Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-31 / 178. szám
1981. július 31., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Műszaki-gazdasági Unttá az LKM-ta (Folytatás az 1. oldalról) * ennek következtében 63 millió forinttal romlott az önköltség. Ezek után érthető, hogy a III. számú kohó munkájának javítása központi kérdéssé vált a vállalat számára. Dr. Szeppelíeld Sándor a fentieken túl — a vállalati tervek téljesítése szempontjából — kulcsfontosságú kérdésként vetette fel, hogy vajon növelni tudják-e a második fél évben a blokksor teljesítményét. — Sok függ átlói, hogy blokksorunk az év második felében eléri-e az általunk előirányzott 470 ezer tonnás termelést, amely ha sikerül, minden eddigi ered- ________________s--------------------ményt felülmúl — hangsúlyozta a vezérigazgató. Ezután dr. Szeppelíeld Sándor a készletgazdálkodással kapcsolatos kérdésekről beszélt. Elmondta, hogy a készletfelhalmozás üteme — döntően exportkiszállítási problémák miatt — felgyorsult. Egyes anyagféleségekből a vállalatnál felhalmozott készlet túlzott mértékben növekedett, ami annak tulajdonítható, hogy a beszerzésnél nem a termelés valódi szükségletét vették figyelembe. — A készletek Irreális növekedése jelentős vállalati és népgazdasági eszközöket köt le, ezért ezek felszabadítását a második fél év egyik fontos feladatának kell tekintenünk — mondta dr. Szeppelíeld Sándor. Dr. Herendi Rezső műszaki igazgató a tények egész sorával bizonyította, milyen nagy szükség van például a nagyolvasztó gyáregység, valamint a blokksor termelésének fokozására. Hiszep mindkét termelőegységben megvan a lehetőség, hogy alapos műszaki munkával megteremtsék a feltételeket egyrészt a kapacjtás maximális kihasználására, másrészt a termelés gazdaságosságának fokozására. Ehhez viszont nagyfokú ty vatás- és szakmaszeretetre van szükség a vezetés minden szintjén, s a dolgozók legszélesebb' köreiben egyaránt. Milyen színű a drazsé? A1 te a Szerencsi Molnár Istvánná a bő termést szedi a valóságos „paradicsomfákról". (Kovács Mátyás felvétele) ban, mint az idén, már lius közepéig értékesített 8000 fej saláta, 60 mázsa paradicsom és több, mint 25 mázsa zöldpaprika. Molnárék a fóliasátrakat OTR-típusú olajkazánnal fűtötték. Fő növényük a paradicsom, amelyből 600 négyzetméternyi alapterületen 3500 tő terem most már szinte állandóan. Ugyanis „Bonset” nevű, folyton növő. holland fajtát termesztenek. Valóságos erdőt képez fóliasátruk alatt a bőven termő paradicsom. Némi hátránya, hogy érése belenyúlik a szabadföldi paradicsom érési idejébe, de az átvételi árakkal számítási»Az utolsó fordulók Tíz esztendeje, az akkoriban a fólia alatti zöldség- termesztést a kistermelőkkel megkedveltető, országos modellként működő helyi fogyasztási szövetkezet „rábeszélésére” állította fel kertjében az első, 100 négyzet- méteres fóliasátrat a mezőkövesdi RJIolnár család. A Mezőkövesd és Vidéke Áfész zöldségtermelő szakcsoportjának tagjaként, a szövetkezet szakembereitől és különböző előadásokon, no meg könyvekből és saját gyakorlati tapasztalataik révén valóságos mesterei lettek ennek az újfajta, ház körüli kertészkedésnek. Molnár Istvánná és családja, a sokak által megcsodált Kun Béla utcai kertben ma már 1200 négyzetméternyi fólia alatti területet művelnek. Mégpedig rendkívül eredményesen. Mi sem bizonyítja ezt jobAz 1975-ben befejeződött műszaki rekonstrukció újabb gondok elé állította a Szerencsi Csokoládégyár dolgozóit. Az új gépek, a korszerű berendezések ugyanis a meny- nyiség nagyarányú növelésére adtak módot, mindenkit serkentett a tettvágy: többet és többet termelni. Szerencsére rövidesen rádöbbentek a szerencsiek, hogy a nagyfokú és itt még szokatlan gépesítés a minőségromlás veszélyét hordozza magában. Jó megoldáshoz nyúltak, elhatározták a Dolgozz Hibátlanul munka- rendszer bevezetését. r A városszéli, az utolsó házak melletti határrészben, az egykori Pentele-dúlőben, a T—1-es jelű táblán találkoztunk a mezőkövesdi Matyó Tsz már csak alig két Iabdarúgópályányi területen keringő kombájnjaival. Két zöld színű John Deer és két kék-fehér E—516-os vágta egyenletes, kissé lassúnak tűnő mozgással a rövid szárú, de tömött kalászú tavaszi árpát. — Most már nem sietős ■— magyarázta a nyugodt tempó okát Petrányi György, a kalászos ágazat üzemeltető agrönómusa. — Ezeken az OMFI részére végzett fajtakísérleti táblákon teszik kombájnjaink a kalászos aratás utolsó fordulóit. Azon igyekszünk, hogy a nálunk most vizsgázó 12 NDK-beli, csehszlovák és magyar tavaszi árpafajta 2—2 hektárnyi terméséből egyetlen szem se vesszen kárba. Jó termést ígér valamennyi, köztjik a magyar MV—45-ös, MV—46- os és az MV—56-os fajták is. Bennük van a 40 mázsa feletti átlag. A ■ legnagyobb kalászos területtel rendelkező borsodi tsz-ben ilyen korán, s ilyen gyorsan még sosem sikerült befejezni az aratást. A 2700 hektárnyi búza és a 905 hektárnyi tavaszi árpa vetésterület tarlómunkáinak nagy részén is túl vannak már. A szomszédos tarlókat is szervestrágyázták, leszántották már, csak a talaj lezárása van hátra. Az utolsókat forduló, már az utolsó ürítésekre készülő 3-as számú aratóegység az üzemeltető agronómus szerint nagyszerűen dolgozott. Különösen Varga József, az egyik zöld masina vezetője, aki a tsz egyik leggyakorlottabb kombájnosa. — Az aratás kezdetén őt kombájnnal Püspökladányban is dolgoztunk. Ügy volt, hogy majd visszasegítik, de olyan jó ütemben arattunk, hogy nem is volt végül szükség a ladányi gépekre. Sajnos minden igyekezet, jó — Természetesen nem a mennyiség csökkentésére gondoltunk. Az volt. a célunk a DH bevezetésével, hogy az egészséges mennyiségi törekvések mellett a minőségi szemléletet is kialakítsuk.' Azt szeretnénk elérni, hogy az önkontroll a munkánk automatikus velejárójává válna — magvarázza a DH-hoz fűzött reményeket Mika Imre gyárigazgató. Csapó Ferencné vegyész- mérnök, a minőségellenőrzési osztály vezetőhelyettese a munkarendszer egyik leglelkesebb híve. A Szerencsi Édesipari Vállalat Szerencsi Csokoládégyárában az elmúlt fél év alatt 1650 tonna különféle drazsét készítettek. Képünkön a drazsé fényezése látható. arányra, a keverési arányra; nedvességtartalomra, a színre és egyebekre. A kör minden tagjának megvolt a maga feladata, minden termék kért egy-egy ember felelt; Az egyik munkatársunk például azt a feladatot kapta; hogy május elsejéig dolgozza ki a drazsék színskáláját! Elkészült vele, kifüggesztettük az üzem falára és most már csak hasonlítanunk kelL. — Melyek a mostani feladatok? — A selejtcsökkentés, az egyenletes, tartós ízesítés megteremtése. Most például elfogyott a mentolarománk, kristály alakban kapjuk a mentolt. Meg kell tanulnunk á hígítást. Ostorházi Lászlóné üzem- szervező az egyéni hibafeltáró lapok kezelője. — Igen népszerűek ezek a lapocskák — mutatja a statisztikát. — Az első fél évben százkét lap jutott el az értékelő bizottsághoz. Leggyakoribbak a műszaki, a technológiai, energiatakarékossági, higiéniai észrevételek. A bizottság hetente értékeli a lapokat és 100— 150—200 forinttal honorálja az ötleteket Meggyőződésem, hogy nem is ez az összeg inspirálja dolgozóinkat a hibafeltárásra, hanem a ké elfogható eredmé- nj»ek. A fölvetett panaszokat 1—2 héten belül orvosolja a gyár, és ennyi időn belül realizálja a javaslatokat is. — Milyen a kapcsolat a hibajelzés mechanizmusa es az újítómozgalom között? — A műszaki, termelési és minőségellenőrzési osztályvezetőkből álló értékelő bizottság — ha úgy véli — azonnal közli az érdekelttel, hogy ez a téma többet ér, nyújtsa be újításként. A dolgozó ebben az esetben maximális segítséget kap az újítási felelősöktől. Sok ilyen eset fordult elő az utóbbi években. Az 1978-ban kezdődött DH munkarendszer előkészítését 1982 végén szeretnék befejezni a Szerencsi Csokoládégyárban. Addigra sorra kerül minden termék, a legapróbb részletekig' kidolgozzák, kikísérletezik a hibátlan munka feltételeit. — Mi l'esz 1983-ban a DH-val? — A gazdag tapasztalatok birtokában, az előkészítés során tanultak alapján dolgozunk tovább. A DH nem halhat el, hiszen sokan köszönhetünk neki. Rövidesen bevezetjük vállalatunk, a Szerencsi Édesipari Vállalat másik gyárában, a cukorgyárban is. A minőségi munka számunkra létfontosságú — mondja Mika ImreJ a csokoládégyár igazgatója. Lévay Györgyi j Két lohn Deer kombájn a kalászos táblán. munka ellenére, az aszály tizedelte termésátldgokon már nem javíthattunk. A felső határban a búzák még csak megadták a 45 mázsás átlagot, de az alsó határrészek lerontották az átlagtermést. A dűlőút mentén, 12 kis kévébe gyűjtve, szép, tömött kalászú árpa. Petrányi György elmondja, hogy a 12 kísérleti parcelláról gyűjtöttek „mintákat”, az augusztus 20-án, Mezőkövesden, a saját (Fotó: Sz. Gy.) tsz-ükben megnyíló mező- gazdasági tájkiállításra. — Aratóink addig se nagyon pihennek. A kalászosok betakarítása után gazdaságunkban még hátra van jó néhány forduló. Kis szusz- szanás, javítás, szerelés a kombájnokon, s megkezdjük újabb nyári főnövényünk, az 1030 hektáron termesztett fénymag betakarítását. A tájkiállítás után pedig majd jöhet a napraforgó ... (pozsonyi) — Mi tagadás, igen nagy lehetőséget látok benne. És senki sem foghatja rám, hogy a lelkesedésem „hivatalból” fakadó, mert semmilyen tisztségem sincs a DH-n belül. Az osztályvezetőnk a minőségi körök titkára. Sok funkciót, nem akartunk kialakítani, nem szeretnénk a bürokratizmus hálójába kerülni. Kívülről is, funkció nélkül is igen sokait segíthet az ember. A mi osztályunknak az a feladata, hogy segítse a szerencsi csokoládé és cukorka minőségének javítását. Tizenkilenc ember ehhez kevés, ennyien dolgozunk az. osztályon. Amióta több száz munkatársunk van, nehezebb is és könnyebb is lett a nrmnkánk. Sikereket értünk ei az első fél évben a minőségi körök segítségévei, ma már 3,503 a termékeink minősítése, ami igen jó minőséget takar. Ezeket a normatívákat régen a tröszt, ma a Cukoripari Iroda ápolja. Azokat a termékeinket minősítik ezrelékpontossággal, amelyek gyártási mennyiségüknél fogva az egész gyárat jellemzik. Ilyen az ét- és tejcsokoládé, a töltetlen cukorka, az összes díszdoboz, a kakaópor. Ilyenkor, amikor már a maximális ponthoz közelítünk, nagyon nehéz megszerezni egy-egy század, sőt ezred pontot is. — Könnyebb lett tehát a munkájuk annyiban, hogy a DH-tagok .irányításával a munkások többsége szigorú önellenőrzést gyakorol. Mitől nehezebb a DH beveze-. tése óta a minőségellenőrzési osztály munkája? — Ügy helyes inkább, ha azt mondom, több lett a munkánk. Korábban csak azokat a méréseket, vizsgálatokat végeztük el, amelyek úgymond munkaköri kötelességeink voltak, amelyeket előírt a technológia. Ma, amikor mindenki éberen figyel a minőségre, amikor kialakult már a munkabrigádok és az üzemek között az egészséges versenyszellem, megsokszorozódtak a mérési feladataink. Mostanság gyakran kopognak a laboratórium ajtaján, kérik, mérjünk, vizsgáljunk, elemezzünk, segítsünk gyártás közben is. Mondanom sem kel’, szívesen teszünk eleget ezeknek a kéréseknek, hiszen korábban mi jártunk az emberek nyakára, mi kértük őket, hogy ne nyugodjanak beie a „véletlen minőségbe”. Két éve vezették be a Dolgozz Hibátlanul munka- rendszert a Szerencsi Csokö- iadegyárban. Az első szakasz az elméleti tanulással kezdődött. Mondjak, igen nagy segítséget kaptak ebben az Egri Dohánygyártól. A másod i< szakaszban már kidolgozták a minőségellenőrzési szabályozási rendszert, a harmadik szakasz pedig lehetőséget ad a felhasznált nyersanyag, a félkész • és késztermék minőségének tolva ma fos, fokozatos önellene őrzésére. A gyárban öt minőségi kör működik, üzemenként egy. Az első félévi versenyt a drazséüzem minőségi köre nyerte. A kör munkáját Bara László főművezető irányítja. — Érdekes feladataink voltak. A drazsé igen kényes termék. Vigyáznunk kell a rétegekre, a korpuszkat így is megtalálták. Es a fólia alatti primőrkertészetben egész Mezőkövesdnek jó példát mutató Molnár család erkölcsi elismerése sem maradt el. Molnár Istvánná a legjobb zöldségtermesztő kistermelők kitüntetésében, a „Bereczki Máté” emlékjelvény ezüst fokozatában részesült, amit az augusztus 20-án megnyíló, mezőkövesdi mezőgazdasági tájkiállításon és vásáron nyújtanak majd át ünnepélyes keretek között. A nyolc megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának Mezőkövesden megrendezendő nagy seregszemléjén a Molnár család Kun Béla utcai fóliakerté- szete/ is várja az érdeklődőAz utolsó fordulókat végző E—51
