Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-02 / 180. szám

1981. augusztus 2„ vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Század eleji házak halála § T A kanyargó főutcás bá­nyászközségben ilyenkor, nyá­ri délelőttön kevés embert látni. Elhagyva a kertes há­zakat, a rudolftelepi bányász­kolóniára érünk. Amott, a temető mellett már eltűntek a töld színéről az alacsony házak, s a következő évek­ben folyamatosan bontják a század elején épült, jellegze­tes bányászotthonokat is. A művelődési ház előtt, a kertben csoport férfi: éjsza­kás műszakba mennek, most összejöttek egy kis beszélge­tésre. — Sokan elmentek már in­nen a két év alatt. A szanalt lakások helyett Alberttelepen kaptak újat — mondja Ecse- di Gábor. — Mi huszonöt éve itt lakunk, hamarosan ránk is sor kerül. — örülnek biztos, hogy szép, egészséges lakásba köl­tözhetnek. — No, nem mindenki — a többiek is bekapcsolódnak a beszélgetésbe, s különösen az idősebbek sérelmezik a dol­got. Mert jó, jó; nagyobb, korszerűbb lakást kapnak a régi egyszoba-konyhásért. Fürdőszobásat, nagy ablako­sat. Csak éppen nehéz el­hagyni a megszokott, megsze­retett bányászíalut, Rudolf- telepet. — Itt mindenki ismeri egy­mást, — mondja az öszhajú ember. — A boltban, az ut­cán régi ismerősök köszön­nek ránk: Harminc év után nehéz megválni már a régi lakóhelytől. A másik megtoldja: — A rudolftelepi bánya ad nekünk kenyeret. Ha elköl­tözünk Alberttelepre, busz- szal kell a bányába járni. Bár az is igaz, akik már el­mentek, jól érzik magukat az új helyen... * ~..v ■ Alberttelepen nem egészen két és fél év alatt szép nagy lakótelep nőtt ki a földből. Négyszintes, huszonnégy la­kásos épületek, másfél és két­szobásak. Máté Bálint, a Mákvölgyi Bányaüzem szociálpolitikai előadója: — Hét ház — százhatvan­nyolc lakás — épült meg az V. ötéves terv 'időszakában. Az új tervciklusban százti- zenharom lakás megépítésére kaptunk engedélyt. Ebből az idén júliusban már átadtunk egy huszonnégy lakásos épü­letet. — Napjainkig tehát 192 régi. elavult bányászlakást szanáltak ... — Igen, a rudolftelepieken kívül új otthonhoz jutottak sokan az Izsófalván, Szuha- kállón. Alberttelepen élő bá­nyászok közül is. Nyugdíja­sok, fiatalok, nagycsaládo­sok kaptak modern lakást. A megyei tanács is támogatja a lakásépítést, a kivitelezési munkát a Mák völgyi Bánya­üzem épitőbrigádja végzi. Az új lakástulajdonosok elége­dettek : jó ütemben halad a munka, a minőségre sincs pa­nasz. — A tervek szerint mikorra számolják fel a régi kolóniá­kat? — A bányakörnyéki fal­vakból a VI. ötéves tervidő­szak végére valamennyi dol­gozónk új lakásba költözik. * Kisfiúk bicikliznek a ház körül, karján szöszke csöpp­séggel fiatal nő jön a bolt­ból. Az új bányászlakótele­pen néhány szót váltunk az itt lakókkal. — Mikor költöztek? — Októberben, — vála­szolja Novák Lászlóné. — Hívja két kisgyermekét, s in­vitál lakásukba. A férj is itt­hon van, éjszakára megy csak dolgozni. Az otthon valóban szép. Fényes parketta, az elő­szobában beépített szekré­nyek. — Tizenhétezer forintot kellett befizetni, — magya­rázza a fiatal csillés. — Eg es föld a két lakás. Eddig szén­nel fűtöttünk, az idén átté­rünk az olajra. A feleség gyermekgondo­zási segélyen van a kétéves Edinával. Hamarosan óvodá­ba megy a kislány, a nagyobb fiú is. — Rudolftelepen azt hal­lottuk, nem mindenki örül annak, hogy más községbe kell költözniük ... — Mi megtaláltuk a he­lyünket. Meg a régi szom­szédokkal is együtt -lázunk. Ide költöztek Józsáék, Huszár Jenöék. Barbaricsék. A zöld­séges, a bolt a közelben.,. • * A Mákvölgyi Bányaüzem sokféle módon segíti dolgo­zóit. Nemcsak a szanálás, az új lakótelep építése bizonyít­ja ezt. Az üzem a családi há­zak építéséhez százezer fo­rint kölcsönt ad a bányászod­nak, s ha ők tíz év munkavi­szonyt vállalnak, nem kell visszafizetniük. Az elmúlt öt évben nem kevesebb, mint 148 családi ház épült meg í’y módon, az idén pedig huszon­hét dolgozó részesült e jut­tatásban. Ebben az évben a bányaüzem kollektiv szerző­désében helyet kapott a ked­vezmény nyújtás új módja is: a meglevő családi házak hozzáépítéséhez, bővítéséhez hatvanezer forint kamatmen­tes kölcsönt kapnak a dolgo­zók, amelyet tizenöt év alatt kell visszafizetniük. Mikes Márta Gpieicpíics gyorsabban A geleji és a felsőgagyi szövetkezetek csatlakozásával már 27-re növekedett me­gyénkben az AGROCOOP taggazdaságainak száma. A termelési rendszer — töb­bek között — nagy segítsé­get nyújt az állattenyésztő gazdaságok számára a gyep­telepítések és -felújítások gyorsabb és olcsóbb elvégzé­séhez. Különösen a dombvi­déki gazdaságok látják nagy hasznát az AGROCOOP úgy­nevezett direkt-vetőgépének, amelynek segítségével me­gyénkben az idén már több mint 250 hektáron telepítet­tek új gyepet. A borsodná- dasdi termelőszövetkezetben például 30 százaléknál is meredekebb lejtőkön végzett jó munkát a lánctalpas DT- traktor vontatta direkt-vető- gép. A gazdaságban 70 hek­tárnyi területen .zöldell jó minőségű gyep a gép mun­kája nyomán. Húsgalambok exportra Megyénkben Mezőkövesden és környékén foglalkozik a legtöbb kisállattenyésztö húsgalambok tartásával. 'Kada János, aki a helyi áfész galambtenyésztő szakcsoportjának tagja, évi több mázsa húsgalambot érté­kesít exportra, s szép tenyész- galambjaival már sok kiállítá­son szerepelt sikerrel. (Fotó: Kovács Mátyás) Egy nap sem üres... Mint ismeretes, a kong­resszusi és a felszabadulási társadalmi munkaverseny során Szendrő is az elsők közé került. Csupán néhány hónap alatt több millió fo­rint értékű úszómedencét, tornatermet. sportpályát, valóságos sportkombinátot építettek meg. hasonlóan az edeiényi létesítményhez. Abban is hasonlóan, hogy a létesítmény nagyobb részét társadalmi munkában vé­gezték el. A létesítmény elkészülté­vel gyakorlatilag üres na­pok nélkül telik az idő. Most, a nyár idején is az or­szágnak hol egyik, hol má­sik részéből érkeznek diá­kok, kik a szendrői, jól fel­szerelt kollégiumban ta­nyáznak le, innen indulnak kirándulásokra, a környék megismerésére, de már csak természetes, hogy használ­ják, élvezik a kellemes vizű tanmedencét is, hol az esős napokban is jól érezhetik magukat. Jelenleg budapes­ti diákok tartózkodnak a kollégiumban és a meden­cében. fában megtalált öröm Valahol olvastam, hogy az ember legmaradandóbb él­ményeit — melyek további pályafutását is meghatároz­zák, motiválják — élete első másfél évtizede alatt szerzi. Valahogy így van ez a regéci Karmanóczki Albert életében is. Hogy miért? E táj, hol született, és immáron 43 éve él, az. erdők hazája. S itt. e gyermekkorától gyönyörű, esztétikai élményt nyújtó zempléni faluban a fa évszá­zadok óta szomszédja, barát­ja, kenyere az embernek. Csoda hát, hogy Karmanócz­ki Albert élete, munkája, mindennapja is elválasztha­tatlan a fától? Sőt, én a gyermekkori él­ményanyag kitörölhetetlen- ségével magyarázom azt a mesterségbeli tudást is, amit házigazdánk birtokol. Mert a faipari szakmák mellett min­denféle vasas, sőt még kő­műves szakismerettel, tudás­sal is rendelkezik. És ez az ezermesteri tudás gyermek­korban rögződött benne, apja fúró-faragó, mindent barká­csoló ténykedéseit látva, fi­gyelve, utánozva. Karmanóczki Albert jó hí­rű asztalos kisiparos az éncsi járásban. Sőt, ismerik másfe­lé is, hiszen munkájával Mis­kolcon, a Balaton mellett is lerakta névjegyét. Elsősorban parkettát készít és rak, vala­mint falburkolatokat, úgyne­vezett lambériákat. A rnagán- épittetők mellett a Vizsoly:. vilmányi községi tanács rendszeres megrendelője, most legutóbb pedig a kesz- nyéteni tanács kérte fel a pe­dagógus szolgálati lakások famunkáinak elkészítésére. Hogy elégedettek-e a mun­kájával? Ezt a megrendelé­sek nagy száma is bizonyít­ja, de hallgassuk meg. ő ma­ga hogyan vall minderről. — Őszintén megmondom, még senki nem fenyegetett meg, hogy valamit nem úgy csináltam volna, ahogy meg­rendelte. Az igazság az, hogy én a munkámban ölömet ta­lálok. Amikor egy munkát elvállalok. tulajdonképpen nem is a megrendelőnek csi­nálom. hanem magamnak. S ha én elégedett vagyok vele. akkor nem hiszem, hogy a megrendelőnek más lenne a véleménye. Nálam ez egy ki­csit hiúsági kérdés is. Én mondom, egy nagy pofont szívesebben elviselek, mint­sem valaki azt mondja az el­végzett munkámra, hogy nem jó, nem szép... A fával, a kitermeléstől kezdve egészen a parketta le­rakásáig, ő maga foglalkozik. Kivágja, hazaszállítja, felfű­részeli, előszárítja, mestersé­gesen szárítja, feldolgozza, majd beépíti. — Anyagilag jobban jár­nék, ha csupán parkettát ké­szítenék és úgy adnám el. De mit csináljak, ha annyira szeretem lerakni!? Ügy ér­zem, akkor teszem fel mun­kámra a koronát... Azt mondja, ha netalán más szakmát kellene válasz­tania, vagy ha újra kezdené, a fatói akkor sem szakadna el. — A fa szép, a fa öröm. A szálak, az erek, az évgyűrűk, mint ezer gyönyörű minta. Nem lehet betelni velük ... Miért követik bontások az építést a 3-as főút miskolci átvezető szakaszán? Kérdez­ték az elmúlt napokban töb­ben is, amikor bosszankodva fedezték fel a sebességkorlá­tozó táblákat a hejőcsabai szakaszon, amikor a nemrég elkészült, négysávos útnak csak a felét vehették igény­be a járművek. A vézna kis léckorlátokat az elővigyázat­lan autósok feldöntik, vagy elfújja helyéről egyiket-ma- sikat a szél. Emiatt aztán néhányan kényelmi szem­pontból behajtanak a tiltott területre is. „Miért zárták le Ismét fél szélességben az utat?” — ezt kérdeztük a Miskolci Közúti Építő Vállalat igaz­gatójától. Csáji Csabától. Egy évvel ezelőtt itt már végez­tek hasonló munkákat : az út alatti csatorna aknafedőit szintezték újra. Feltörték a kész aszfaltot. kiemelték, vagy lejjebb süllyesztették az út szintjétől eltérő magas­ságban levő aknákat. A vállalat igazgatója el­mondta. hogy a 3-as úton, ha nem is pontosan azonos szakaszokon, lehet, hogy nem­csak kétszer, helyenként há­romszor is el kellett végez­ni az aknák, lel’olyórácsok újra szintezését. Ezt, mint mondotta, részben a nagy forgalmi terhelés, az út sülv- lvedése is okozhatta. Az épí­tés befejezése előtt olyan ki­vitelezői gondok is adódtak, hogy a tervezett kétszázalé­kos lejtést bizonyos szaka- • szokon nem lehetett megva­lósítani módosítások nélkül. Végül pedig, ami ugyan­csak nem hagyható figyel­men kívül, több aknafede­Ha egy anyától megkérd-J zik, melyik a legkedvesebb gyermeke, nemigen tud vá­lasztani. Számára valameny- nyi kedves. Karmanóczki Al­bert sincs másképpen a fa- fajtákkal. Neki is kedves va­lamennyi. Mind rendelkezik valami egyedi, sajátos tulaj­donsággal. De ha mégis vá­lasztania kellene, ő a kőrist emelné ki. Hozzá valahogy ez a fafaj áll a legközelebb. — Szép, világos a színe, jól lát­szanak az erei, az évgyűrűk,' egyszóval igen mutatós ía — indokolja a választását. Azt is hallom tőle: a fa engedelmes társ. Nyilván ez így van. Bár ehhez az enge­delmességhez szükségeltei­nek azok a gépek, eszközök is. amelyek itt. a regéci por­tan — mind saját kiritelézes- hen — megtalálhatók. — Valamennyi gépemet, magam készítettem. Van itt gatter. gyorsvágó, szalagfű­rész, köszörű, parkettakészí­tő, lambériakészitő. Mind egyedi gép. A MÉH-ben meg­vettem hozzá az anyagot, az­tán kigondoltam valameny- nyit. Rajzokat nem készítet­tem hozzá, legfeljebb éjsza­kánként' a fejemben rajzol­tam le ... Bevallom, első pillanattól kezdve szimpatikus efnber Karmanóczki Albert. Sze­rénysége. tudása. munka­kedve, nyilván mind közre­játszik e vélemény kialakítá­sában. Egyébként a munka­kedvről jut eszembe: néha a felesége megrója, mert any- nyira bele tud feledkezni a munkába, hogy elfeledkezik róla. óra méri az időt. Tényleg, de jó lenne tud­ni: ugyan hány négyzetméter parkettát készített már? Nevet. — Azt bizony ne­héz lenne összeszámolni J olyan sokat. Talán itt felet­tünk az eget is be lehetne fedni vele, annyit... let a vállalat dolgozói rosz- szul állítottak be. A kérdésre, hogy milyen szintű az ilyen jellegű mun­kák műszaki ellenőrzése, az igazgató elmondta, hogy a hibák forrását nem annak hiányában látja. Viszont fe­lelősséggel tartoznak azok, akik a szintezést pontatlanul végezték el, ezért a munká­jukat nem első osztályúként' számolták el. Többen is szóvá tették, hogy a „munkaterület’', amit kor­látok zárnak el a forgalomtól, meglehetősen néptelen. a vá­rakozási idő pedig hosszúra nyúlik. — Valóban így van —, hagyta helyben az igazgató. — Azonban az alig pár órás betonozási munkákat négy­hetes betonkötési időnek kellene követnie, de a jár­művezetők türelmére való tekintettel ezt az időt 14 napra csökkentettük. Ha vi­szont ezalatt egy teherkocsi „betéved” a frissen betono­zott aknafedelekig, akkor le­het kezdeni élölről az egé­szet. Van persze más aknafe- déllap-elhelyezési módszer is. amit a hollóstetői utón alkalmaznak, hogy a már kész aszfaltút befejező mun­kálataiként „ültetik” be he- • lyükre a fedeleket tartó be­tonagyat, de állítólag az sem jobb. A gvalpgos. az autós, aki nem útügyi szakember, nem útmérnök. mindehhez szak­mailag nem ért. azt azért ösztönösen érzi. hogy egy új úton kétszer, háromszor javí­tani. bontani egy év alatt nem természetes és nem ma­gától értetődő. N. J. i h. r. Fotó: Fojtán László Új úton — fél úton

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom