Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-12 / 162. szám

1981. július 12., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 ■ • 35 éves az Uttörőszövetség Ntpáziln ion a Cayilban Vologdoi pionírok a vologdaiaahoz hasonlóan ki­állítást készítettek, bemutat­va hazájukat; énekelni taní­tották a többi úttörőt. Gud- run Krauter vezetésével ér­keztek Prenzlau .íárásböl azok a gyerekek, akik odahaza ki- ^ emelkedő úttörőmunkát vé­geztek. Ök is hasonló módon szervezik az úttörőtáborokat, ahogy azt a tapasztalatcseré­ken megbeszélték, a tábori programok során. Kerstin Harenburg és Kathrin Ruhm- ke lelkesen mesélték, milyen más itt. Ahol ők laknak, az sík vidék. így-a hegyek nyer­ték meg itt a legnagyobb tet­szést a szíves vendegszeretet. a gyorsan kötődő barátságok és az érdekes tábori élet mel­lett. * Magyar izek ... neubrandenburgi gyerekek ... A jubileumi úttörőtábor programjainak sorában nagy érdeklődést váltott ki a vo- logdai és a neubrandenburgi pionírok „nemzeti napja”. Alekszej Anatolijevics Kop- tyajev és Alekszandr Grigo- rijevlcs Bazsem vezetésével 19 úttörő érkezett Vologda megyéből, hogy táborozzon, megismerkedjen a magyar úttörők életével. A szovjet pi­onírok is jubileumot ünne­pelnek jövőre, az úttörőszö- vetségük 60 éves évforduló­ját. Elmondták, hogy hasonló módon dolgoznak ők is, mint a. magyar gyerekek. Több nagy országos vállalásuk van, amivel segítik a felnőttek, a politikai szervezetek, mun­káját, — pionír módra. A gyerekek azonnal megbarát­koztak a tábor valamennyi lakójával, ahogy ezt Ira Szmirnova és Szergej Muta- hin pajtások elmondták: örül­nek a szíves vendégszeretet­nek, jól érzik magukat a ma­gyar úttörők „születésnapi” táborában. A neubrandenburgi gyere­kek is érdekes programokkal készültek a nemzeti estjükre, A tábori riporter őrssel majdnem futva lehetett be­szélgetni; nekik kell hírt ad­ni a tábor valamennyi meg­mozdulásáról, kirándulásról, érdekes eseményekről. A mis­kolci 30-as iskolából jöttek, Marosvári Zsuzsa, Csikós Ágota, Süveges Éva, Kovács Péter és Poczok Zsolt, akik már a következő „anyagot” tervezték a faliújságra. — Az a legjobb a táborban, 'hogy nemzetközi, jól megbarátkoz­tunk a más országból érke­zett gyerekekkel, oroszul' is tudunk velük beszélgetni, a finnekkel, legtöbbször mu­togatva, mert ők angolt ta­nulnak, de így is nagyon jól megértjük egymást — mesél­ték. — Az volt a legjobb eset, amikor az egyik finn kislánnyal finn—magyar há­ziszótárt készítettünk. Mi, amit lehetett megmondtunk magyarul, ő finnül. így aztán még használni is lehetett. A szakköri napon is nagyon ér­dekes dolgokat csináltunk, a nemzetek kiállításai érdeke­sek. A születésnapi tábor ízelítőt nyújt a nemzetközi úttörő ba­rátságból. A tábor területén felbukkanó gyermekcsopor­tokban együtt játszik, beszél­get a finn, a neubrandenbur­gi, a vologdai, a kassai úttö­rő. Köpöczi Edit Vízirendészekkel Rakacán Víz, tiszta levegő, napfény. A tó szikrázik a kora délutáni verőfényben. Rakacán is nagy a hőség, s ilyenkor százak és százak keresik fel a megye egyik legszebb mesterséges tavát, a rakacai víztározót. A rendőrségi rocsót irányí­tó főtörzsőrmester, Kerekes István, Ismeri a tavat, s a tó környékét, mint a tenyerét. Talán nem túlzás, ha uzt mondja, még annál is jobbun, hiszen 1003-től teljesít itt szolgálatot. Különösen a má­justól szeptember végéig, jobb Idő esetén októberig tarló he­tek adnak itt mindennapra munkát uz Edelényi járási Rendőrkapitányságtól kivezé­nyelt rendőröknek. A Víztá­rozónál szolgálatot adók el­sődleges feludata a balesetek megelőzése. A négy-öt méter mélységű óriási vízfelület szinte minden évben elviszi a maga áldozatát. — Itt, Rakacán, nem olyan súlyos a helyzet — mondja a főtörzsőrmester. — Igaz, azért, hogy min­den rendben legyen, sokat kell tenni. Ebben az évben a nyári szezon előtt 42 propn- ganditelőadást tartottunk a járásban a nyár, a fürdés ve­szélyeiről. Ezenkívül, ha fel­adatunkat jól akarjuk végez­ni, szinte állandóan úton va­gyunk a tó körül As a vizen. ■ Sajnos, sokan akadnak, akik nem veszik figyelembe a tiltó táblákat, olyan helyeken für- denek, ahol az tilos. Peoig ez a tározó veszélyes. Annak Idején, amikor építet­ték, a terület közepén átha­ladó palak partjáról nem •zedlék ki a Iákat, bokrokat. Most is ott vannak lenn, a mélyben. Egy rossz mozdulat, felelőtlen bravúroskodás, és kész a búj. Volt olyan vízbe fulladás, amikor egy horgász­nak beakadt a zsinórja egy bokorba. Lement, de a feje beszorult két ág közé. Mire sikerült felhozni, már nem élt... A tavon jelenleg négy he­lyen lehet fürödni. A Karoia- tunyánál, a Horgásztanyánál nyilvános strand van. Az Üdülő-telepnél és az EMASZ víkendházainál is lehet fü­rödni, itt általában a telepek vendégei strandolnak. A tó más részein nem szabad víz­be menni. A Rakacai víztározónál szolgálatot ellátó rendőrök ebben az évben tiltott helyen való fürdésért hat esetben tettek szabálysértési feljelen­tést. Tizennyolc esetben szab­tak lel helyszíni bírságot, to­vábbi harminc alkalommal pedig a környezet szennyezé­séért büntették meg a ma­gukról megfeledkezc^ kirán­dulókat. Tavaly Rakacán nem történt tragédia. Ám, a hosz- szú évek tapasztalatai elszo­morítóak. — A vízbe fulladások okai között szinte minden esetben uz első helyen szerepel a túl­zott mértékű alkoholfogyasz­tás — mondja Kerekes István. — Az ittas ember elveszíti önkontrollját. bátrabb, ám pontosan ittassága miatt, a szervezet el lenál lóképesséye jelentősen csökken. Nem túl­zók. ha azt mondom: a vízbe fulladások kilencvenkilenc (Százalékánál a főszerepet az alkohol játszotta. Sajnos, az alkohol nemcsak a vízen' veszélyes. A tavat so­kan keresik fel, szinte az or­szág minden részéből. Több­nyire horgászok próbálnak itt szerencsét, s nem is ered­ménytelenül. Ponty, csuka, keszeg, süllő bőven van itt. De — mint minden felkapott horgászhelyen — itt is akad­nak, akik engedély nélkül akarnak szerencsét próbálni. Amíg a rendőr vonja ezeket az engedély nélküli horgászo­kat felelősségre, addig nincs különösebb veszély. Ám, a halőrt már többször megfe­nyegették. Éjszaka horgászati tilalom vap, de vannak, aki­ket ez nem zavar. Pedig hát a szabályok min­denkire vonatkoznak, még Rukucán is ... A gyönyörű tó ebben az év­ben még nem vitte el áldoza­tát. Am, álljék itt néhány el­gondolkodtató, szomorú adat: a múlt évben megyénk vizei­ben tizenkettőn veszítették életüket. Az idén a mai na­pig már tizenegy ember fize­tett életével felelőtlenségéért. Sajnos, minden bizonnyal emelkedni fog ez a szám to­vább, hiszen még csak július van. A nyári vakációnak még a fele hátra van, sokan pedig ilyenkor veszik ki éves sza­badságukat. Nem lehet pon­tosan meghatározni, hányán is keresnek pihenést, felüdü­lést vízparton. Egy azonban biztos: a tragédiák, az értel­metlen tragédiák elkerülhet tőek, ha jobban vigyázunk. Magunkra is, másokra is ... Pusztafalvi Tivadar A körkemence mélyén, ahol máskor ezer fok feletti hőség dúl, most kőműveseié donornak. Ahol ritkán dicsérnek Tisztességgel elvégzik a rájuk bízott munkát Még a legkeményebb A „tűzi emberek” — mar­tinászok, vasolvasztá­rok, kovácsok — is elismerő szavakkal illetik a kemence- kőművesek munkáját. S ahol ritkán dicsérnek (márpedig a melegüzemekben kevés a si- mogatás), ott így becsülete van az ilyen szónak... Micen különbözik a ke­mencekőműves alapozó, falat rakó, vakoló társától, a „vó- röskómű vestül”? A válasz egyetlen mondatban össze­foglalható: munkája nehe­zebb, veszélyesebb «is egész­ségtelenebb. Nem tréfadoiog például egy martinkeroénce beszakadt boltozatának kija­vítása, miközben alig tizenöt méternyivel alattuk fehéren forrong a készülő acél, s a „tüzelést” sem lehet leállíta­ni, csak csökkentem, mert különben veszedelmesen le­hűlne az adag. A Kohászati GyárépítC Vál­lalatnak — amelynek kötelé­kébe tartoznak — három fő­építés vezetősége van az or­szágban. Özdon, Dunaújvá­rosban és Miskolcon. A Le­nin Kohászati Müvekben dol­gozó diósgyőri kemeneekö- nlüvesek vezetője Lovász Kál­mán. — Ügy gondolom — mond- > ja —, hogy nagyqbb megbe­csülést érdemelnének az em­bereim, különösen azok, akik évtizedek óta ellenállva a hő­ártalomnak, a zajnak, pornak és néha a sugárzásnak is, ki­tartottak, s ma is tisztesség­gel elvégzik a rájuk bízott munkát. Az ötvenes években azonos volt a keresetük a bá­nyászokéval. Azóta ott erő- sen, nálunk „óvatosan” vas­tagodott a boríték. Nem cso­da, hogy utánpótlás nincs, vagy alig van, s nyugdíjba, esetleg más munkahelyre ke­rülő embereimet nem tudom pótolni. Mi a megoldás? Amíg kohászat lesz, addig a ke- mencekőmüvesekre is szük­ség lesz. Véleményem szerint gépesíteni kell majd, meg keli honosítani nálunk is az előle gyártott, blokkos tech­nológiát. Ma még ez . nálunk csak a holnap kérdése, de jurtám az NDK-ban, Angliá­ban, ahol a kemencék építé­sig, felújítását előre gyártott elemekből, daruk segítségével hajtják végre. A kemencekőművesek je­lenleg a kohászat karbantar­tóival együtt a durvahenger­mű nagyjavításán dolgoznak. A fiatal főmérnök Dudra Jó­zsef, amíg eljutunk a munka- területre, magyaráz: — Bár ez sem gyerekjáték, az úgynevezett hidegjavítns’ a munka könnyebbik részét jelenti. A bontásnál, meleg­l Dudra József: Mind az őt cellát felújítottuk, és új műszereket építettünk be. Kiváncsion várjuk az eredményt. javításnál a balesetvédelmi rendszabályok szerint 50 Cel- sius-toknál lehet hozzákezde­ne a feladathoz. Különleges esetekben a meleg elérheti a 60 fokot is, de ilyenkor csak egy fél óráig dolgozik egy ember, s azután váltunk. A nagy balesetek mellett állan­dó kísérőnk a szilikózisve­szély is, bár a legártalma­sabb anyagokat már nem használjuk. A rendszeres or­vosi ellenőrzés éppen úgy hozzátartozik életünkhöz, mint a kohászát többi ártal­mas munkahelyein dolgozók mindennapjához. Természe­tesen nemcsak veszélyes, ha­nem nagyon érdekes munka is a miénk. A nagyjavításnál teljesen átépítettük, moderni­záltuk például a nullás mély- kemenpe 5 celláját. Mint min­denütt, ennél a feladatnál is az energia- és anyagtakaré­kosság volt a legfontosabb szempont. A mély kemencébe ezúttal úgynevezett lapreku- perátorokat és több mérőmű­szert építettünk be. segítsé­gükkel jelentősen csökkent­hető majd a földgázfelhasz­nálás. A hengerde eddig ismeret­len arcai mutatja. Hiányoz­nák az örökmozgó darus, a veKonyodo vöros-tekeie ou- gak. Helyettük rendeilenseg van, olyan, amilyen csak egy nagyjavítás alatt allo üzem­csarnokban lehel. A tí-os szá­mú körkemence környéké is feldúlt csatatérre emlékeztet. A mélyben — ahol masicor 1000 tok teletti hóméi 'bvíúiCt dúi — Holecsko Barnabas es Barta István a kör alakú sa- laklehúzo nyilasat falazzak krómmagnezit téglákból. Az illesztésnek mesterien pon­tosnak kell lenniük. A tu- gák távolsága nem haladhat­ja meg a két millimétert. De nincs is ezzel baj. mindkel­ten a régi szakmunkások kö­zé tartoznak. — Nem a legkönnyebb munka ez. s nem is itt tizei­nek a legjobban — mondják. — Nekünk annak idején ez jutott, s megragadtuk. r t is el kell végezni valakinek, már csak becsületből is ... Udvardy József Nehéz az utánpótlás, de azért fiatalok is akadnak. Eremiás Sándor az építőipari technikum elvégzése után kerüli a kemencekömiive- sekhez, s most az egyik ifjúsági brigád vezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom