Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-19 / 168. szám

- 1981. fúTrus 19., vasómap

r ESZAK-MAGYARORSZAG 3

Tapasztalatok, tanulságok

Pártellenőrzés a szerencsi járásban

A párt csak akkor képes

felelősségteljes, irányító feladatát megvalósítani, ha magas szintű és rendszeres ön- ellenőrzést végez. A szerencsi járás kommunistái sem felejtkeztek el erről, amikor a járás pártszervezeteinek ellenőrző tevékenységét vizsgálva, saját munkájukból indultak ki. A megyei pártbizottságnak a pártszervezetek ellenőrző tevékenységének erősítésére hozott régebbi határozatának végrehajtását ellenőrizve, a járási pártbizottság mellett működő pártépítési munkabizottság, mintegy harminc alapszervezetnél végzett vizsgálatot. A járási párt-végrehajtóbjzottság a közelmúltban értékelte a tapasztalatokat: egyik fontos megállapításuk szerint, a járás pártszervezeteiben az ellenőrzés a mindennapi munka gyakorlatává vált. Kedvező tapasztalatokat és tanulságokat értékeltek. Csak elvétve találni olyan pártszervezetet, amelynél az ellenőrzés két formája; az általános, mindenre kiterjedő és az önellenőrzés az átlagostól gyengébben megy.

„Saját portán” kezdték, és ez azt jelenti, hogy nemcsak a járás pártéletét reprezentáló harminc pártalapszerve- zet ellenőrző tevékenységét vizsgálták, „kifelé”, tehát nem csak azt: hogyan ellenőrzik az irányításuk alá tartozó gazdasági egységek, intézmények tevékenységét. Áttekintették a pártszervezetek belső életét: a működésükre, a pártéletre, a politikai munkára hozott határozataik és a pártmegbízatások végrehajtását. Megállapításuk szerint, a partmegbízatások konkrétabbak, céltudatosabbak, a végrehajtásban ezáltal is fokozódott a kommunisták személyes felelőssége. A felmentetteken kívül, a párttagság több mint 80 százalékának van személyre szóló pártmegbízatása. s ebben ott vannak az új felvételesek, akiknek kivétel nélkül van valamilyen pártfeladata. A pártmegbízatásokat általában évente egyszer pártcsoport- ülésen és taggyűlésen értékelik, de az utóbbi időben jelentősen megnőtt azoknak a pártszervezeteknek a száma, ahol évközben-menet közben is értékelik a megbízatást. Az eredményes pártirányítás megvalósítása érdekében ennek a ténynek különösen nagy jelentősége ván a tömegszervezetekben és a tömegmozgalmakban dolgozó kommunisták esetében.

A Szerencsi járási Pártvégrehajtóbizottság tapasztalatai azt igazolják, hogy minél rendszeresebb és hatékonyabb a pártszervek és -szervezetek belső ellenőrzési munkája, annál inkább képesek az adott népgazdasági, társadalmi területen folyó munka ellenőrzésére is. Pártunk szervezeti alapelvét szem előtt tartva, az elmúlt három év ellenőrzései megoszlottak a járás különböző szintű pártszervei, -testületéi között. A végrehajtó bizottság 85, a pártbizottság munkabizottságai 31 és a brigádok vizsgálatai során 23 terület került beszámoltatásra valamelyik párthatározat végrehajtásáról. Az ellenőrzés összhangjának megteremtése érdekében programot készítettek, amely nagymértékben csökkentette az átfedéseket.

A járásban a pártellenőr- zés fő formája a testület előtti beszámoltatás, amikor Írásban, szóban tájékozódik az adott terület taggyűlése, vezetősége, végrehajtó bizottsága, vagy pártbizottsága. Az elmúlt öt évben gyakran és •redményesen alkalmazzák a

helyszíni beszámoltatást, amikor a testület és a munkabizottság tagjaiból, valamint az apparátus reszorto- sából és a testületfelelősből 4—5 tagú brigád valamelyik községben, üzemben, vagy intézményben kap tájékoztatást az illetékes vezetéstől. A beszámoltatott vezetők az ellenőrzésnek ezt a formáját eredményesnek tartják, mert lehetőséget ad — menet közben is — saját tevékenységük áttekintésére és összegezésére, a hibák megelőzésére, s ezen túl, hasznos javaslatokat is kapnak munkájuk jobbításához.

A járási párt-vb a pártellenőrzés egyik formájának tartja a járás párt-, állami és társadalmi szerveivel folytatott rendszeres vélemény- cserét, de azt is megállapítot- * ták, hogy a függetlenített apparátus helyszíni ellenőrzésre fordítandó idejének kihasználását gátolja az esetenként jelentkező túlzott adminisztrációs leterheltség. A hiányosságok között említették: még nem tudták teljesen megoldani, hogy az új párttagok és az újonnan megválasztott testületi tagok jobban megismerjék a már korábban megjelent, de még érvényben levő párthatározatokat. Az eredmények között szóltak arról, hogy az elmúlt időszakban az ellenőrzés demokratikusabb, átfogóbb lett: nagy számban vontak be társadalmi aktívákat és olyan párttagokat, akik egy-egy témának szakemberei. • Az ellenőrzésben növekedett a taggyűlések, vezetőségi ülések és a pártcsoportok szerepe, a párttagság aktív kezdeményezőkészsége: a pártszervezetek rendszeresen megtárgyalják és minősítik — a saját határozataik végrehajtása mellett — a felsőbb pártszervek munkáját.

A felmérés tényei azt mutatják, hogy a szerencsi járás pártszervezetei kiemelten foglalkoznak a kádermunka, a nő- és ifjúságpolitika, az oktatáspolitika, a gazdaság- politikán belül pedig a takarékos gazdálkodás és a termékszerkezet-váltás problémáival. A pártszervezetek munkaterveikben 40 százalékban gazdaságpolitikai, 10 százalékban ideológiai, 20 százalékban tömegpolitikai, 30 százalékban pedig a párt belső életére vonatkozó határozat végrehajtásának ellenőrzését tervezik. Teljes mértékben meg akarják szüntetni a rutinszerű ellenőrzéseket és széles körben alkalmazzák majd a komplex vizsgálatokat. A járási párt- vb javasolta, hogy az ellenőrzések tapasztalatai kerüljenek feldolgozásra titkári értekezleteken.

Ottjártunkkor a járási pártbizottság titkára elmondotta, hogy esetenként az is tapasztalható, hogy egy bizonyos témakörrel kapcsolatban túlságosan sok a határozat, aminek következtében nehéz nyomon követni az adott feladat megoldását. A pártszervek ellenőrző tevékenységét áttekintve, szándékuk az volt: a tapasztalatok és a tanulságok levonásával segítsék elő, hogy a gyakorlat egyre inkább megfeleljen az elvi döntéseknek.

Ügy véljük, ez így helyes, hiszen nemcsak a szerencsi járásban, de általában mindenütt ma is időszerűek a lenini intelmek, amelyek szerint: „... most elsőrendű feladat nem rendeletek írása, nem átszervezések, hanem emberek kiválasztása, a teendőkért való egyéni felelősség megállapítása, a tényleges munka ellenőrzése.”

Petra József

i

■

■

i

i

i

i

■

i

i

i

■

i

Hír: „A szentistváni VTL .

Pártkongresszus Tsz cserépváraljai területéit — idén első alkalommal — megnyílt a közép- és főiskolás KISZ-fiatalok mezőgazda- sági építőtábora.”

*

Babona ide, babona oda, odafelé menet a Tardon látott két kéményseprő szerencsét hozott. Azt követően ugyanis bőségesen volt részünk úgymond „esztétikai élményben”. Ne vegyék afféle újságírói túlzásnak, aznap valóban csak szépet láttunk.

Itt van mindjárt az építőtábor épülete. Jól emlékszem a hajdani két erdészházra. Nos. ebből a kettőből egy lett. Egy nagyobb, egy szebb. Kívülről is rendkívül mutatós, belül pedig egyenesen szállodai szintű. A nyolc szoba, a folyosók elegánsak, tiszták, otthonosak. És a környezet? Nemigen hiszem, hogy az országban található még valahol ilyen csodás környezetű építőtábor! Történelmi miliőben, a hajdani Cserépvár tövében, a ma is ép XVIII. századi, egykori kis kápolna és a regényes történetű török kút tőszomszédságában fekszik. A tengerszinttől jóval feljebb, fenn a Várhegyen. Körös-körül, ameddig a szem ellát, erdők, hegyek. A Bükk hegység.

És a látnivalók felsorolásából nem maradhat ki a szőlő sem! Mert a szőlő mindig felkelti a figyelmet. Még idén is, amikor a téli fagy sebei nehezen gyógyulnak. De az a vitalitás, ahogy a növény igyekszik kiheverni a károkat, ámulatot érdemel.

Mondottam, minden csodálatos, és akkor még nem is beszélteti a lányokról 1 Pedig a jegyzetfüzetemben aláhúzva ott olvasható egy sor: szép a szőlő, még szebbek a lányok. Akik jártak ott fenn, az Egéstetőn, s látták ókét Dikiniben. napbarnán a szőlősorok között dolgozni, azok hasonlóképpen vélekedtek. Persze, az egyáltalán nem elhanyagolható, sőt lényeges tulajdonság mellett — lévén, mert építőtáborról és munkáról van szó — jelen esetben még fontosabb, hogy a lányok nemcsak mutatósak, hanem szorgosak is.

Ezt több pártatlan Illetékes is állította, sőt magunk is meggyőződhettünk róla. Persze, ebben a kérdésben számomra Besenyői Józsi bácsi véleménye n mérvadó, kivel a korábbi években — igaz, téli metszések alkalmával, mostoha időjárási körülmények között — már találkoztam. Nos, a kertészeti ágazatvezető igen elégedett.

— Sem a munka mennyiségével, sem a munka minőségével nincs baj. A korábbi

Az épitőtóborozók lakhelyét két volt erdészházból alakította ki a szentistváni termelőszövetkezet

Nemcsak szépek, szorgosak is

n

r* rra r

iüvar t

n r

Aznap ebédre gulyáslevest, mákos tésztát, kajszibarackot, s hozzá Márka üdítő italt kaptak a lányok

turnusban dolgozó szerencsi és szikszói gimnazisták munkájával éppúgy elégedettek voltunk, mint a mostaniakéval ...

A mostani 36 lány (négy hiányzik) a miskolci Herman Ottó Gimnáziumból és a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Szak- középiskolából érkezett. Két hétre, őket a következő turnusban főiskolások követik.

Tóth András, a szentistváni VIL Pártkongresszus

Tsz kertészeti főágazatveze- tője mondta: — Turnusonként negyven diákot tudunk fogadni. Számunkra jól jön a segítség, hiszen a szőlő- és gyümölcsültetvényeink jelentős kézi munkaerőt igényelnek. Az építőtáborozók a szőlő zöld munkáiból — hajtásválogatás, csonkázás, kötözés — és a meggy-, valamint őszibarackszüretből veszik ki részüket. A tábort a megyei KISZ-bizottsággal közösen, idén szerveztük

meg először, s a jövőben minden nyáron újra létrehozzuk.

Az Egéstetőn — amely méltó nevéhez, mert ottjar- tunkkor szinte égetett a nap — hajtásválogatás, csonkázás közben találtuk a lányokat. A két „legbarnábbiku- kat”, a két hermanos Éliás Katit és Lukács Mariannt például arról faggattuk, nem bánták-e meg, hogy építőtáborba jelentkeztek.

— Miért bántuk volna? Örökké nem kell itt dolgozni. Mindössze hat órát naponta. s ebbe nem halunk bele. Egyébként is az egész egy jó buli...

Persze hogy valóban „jó buli” lesz-e a két itt töltött hét, az az elhelyezéstől, ellátástól, a szabadidő-programoktól nagymértékben függ. Erről a táborvezetót, a leninvárosi óvónőt. Horváth Ibolyát kérdeztük.

— Nem túlzás, minderről a leg-ekben tudok beszélni. Voltam már néhány építőtáborban. de ezzel kevés veheti fel a versenyt. A tsz-tól mindent megkapunk. A szobák gyönyörűek, a klubban színes tévé, magnó, lemezjátszó, a sportoláshoz pálya, pingpongasztal. A szövetkezet autóbuszával az itt töltött két hét alatt elmegyünk Egerbe, a Zsóriba, Bogácsra. Lesz sportverseny, esténként diszkó, szóval minden, ami a mai fiatalnak kell. Az ellátás is kitűnő. A szentistváni Rózsa étteremből hozzák az ebédet. A hangulatos, XVIII. századi, hajdanvolt kápolna az étterem. Csodálatos környezet. A pataki Borostyán étteremhez hasonlítanám. Napi négyszeri étkezést kapunk. „Kajajavításként” a tsz kertészetéből zöldség-gyümölcs, a pékségükből friss kenyér, a húsfeldolgozójukból töltelékáru ugyancsak rendszeresen érkezik. Egyszóval, nagyon jó itt...

Erre mondják azt; mindkét fél elégedett. S úgy gondolom. mindezekhez a Tardon látott két derék kéményseprőnek nincs semmi köze. Ha pedig magunkat is „félnek” számítjuk, akkor három elégedett félről beszélhetünk. hiszen a tábor- vezető utolsó gondolatát mi úgy módosíthatjuk: jó volt a váraljai építőtáborban, a „bikinis mezőgazdászok” között járni. A rosszmáiúak miatt persze kihangsúlyozandó: nem csupán azért, mert szépek a lányok.

Hajdú Imre

A miskolci és sátoraljaújhelyi középiskolás lányok táborozásuk két hete alatt a szőlő zöldmunkáit - hajtásválogatás, kötözés, csonkázás -1 végzik Fotó: Fajtán László