Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-25 / 198. szám

1981. augusztus 25., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Idegenfergaiom és kovilygás Ra mi egyszer elkezdünk „szervezni” vagy valamit „fellendíteni”, annak előbb, vagy utóbb haszna van, de azutan annyira belejövünk a dolgokba, hogy nem vesszük észre, mikor kellene lassíta­ni. Évek óta verbuváljuk a hazai idegenforgalmai. Sok szép eredménnyel, nemes céllal. Itt van például az Is­merd meg hazádat mozga­lom, amelynek során brigá­dok, csoportok felkereked­nek, s megszállják a neveze­tesebb helyeket. Elkezdtük a külföld felé . propagálni a Balatont. Az eredmény: a hazai állampolgár ma már csak valamilyen vállalati beutalóval — biztos háttér­rel — indulhat a magyar tengerhez. Elképzelhetetlen az, ami tíz évvel ezelőtt még lehetséges volt, hogy valaki gondol egyet, felpakolja a családját és „leruccan” két- három napra a Balatonhoz. Hova? Esetleg szezon előtt, vagy után. A belföldi ember — bár övé a Balaton — csak szervezetten, előre megfon­tolva mehet oda. De hagyjuk a Balatont, törődjünk bele, hogy az de­vizát termel. Maradjunk a nagyvárosok melletti, vala­mikor kellemes, közeli üdü­lőhelyeknél. Itt van például Tapolca. Annak idején a város lakosságának kelle­mes sétáló, pihenq, csendes üdülőhelye volt. Hogy most milyen? Szebb, mint valaha. Gondozott, ápolt, csak éppen a miskolciak nem férnek el benne. Olyannyira idegen- forgalmi hely lett, hogy az is inkább az idegeneké ma már, mint a miskolciaké. Az idegenek alatt most a kül­földiek mellett a belföldi üdülőket is értem. Hová mehetnek a miskol­ciak „kikapcsolódni”? Lillafüredre még mehet­nek a hegyeket kedvelők, mert szerencsére elég nagy a Bükk. A helyi strandok szabadnapokon már régen nem képesek befogadni min­denkit. A város lakossága ki­szorult Balaton helyett a homokbányák tavaira. Van Tapolcánk, Lillafüredünk, de a helyiek — ha egy kis víz­hez. pihenéshez akarnak jutni — kiűzettek a vad­kempingekbe. így volt ez az elmúlt háromnapos ünnepek alatt is. Azt már csak mellé­kesen jegyzem meg, hogy ünnep ide vagy oda, a ta­polcai barlangfürdőben egy­órás ebédszünetet tartottak. Állítólag ez jó valamire, én mint átlagember csupán azt láttam, hogy a folyamatos ki-beáramlást nagyszerűen megakasztották, s , olyan tö­mött hosszú sort teremtettek ezzel a pénztárnál, amely igazán jóleső érzéssel tölt­heti el a fürdő vállalatot, igazolva, hogy nagy az igény a szolgáltatásukra. Ámbár ezt senki nem vonta kétség­be. Jön az ötnapos munkahét, s egyre több fórum foglal­kozik azzal a kérdéssel, mi­ként gondoskodjanak a dol­gozók szabad idejének kel­lemes. hasznos eltöltéséről. Ennek a nagy gondoskodás­nak a következménye, hogy aki nem ül otthon a Iákásá­ban, vagy nem apolja kis­kertjét, az szervezetten kó­vályoghat az országban ösz- sze-vissza. Igazán nem tu­dom, hogy keil-e ez és jó-e ez így? Biztos vagyok benne, hogy nemcsak a miskolci em­ber nem fér be a pécsiektől debreceniektől, soproniaktól a városközeli pihenőhely're, hanem a példaként említett városok lakói sem férnek be a miskolciaktól a saját üdü­lőterületeikre. Mindenki máshol van. Ez jó addig, amíg a saját aka­ratából indul útnak, de nem jó akkor, ha a debreceni azért jön Lillafüredre, mert nem fér el a Nagyerdőben.1 s azért jön Tapolcára, vagy a Zsófiba, mert nincs hely számára Hajdúszoboszlón. Panaszkodunk, hogy haj­szolt az életünk, gyors a ritmus. Erre olyan helyzet teremtődött amelyben a sza­badság, szabad idő is haj­szában, zsúfoltságban telik el. Mit lehet tenni ez ellen a most már kényszérü kóvály- gás ellen? Igazán nem tu­dom hirtelen kitalálni, csak arra döbbentem rá, hogy mint magyar állampolgár, csak szervezetten vehetem igénybe a Balatont, s mint miskolci lakosnak, Tapolca is csak szezon után lehet üdü­lőhelyem. Valahogy én nem tudok „lazítani” tülekedés, sorakozás közijén. Ez ugyan­is nem jelent számomra ki- kapcsolódást. Csupán arra vállalkozha- tovn, hogy megpendítsem a gondolatot: nem szerveztük túl magunkat, ebben is? Adamovics Ilona Nagyobb vállalati önállóság A műszaki előírások és szabályzatok korszerűsítésé­re és a hatósági eljárások egyszerűsítésére hozott in­tézkedések végrehajtása eredményesen halad — ál­lapította meg a Gazdasági Bizottság, amelynek a témá­ról szóló összefoglalóját a Minisztertanács is megerősí­tette múlt heti ülésén. Több területen csökkent a hatósá­gi előírások száma, a mű­szaki vizsgálatra kötelezett termékek köre. ennek nyo­mán tovább bővült a válla­latok hatásköre, s egyben felelőssége. Gazdaságirányítási rendsze­rünk továbbfejlesztése íetta szükségessé a hatósági mű­szaki előírások rendszerének korszerűsítését. A Gazdasági Bizottság tavalyi határozatá­nak megfelelően az elmúlt időszak alatt az érdekelt mi­nisztériumok felülvizsgálták a műszaki szabályozást érin­tő rendelkezéseiket, öt tárca — a belkereskedelmi, áz egészségügyi, az építésügyi és városfejlesztési, az ipari, a mezőgazdasági és élelme­zésügyi minisztérium — ösz- szesen 31 rendeletét, utasí­tását. érintette a vizsgálat. E munka során például az építésügyi miniszter minden 1— több mint 60 — országos tervezési irányelvet hatály­talanított, megszüntette az eddigi kötöttségeket. A ter­vezők ezentúl saját hatás­körükben és felelősségükre, a leggazdaságosabb módokat alkalmazhatják. A rendelkezések végrehaj­tásának kezdeti szakaszában nem egy esetben fékezően halott az eddigi beidegződött gyakorlat, a már kialakult- szemlélet. Jelentkezett a kockázatvállalástól való fé­lelem is. Határidőre — a Gazdasági Bizottság korábbi határoza­tának megfelelően — befeje­ződött az állami szabványok felülvizsgálata. Ez. a munka mintegy tízezer országos és ötezer ágazati szabványt érintett. Az intézkedések eredményeként az országos szabványok túlnyomó több­sége — 91 százaléka — ma már elsősorban a vállalatok gazdasági érdekeltsége, illet­ve a közgazdasági szabályo­zók függvényeként érvénye­sül. Ezektől a vállalatok elő­zetes, központi engedély nél­kül „közös megegyezéssel” el is térhetnek. Az országos, hatóságilag kötelező szabvá­nyok aránya — amely koráb­ban száz százalék volt — ki­lenc százalékra csökkent: ezek alapvetően népgazdasá­gi és fogyasztási érdekeket védenek, minőségi, élet- és vagyonbiztonsági előírásokat tartalmaznak. De a hatósági­lag kötelező országos szab­ványoktól is van mód az el­térésre. Egyszerűsítették az engedélyezést is, így a kér­dések túlnyomó többsége gyorsan, rugalmasan megold­ható. Az eddigi tapasztala­tok alapján a Gazdasági Bi­zottság célszerűnek tartja korábbi határozatának or­szágos érvényű kiterjesztését mindazokra a minisztériu­mokra és országos hatáskörű szervekre, amelyek műszaki szabályokat adnak ki. A pataki vár A sárospataki Rákóczi-várat az év minden szakában a tu­risták, a kirándulók sokasága keresi fel. Bizonyos, hogy az iskolaév megkezdése után még inkább megnövekszik itt is a forgalom. (Fotó: Fojtán László) \ Karrier elolt a Nitraíiii? Aimasziiret A mezőgazdaságban, fgy a gyümölcstermelésben is jó két heti előny tapasztalható az időjárás „jóvoltából” a termés fejlődésében, érésé­ben. Ezért megyénk legna­gyobb almatermesztő üzemé­ben, a Bodrogközi Állami Gazdaság almáskertjeiben ezen a héten megkezdődött az alma szedése. A gazdaság Györgytarlón, Páterhomokon, a Bogyay-ta- nyan, Zemplénagárdon ösz- szesen 469 hektárnyi terüle­ten termel almát, 49 hektá­ron körtét, míg a még nem termő, új telepítésű gyümöl­csöseinek területe 198 hektár. Az almaszüretet a korábban érő. fehér fajtákkal kezdték, de szépén pirosodik a jona­tán is, így szeptember első felében a piros fajták szedé­sére is sor kerül. A fák a tavalyi rossz idő­járás következményeit kicsit megsínylették ugyan, és ez érezteti hatását a termés mennyiségében, de a minőség kifogástalan, s az alma túl­nyomó rés7<e — az előző évek „hagyományaihoz” híven — az idén is exportra kerül. Emelkedett az ifjúsági bri­gádok száma a Borsodi Szénbányák Vállalatnál. Há­rom évvel ezelőtt 49 ifjúsági kollektíva volt a vállalatnál, ebben az évben pedig már 79 ilyen brigád dolgozik több mint ezer fővel a Bor­sodi Szénbányák Vállalatá­nál. Ismét megszaporodtak a közúti balesetek. Ezen be­lül is a súlyosak, a vegzetes kimenetelűek. Orvosok, pszichológusok, közlekedési szakemberek vizsgálják az okokat. Statisztikákat vet­nek egybe az egyre szapo­rodó gépkocsiállományról, a baleseti gócokról; felhívá­sokat, rendelkezéseket, uta­sításokat tesznek közzé. Próbáljuk keresni és ma­gyarázni, mennyire függ össze, mennyire lehet ob­jektív következménye a bal­esetek növekvő száma a gépjárműállomány emelke­désének, azok műszaki álla­potának, az utak, a külön­böző közlekedési csomópon­tok áteresztő képességének, összefüggéseket keresünk az időjárás, a napfolttevé­kenység és az emberek vi­selkedése között. „Kezében a volán — kezében a dön­tés” — hirdeti egy jól sike­rült balesetvédelmi plakát. Én azonban azt írtam volna rá: Kezében a volán — ke­zében az élet!... A nagyvárosokban íor- galomszervező és forgalom­szabályozó szakembereket alkalmaznak, komputerizált műszaki rendszereket épí­tenek ki; programozott A fájdalomérzet csillapí­tásara, mérséklésére vagy megszüntetésére többféle módszert ismernek és alkal­maznak az orvosok. Nem mindegy' azonban, hogy egy alkalmazott fájdalomcsilla­pító milyen hatást gyakorol a betegre. Az üzemi, vagy közlekedési balesetek sérült­jeihez érkező mentőorvos számára például rendkívül fontos, hogy a helyszínen és a kórház.ba szállítás közben is kontaktusban maradjon a sérülttel, a beteg tudata vi­lágos legyen, ugyanakkor az alkalmazott fájdalomcsilla­pító enyhítse, vagy meg­szüntesse a fájdalmat. Az angol mentőszolgálat­nál már csaknem két évti­zede rendszeresítették az Entomax márkanéven forgal­mazott fájdalomcsillapító gáz- keveréket, amely messze­menően kielégíti az imént leirt követelményeket Há­rom esztendővel ezelőtt az Országos Mentőszolgálat egy, az Entomaxhoz hasonló gáz­keverek gyártástechnológiá­jának kidolgozására kérte a Borsodi Vegyi Kombinát ku­tatóit. Nem ‘.'életlen, hogy a mentőszoH'áiat éppen a nagy múltú vegyipari gyár szakembereinek segítségét kérte e fontos, s mindenkép­pen közérdeket szolgáló fel­adat megoldásához, hiszen immár két évtizede annak, hogy a BVK-ban kidolgoz­ták a dinitrogénoxid néven ismert és a gyógyászatban kiterjedten alkalmazott al­tatógáz gyártásának feltéte­leit; s a kombinát azóta fo­lámpak villódznak az uta­kon. rendőrök állnak ké­szenlétben, hogy irányítsa­nak, figyelmeztessenek és ha kell, bírságoljanak. És készenlétben állnak a mentők!... Sajnos, mind gyakrabban halljuk a rohamkocsi ugató szirénáját, térünk ki előle engedünk szabad utat szá­mára, mert borzadva gon­dolunk arra a helyszínre, ahová siet. Aztán néhány másodperc múlva újra ren­deződnek a megtorpant em- bérsorok, ismét megindul a siető, roítanö áradat a jár­dán és az úttesten; gyalo­gosok, kerékpárosok cikáz­nak az autók között, embe­rek ugrálnak összevissza, értelmetlenül veszélyeztet­ve testi épségüket — az életüket... Még nem múlt el a nyár. Még mindig hosszú, egyre hosszabb a telexjelentések­ben érkező fekete krónika. A legutóbbi hét végi jelen­tésből a legtöbbet előfor­duló mondatokat másoltam ki: „gyorsan hajtott...; nem az útviszonyoknak megfelelően vezetett... ; nem tartotta be a követési távolságot ... ; ittas volt... ; figyelmetlen volt...; lelé­lyamatosan ellátja e jó ha­tású altatógázzal a hazai gyógyintézeteket. S mert közérdekről volt szól, a BVK dinitrogénoxid üzemében gyorsan megkezd­ték a kísérleteket a fájda­lomcsillapító gázkeverék elő­állítására, s alig néhány hó­nap elmúltával már leszál­lították az első palackokat a mentőszolgálat részére. —i Értékes szakmai segít­séget kaptunk a mentőszol­gálattól — mondja Gyöngyö­siné Harmati Márta vegyész- mérnök üzemvezető, aki vé­gig. mint mondani szokás ott bábáskodott a kísérleteknél, s nemcsak hivatali köteles­ségből, hanem azért is. mert tudta, hogy milyen célt szol­gálnak a kísérletek. — A rendelkezésünkre bocsátott szakirodalom, s a mentőszol­gálattal való rendszeres kap­csolat meghozta a kívánt eredményt. Ügy vélem, a gyártástechnológiát illetően nem érdemes részletekbe bo­csátkozni. hiszen úgyis csak a végtermék a lényeg, az a fontos. A betegnek, az or­vosnak és természetesen ne­künk is, akik a gyártás le­hetőségét, feltételeit megte­remtettük. Annyit mégis: a dinitrogénoxidot palackba töltjük, a palackokat átszál­lítjuk az oxigénüzembe, ahol megfelelő tisztaságú oxigént töltünk rá fele-fele arány­ban ; majd kromatográfiai "ellenőrizzük a hatóanyag tartalmát. Ha a keverési arány a házi szabványnak megfelel, akkor a pnlacko­pett... ; felugrott.Az­tán a mondat befejezése­ként ott áll a következmény. A következmény, amely minden esetben valamilyen sérüléssel, fizikai és hozzá­teszem: sokaknak elmúlha- tatlan lelki fájdalommal jár, más esetekben pedig a legsúlyosabb kimenetelű. Amikor már nincs remény, nincs gyógyulás, nincs visz. szaút, csak a hátramara­dóknak, vagy a balesetet vétlenül okozóknak egy életen át tartó lelkifurda­lás, gyötrődés. Sem a gépjárművek nö­vekvő száma, sem az utak allapota, sem az időjárás nem indokolja a balesetek nagy számát. Tudomásul kell vennünk, hogy ilyen világban élünk; hogy autók, gépek, motorok vesznek kö­rül bennünket; — hogy na­gyon sok ember célja is egy ilyen gép, vagy motor meg. szerzése, hogy' aztán önma­ga Is gépesített veszélyfor­rássá váljék. Igen. ki kell mondanunk végül, hogy a mai világban amikor számos veszélytől rós vesz körül bennünket a legnagyobb veszélyforrás maga — az ember ... Ónodvári Miklós kát megmérjük és szállítás-! va előkészítjük. Röviden ennyi lenne a pa­lackba zárt fájdalomcsillapí­tó gyártásának szakmai le­írása. A gázkeverék, amely­nek márkanevét a mentő- szolgálat adta, Nitralgin né­ven kerül forgalomba. Rend­szeresítésének számos előnye közül csak néhányat: alkal­mazásához nem szükséges al­tatógép, szakképzett sze­mélyzet, biztosított az ön­adagolása. Egyszerűen arról van szó, ha a beteg, a sé­rült fájdalmat érez. akkor a palackhoz csatolt csatlako­zón keresztül belélegzi a gaz­keveréket. Az új, jó hatású fájdalom- csillapító alkalmazása a gyó­gyászat más területeire is ki­terjedhet. Bizonyság erre as az örvendetes tény. hogy Miskolcon a vasgyári kór­ház szülészeti osztályán már megteremtették az alkalma­zás technikai feltételeit. Dr. Bárkái László osztályvezető főorvos és dr. Sándor Csaba szülész szakorvos ebben lát­ja a fájdalommentes szülés levezetésének egyik lehetősé­gét. — A belélege Etetéssel való fájdalomcsillapítás, vagyis a Nitralgin használatának elő­készületeit tavaly kezdtük meg — mondja dr. Bárkái László. — Mindössze egy hónapja annak, hogy a tech­nikai feltételeket biztosítot­tuk a szülőszobában. Megra­gadom az alkalmat, hogy ez­úton mondjak köszönetét a Tiszai Vegyi Kombinát egyik szocialista brigádjának, amelynek tagjai társadalmi munkában nyújtottak segít­séget a már említett techni­kai feltételek biztosításához; ahhoz, hogy most valameny- nyi jövendő kismamának fel­ajánlhatjuk a Nitralgin hasz­nálatát a szülőszobában. A tapasztalatokról? Első helyen említeném, mert nagyon fon­tos: a Nitralginnal szülő kis­mamák véleménye egyönte­tűen kedvező. Szakmai szem­pontból sem tapasztaltunk szövődményt, bár " eddig csak kisszámú szülési esetről be­szélhetünk. Sem az édes­anyánál. sem a magzatnál nem észleltünk káros hatást. A Nitralgin nem befolyásol­ja a tudatot, a beteggel a kontaktus a szülés alatt vé­gig fenntartható, « a szülés sem idegileg, sem fizikailag nem viseli meg a kismamát. Még mi is a tapasztalatszer­zés időszakában vagyunk, amelyekről bővebben a szakma nyilvánossága előtt novemberben, a Debrecen­ben sorra kerülő nőgyógyász- kongresszuson számolunk bej Gépesített veszélyforrások Szarvas Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom