Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-01 / 152. szám
1981. július 1„ szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A 80-as évek közepéig Mi! terveznek a Tiszai Erőműben? A vállalat VI. ötéves terv- javaslatát ismertette a minap Zagyva! Béla vezér- igazgató a Tiszai Erőmű bizalmi-főbizalmi testületé előtt. Szólott róla, hogy a termelési feladatok teljesítése érdekében feltétlenül javítani kell a hatékonyságot, takarékosan, ésszerűen kell gazdálkodni. Nem kisebb teendő a széntüzelésű Tiszapalkonyai Hőerőmű teljesítményének fokozása, ez viszont megkívánja a kazánok és turbina gépegységek rekonstrukcióját. Jó hír továbbá az is, hogy a VI. ötéves tervidőszakban befejeződik az elektrofilteres pernyeleválasztók beépítése. A környezetvédelmi célokat szolgáló beruházás egyben javítja a kazánok tüzelésének hatékonyságát. A terv előirányozza a 860 megawattos Tiszai Hőerőmű kazánjainak átalakítását, melynek révén jelentős mennyiségű import szénhidrogént tudnak majd helyettesíteni. A kazánokat ugyanis alkalmassá teszik a Közép-Alföldön feltárt nagy inerttartalmú (kisebb fűtőértékű) földgázok eltüzelésére is. Ügy számolnak, hogy az OKGT évente mintegy .500 millió köbméter inert-földgázt biztosít a Tiszai Hőerőműnek. Ez a mennyiség lehetővé teszi mintegy negyedmilliárd köbméter impontíöldgáz megtakarítását. Kitért a beszámoló a létszám- és bérgazdálkodásra. Így további szervezési intézkedéseket dolgoznak ki a tröszt által előírt létszámterv teljesítése érdekében. A középtávú tervidőszakban évenként ötszázalékos bér- fejlesztés látszik reálisnak. Az elkövetkező években kiemelt feladatnak tekintik a dolgozók szociális igényeinek a lehetőségek szerinti kielégítését. A vállalat 1985-ig 60 lakást juttat dolgozóinak. A gyermekek bölcsődei és óvodai elhelyezése érdekében a Tiszai Erőmű továbbra is hozzájárul a leninvárosi gyermekintézmények fejlesztéséhez, támogatja a városban működő sport- és kulturális létesítményeket. T. B. Hulladékfeldolgozó üzem létesül A fonodái KISZ-fialalok védnökségvállalása Á Miskolci Pamutfonodában ez évben hulladékfeldolgozó üzemet létesítenek. A VI. ötéves terv jeles beruházása ez, 125 millió forintba kerül, 1800 tonnás termelésbővülést eredményez, javítani fogja a hatékonyságot, a termelékenységet, a minőségi paramétereket. A megvalósítás alapkövetelménye, hogy termelés- kiesés nélkül hozzák létre a létesítményt, miután a gyár dolgozóinak: építőknek, épületgépészeknek, energetikusoknak, gépszerelőknek közreműködésével készül el az új üzem. A gyári KISZ-küldöttgyűlésen, egyetértve a gazdasági vezetéssel, a fiatalok úgy határoztak, hogy védnökséget vállalnak az új üzem létesítése felett. A napokban írta alá az igazgató, az szb-titkár és a KISZ-bi- zottság titkára a hulladékfonoda védnökségi alapokmányát. A védnökség célja elősegíteni, hogy a beruházás határidőre elkészüljön, a tervezett költségkereten belül. A fiatalok a szükségszerűen felmerült igények alapján közreműködnek, hogy a beruházás folyamatos és tervszerű legyen. A KISZ-taggyűlések állandó napirendi pontja lesz az új üzem, a KISZ-fiatalok képviselői részt vesznek a 10 naponként megtartott beruházási koordinációs értekezleteken. Szükség szerint szervezik a társadalmi munkaakciókat. A szakirányú tevékenységet végző fiatalok munkáját figyelemmel kísérik és a minden érdekelt osztályon dolgozó fiatalok legjobb tudásuk szerint segítik a közös munkát. A gyár gazdaságvezetése és a szakszervezeti bizottság segítséget nyújt a védnökségi munka megszervezéséhez, rendelkezésére bocsátja a KISZ-bizottságnak a beruházási terveket, kikéri véleményét, és erkölcsi, anyagi elismerésben részesíti a munkaversenyben kiemelkedően teljesítőket Kezdeményezik a szocialista brigádok bevonását ebbe a munkába, úgy, hogy ösztönzik őket értékes vállalások megtételére. A védnökségi alapokmány záradéka kifejti, hogy az aláíró felek kötelezettséget vállalnak, hogy minden ténykedésükkel elősegítik a szerződésben foglalt célkitűzések teljesülését „Rugalmasabb” Zsiguliban Hiánycikkek gyártása Anyagbeszerzők emlékezhetnek rá a legjobban, hogy volt olyan időszak, amikor pár filléres tömítésekért néha az egész országot be kellett járni, minden eredmény nélkül. Ezen igyekezett segíteni a bekecsi Hegyalja Termelőszövetkezet, amikor Le- gyesbényén létrehozta műszaki gumiáru üzemét, ahol elsősorban hiánycikkeket gyártanak. Három műszakban nyolcvanon dolgoznak itt, 250-féle termék gyártásával foglalkoznak. A különböző gumiáruk, tömítések készítéséhez helyben tervezik a lármát, amelyet a jól felszerelt üzemben sajtolnak, préselnek le. A jó minőségű termékeknek volt köszönhető, bogy a SKÁLA COOP szakemberei is felkeresték a szövetkezetét, s szerződést kötöttek olyan gumi bakok gyártására, amelyekkel a Zsiguli gépkocsik rugózása nagymértékben javítható. Az országban így egyedül a bekecsi tsz üzemében készítenek ilyen terméket — egy megvásárolt találmány nyomán —, amelyből idén 120 ezer darabot szállítanak a szövetkezeti áruházakba. ital! a megyei szállítási bizottság Jó néhány borsodi vállalat, mint például a Lenin Kohászati Művek, a Miskolci Bányaüzem, a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár, a Miskolci Pamutfonó, az Ózdi Kohászati Üzemek, a TVK július 1-től, illetve a hónap első napjaiban áttér az ötnapos munkahétre. Több más üzem az év hátralevő részében, vagy 1982. januárjában tervezi a csökkentett munkaidő bevezetését. Az ezzel kapcsolatos közlekedési, szállítási feladatokról tárgyalt tegnap a megyei szállítási bizottság. Az ötnapos munkahétre való áttérés a szállítást végző szervezetektől gondos felkészülést és a fuvaroztatókkal való jó együttműködést igényel — hangsúlyozták a tanácskozás résztvevői. Ebben nincs is hiány, ugyanis a vállalatok nagy többsége egyeztető tárgyalásokon koordinálta az átállásból adódó feladatokat. A MÄV Miskolci Igazgatósága például már a nemrégiben életbe lépett új vasúti menetrend összeállításakor figyelembe vette a szabad idő növekedéséből adódó várható igényeket. Így elsősorban a hétvégeken — szombaton és vasárnap — új vonatokat indítottak az ország különböző részeibe. A miskolci igazgatóság képviselője arra kérte az üzemeket, hogy kellő időben jelezzék a szállítással kapcsolatos kérésüket, hogy azokat a menetrend-változtatáskor figyelembe vehessék. Többen szóltak arról, hogy a Volán 3. számú Vállalata, amely meghatározó szerepet tölt be a közúti személyszállításban, az eddigi tapasztalatok alapján zavartalanul, jól ellátja feladatát, s a vállalatokkal történt egyeztetés alapján minden esetben vállalta az ötnapos munkahétre való áttérésből adódó szállításokat. Ugyanakkor a sráTTftási bizottság tényként állapította meg, hogy a közlekedési vállalatoknak nincs módjuk újabb szállítóeszközök beszerzésére, vagyis az átállással kapcsolatos igényeket a szállítókapacitás bővítése nélkül, a meglevő lehetőségeken belül kell kielégíteniük. Többek részéről felmerült a kérdés, vajon az ötnapos munkahétre történt átállás mennyiben módosítja a lépcsőzetes munkakezdés eddig kialakult rendjét, csökken, vagy éppen növekszik-e a csúcsidőszakban eddig is tapasztalt zsúfoltság. Ez a gond elsősorban Miskolcon, az MKV autóbuszjáratain jelentkezik. Ezért, a megyei szállítási bizottság határozatot fogadott el arról, hogy a közeljövőben megvizsgálják a lépcsőzetes munkakezdés helyzetét és javaslatot dolgoznak ki a nagyfokú zsúfoltság csökkentésére. A martinászok gondosan ellenőrzik az acél összetételét. Berak óda ru halad el ^ előttünk, a hatalmas kanalak színültig rakva ócskavassal, s amikor a gép belefordítja terhét a martinkemencébe, óriási lángnyelvek csapnak ki egy-egy pillanatra és hőség vesz körül mindent. A martin a Lenin Kohászati Művek első acélgyártó egysége — mondja kísérőnk, Pongó G-yula, az acélmű gyáregység főmérnöke. — Százkét éves ez az üzem, a jövőt a kombinált acélmű jelenti, bár mindaddig szükség van a martinra is, amíg az acél iránti igények az üzemeltetését megkívánják. A diósgyőriek a martinban az elmúlt évben 720 ezer torma acélt termeltek. Az idei terv jóval saené- nyebb: 540 ezer tonna. A Lenin Kohászati Művekre háruló feladat ugyanakkor nagyobb a tavalyinál, mert nem egészen 1,1 millió tonna acélt kell adnia a népgazdaságnak. Ehhez szükség van a modem konvertere* acélgyártásra és technológiára. A korszerűtlen Siemens-Martin eljárás lassan kiszorul az acélgyártásból. Jelenleg négy mar- tinkemence állít elő acélt, négyszáz acélgyártó és kisegítő szorgoskodik a munkahelyen, s együtt vannak jóban-rosszban. Ahhoz, hogy jelentősebben növelni lehessen a termelést, szükség van a korszerű módszerekre, technológiákra, mert ezzel lehet kiszorítani az elavult termékeket Napjaink fö követelménye, hogy ott legyen magasabb a termelés növekedése. Acélgyártók az LKM-ben fae*ő István efőehrosriár, aki 32 éve dolgozik a martinban. ahol az értékesítés kedvezőbb és ott csökkenjen a termelés, ahol a kereslet is lanyhult — Harminckét éve dolgozom a martinban — mondja Jacsó István, az I-es számú kemence eló- olvasztára. — Négyen vagyunk a csapatban és általában 125—130 tonna acélt tudunk legyártani a nyolcórás műszak alatt. Ilyenkor nyáron melegebb van a szokottnál, inni kell a sós szódavizet Embert próbáló munka, de az acélgyártók minden körülmények közt helyt szoktak állni. Mesélik, aki egyszer Ideszokik, innen megy nyugdíjba. A martinászokat vasárnap és ünnepnapokon is a szolgálati helyükre szólítja a kötelesség, a kemencékben sohasem aludhat ki a tűz. Családokat ismerünk, ahol apáról fiúra szállt és száll ez a mesterség. A maiak is tisztelettel beszélnek a Jen«, a Lapos, a Fäzes, a Kamóczi családról és még volna név bőven, akiket lehetne említeni. Dinasztiák egész sorának férf i tagjai a martinban keresték meg kenyerűket elismert martinászok voltak. — Két év híján húrom évtizede dolgozom a nagyolvasztóban — mondja Le- velényi Ferenc csapolósegéd, majd így folytatja: — Végigjártam a ranglétrát Az én reszortom csapoláskor a csapolónyüás kibontása. Vigyázni kell nagyon ... A martínacélmfftjen megszokott a ritmus: az dó- írásnak megfelelően adagolják a nyersvasat a hulladékvasast, a különböző adalékanyagokat. Gondosan ellenőrzik az összetételt hogy az előírt minőségben készüljön el az acél. Nagy itt a felelőssége az acélgyártóknak: egy csapolás- nyi selejtes termék jelentős anyagi veszteséget okoz a gyárnak, s gyártójának. A mintavételt nekünk is megmutatják: izgalmas, látványos folyamat. Nagy Istvánnal is megismerkedtünk. ö hat hónapig acélgyártó-gyakornok. Ha majd sikeresen leteszi a vizsgákat, acélgyártó lesz. Óhatatlanul is rákérdezünk: megbecsülik-e a martinászokat? Hajdú Lajos erre így válaszol: — Haza visszük havonta az 5—6 ezer forintot. Keményen megdolgozunk érte, megérdemeljük. Az acélmű főmérnöke megjegyzi: — A martin már megtette & magáét. Ideje lassan lejár, de nem szabad elfelejteni: innen indult útjára a hírnév. A diósgyőri acél ma már eljut a világ minden tájára. K. L. Frissítöanyagot adagolnak a martinászok a kemencébe. Fotó: F. L. ót
