Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-25 / 198. szám
W&L auguuttos 25., kedd ESZAK-MAGYARQRSZAG 3 A gazdasági építőmunka egyik alapvető követelménye a hatékonyság. Sokszor és sokat beszéltünk, beszélünk erről és nem alaptalanul. Ahol ugyanis ennek jegyében szervezik a munkát és döntenek a gazdálkodást érintő bármilyen kérdésben, ott ha nem is azonnal mérhetően, de hosz- szabb távon maradandó eredményekről számolhatnak be. Nem mindegy ugyanis, hogy miként fejlődik a termelőmunka, milyen színvonalon dolgoznak az üzemek, a vállalatok, az intézmények, illetve az általuk megtermelt termék milyen minőségben jut el a fogyasztókhoz. A minőség az a mérce, ami befolyásolja nemcsak a hazai, hanem a világpiac értékítéletét is. Éppen ezért soha nem árt, ha erre való figyelemmel történik a gazdálkodás és a gazdálkodás legapróbbnak tűnő mozzanatában is a termelő tevékenység. Persze, hogy kifogástalan minőségben minden piacod értékesíthetően kerüljön le a gépsorokról a termék, ahhoz meg kell teremteni a szükséges feltételeket. Ennek érdekében Borsodban is általában arra törekednek, hogy megfelelő módon hasznosítsák saját erőforrásaikat, a rendelkezésre álló anyagi eszközöket. Az is igaz, hogy rövidebb, vagy hosszabb távra szólóan nem mindig elegendő a „saját kasszában” levő pénz. Ilyenkor a vállalati és a népgazdasági érdeknek megfelelően igényelhető az állami segítség. Ekkor kerül előtérbe a hitel, amelynek visszafizetéséhez az egyetlen és legfőbb biztosíték a jól végzett munka. A különféle hitelformák között van egy, amely az elmúlt években nagyfokú segítséget jelentett azoknak a vállalatoknak, amelyek jelentős mértékben igyekeztek növelni exportjukat. Az exportárualapot bővítő hitelről van szó, amelynél a lehetőségek a közelmúltban megtartott minisztertanácsi határozat értelmében tovább bővültek. A Minisztertanács ugyanis növelte azt a pénzösszeget, amely ilyen célra vehető - igénybe. Megyénkben — elismerésre méltóan — mind több vállalat törekszik arra, hogy — pályázat útján — részesüljön az exportárualapot bővítő hite] összegéből. Az is elmondható, hogy az ilyen tartalmú tevékenységnek Borsodban már hagyományai vannak. A vegyiparban, a kohászatban, a mezőgazdasági gépgyártásban és még egy sor ágazatban van példa arra. hogy az exportárualap növelésére igénybe vették ezt az állam által biztosított lehetőséget. Figyelemre méltó, hogy ■ jelentősebb — hitellel is támogatott — exportkapacitást bővítő fejlesztést a Borsodi Vegyi Kombinát indított, mindenekelőtt a petrolkémiai program részét képező pve- készlermék gyártó kapacitás növelésére. A több milliárd forintra tehető hitel megtérülési ideje a számítások szerint nem egészen öt év. Az ilyen „rövidre szabott” átfutási idő természetesen növeli a vállalat jövedelmét, de növeli a népgazdasági bevételeket is. Tudvalévő ugyanis, hogy az exportárualapot bővítő hitel felhasználását csak akkor engedélyezik, ha a megtérülési idő 3—5 év. Ennek megfelelően terveznek a vállalatok, ennek alapján készítik el a pályázatokat, hiszen nem mindegy, hogy az ilyen anyagi erőforrásból megtermelt termék a terveknek és előírásoknak megfelelően indul-e útnak a külföldi megrendelőkhöz. A Borsodi Vegyi Kombináthoz hasonlóan a miskolci Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat is nagyarányú fejlesztést valósít meg. Megfelelő előkészületek után megkezdték a hidraulikus mun- kahengerek és búvárszivaty- tyúk gyártásánál a korszerűsítést. Ha a fejlesztés sikerrel jár, a vállalat 19855-tól kezdődően több mint 200 millió forint összegű többlettermelést tud elérni, amelynek — a jelénleg rendelkezésre álló adatok szerint — 37 százaléka tőkés exportra megy, ugyanakkor e fejlesztés által az említett érték megtermelésénél 29 százaléknak megfelelő tőkés importot tudnak megtakarítani. Természetesen e termékekből belföldi értékesítésre is jut mintegy 29 százaléknak megfelelő arányú termék. A hitelek igénybevételénél bizonyos fokú élénkülés taten a hitelállomány további növekedése várható. Természetesen nemcsak exportárualapot bővítő hitellel dolgoznak és gazdálkodnak a vállalatok, üzemek, intézmények. A hitelkérelmek elbírálása szigorú szabályok szerint történik. A gazdaságilag és pénzügyileg megalapozatlan kérelmeknek a bank természetesen nem tesz eleget. Az ilyen hiteligény fokozatosan csökken, amit az is tanúsít, hogy amíg a múlt évben a hitelkérelmek 11 százalékát utasították el. addig ebben az évben a beérkezett kérelmeknek már csak 8,6 százaléka került elutasításra. A vállalati éves tervek — amibe természetesen beletartozik a fejlesztés, beruházás stb. is — a népgazdasági terv előírásaival összhangban készültek Borsodban is. A gazdálkodó szervek a termelési és piaci lehetőségeknek függvényében, lényegében a népgazdasági tervnek megfelelő termelésbővülést irányoztak elő. Megtették a szükséges intézkedéseket a külpiaci egyensúly javítására is. Ebben fontos szerepe van annak, hogy a vállalatok fokozták a másodlagos, magasabb feldől gozottságú termékek arányát. Ezek közül — különösen a vegyiparban •— több cikk jövedelmező exportot is biztosított. Javult a változó piaci feltételekhez való alkalmazkodás is. A gazdálkodó egységek rugalmasan, élénken figyelve a világpiac változásait, teszik meg intézkedéseiket. Ennek megfelelően például a Lenin Kohászati Müvek növelte kovácsolt termékeinek arányai, a TVK fokozni tudta különféle műanyag termékeinek kivitelét, míg a Borsodi Vegyi Kombinát a jó jövedelmezőségű műtrágya termékek értékesítésében ért el figyelemreméltó eredményeket. M egyénk gazdálkodó egységeinél tehát megvan a készség és törekvés arra, hogy a mindenkan helyzetnek megfelelően dolgozzanak és eleget tegyenek azoknak a követelményeknek, amelyek egyetlen szóban is összefoglalhatók: hatékonyság . T. F. Az ősz munkái előtt (Folytatás az l. oldalról) TAKTAHARKÁNYI PETŐFI Termelőszövetkezet, Szatmári Dezső elnök: — A jövő héten kezdjük meg a napraforgó „permetezését” a levegőből, regionéval. A szárperzselő szer hálására egyszerre . érik be a termény. így könnyebb lesz a betakarítás. Az 550 hektáros napraforgó-terület a becslések szerint jó, 22—25 mázsa közötti terméssel fizet majd. Kielégítő ütemben haladunk a talajmunkákkal. Területünk egy részét altalajlazítjuk. A Rába Steiger vontatta Vibroláz munkagép idén 600 hektáron lazítja fel 50—60 centiméteres mélységben az- altalajt. Még ősszel. 220 hektáron a nagyobb termések érdekében meszezzük tábláinkat. A jövő héten — a magágy előkészítése után — megkezdjük a repce vetését is. amelynek magját közel 130 hektáron juttatjuk földbe. A legsajátosabb helyzetben a négy gazdaság közül kétségkívül a tiszapalkonjfai November 7. Termelőszövetkezet van. ahol idén az időjá- *as alaposan „leegyszerűsítette” a vetésszerkezetet. Ujj Gyula elnök: — Az árvíz és a belvíz mindössze 650 hektár kalászosterületet hagyott meg. Viszont a víz levonulása után gyorsan újra bevétettük a kárt szenvedeti táblákat. Így alakult ki az a furcsa helyset, hogy a munkáik túlnyomó többsége az őszi hónapokra jut. ötszáznegyven hektáron vetettünk szóját, amely a folyó közelségének köszönhetően rendkívül jó, 18—20 mázsás termést ígér. Nehéz az őszi betakarítást megszervezni, hiszen 900 hektár kukoricánk is van. de remeiHalak a Mintegy félmillió halivade- kot — a tizdekástol. a félkilósig — vásároltak abba a tóba, amely Tárcái közelében található. A szép fekvésű állóvíz lényegében egy belvíz- tározó, amely a környék vízgazdálkodását hivatott szolgálni. A mélyfekvésű területen, egy 50 hektáros horpadásban alakították ki ezt a tavat, amelyet a taktaközi főcsatorna a közeli Tiszából táplálhat, s amelynek fölösleges vizét szintén a folyóba, a prügyi főcsatornán keresztül engedhetik le. így egy természetes vízmozgás a belvízmentes időszakokban mindenképpen biztosítható, s éppen ezért akarja a tarcali Tokai-hegyaljai Egyesült Termelőszövetkezet a 750 ezer köbméteres tározót hasznosítani. A sekély, -90 centiméteres vízmélység egyelőre megakajük nem lesznek nehézségeink, hiszen nyári ..vendég- szereplésünk” után, tíz csehszlovák kombájn érkezik majd. A gyors betakarítás, a költségcsökkentés érdekében 1500 tonna kukoricát nedvesen, fólia alatt fogunk majd tarolni. belvízben dályozza a nagyobb szabású terveket, de már ennyi haltelepítéssel is megoldható az a félintenzív hasznosítás, amely évi egyszeri lehalászással 175 mázsa busa. ponty, s amur halat biztosít. Mivel a tó felhínárosodott, sok benne a vízinövény, az első ütemben növényevő halakkal telepítették be. de a későbbiekben csuka- es harcsa- ivadékokat. süllőfészkeket raknak le. hogy a biológiai egyensúlyt, a természetes kiválasztódást fenntartsák. A közeljövőben fasorral veszik majd körül a tavai, s haiász- tanyát építenek, hogy a termelőszövetkezet dolgozóinak kellemes-időtöltéséről is gondoskodjanak. A tavon amely esetlég kotrásra is kerül — a tilalmi időket* kivéve, engedéllyel horgászni is lehet majd, — Tiszából — Tiszába A vadászat szinte egyidős az emberiséggel. Nemcsak a létet, az élelmet jelentette valaha a vadászzsákmány, hanem az elejtett állatok lenyúzott bőre és préme a ruházkodást is Ma már nem a mindennapi szükséglet megszerzése készteti az embert, hogy vadász- szón, hanem ennek a szép és nemes sportnak az élmenye. Az idén százéves a szervezett magyar vadászat. Mit jelent ez a vadásztársaságok és a vadgazdálkodás szempontjából? Ezt kérdeztük a jubileum alkalmából dr. Koller Mihálytól, a Magyar Vadászok Országos Szövetségének főt, tkárátói. — 1881-ben alakult meg az Első Magyar Vadászai; Védegylet. Akkoriban ugyanis még nem volt vadászati törvény, csak két esztendővel később jelent meg hazánkban a vadászs- tot szabályozó 1883. évi XX. törvénycikk. Kezdetben meglehetősen kevés tagot számlált a védegylet, alig lehettek kétezren. Mégis jelentős volt az egylet megalakulása, mert szervezett formát és egységet teremtett. A múltból ránk maradt sok fontos és hasznos szabály, irodalmi és képzőművészeti alkotás, melyek a magyar vadászhagyományok emlékét őrzik. — Milyen a hazai vadászat jelene? — Szövetségünknek harmincezer tagja van. De a vadászai hozzávetőlegesen mintegy százezer embernek — a vadászok barátainak és hozzátartozóinak — is lehetőséget nyújt a szabad idő hasznos eltöltésére. Valaha a vadászat kimondottan úri sport volt. Dzsentrik, földbirtokosok, gyárosok kiváltsága. Ma a tagjainknak több mint ötven százaléka fizikai munkás. Anyagilag ugyanis nem jelent semmi különösebb megterhelést ez a sport, ezert valóban minden rátermett ember kedvére űzheti. — A zsákmányból menynyi illeti a vadászokat? — Ezt szabályzat írja elő. Egy vadász egy szezonban hatvan apróvadnál többet nem kaphat, viszont ahány kilo nagyvadhúst visz e! annyi darabbal kevesebb apróvad illeti. A tények azt igazolják, hogy a vadászok lényegében meg envnyire sem tartanak igényt, * mert nerp a hússzerzes vá- i gya fűti őket, hanem a zsák- ] mányszerzés szenvedélye, i öröme. Ezenkívül minden ' vadásztársaság — hétszáz- , ötven az országban — anya- ' gi érdeke, hogy minél több J húst tudjon eladni. S ha * azt vesszük, hogy* a vadex- [ portunk — mely állandóan i növekszik — évente négy- 1 venmillió dollárt jelent a , népgazdaságnak, akkor ezt » a törekvést csak elismerés J illetheti. — Külföldi vadászok is J szívesen látogatnak ha- i zánkba. Mi vonzza őket Ma- ' gyarországra ? — Egyrészt az, hogy rend- ' kívül gazdag a vadállomá- { nyunk, s különösképpen, i hogy a vad nálunk valóban J vadon, a természetes kör- i nyezetében él. Évente álta- J Iában tizenkét-tizenhárom- j ezer külföldi vadász keresi 1 fel hazánkat. — S milyen zsákmánnyal > távoznak? — Amikor ez kerül szóba, i elsősorban mindenki a kül- J földi kocsik tetején hatá- i von túlra vitt csodálatos 1 agancsokra gondol. Ezek érlókét a trófeabíráló bizott- i «•'•«ok határozzák meg. me- J Ivek mind a tizenkilenc me- i gyében működnek. Persze J az érték relativ, mert olv- i kor egy szabálytalan agancs. I mely a formája miatt egye- » di. ugyancsak lehet, hogy [ valaki számára éppen ezért i különösen becses. — Miként jelölné meg az < elkövetkezendő idő felada- J tait? i — Ügy kell gazdálkod- J nunk a vadállományunkkal. ■ hogv ne zavarta a mező- 1 gazdaságot. Ezért az aoró- , vadállományt kell inkább 1 szaporítani. Es erre meg is van minden lehetőségünk i és adottságunk, melveket azonban az eddigieknél i sokkal jobban kellene ki- * használnunk. A másik na- J gyón fontos feladatunk a 1 szakmai képzés növelése. J Célunk, hogy a hivatásos > vadászok mindegvike leg- J alább a szakmunkás kép- ■ zett.sóget elérje. De kétéves 1 felsőfokú továbbképzés is , folyik a Gödöllői Asrártu- 1 dománvi Egyetemen, ahol [ már végzett agrármérnökök. • állatorvosok és biológia sza- J kos tanárok megszerezhetik i a vadászmérnöki diolomát. 1 Mindezek mellett azonban a legfontosabb tennivalóink a J természet- és vadvédelem, amely nélkül a, munkánk elképzelhetetlen. ! A. T.
