Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-16 / 165. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 5 1981. július 16., csütörtök -HÁNYSZOR MARADUNK még víz nélkül... i ? A Miskolc. Katalin utcai átépítésnél munkát végző KÉV Metró Vállalat dolgozói nem először keserítik meg napjainkat. Joggal vagyunk felháborodva, s jelzőket sem találunk az ilyen munkavégzésre. Legutóbb, július 14-én délután ugyanis- már ötödször törték el — géppel vagy kézzel — a három lépcsőházban élő, 36 család részére vizet biztosító vezetéket. Az első esetnél arra hivatkoztak, hogy véletlenül történt, mert a tervező a kivitelezési rajzon nem jelölte a vízvezeték helyét, létezését. A tűrhetetlen helyzet miatt az újabb csőtörésről tegnapelőtt én tettem bejelentést a vízműveknél, s itt úgy tájékoztattak, hogy a vezeték jelölve van a kiviteli rajzon, s- a helyszíni bejárás is annak idején megtörtént. A KÉV Metró Vállalat dolgozójának figyelmetlen munkavégzésén múlt tehát, hogy ebben a kánikulában ismét víz nélkül maradt 36 család. Idős emberek, gyermekek, munkából hazatérő dolgozók kénytelenek izzadtságukban fürdeni, vacsorafőzés helyett készételt enni, esetleg mosakodás nélkül lefeküdni —, de még egy pohár vizet is nélkülözni e vállalat jóvoltából. Nem tudjuk elhinni, hogy nálunk lehet ma ilyen felelőtlenül, fegyelmezetlenül dolgozni egy vállalatnál, s ezért is kérjük a felelősségre vonást, és annak mértékéről lapunkban, az • Észak - Magyarországban történő tájékoztatásunkat. Dr. Hildák Ferenc és a Bajcsy-És. u. 7—9—11 sz. ház lakói lepet. A termelőszövetkezet életéről, múltjáról és gazdálkodásáról Pethő Márton termelőszövetkezeti elnök helyettes adott tájékoztatást, s ezután kíséretében megnéztük a műtrágya-, a baromfi- és szarvasmarha-telepet, és a szőlőtermesztést. Az áfész nevében Farmosi Imre elnök köszöntötte a résztvevőket, majd megnéztük az áfész átvevőtelepét, a tartósítóüzemet, a fólia alatti paradicsom- és paprikaültetvényeket. F.zt követően megtekintettünk egy házikertben telepített köszmétést és egy paprikakertet. A szakmai tanulmányút után városnézésen vettünk részt, melynek során a Matyó Múzeumot, a műemlék katolikus templomot és a Mezőgazdasági Gépmúzeumot mutatták meg részünkre. A délutánt kellemesen töltötték el a résztvevők a környezetéről és vizéről hites Zsóri-fürdőben. Szolnoky Jenő szakkörvezető agrármérnök ÚTTÖRŐTÁBORBAN A PAJTÁSOK... Ez év nyarán is megkezdte működését a füzérradvá- nyi járási úttörőtábor, ahol egy-egy turnusban 120 pajtás tölti napjait. A táborozó tanulók megismerkednek a Hegyköz történelmi nevezetességeivel, a Rákócziak történelmet formáló tetteivel, a zempléni tájjal, a dolgozó emberek életével. Láthatnak kiállításokat, várakat és várromokat, megtekintik a nyelvújító Kazinczy-mauzó- leumot, megismerkednek Kossuth városával, Sátoraljaújhellyel. A gyerekek programja bő teret nyújt a szórakozásra, a sportra, a ki- kapcsolódásra. Bővítették ez SZÁLLÍTSANAK IDŐBEN ... Ügy tudom, van olyan rendelet, hogy az alapvető élelmiszereknek — így a kenyérnek és a tejnek is — az üzletek nyitására kiszállítást kell nyerniük. Sajnos nálunk, szinte rendszeresen, nem így történik, s emiatt sokat bosszankodunk. A Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat edelényi üzeme által készített kenyér és pékáru nemhogy 7 órára, de sokszor 8—9 órára ér csak az üzletbe, sőt nem ritkán 10—11 óra felé tudunk csak ebből vásárolni. Legújabban a Tejipari Vállalat kocsija is 8 óra után, nemegyszer 9 óra felé jön. Így' aztán egy-másfél órát ácsorgunk. várakozunk a boltban, hogy vásárolni tudjunk, vagy negyedóránként visszajárunk érdeklődni. hogy megérkezett-e már a kenyér, a kifli, a tej. Főleg a kisgyermekes családoknál okoz problémát az ilyen rendszertelen, pontatlan szállítás, de nemcsak nekik. mindenkinek, akinek emiatt a napi időbeosztása felborul. Jó lenne, ha. a két vállalat nagyobb figyelmet fordítana az időben történő áruszállításra. Akkor ugyanis nem kezdenénk a napot idegességgel, bosszúsággal, csak azért, hogy a feltétlen szükséges kenyeret, tejet meg tudjuk vásárolni. évben a csereüdülés lehetőségeit is. A füzérradványi táborban gyulai, kaposvári, nyíregyházi gyerekeket fogadnak, a sátoraljaújhelyi járás fiataljai pedig más tájakkal, azok nevezetességeivel ismerkedhetnek. A tanulók művelődését szolgálják a járási művelődési központ által szervezett művészi produkciók. Több színész, zeneszerző és irodalomtörténész látogatta meg a tábort, s keressük annak lehetőségét, hogy ezek a látogatások rendszeresek legyenek. A tábor augusztusban helyet ad az őrsvezetőknek, a felnőtt és KISZ-vezetők előkészítő táborozásának is. A járás és a nagyközség vezetői gondoltak a tábor kibővítésére, s a társadalmi összefogás eredményeként a jövő év nyarán így még több gyermek üdülési lehetőségét tudják majd biztosítani. Igó Béla Pálháza SZERKESZTŐI ÜZENETEK Tóth Dénes, Miskolc: írását így nem tudjuk közölni, hiszen címét sem írja meg, s emiatt lehetetlen önnel felvenni a kapcsolatot. Éneikül Siklósi Sándor, Sajókeresztúr, Petőfi u. 100. TANULMÁNYÚTON A KERTBARÁTOK A miskolci kertbarátok Buday József és Kocsis Pál mezőgazdasági szakkörének tagjai az elmúlt hét végén Mezőkövesden jártak és megtekintették a Matyó Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet, valamint az áfész-teviszont nem kaphatjuk meg öntől azokat a szükséges felvilágosításokat., amire feltétlen szükség lenne ügyének kibogozásához. Ha van ideje, kérjük, keressen fel személyesen bennünket. Bódi Géza, Miskolc: Bejelentésével forduljon a ház- kezelőséghez, ahol részletes és pontos felvilágosítást kaphat arról, milyen körülmények között ajánlhatja fel tanácsi lakását megvételre. Gyártás, javítás Az Észak-magyarar- @ szági Vízügyi Igazgatóság tiszalöki Vízlépcső- és Hajójavító Üzemében uszályokat, úszókotrókat, pontonokat építenek, ezenkívül tanyahajókat és uszályokat javítanak saját részükre, de az ország más vízügyi igazgatóságai számára is. Jelenleg az Északdunántúli és az Alsó-Duna- völgyi Igazgatóságok megbízásából javítanak uszályokat és tanyahajókat. A vízlépcsőnél folyamatban van az éves revíziós vizsgálat és javítás egy táblánál. ötévenként kerül sor egy-egy tábla hasonló jellegű karbantartására. A Tiszán a hajózás zavartalan. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság összesen 3 ezer tonnás uszályparkja követ szállít az igazgatóság tokaji bányájából saját munkáihoz Tokaj és Tiszafüred térségében, ezenkívül a folyó felső és alsó szakaszára is szállítanak nagy mennyiségű követ a társ vízügyi igazgatóság részére partvédelmi . munkálatokhoz. Usrólyépítés még a revíziós vizsgálat előtt. Egy tábla zárva. Folyik a revíziós vizsgálat és javítás. fijliMsok az alkoholizmus visszaszorítására A gpivkrikelt Hazánkban eddig mégnem gyártott méretű és súlyú, úgynevezett gyöngybrikett előállítására rendezkednek be a Tatabányai Szénbányák brikettüzemében. Az új brikett súlya mindössze 18 gramm, harmada a hagyományosnak. Kis mérete alkalmassá teszi arra, hogy a diószenet, helyettesítse, amivel többféle ipari kazánt is fűtenek. Ilyen szénből nagy a hiány. A gyöngybrikett gyártásával devizát takarítanak meg. A gyöngybrikettből évente 110 ezer tonnát gyártanak majd. A statisztikai adatok támasztják alá, hogy az utóbbi öt esztendőben hazánkban az alkoholtartalmú italok fogyasztása 16,8 százalékkal emelkedett. A borfogyasztás stagnál, sörből a forgalom fokozatosan növekszik, a tömény szeszes italok fogyasztása viszont egyharmadával nagyobb, mint fél évtizeddel ezelőtt. A nemzetközi alkohollistán 1975-ben hazánk a 13. helyen állt, jelenleg már a hetedik helyre léptünk elő, és az égetett szeszes italok tekintetében a 1L helyről a harmadik helyre kerültünk. Az alkoholisták gyógyítására, nevelésére Nagyfán kialakított intézetbe 1975 óta 1661 férfit és nőt fogadtak be. Eredményesnek mondható a kezelés. Az elbocsátások után két évvel végzett felmérés szerint a távozottak 20 százaléka lett, absztinens, 30 százaléka fogyaszt ugyan alkoholt, de magatartásával nem veszélyezteti családját, környezetét. Az intézetbe kerülés előtt a beutaltak 40 százalékának volt állandó munkaviszonya, a kezelés után már 75 százalékuk dolgozik. A kormány 1977-ben hozott határozatot az alkoholizmus elleni átfogó társadalmi feliepésről. Az eredményeket számba veszik es meghatározzák a további teendőket az italozás felszámolásáért, annak az előterjesztésnek az alapján, amelyet az Egészségügyi Minisztérium állít össze. Szélesebb körben kívánják terjeszteni az alkoholmentes italokat és a szeszipar is bekapcsolódik az ilyen italok gyártásába. héup jogszabályai A közúti személyszállítás teltételeiről Építésrendészeti bírság Módosított illetékrendelkezések A júniusi hónap jogszabály-,,terméséből” kétségtelenül az egyik közérdekű kormányrendelet az. amely a közúti személyszállítási szerződésekről szól. Terjedelmi okok miatt ebből csak néhány érdekesebb paragrafust ismertetünk. A rendelet előírja, hogy a menetrend készítésénél figyelembe kell venni az utazási igényeket. a közlekedéssel ösz- szefüggő helyi érdekeket, valamint az utaskiszolgálás kulturáltságának követelményeit. A kö7.1ekedési vállalat a menetrendben közzétett helyi és távolsági járattal a személyszállítást köteles elvállalni. Mivel azonban ennek a kötelezettségnek határt szab, a jármüvek befogadóképessége, a kormányrendelet előírja az utasok elszállításának sorrendjét is a távolsági járatokon. Eszerint előnyben kell részesíteni azokat, akik a járatra helyüket előzetesen biztosították, akik utazási igazolvánnyal, bérlettel rendelkeznek, illetve akik nagyobb távolságra utaznak. Ha útközben a járat továbbhaladását valamilyen körülmény akadályozza, a közlekedési vállalat köteles valamilyen más járművel gondoskodni az utasok továbbszállításáról. Fontos tudnivaló, hogy a jogszabály szerint az utazásban fertőző beteg nem vehet részt, hat éven aluli gyermek, valamint magatehetetlen személy pedig csak kísérővel utazhat. Az utazásból kizárhatók az ittas személyek, valamint akik botrányosan viselkednek, illetve a közlekedési vállalat által közzétett utazási feltételeket nem tartják meg. Új szabályokat fogalmaztak meg az utasoknak járó kártérítéssel kapcsolatban. A közlekedési vállalat köteles megtéríteni a távolsági járat kimaradása esetén annak az utasnak a karát, aki a járatra előzetesen helyet foglalt. Meg kell téríteni a járattal utazók kárát a harminc percet meghaladó késés esetén is. Kivétel ez alól, ha a közlekedési vállalat bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. A kártérítési összeg maximuma járatkimaradás esetén a me- netdij tizenötszöröse, késés esetén pedig ötszöröse lehet. Az építkezések rendjének megszilárdítása, az építési fegyelem javítása érdekében a Minisztertanács felhatalmazása alapján az építésügyi és városfejlesztési miniszter új rendeletet adott ki az építésrendészeti bírságról. A július elsején már hatályba is lépett jogszabály szerint az építésrendészeti bírság összege a szabálytalanul létesített épület értékének százalékában a következőképpen alakul: — lakóépület esetében 10— 20 százalék; — melléképületnél 20—30 százalék; — üdülőépületnél 30—40 százalék. Az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező településeken. továbbá a műemléki, városképi, természet- és tájvédelmi szempontból védett területeken a bírságösszeg az átlagosnál magasabb, maximum 40—50 százalékig terjedhet. Fontos tudnivaló, hogy a már egyszer kiszabott bírságot elengedni vagy mérsékelni nem lehel. Természetesen, ha az építtető a szabálytalanul létesített épületet a bírság megfizetésére előírt határidőn belül lebontja, fizetési kötelezettségét a hatóság megszünteti. Az elmúlt hónap fontos jogszabályalkotási eseménye volt az is, hogy a pénzügy- miniszter módosította az illetékekről szóló rendeletek egyes paragrafusait. Az új előírások szerint 1981. július 1-től a végrendeletekre, öröklési szerződésekre, valamint az ingatlan-vagyonközösség megszüntetését magában foglaló okiratokra 50 forint illetéket kell leróni. A magánútlevelek illetéke a kővetkezőképpen alakul: , azokba az európai szocialista országokba, amelyekkel a Magyar Népköztársaság a vízummentességre államközi egyezményt kötött — Jugoszlávia kivételével — a határozatlan számú szolgálati és magánutazásra jogosító útlevél 250 forint, az útlevél érvényességének, meghosszabbítása és egyben határozatlan számú szolgálati és magánutazás ismételt engedélyezése 200 forint; az egy szolgálati vagy magánutazásra jogosító útlevél illetéke 100 forint; az útlevél érvényességének meghosszabbítása, valamint a további minden egyes szolgálati vagy magánutazás engedélyezese 50 forint. Még egy, feltehetően sokakat érintő új rendelkezésre hívjuk fel a figyelmet: a különféle vízi munkák elvégzéséhez így vízi iétesitmé y építéséhez, átalakításához, vagy megszüntetéséhez, valamint a vízhasználathoz szükséges elvi vízjogi engedélyért 150 forint, továbbá a vízjogi létesítési engedélyért 200 forint, napi 100 köbméternél több vizet szolgáltató létesítmény használata esetén ezer forint illetéket kell leróni. Június végén jelent meg az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendelete az Országos Építésügyi Szabályzat egyes rendelkezéseinek módosításáról. Eszerint az állampolgár tulajdonában álló zártkerti és zártkerten kívüli földrészleten a tulajdonostársak számára tekintet nélkül egy 30 négyzet- méter nettó alapterülelet meg nem haladó. a tájba illő. a föld megműveléséhez szükséges, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület (szerszámkamra, présház, termény- vagy gyü- mölcstároló), valamint pince és árnyékszék helyezhető el. Létesíthető állattartás céljára szolgáló. építmény is. Az építmények homlokzatmagassága legfeljebb 3 és fél méter lehet. Az új szabályzat. amely részletesen tartalmazza a zártkertben történő építkezés feltételeit, a Magyar Közlöny 1981. június 29-én megjelent 37. számában olvasható. (1). A.) j
