Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-25 / 198. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. augusztus 25., kedd A képernyő előtt egyesített intézmény” Bőyítik a családi Véget ért a... , Az elmúlt műsorhéten, amelynek műsorrendjét is alapo­san megkavarta a hét derekára került ünnepnap és a több „áthelyezett” pihenő-, illetve munkanap, véget ért több so­rozat. Befejeződött például A '„Fekete Macska” bandája cí­mű szovjet bűnügyi sorozat. Kicsit hosszú volt. a bemutatott nyomozás nehezen töltött ki öt folytatást, több mint hét órát, adódott benne jócskán a krimikben szokatlan magya­rázó elem, egészében azonban’érdekes és izgalmas, sok vo­natkozásban újakat is mondó volt, szakított a szovjet fil­mekben megszokott társadalomábrázolási formákkal, őszin­tének érződött. A másfél éve elhunyt Vlagyimir Viszockijt örömmel láttuk újra a posztumusz műben. Véget ért a Búcsú a békétől című NDK-sorozat, egy ausztriai német polgári család első világháború előtti utolsó hónapjainak drámák­kal terhes története, s ugyancsak befejeződött a hatrészes csehszlovák Az ítélet túlbonyolított, ám nem izgalommentes fordulatainak sora, meg a fiataloknak sugárzott francia A Fehér Farkas sorozat, amely nagyon kitaposott ösvényeken járt, de egy új tévénéző gyereknek minden kalandfilm új. És véget ért a tánc- és popdalfesztivál is. Erről kicsit bő­vebben. ♦ Amikor pénteken késő éjszaka, a zsűri elnyúlt vitáját kö­vetően kihirdették a döntést, pz első gondolatom ez volt: ezen is túl vagyunk. Igen, túl vagyunk, s nagyon keveset őr­zőnk meg belőle. Szükségtelen most már régi hasonló ren­dezvények a távoli múltban szebbnek tűnő emlékeit idézni, s azokat szembeállítani a most zárult fesztivállal. Nem kell semmi összehasonlítás annak megállapításához, hogy ez a so­rozat messze elmaradt a várakozással szemben. Az ezerkét­százból a döntőbe jutott 15 szerzemény, vagy akár a megis­mert .16 is nem ajándékozott meg hosszan, megmaradó él­ménnyel, nem váltott ki különösebb izgalmakat. Sok volt a szenvelgés, sok volt az utánérzés, a tánc- és popdal megje­lölésből a pop igencsak háttérbe került, bár egy kolleginám a legnagyobb díjjal honorált dalba utólag beleérzeti valami, a tunya polgárt ostorozó tartalmat. Sok utólagos megjegyzés nem szükséges, a nézők közül ki-ki maga is megítélhette, milyen vplt a fesztivál, s bizonyára nem egyedül nekem ju­tott eszembe, hogy táncdalfesztivált olyankor kellene rendez­ni. amikor van miből, s ezért az előkészítést kell más ala­pokra helyezni, ha meg nincs dal, ne legyen fesztivál sem; a gyermek és a kutya megjelenése mindenféle produkcióban megnyeri a szíveket, nem az értelemre, az érzelmekre hat, mint tapasztalhattuk, s ezért legközelebb egy bölcsődés is szerepeljen, ölében kiskutyával; a nyíltan nem szavazó nem­zetközi zsűri tagjai tapsaikkal, lelkesedésükkel, amit az egész ország lát, ne prejudikáljanak (a Hanglemezgyártó Vállalat osztályvezetőjének nyilvános lelkesedése alighanem bizta­tóbb, mint egy középszerű díj!). Ogy tűnik, ez a fesztivál af­féle kipipálható program volt: „teljesítve, lezárható”. * Érdekes gondolat volt a dunaújvárosi Visszatérés, az 1959- es sztálinvárosi riport helyszínei és szereplőinek felkere­sése. jelenük szembesítése a múlttal. Jó volt látni a fejlődést, a változást, s nem volt jó tapasztalni bizonyos riport-sablo­nok továbbélését, átöröklődését. * Az ünnepnap estéjének hangulatát az Egy kis móka, egy ki.< nóta című összeállítás volt hivatott szórakoztatóvá tenni. Mint az ilyen nagyon vegyes összeállítású műsorokban min­dig, itt is jelen voltak kabaréjelenetté dúsított villámtréfák, köztük olyan is, amely szinte csak szereplőinek nevében tért el korábbi népszerű elődjétől, voltak dalok, helyszíni közve­títés a tűzijátékról és részletek a cirkuszműsorból. Emlékeze­tes élményt a Kasszagyúrók című animációs film és Jevge- nyij Nyeszterenkó Volgái hajóvontatók dala adott. * Karinthy Frigyest roppant nehéz a film nyelvére lefordí­tani. Révész György nem először vállalkozott erre. A va­sárnap este sugárzott Agyrémek című, csaknem kétórás Ka- rínthy-adaptációban kitűnő színészi játékok ellenére is kii- lön-kiilön éltek a Karinthy-múvek, a keretjáték ellenére sem álltak össze szerves egésszé. A nagyrészt azonos szereplők vándorlása egyik jelenetből a másikba sem tudta a kerek, rövid, tömör műveket egymásba olvasztani. Változatlanul Karinthy-füzért kaptunk, ami talán nem is baj, mert az író szellemisége, humora, filozófiája, páratlan világlátása csor- bittatlanul tükröződött minden darabban. Benedek .Miklós A mezőkövesdiek egészségéért Az idei év első felében a Mezőkövesdi városi Tanács nagy gondot fordított a la­kosság legszélesebb körét érintő járóbeteg-el látás fej­lesztésére. Emellett figye­lemmel kísérték a_ szakorvo­si rendelés és a körzeti, üzemorvosi szolgálat fejlesz­tését is. A mezőkövesdi ren­delőintézet zsúfoltságának megszüntetésére. a József Attila úti rendelő felújítá­sával a városi tanács meg­teremtette a körzeti orvosi rendelés korszerű feltételeit, j A lakosság egészségügyi el­látásában ma már a szemé­lyi feltételek is biztosítottak. Bővült a szakrendelés is: ' fül-orr-gégészeti ellátásban : is részesülnek a mezőköves­diek és a környező községek lakói a központi rendelőin­tézetben. A belgyógyászati osztály munkájának színvo­nala tovább javult. A tár­gyi feltételek további javí­tására a városi tanács már megrendelte a beteg- és áru­szállító lift beépítésének ter­vét. Mindezeket vette számba a Mezőkövesdi városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a leg­utóbb megtartott ülésén, amelyen az egészségügyi el­látás. a szociális gondosko­dás eredményeit is össze­gezték. Többek között meg­állapították azt is: eredmé­nyesebbé vált a szülőotthon­ban a gyógyító munka. Ezt bizonyítja az is, hogy az ápolás átlagos időtartama több. mint nyolc napról hét és fél napra csökkent. A vá­ros szociális intézményeiben ugyancsak javult az ellátás színvonala. Ismét léptek Kazincbarcikán A művelődési központ nyitott előterében látjuk a fiúkat, lemez- hallgatás közepette. Az emeleten, a könyvtárban szintén van le­meztár, s nem titok, hogy eddig egy-egy lemezt mindkét intéz­ménynek meg kellett vennie. Mostantól majd egy lesz ez a kettő ... (Fotó: Fojtán) Idézet egy kazincbarcikai tanácsi dokumentumból: „648 TK—29/1981. vb-határo- zat... A végrehajtó bizott­ság az Egressy Béni Műve­lődési Központ és a városi könyvtár összevonásának időpontját 1981. július 1-ben határozza meg . . . Az elne­vezés ezután Fgressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár egyesített intéz­mény" .. . Nem elriasztásként idéz­tem ide a fenti hivatalos szöveget — a lényeget te­kintve ugyanis szó sincs ar­ról, hogy Kazincbarcikán va­lamiféle hivatali hatalom határozta volna el a két köz- művelődési intézmény egye­sítését. Ám, káros lenne ba­gatellizáló részletpéldákkal előhozakodni is a szükség­ről — a lényeget tekintve ugyanis komoly megfonto­lás, elemző értékelések után lehet csak efféle döntést váltatni. Az indítékokról és az egyesítés céljáról kérdez­tük Kerekes Lászlót, a vá­rosi tanács művelődésügyi osztályúnak a vezetőjét. — Dicsekvés nélkül, csak az előzményekre utalásként mondom, hogy itt, Kazinc­barcikán a korábbi években sikerült az üzemekkel, vál­lalatokkal és intézmények­kel egy „békességes”, közös közművelődési szemléletet kialakítani. Ez hozzájárult ahhoz, hogy összefogottabb közművelődési tevékenységet tudjanak kifejteni intézmé­nyeink. Most, - úgy véljük, újabb lépést tehetünk mind­ennek az erősítésére a mű­velődési központ és a városi könyvtár egyesítésével. A döntés természetesen nem biztos recept, nem biztosí­ték. De egyértelmű lehető­ség a két intézmény egyesí­tése arra, hogy mapasabb szintű szakmai tevékenysé­get, gazdaságosabb rtyegol- dással tudjunk elérni, Na­gyon sok tevékenységben! párhuzamosságot ki lehet küszöbölni a jövőben, arról nem is szólva, hogy a ter­vezésben is biztosítja az együttgondolkodó emberek egységes elhatározásának ki­alakítását. És még több fan­tázia van mindebben, ha ki­szélesítjük a városon kívüli (a városkörnyéki községekre gondolok) kisugárzó hatás­sá I. — Az összevonásokról rög­tön eszébe jut az embernek a létszámcsökkentés ... — Nem akarunk létszámot csökkenteni, az összevonás viszont nagy lehetőséget ad az igazgatónak, hogy a ko­rábban csak könyvtári mun­kát végzők hatékonyabban segítsék a népművelőket — és viszont is így van. Sze­retném leszögezni azt is, hogy egyik intézmény alap- tevékenységét sem borítjuk fel. azokat nem kell meg­változtatni. A művelődési központ és a városi könyv­tár egyesítését hosszas elem­zés előzte meg, széles kör­ben, s így jutottunk .el a döntésig. Nem várunk és nem kérünk gyors, látványos eredményeket, minden ta­pasztalatunk óv ettől, hi­szen a siettetés, az erőltetés (időhiánnyal jár, s félmegol­dásokat, látszateredménye­ket produkál. Nagyon fon­tos lesz az új szervezeti for­mák, keretek leghatékonyabb munkát; biztosító kialakítá­sa. ehhez is idő kell; s ah­hoz is, hogy mind a nép­művelők. mind a könyvtáro­sok hozzászokjanak az új helyzethez. Mi türelmesek vagyunk, ezt minden érde­keltnek megmondtuk. Kö­zösen vállaltuk ez.t a lé­pést. közösen kell haladnunk a továbbiakban is, senki sem lehet külső szemlélő. (t. n. j.) bázak terveinek választékát A magánlakás-építők jeé lenleg 135-íéie családi ház ajánlott tervéből választhat­ják ki a számukra legmeg­felelőbbet. A Tervezés-fej­lesztési és Típuslervező In­tézel most újabb tíz családi ház alaptípusának megterve­zésével bővíti a választé­kot. A cél az. hogy jobban alkalmazkodjanak a helyi körülményekhez, a falusias életmódhoz, harmonikusab- ban illeszkedjenek a tájba, az utcasorba az épületek. Lesz közöttük csoportosan telepíthető és önálló családi ház is. Az. alaptervek nemi módosításával készülő válto­zatokkal együtt az év végé­ig 25—30 újabb családi ház tervét készítik el. Ezenkí­vül 16 új tervdokumentáció­val gazdagítják a kis társas­házak ajánlott terveinek vá­lasztékát is. Ezeknek az épü­leteknek a zöme négylaká­sos es magastetős lesz, ahol a tetőtér is lakrészként hasz­nosítható. Két hír Pódiumszínházj előadásso­rozatot rendez szeptember­től az ormosbányai művelő­dési ház. A rendezvény ke­retén belül öt hónapon ke­resztül havi egy alkalommal neves fővárosi művészek, vendégjátékát tekinthetik meg az érdeklődők. * Felújítják az alberttelepl körzeti iskola múcsonyi tag­iskoláját. A felújítási mun­kálatokhoz a megyei tanács egymillió forint támogatást biztosított. A teljes felújítás befejezése után szeptemoer elsejétől új környezetben kezdhetik a tanévet a gyer­mekek és a pedagógusok. A hallgatóság egy csoportja a tokoji pártszékházban. (Folytatás az 1. oldalról) tehát sem ellenzék, sem esz­köz nem vagyunk. Partne­rek lehetünk, és igyekszünk az is lenni a társadalom- építő munka minden fázi­sában, minden területén — mondotta Sarlós István. A továbbiakban az előadó a népfront jellegének törté­neti változásairól szólt, szam­ba vette a közelmúlt! VII. kongresszusra készülés, ide­jén elhangzott különböző megnyilatkozásokat, értékel­te azokat és beszéde továb bi részében néhány felme­rült gondot osztott meg a hallgatóság tagjaival. Ezek sorában nagy teret szentelt az ifjúság helyzetével kap­csolatos megnyilatkozások­nak. Megállapította, hogy sok az. általánosítás, az áita- lában-beszélés, pedig ez ügy­ben is cselekvő felismerésre lenne szükség. Arra többek kpzött. hdgy az ifjúság nem lehet felelős a neki tulajdo­nított „rosszért”, hiszen nem neveli magát hatéves kocá­tól: a felnőtt nemzedék fe­lelőssége nem hallgatható el, mert — mint mondotta —, „mit ér az a nemzedék, az a generáció, amelyik magánál jobbat nem túd nevelni; mit ér a negyvenéves építés, ha az utódokat nem nevel - jűk olyanná, akik tovább tudják folytatni, s magasabo szinten tudják továbbfoly­tatni az építőmunkát?” A nemzetiségi politikáról szólva megállapította Sarlós István, hogy Magyarországon jól kialakult nemzetiségi po­litika' van; s ugyancsak jó az együttműködés a más vi- lágnézetűekkel is. > Az egy­ház és az állam kapcsolata az utóbbi harminc évben eredményesen fejlődött. A gazdasági életről szólva hal­lódul; az előadótól a követ­kező kijelentést: „Az. alkot­mányban nincs benne, hogi ha valaki nem dolgozik, an­nak is biztosítani kell a megélhetést; az van benne, iiogy minden dolgozni akaró állampolgár számára bizto­sttja a munkavégzés feltéte­leit., lehetőségeit”... Az élet- színvonal kérdéséről szólva pedig aláhúzta Sarlós Ist­ván, hogy annak értékelésé­hez mindig „mai” mércét kell állítani. Végezetül a de­mokráciáról szólva hangsú­lyozta. hogy azt teljesen fö­lösleges mindenféle jelzővel ellátni; a lényeg a valósá­gos demokratikus légkör megteremtése, lehetőségének biztosítása . . . Sarlós István előadását követően a fentebb — csak címszavakban — jelzett té­mákról nyilvártítottak véle­ményt az írótáboi tagjai, akik tegnap délután folytat­ták „tábori” munkájukat. Ekkor hangzott el dr. Do- bossy László előadása „Bar­tók Béla helye és szerepe a század eleji szellemi forra­dalmakban” címmel. A X, tokaji trótábor résztvevői ma e téma megvitatásával foly­tatják munkájukat. Tegnap, a délutáni órákban Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára elláto­gatott Sátoraljaújhelyre, ahol a városi pártbizottság és a tanács vezetői fogadták. A program szerint Sarlós elv'J társ felkereste a Kazinczy- levéltárat. az új könyvtárat; és a kórházat, és hosszasan elbeszélgetett az intézmények! vezetőivel, dolgozóival. (fónagy) ÉRTESÍTJÜK T. BÉRFŐZETŐINKET, hogy vállalatunk diósgyőri, görőmbölyi, nyékládházi lakossági bérszeszfőzdéiben az 1981/82-es szeszfőzési szezonra történő 1981. pugusztus hó 28-án megkezdjük- B.-A.-Z. MK3YEI ZÖLDÉRT, MISKOLC

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom