Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-09 / 186. szám
AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK' LAPJA XXXVII. évfolyam, IKK. szám Ara: 1.80 Ft Vasárnap, 1981. augusztus S. KaSiaí-nexikéí tárgyalások Fidel Castro Ruz, a kubai állam- és minisztertanács elnöke Jósé Lopez Portillo elnök meghívására a mexikói .Cozumel szigetére utazott, a találkozón a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket vitatják meg. Mohammad Ali Radfcsai iráni államfő pénteken találkozott az el nem kötelezett országok jószolgálati küldöttségének tagjaival. Kijelentette előttük: nincs semmi értelme Bagdad és Teherán közötti „jövés-menésüknek”, mivel Irán a csatatéren dönti el az Irakkal folytatott háború sorsát. Emlékezetes, hogy az el nem kötelezett országok februári indiai tanácskozásukon Kuba, India, Zambia külügyminisztereiből és a Palesztinái Felszabaditási Szervezet képviselőjéből jószolgálati bizottságot állítottak fel az iraki—iráni konfliktus elsimítására. A bizottság csütörtökön érkezett Teheránba, hogy harmadszor próbáljon tűzszünetet elérni a szemben álló felek között. (Folytatás a 2. oldalon) Útboníás nélkül A Bányászati Aknamélyitő Vállalat dorogi körzetének munkatársai Miskolcon szennyvízcsatornát fektetnek le 6—7 métere.: mélységben, sajtolásos technológiával. Ebben az évben 90 méteres előrehaladással számolnak. E módszer előnye: bármilyen épület alatt biztonságosan fektethetik a szennyvízvezetéket, nem kell megbontani a földfelszínt. Képünkön: iránymérés. Az évi 1 ezer tonnáért (3. oldat) ; (4. oktal) A csipkés bíz anyókáin (5. oldal) Fecskekösziinüi p. oldat) Fidel Castro kubai és Jósé Lopez Portillo mexikói elnök pénteken délután a Mexikóhoz tartozó karib-tengeri Cozumel szigetén megkezdte hivatalos tárgyalásait. .Jól értesült körök szerint a két államfő megvitatja a Kuba és Mexikó közötti kereskedelmi, technológiai és ipari együttműködés fejlesztésének lehetőségeit, és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről cserél véleményt. A kubai elnök péntek délután, magyar idő szerint a késő esti órákban érkezett Cozumel szigetére. Lopez Portilló elnök péntek este díszvacsorát, adott vendége tiszteletére. Pohárköszöntőjében hangoztatta, hogy a két ország közötti hagyományos barátság keretében került sor a mostani találkozóra. Hozzáfűzte, hogy a világban figyelemre méltó események játszódnak le, s ezek szükségessé teszik, hogy a két ország a kölcsönös érdekeknek megfelelően egyeztesse álláspontját. Fidel Castro kubai elnök válaszában a két ország közötti baráti kapcsolatokról szólva emlékeztetett arra, hogy. annak idején Mexikó volt az egyetlen ország, amely a durva amerikai nyomás ellenére sem szakította meg kapcsolatait Kubával, es visszautasította a szigetország ellen irányuló agresszív terveket. A kubai államfő mostani látogatását a „béke és szolidaritás útjának” nevezte. Rámutatott, hogy a mostani megbeszéléseket összetett, bonyolult helyzetben tartják, s érthető, hogy ilyen körülmények között igen nagy a két országot kölcsönösen érdeklő kérdések szánra. Fidel Castro végezetül meggyőződését fejezte ki, hogy a mostani tárgyalások a tavalyi és tavalyelőtti megbeszélésekhez hasonlóan gyümölcsözőknek bizonyulnak, és a látogatás eredményeként tovább szilárdul Kuba és Mexikó immár hagyományos barátsága. Lamellák köszörülése Az Autóvillamossági Felszerelések Gyárának mezőkövesdi gyáregységében az elmúlt évek során jelentős fejlesztéseket valósítottak meg. Beszerezték többek között a képen látható automata síkköszörű-gépet, amelyen *egy műszak alatt tizenkétezer kuplunglamella munkálható meg, ezredmilliméteres pontossággal. Felvételünkön Bacsó Imre köszörűs munka közben. Tájékoztató az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatban felmerült kérdésekről Az ötnapos munkahétre történő felkészülés során a gazdálkodó szervek részéről több kérdés merült fel az egyes rendelkezések alkalmazásával kapcsolatban. E kérdések elsősorban a munkaidő hosszával, a munkaközi szünettel, az 1981. évi áttérés lehetőségével és az áttérés módjával összefüggésben vetődtek fel. A felmerült kérdésekkel kapcsolatban a következő tájékoztatást adták a Munkaügyi Minisztériumban: 'Az ötnapos munkahét bevezetéséről és az ezzel kapcsolatos munkaidő-módosításról szóló minisztertanácsi határozat az eddig általánosan érvényes 44 órás heti törvényes munkaidő 42 órára történő csökkentését, a két vagy ennél több műszakban, valamint folyamatos munkarendben foglalkoztatott dolgozók 40—44 órás munkaidejének 40—42 órában való meghatározását írta elő. Ez utóbbi keretek között a gazdálkodó szerv dönt a munkaidő hosszáról, sajátosságainak és lehetőségeinek figyelembevételével. Változatlan maradt az általánosnál hosszabb munkaidőben foglalkoztatottakra Vonatkozó szabály, ami szerint a munkáltató az egészben vagy részben készenléti jellegű munkakörökben az általánosnál (az ötnapos munkahétre történő áttérés után heti 42 óránál) hosszabb munkaidőt állapíthat meg. Ebből az is következik, hogy az eddig heti 44 óránál hosz- szabb munkaidőben foglalkoztatott dolgozóknál nem kell a munkaidőt csökkenteni. E körben a munkaidőt továbbra is a kollektív szerződésben, munkaügyi szabályzatban vagy a munkaszerződésben kell meghatározni, ami természetesen rövidebb is lehet az eddiginél. Az egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatott dolgozók munkaideje általában nem csökken, tekintettel arra, hogy e területeken a munkaidőt nem az általánosan érvényes munkaidő hosz- sza, hanem a munkakör jellege határozta, ié>etve határozza meg. (E körben azoknak a dolgozóknak a munkaideje csökkenthető, akiket több műszakos munkarendben foglalkoztatnak és az áttérés előtti munkaidejük meghaladta a 40 órát.) Az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatos munkaidő-csökkentés mellett — az eddigiektől eltérően — a munkaközi szünet egyetlen dolgozó csoportnál sem része a törvényes munkaidőnél!:. A gyakorlatban sok esetben bizonytalanságot okoz a munkaközi szünet értelmezése, mert esetenként nemcsak az étkezésre szolgáló, hanem az egyéb, a normába beépített, illetve a normák megállapításánál figyelembe vett szüneteket is munkaközi szünetnek tekintik. A munkavégzés sajátosságaiból fakadóan az egyes műszakokat pihenés céljából, egészségügyi szempontokból — a teljesítménykövetelményekbe, idöbéreseknél a munkavégzés rendjébe épített — meghatározott időtartamú szünetekre megszakítják. (Ezen idő alatt a dolgozók pihenhetnek, tornazhatnak, tízóraizhatnak, uzsonnázhatnak, tisztálkodhatnak stb.) Az ilyen szüneteket a rájuk vonatkozó külön rendelkezések és a kollektív szerződés szerint lehet biztosítani úgy, hogy azok továbbra is a munkaidő részét képezik; ezek a szünetek nem minősülnek munkaközi szünetnek. A munkaközi szünet kiadásának Tnódját a munka jellege és a munkaidő beosztása lényegesen befolyásolja. A munkaközi szünetet általában a munkaidő megszakításával kell biztosítani. Ettől , csak akkor lehet eltérni, ha azt a munka 'természete, a technológia jellege, vagy a munkaidő beosztása indokolttá teszi. Pl.: ha a technológia nem teszi lehetővé a munkahely elhagyását, az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozók az egészségügyi szempontból megállapított hosszabb szünetben étkezhetnek, a főétkezés ideje a munkaidő kezdete vagy vége előtt van. Ilyen esetekben a munkaközi szünetet a munkaidő megszakítása nélkül, a munkaidő előtt vagy után lehet kiadni. Eltöltésének helyét a kollektív szerződésben kell szabályozni. A munkaidőn kívül biztosított munkaközi szünetre ez ideig járó különdfjazás fizetését az ötnapos munkahét bevezetésétől meg kell szüntetni. A bércsökkenés elkerülése érdekében e különdi- jazást a munkabérbe (időbérnél a dolgozó alapbérébe) kell beépíteni. Ennek következtében az eddig kiegészítő fizetésként adott összeget — a hasonló elkülönítést jelentő — pótlékként sem lőhet folyósítani. A beépítést követően a három és fél túlóra után járó munkaközi szünetre sem kell különdijazást biztosítani. Az eddig ilyen elmen fizetett összeget nem kell es technikailag nem is lehet beépíteni az érintettek bérébe, mert ez nem volt rendszeres juttatás. (Ennek az összegnek a jelentős része azáltal épül be a bérekbe, hogy a túlmunkáért járó díj is emelkedik a rendszeres munkaközi szünetre járókü- löndíjazás beépítésével.) Az ötnapos munkahétre történő áttéréssel nem változik azoknak a dolgozóknak a köre, akiknek nem jár munkaközi szünet. Továbbra sem kell tehát munkaközi szünetet biztosítani azoknak a dolgozóknak, akik munkakörüknél fogva a munkaidőn belül bármikor étkezhetnek, illetőleg akiknek munkaköre egészben vagy részben készenléti jellegű, továbbá, akiknek rendszeres napi munkaideje a hat órát nem haladja meg, valamint azokon a munkanapokon, amelyeken a munkaidő a négy órát nem haladja meg. A rendelkezés nem értelmezd hető úgy, hogy az általában (Folytatás a 2. oldalon) Háztartási fólia A Borsodi Vegyi Kombinátban a sikeres próbagyártás után már folyamatosan készül a nyújtható, tapadás fólia. Az év második felében 400 tonnát állítanak elő, melynek 75 százclékát exportálják. Képünkön a háztartási fólia minőségének ellenőrzése látható.
