Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-04 / 181. szám

1981. augusztus 4., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 5 H szolgáltaim KIM gazdag ■kapropija A Miskolci Szolgáltatóipari Pártbizottság Végrehajtó Bi­zottsága a közelmúltban tár­gyalta a KlSZ-bizotlsagnak az ifjúság körében végzett gazdaságpolitikai irányító, szervező munkájáról szóló tájékoztatót és határozatot fogadott el a további mun-' kara vonatkozóan. Erről a munkáról beszélgettünk Bá­róik Györggyel, a szolgálta­tóipari KISZ-bizottság titká­rával : — Legfontosabb felada­tunknak tartjuk, hogy a moz­galmi munkában továbbra is kiemelten foglalkozzanak KISZ-szerveze'teink a gaz­dasági épitömunkával — mondotta a titkár. A kiak­názatlan lehetőségek feltárá­sával szeretnénk elősegíteni a vállalati célok teljesítését. KISZ-bizottságunkban és az irányított KlSZ-szervezetek- nél választott funkcióban ter- melésfelelósök tevékenyked­nek. Felkészültségük .vegyes képet mutat, ami befolyásolja a munkavégzésük és a szer­veset gazdaságpolitikai mun­kájának eredményességét is. Termelési munkabizottsága­ink sem dolgoznak még elég jól, «álért meg meg kell ta­lálnunk azt a formát, amely eredményesebben segíti elő (gazdasági céljaink elérését. A vállalati KlSZ-bizottságok és alapszervezetek gazdaság­politikai tevékenysége az ak­cióprogramokon keresztül valósul meg. Az 1981-es moz­galmi évben KlSZ-szetveze- teink ez irányú feladataik megfogalmazásában jelentős önállóságot kaptak. Munka- programunkban csak a fő irányvonalat határoztuk meg, KISZ-szervezeteink a helyi sajátosságoknak megfelelően építették ki programjaikat. — Hogyan működik a szo­cialista brigádmozgalom? — Területünkön összesen 48 ifjúsági szocialista brigád dolgozik, 558 fő részvételé­vel. Az elmúlt évhez viszo­nyítva ifjúsági brigádjaink száma héttel növekedett. En­nek ellenére sajnos még ma is vannak olyan területek — a Borsodi Nyomda, a Mis­kolci Sütőipari és a Mély­építő Vállalat —, ahol nin­csenek ifjúsági brigádok. Itt a feltételek hiányára hivat­koznak. Ifjúsági brigádjaink jó és eredményes munkáját több kitüntetés bizonyítja. Az elmúlt időszakban sem csökkent a fiatalok egyéni és kollektív újító kedve. 1989- ban 176 újítást adtak be egyének, vagy kollektíváit, melynek eredményeként vál­lalataink összesen 2 780 864 forint értékű megtakarítást értek el. — Társadalmi-— munka, kommunista műszak? — Ifjúsági szervezeteink nagyon sokrétű társadalmi munkát végeznek: a „tiszta kulturált körny eze tünk ért” akció keretén belül szép eredményeket értünk el. Az áprilisban meghirdetett ak­cióban mintegy 800 fiatal dol­gozott azért, hogy városunk szebb legyen. Ezért a mun­káért egyébként KISZ-bi- zottságunk elismerő oklevél kitüntetésben részesült." A kommunista műszakoknak területünkön már hagyomá­nyai vannak. Folytatjuk a munkát a ,,Két. nap Mískol- cért” mozgalom keretén be­lül a gyermekintézmények fejlesztéséért. A kommunista műszakok aktív kezdeménye­zői és részesei a fiatalok. — Milyen szinten vannak a szakmai versenymozgal­mak? — Sikerrel járt a kezdemé­nyezésünk a területi szintű szakmai versenyek megszer­vezésére vonatkozóan. Arra törekszünk, hogy olyan szak­mákban szervezzünk verse­nyeket, amelyeknek művelői minden vállalatnál megvan­nak. Az idén ennek megfele­lően szerveztük a lakatos szakmai — politikai vetélke-; dót. A felkészültség és ér­deklődés bizonyította, hogy fiataljaink igénylik az ilyen rendezvényeket. Ez évben a „szolgáltatóiparban dolgozó fiatalok találkozóján” három szakmában — lakatos, virág- kölész, gépíró — rendeztünk versenyeket. * A Miskolc szí­neit képviselő KISZ-tagok jó eredményeket értek el. — Jelenleg sajnos nincse­nek biztosítva azok a feltéte­lek, amelyek alapján a Fia­tal Műszakiak és Közgazdá­szok Tanácsát területi szin­ten meg lehetne alakítani. Így egy kompromisszumos egyezség szerint, ahol lehet, munkacsoportokat alakítunk ki és a különböző területe­ket! é?iék munkáját egy bi­zottság koordinálja. Gondot okoz a .„Mupkád mellé add a neved” mozgalom helyze­te is. A gazdaságilag igen fontos mozgalom sajnos ve­szített. kezdeti lendületéből, éppen ezért konkrétan, KISZ- szervezetekre vonatkozóan határoztuk meg, hogy hol foglalkozzanak a kérdéssel. A fiatalok erkölcsi-anyagi elismerése nem mindig van arányban munkájukkal. — Melyek a jelen felada­tai ? — Legfontosabb felada­tunk, hngy felkészítsük és mozgósítsuk KlSZ-szerveze- teinket a KISZ X. kongresz- szusából és a VI. ötéves terv­ből adódó feladatok végre­hajtására. Nagy Attila Lakásgazdálkodás Sátoraljaújhelyen r Állami pénzből, tehát a ta­nács fejlesztési alapjából, to­vábbá az OTP és a lakásépí­tő szövetkezet közreműködé­sével a VI. ötéves tervidő­szakban 670 lakás építését tervezi Sátoraljaújhely város Tanácsa. Ez lényegesen több, mint amennyibe az előző öt év alatt beköltözhettek a boldog lakók: A tanács szervezési és jogi osztálya tájékoztatót készít, amelyből az érdekeltek min­den tudnivalót megkaphat­nak arról, hogy kik, milyen feltételekkel, átlagosan mi­lyen várakozási idővel és a családtagok létszámának meg-, felelően milyen nagyságú la­káshoz juthatnak. Hasonlóképpen tájékoztatja « tanács a lakosságot a la­káscserék lebonyolításának technikai, pénzügyi feltételei­ről is. A lakásgazdálkodás rendszerébe a felújításra, korszerűsítésre kerülő régi lakásokat is bevonják. En­nek kapcsán felmérik azok nagyságát, a bennük élő csa­ládtagok számát s a lakókkal el beszél get ve informálódnak szándékaikról. Ugyanis arra törekednek, hogy ahol a csa­ládtagok számához, képest túlságosan nagy a lakás, fo­gadjanak el a bérlők a csa- ládösszct ét cinek megfelelő lakáscserét. Ilyen módon régi, komfort nélküli nagy lakásból eset­leg kisebb, komfortos lakás­ba is beköltözhet, egy-egy er­re vállalkozó család. A ta­nács az önkéntes alapon lét­rejövő lakáscseréket a felújí­tásokkal egyidejűleg szeretné lebonyolítani. A Ragálytól Zádorfalván ót Keleméire vezető út mentén a fasor pár napja hivatalosan is védett. i • Elzüstjuhar árnyékában Fejlesztik a megye sütőiparát Az 1968-as kormányhatáro­zatot követően megyénkben is intézkedtek a sütőipari ka­pacitás és termékforgalmazás továbbfejlesztésére. A sütő­ipari vállalatok több köze­pes kapacitású üzemet, a szö­vetkezetek pedig több kiska- pacitású pékségeket létesítet­tek. Uymódon megszűntek a „fehér foltok”, nem kell már a kenyeret és péksüteményt nagy távolságokra szállítani. Az V. öteves terv időszaká­ban 34 millió forint tanácsi támogatást kaptak a megyei sütőipari vállalatok és a szö­vetkezetek. A közelmúltban a sütőipar további fejlesztési támoga­tásáról döntöttek. A régi — évtizedek óta üzemelő — fa­lazott kemencék ugyanis teljesen elhasználódtak, eze­ket az emberi munkát is megkönnyítő szerelt kemen­cékkel indokolt kicserélni. Folytatni kell továbbá az üzemek gépesítését, javítani a dolgozók munkakörülmé­nyein, az üzemek higiéniai színvonalon. A VI. ötéves terv időszakában 41 millió forint tanácsi támogatásra nyílik lehetőség Borsodban. Ezzel az összeggel kívánják meg­alapozni a sütőipari termé­kekkel való ellátottság szín­vonalának emelését és a szö­vetkezeti szektor sütőipari kapacitásának fejlesztését. A támogatáson túlmenően ter­mészetesen saját forrás és hitellehetőség is az érdekéi­tek rendelkezésére áll. A tervidőszak során éj üzem csak Mezőcsáton és Encsen épül, a többiek kor­szerűsítését rekonstrukcióval oldják meg. Növényvédő pilóták A MÉM’ repülőgépes? nö­vényvédelmi szol gala Innak kaposújlaki bázisán hétfőn megkezdődött a repülőgép- vezetők elméleti és gyakor­lati képzésé. Azok a nyíregy­házi repülőgépvezetó főisko­lán végzett hallgatók, akik a mezőgazdasági repülőgépes növényvédelmi szolgálatnál kívánnak dolgozni — mint­egy negyvenen — egyhóna­pos elméleti, majd azt köve­tően gyakorlati átképzésen vesznek részt. Aki gyakorta járja me­gyénk változatos, szép tájait, az is meg-megáll a Kele- mértől Zádorfalvára, vagy azon túl a Ragályra vezető úton, hogy ilymódon is adóz­zon a hely különlegességé­nek, sajátos hangulatának, az ezüstjuhar fasor szépségé­nek. Most már, pár napja, az eddiginél is jobban re­mélhető, hogy ez a szép fa­sor, illetve ezeknek csoportjai megmaradnak életkoruk vé­géig. Pár napja adtunk hírt róla, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága újabb természeti értékeinket nyil­vánított védetté, köztük a szóban levő ezüstjuhar fa­sort is. A védetté nyilvánítás után sétálgattunk — kissé szapo­razva lépteinket, mivel ép- oefi eső csepergeti. a fasor alatt Szép ez, persze, hogy szép, különben nem is lenne védett Szél rezegieti a leve­lekéi, ágakat.hajladoztat az eső pedig fényesre mossa, tisztítja, tényleg ezüstössé te­szi a fákat. Erős napfényben árnyékos folyosót alkotnak az ut fölé, télen, lombjukat le.hullatva . is kellemes lát­vány a fasor, tavasszal pedig rügybontásokaí nézdelünk rajtuk, örülve az érkező meg­újulásnak. De nem csupán az ezüstjuharról van itt szó, hanem a gesztenyéről, a ne­mesnyárról, az akácról is, melyek ugyancsak íel-feltűn- nek csoportosan, vagy ritkán az út mentén. Ezek is vé­dettek, hiszen hozzá tartoz­nak a tájhoz, az út szépsé­géhez.. A védetté nyilvánítás­ról szóló előterjesztés közli, hogy ezeket a fákat kivágni, megrongálni tilos, sőt, a kö­zelükben olyan létesítményt sem szabad elhelyezni, mely valami módon a fasorban kárt okozhatna. Mindazok tehát, kik kedvelték, féltet­ték, szívesen nézték ezt a szép, több kilométernyi tá­volságon át tartó fasort, megnyugodhatnak: a fák vé­dettek, senki azokat nem bánthatja. Nem messze ettől a fasor- tót Ragály külterületén, a Nagyerdőben szántén védetté nyilvánítottak egy idős tölgy­fát. A kocsányos tölgy min­den bizonnyal több évszázad­dal ezelőtt bújt ki a földből, talán akkortájt, mikor köz­vetlen közelében még nem is durrogó puskákkal, hanem t dárdákkal, íjakkal, gyors röpj tű nyilakkal vadászták a ne­mes vadakat A több évszá­zados fa, miként az irat meg­állapítja „kora ellenére még kielégítő egészségi állapot­ban van”. Éljen is még so­káig, növekedjen, terebélye­sedjen, ámbár méretei már most — csupán néhány év­század után — is tisztessé-: gesek. Magassága 22 méter; törzskerülete 628 centimé­ter. Nyilvánvaló, hogy most már ezt a fát sem szabad megrongálni, nyugalmát bár­mivel is zavarni. Látogatni; csodálni, neki tisztelettel adózni: lehet. Bizonyos, hogy létezik róla legenda, mese, érdekes tör­ténet, de sajna, kikkel ott- jártunkkor találkoztunk volt,' nemigen tudtak ilyesmit, sőt, leginkább az idős tölgy­ről sem tudtak. Remélhető ellenben, hogy eme idős tölgy védettsége — nyilvánosságra kerülése ellenére is — meg­marad, tudomást sem véve nagy híréről növekszik, te­rebélyesedik, miként tette ez idáig is. (priska) Hőhullámban - zöldhutlám nélkül Néhány év alatt alaposan megváltozott Miskolcon a közúti forgalom összképe, és ez azzal kezdődött, hogy meg­szüntették a jobbra kanya­rodást a város centrumát je­lentő Széchenyi utca és a Szemere utca kereszteződésé­ben. majd ezt. követően egy­irányú lett a Kazinczy és a Szemere utca forgalma, míg az ellenkező irányban a Kor­vin Ottó, a Beloiannisz ut­cákban haladhatnak már egyirányba a járművek. Köz­ben pedig elkészült az észa­ki tehermentesítő útnak a Petőfi tértől az Ilona utcáig vezető új szakasza. Aztán a hármas főútnak a harsányi elágazástól a Kun Béla ut­cáig, majd legutóbb a Szilá­gyi Dezső utcán, az Ady-hí- don át vezető szakaszát ve­hették birtokukba a jármű­vek. Ezek nyilvánvalóan meg­változtatták a forgalmi ará­nyokat is: a korábban egy­két útvonalra zúduló jármű­tömeg valamelyest megoszlik az újabb szakaszok többnyi­re négysávos útjain. Csak­hogy, amíg egy évvel, félév­vel ezelőtt úgy éreztük, hogy a zöldhullám „hátán” hajt­hatunk végig egy-egy hosz- szabb úton, a gerincútjain a városnak, most a legutóbbi, ideiglenes forgalomba helye­zést követően mintha szét­esett volna a korábbi folya­matos haladasi ütem, egyre gyakrabban érkezünk piros jelzésre a lámpák alá. A megyeszékhelyen ezelőtt tizenöt éve még egyetlen elektromos forgalomirányító működött, a szemerei „vil­lanyrendőr”. Jelenleg a nem­rég elkészült hármas főút miskolci szakaszán tíz fon­tosabb csomóponti jelzőrend­szer van, jóllehet még nem mindegyik segíti a közleke­dés folyamatosságát, egy ré­szük , állandó sárga jelzést ad, más részük bekapcsolásá­ra csak ezután kerül sor. Az autóbusz-végállomáson érdeklődtünk, milyennek ér­zik a miskolci forgalom ala­kulását a járművek vezetői és majd’ mindegyik „pilótá­tól” ugyanazt a választ kap­tuk. többnyire pirosra érnek a lámpa ®iá: tízből, legalább nyolcszor és még ott is, ahol nem esilf megálló két lámpa közé, tehát' nem zavarja a haladás ütemét a forgalom­ból való ideiglenes „kilépés”. A KPM Közúti igazgató­ságán elmondták, hogy a vá­ros gerincútjain naponta húszezer jármű halad át és az új útszakasz átadása után még nem alakultak ki vég­legesnek látszó megoszlási arányok. (Lehet, hogy a hár­mas főút miskolci szakaszát éppen a lámpák összehan­goltságának hiánya miatt kerülik el még sokan?) A zöldhullám előnyeit elő­reláthatólag csak a nyár vé­gére érezhetjük, addig még sok szerelési munkát kell be­fejezni. Utasszámlálással, forgalomméréssel alakítják ki az automata vezérlő szá­mára -a lehetséges legkedve­zőbb programokat, melyek közül a számítógép maifi év­szak, napszak, a csúcsforga­lom, vágj’ a csendesebb órák terhelési viszonyainak meg­felelően választja ki a leg­jobbat. Jelenleg egyedül a szoro­san vett belváros zöldhul- lámprogramja megnyugtató, a többi fontos utakon még tovább kell várni erre. Ahol jelenleg még nem világítanak a jelzőlámpák, ott a táblák, jelzések igazít­ják el a járművek vezetőit, így aztán az új úton aligha nevezhető „huzatosnak”; gyorsabbnak a forgalom, mint másutt Gergely László, a Miskolc városi Tanács építési osztá­lyának vezetőhelyettese el­mondta. hogy a korábbi iél kidolgozott a gyakorlatban is bevált programok idővel, akár az órák, valamennyire elállítódnak, ezért a szüksé­ges kiigazításokat el kell vé­gezni ott is, ahol korábban már megszoktuk a gyors ha­ladást, a zöldhullám előnyeit’ Az egj’ik autóbuszvezető a Búza téri nagy zajban kiha­jolt a vezetőfülkéből. így sem értette a kérdést, hogy milj’ennek érzi a főútvona­lon a zöldhullámot mert így válaszolt: — Utasnak, veze-’ tőnek egyaránt fullasztó ez. a hőhullám. ‘ Ténj', hogy ha már élvez­hetnénk a zöldhullámot, ez a hőhullám sem lenne ilyen elviselhetetlen. Nagy József I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom