működési engedélye. Ebben is voltak és vannak változások. Nagyon szeretnénk alapfokú tánctanfolyamot indítani ismét, sajnos, egyelőre nincs országos tematika, bízunk abban, hogy a közeljövőben ezt elkészítik. Jelenleg továbbképző tanfolyamot biztosítunk a csoportvezetőknek stúdiójelleggel, közösen Heves és Nógrád megyével. Ezt a munkát a területi tánctanács végzi, s ez igen hasznosnak bizonyult eddig. Két emberünk jár központi tanfolyamra, ezek közül a tánc- jelíró igen érdekes, jó lenne, ha többen felfigyelnének rá. További hét-nyolc emberünk a régi tematikával dolgozó gyöngyösi alapfokú tanfolyamra jár. — Melyek a megyei néptáncmozgalom legfájóbb pontjai? — Kár lenne tagadni, hogy van gondunk elég. Még nagyobb együtteseinknek is gondot, jelent a bemutatkozási alkalmak ad hoc jellege. Van csoportunk, amelyik évente 5—6; s van, amelyik 50—60 fellépést tud magáénak. Ezt a különbséget természet- ellenesnek tartjuk. A területi néptánctanácsban éppen ezért most dolgozzuk ki a mindhárom megyét érintő bemutatkozási fórumok rendszerét. Hosszú évek óta nagy gondja a táncegyütteseknek a zenei kíséret. Ez tényleg katasztrofális: sem azt nem lehet mondani, hogy valami javulás lett volna, sem azt, hogy reális elképzelésekkel tudnánk előállni. Sok együttesnél gondot jelent a táncosutánpótlás biztosítása is, néhány hagyományőrző csoportunknak pedig nincs támogatója, alig-alig jutnak bemutatkozási fórumhoz . .. — Elég pesszimistán hangzanak ezek ... — Mindezek ellenére sem vagyok nekikeseredett, pesz- szimista. Ügy érzem, hogy néhány éves stagnálás után ismét mozgás van. A területi tánctanács megalakulásával alkalom nyílik a három me.gye legjobb erőinek egyesítésére, lelkes emberek találkoztak, s lassan a gyakorlatban is jelentkeznek a tenni akarások. Ezek szellemi erőfeszítések, hiszen a tánctanácsnak nincs pénze a segítésre. Itt a megyében egyik legfontosabb teendőnk az, hogy az utóbbi évek jelentős fluktuációja után újra rendezzük sorainkat. A megmaradtak együtt tartására igen nagy hangsúlyt fektetünk. Biztató lehet — már szakmailag — az is, hogy mára sokkal tisztábbak lettek a táncok, a koreográfiák sokkal jobban közelítenek az eredeti , anyaghoz. Nagyobb az igény a táncos anyanyelv megismerésére, enélkül már nehéz megmozdulni, tudják a csoportokban is. Az idei seregszemléken igen jó színvonalú produkciókat láttunk gyer- mekosoportjainktól, s ez ugyancsak bizakodásra ad okot <f~ n. jj Ili tanév elöl az orosz nyelviskolában Hamarosan megkezdődik a tanév az MSZBT Központi Gorkij Nyelviskola Borsod megyei tagozatán. Az idei, október másodiki tanévnyitó a nyelviskola tizenkilencedik tanévét jelzi. S hogy milyen eredménnyel szervezték meg évről évre a tanfolyamokat, bizonyítja az is, hogy a hallgatók létszáma ma már meghaladja a nyolcszázat. Az elmúlt tanév egyértelműen sikeresnek mondható: az egyetemi, főiskolai előkészítő kurzust végzők kilencven százalékát vették fel valamely felsőoktatási intézménybe. Közülük többen ma már a Szovjetunióban folytatják tanulmányaikat. Szőke Józsefné, a borsodi tagozat vezetője az idei tanév új vonásairól tájékoztatott. A tervek szerint például megerősítik az állami nyelvvizsgára előkészítő tanfolyamok követelményrendszerét. A tavalyi hallgatók közül valamennyien sikeres nyelvvizsgát tettek, s az idén is szép számmal jelentkeztek már e kurzusra. Ebben az évben először a hallgatók már Miskolcon tehetik le az alapfokú nyelvvizsgát. Sokáig vitatott volt, mikor kell elkezdeni a nyelvtanulást. Nos, a kísérletek igazolták, hogy már az óvodás korúak igen fogékonyak a nyelvek iránt. A fővárosi példa nyomán, ebben a tanévben a borsodi tagozaton is indítanak orosz nyelvtanfolyamot az óvodásoknak. Elsőként Alsózsolcán, az iskolai előkészítőben ismerkednek a gyerekek a nyelvvel, hogy később már az alsó tagozatban komolyabban foglalkozzanak vele. Természetesen, az életkori sajátosságoknak megfelelően: játékos formában, /sok-sok szemléltetőeszközzel. Az orosz nyelviskola továbbra is megszervezi az általános és a közép- iskolások részére a tanfolyamokat. A szakmunkásképző intézetek közül a 101-es és a 114-es számú iskolákban oktatják majd a nyelvet, a 3-as számú Szakközépiskola kollégiumában pedig szintén lehetőség nyílik a diákoknak a tanulásra. A különböző szintű tanfolyamokra már több üzem, intézmény dolgozói jelentkeztek. Az MSZBT-tagcsoportok keretén belül, a Lenin Kohászati Művekben ebben a tanévben szaknyelvi ismeretekkel bővítik a tananyagot. A MÁV Oktatási Főnökségén januárban indul a tanfolyam, a Leninvárosi Afor Távvezeték Vállalat már megkötötte a szerződést az orosz nyelviskolával. A Szerencsi Csokoládégyár dolgozói orosz nyelvi klubot hoznak létre, amelyhez módszertani segítséget nyújt a borsodi tagozat. A Diósgyőri Gépgyár az iskola központi tanfolyamaira küld hallgatókat. A borsodi tagozat jó iskolarendszerét egyébként bizonyítja az is, hogy számos részvevő az alapfoktól kezdve, folyamatosan végzi tanulmányait. A Gorkij nyelviskolában kibővült a tanulás lehetősége: a megyében élő idegen ajkúaknak magyar nyelvi tanfolyamokat is szerveznek. Az iskola tanári karában már több mint negyven tanár oktatja a nyelvet. A magasabb szintű kurzusokon orosz anyanyelvű pedagógusok vezetik a fonetikai, társalgási foglalkozásokat. Korszerű szemléltető- és audiovizuális eszközöket alkalmaznak a tanításban, a hallgatók munkáját pedig a legmodernebb tankönyvek spgítik. Az idei tanévben is megrendezik a nyelviskolában a különböző tanulmányi versenyeket, az orosz nyelvi klub- foglalkozásokat. A vetélkedők győzteseinek jutalma ezúttal is szovjetunióbeli utazás lesz. (mik es) 6■>:« WMOtk. :•:* JUJJJJ... Fotó: Laczó József Egészségnevelési tuíioiifáiiyos konferencia „A gyógyítás és egészség- kultúra összefüggései” címmel tudományos konferenciát rendez, szeptember 25-én az Egészségnevelési Szövetség Északkelet-magyarországi csoportja és a megyei Köjál egészségnevelési osztálya, a megyei kórház kultúrtermében. Délelőtt folyamán előadások hangzanak el az egészségkultúrával kapcsolatban, többek között az Egészség- kultúra és egészségmagatartás, Iskolai egészségnevelés vagy utópia? Aktuális problémák és egészségnevelési feladatok táplálkozási szokásainknak terén címekkel. Délután dr. Tóth Judit megyei egészségnevelési főorvos vezetésével fórumot rendeznek a betegek szervezett egészségnevelésének gyakorlati kérdéseiről szakértők részvételével. A tudományos konferencia ideje alatt módszertani bemutató, kiállítás és diabetikus és diétás ételek árubemutatója tekinthető meg. Miskolcon, a Rónai Sándor megyei Művelődési Központ színházi előcsarnokában nyílt meg tegnap, szeptember 1 fián délután 3 órakor Zsig- nár István festőművész kiállítása. Szűcs Ferencné, az SZMT titkára nyitotta meg a tárlatot, amelyen — szeptember 30-ig — a festőművész több mint félszáz alkotását tekinthetik meg az érdeklődők. Zsignárt aligha kell bemutatni a képzőművészet iránt érdeklődő, a képzőművészetre fogékony közönségnek. Több mint két évtizede él Miskolcon, s ez az itt élés nála egyben azt is jelenti, hogy a kezdetektől fogva nemcsak részt vesz, de részese is a város képzőművészeti életének. Kettős értelemben is: egyrészt mint rajztanár (sokáig szakfelügyelőként is istápolta az esztétikai nevelést!), másrészt mint kiállító, alkotó művész. Valami egészen konok elszántsággal, megátalkodott következetességgel, de mindenképpen hangyaszorgalommal dolgozik saját művészi formanyelvének kidolgozásán, amit más szavakkal úgy fogalmazhatnánk meg, saját, öntörvényű művészi önkifejezésén. Zsignár István művészetének egyik legerősebb s alighanem éltető eleme, hogy nem tételek és gondolati úton megfogalmazott elméleti okfejtésekben, hanem a látványban, az érzelmileg is tetten érhető szépben keresi az alkotás mozgató rugóit. Ez a fogékonyság, a látványt belülről feszegető érzelmi, hangulati töltés teszi frissé, erőssé, lüktetővé akvarelljeit. Fél évtizeddel ezelőtt egy olasz- országi út élményeit őrizte meg, s adta tovább ilyen kis méretű akvarelleken, s azóta az önkifejezés egyik legerőteljesebb módját találta fel bennük. „Itt és most”; a hangulatot és a látványt azonnal, primeren veti papírra. De nem esetlegesen. Zsignár tudatosan vállalja ezt a természetelvű világot, azt, hogy az ember benne él, része a természetnek, nemcsak alakítója és formálója, hanem élvezője is. Nemcsak hálás téma a képen a víz, a vízpart, a vízparton álló öreg fűzfa, de kötődés és élet közeg is, amely nélkül nemcsak szegényebbek, boldogtalanabbak is lennénk. Ezeknek az akvarelleken megörökített primer élményeknek a leszűrődéséből, „leülepedéséből” születtek nagyméretű képei, őrizvén expresszivitásukat, inkább teret engednek belső gyötrődéseinek. olykor kínzó gondolatainak, de ugyanakkor megtartják a természetből áradó nyugalmat is. Sokarcú, de alkotásait mindig vállaló művészt ismerhetünk fel újólag benne. Kiállítása „Érzékeny, mesterségét jól ismerő emberről ad képet, gazdagítva mindenkor a befogadót artisztikus látványköltészetével]’ — írta róla a kiállítás katalógusában Dobrik István művészet- történész. S alighanem igaza van, mert Zsignár valóban már-már költészetté formálja a látványt, amikor a színekre bízza a valóság és az álom, a természet és az érzelmek összehangolását. De Zsiánár nemcsak akva- reilekben és olajképekben gondolkozik. Néhány rézkarc, s a közelmúlt kísérletező, önmagát kereső kedvéből született tűzzománc is bizonyítja: az alkotó nemcsak a mesterség fogásait ismeri s használja jól; mondanivalóját, közölnivalóját is tovább tudja adni. A maga választotta, s azokhoz ragaszkodó tudatossággal. Két évtizedes tagsággal a Művészeti Alapban és az Észak-magyarországi Területi Szövetségben, számos egyéni és kollektív kiállítással a háta mögött, s jó néhány elismeréssel; még mindig gyötri a fogadtatás, a közönség elfogadásának kétsége. Pedig bemutatkozásain — s ez alighanem most is így lesz — a nagyközönség el- és befogadta művészetét. Mert azonosulni tudott vele, s nemcsak a látványával, amit teremtett. Érzelmi világával is. Csutorás Annamária Élő történelem Történelemidéző adássorozat a rádióban A Magyar Rádióban a Kossuth adón szeptember 22- én, kedden este 8-kor jelentkezik előszar, majd október 8-ig további hat alkalommal az Élő történelem című adássorozat, amely korabeli dokumentumok, tanulmányok és a rádiós hang- archívum anyagainak fel- használásával, összességében 450 percnyi időtartamban idézi meg a történelmet, hazánk 1944 őszétől 1962-ig terjedő korszakát. A műsort Asperján György írta és állította össze. Az első adás az 1944 végétől az 1947-es választásokig terjedő időszakot öleli fel. Éppen napjainkban 37 esztendeje, hogy megkezdődött hazánk felszabadítása a fasiszta uralom alól. Voltak területek, amelyek már akkor elnyerték szabadságukat és voltak, amelyeknek még 1945 elejéig, vagy éppen egészen április 4-ig kellett még várniuk. A felszabadu- ' lás és az azt követő évek, sőt évtizedek története lassan már nemcsak történelemmé lesz, hanem sok vonatkozásban feledésbe is merült, fontos részletek esnek ki még a kortárs emlékezetéből is, felnövekvő fiatalságunknak történelem- ismerete pedig igencsak sok szakadékkal, hiányossággal terhes. Ezt különböző felmérések csakúgy bizonyítják megcáfolhatatlan hitellel, mint környezetünkben szerzett személyes tapasztalatok. Ez pedig igen veszélyes jelenség, mint arra éppen a KISZ kongresszusán mondott beszédében Kádár János, a párt Központi Bizottságának első titkára is utalt. A rádióműsor alkotói sorozatukban bemutatják a felszabadulás utáni harccal, építőmunkával teli, új társadalmat teremtő éveket, a személyi kultusz időszakát, az 1956-os ellenforradalom kitörésének előzményeit és okait, az ellenforradalom 12 napját, a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulását, a forradalmi konszolidációt, valamint azokat az alapvető elvi jellegű intézkedéseket és gazdaságipolitikai eredményeket, amelyek máig befolyásolják továbbhaladásunkat, társadalmi fejlődésünket. Tizennyolc esztendei történelem hét adásban igen tömör szerkesztésre készteti a rádiósokat, így természetesen lesznek éveket átívelő adások és lesznek korszakok, amelyekkel részletesebben, esetleg több adásban is kell foglalkozni. Az adásokban igen sok korabeli hanganyag szólal meg, ismert politikusok beszédeinek részletei, korszakos események hang- dokumentumai hallhatók majd. Amikor napjainkban mindinkább a tényirodalom, a memoárok felé fordul az érdeklődés, a magyar történelmet mind jobban ismerni akaró felnőtt bizonyára érdeklődéssel hallgatja majd ezt a sorozatot, ifjúságunknak meg egyenesen kívánatos a teljes sorozat figyelemmel kísérése. Változatos, ízletes, különleges finom ételek készíthetők BI RKAH ÜSBÓL Kapható Miskolcon a megjelölt húsboltokban, ABC-áruházakban
