Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-01 / 152. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1981. július 1., szerda Mindent meg keil tenni a béke megőrzéséért Leanyid Brezsnyev és Willy Brandt megbeszélései Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden a Kremlben fogadta Wil­ly Brandtot, a Német Szo­ciáldemokrata Párt (SPD) el­nökét, a Szocialista Interna- cionálé elnökét. A baráti, konstruktív légkörű találko­zón szovjet részről jelen volt Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere és Borisz Pono- marjov, a Politikai Bizottság póttagja, fi KB titkára. Nyugatnémet részről részt vett a megbeszélésen Hans- Jürgén Wischnewski, azSPD elnökhelyettese. A találkozón mindkét fél nagy aggodalommal szólt a nemzetközi helyzet romlásá­ról, különös tekintettel a fegyverkezési hajsza fokozó­dására, a világ sok részén ki­alakult háborús tűzfészkek­ről, s a háborús veszély ezek­kel kapcsolatos fokozódásá­ról. Hangsúlyozták azt a meg­győződésüket, hogy a jelenle­gi helyzetben mindent meg kell tenni az enyhülési poli­tika folytatásáért, az enyhü­lésnek katonai területre tör­ténő kiterjesztéséért, a béke megőrzéséért és megszilárdí­tásáért. Egyetértettek abban, hogy a vitás kérdések meg­oldásának egyetlen megbíz­ható eszköze olyan tárgyalá­sok folytatása, amelyeknek résztvevői valóban érdekeltek a kedvező eredmények eléré­sében, s készek e tárgyalá­sokat az egyenlőség és az egyenlő biztonság elveiből ki­indulva folytatni. Leonyid Brezsnyev és Wil­ly Brandt a megbeszélésen kifejtette álláspontját az eu­rópai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták kérdésében, s leszögezte, hogy e problé­mát a korábbiakban említett elvek alapján lehet és kell is megoldani. Mindkét fél síkra- szállt a SALT-tárgyalások folytatása és a madridi talál­kozó sikeres befejezése mel­lett. Hangsúlyozták, hogy senkinek sem szabad katonai fölény megszerzésére töre­kednie, s mindenkinek elő kell segítenie a katonai szem­benállás szintjének csökken­tését. Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta: a NATO mili­tarista köreinek soha nem lá­tott méretű fegyverkezési hajsza kibontakoztatására irányuló törekvése nem hoz­za meg számukra a katonai erőfölényt, viszont tovább ne­hezíti az amúgy is bonyolult nemzetközi helyzetet. Emlé­keztetett arra, hogy az SZKP XXVI. kongresszusa átfogó, a nemzetközi légkör egészsége­sebbé tételét célzó nrogra- rnot hirdetett meg. Felhívta tárgyalópartnere figyelmét arra a békefelhi vasra is, amelyet a Legfelsőbb Tanács legutóbbi ülésén intézett a világ népeihez és parlament­jeihez, s kifejtette a Szov­jetunió álláspontját Észak- Európának atomfegyvermen­tes övezetté tételéről. Leszö­gezte. hogy a Szovjetunió to­vábbra is nagy figyelemmel vizsgál meg minden, más ál­lamoktól származó, s e kér­désekre vonatkozó konstruk­tív javaslatot. Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió az 1970- ben Moszkvában aláírt szer­ződés és más kétoldalú meg­állapodások alapján az NSZK-val folytatott hosszú távú és sokoldalú együttmű­ködés megszilárdítására tö­rekszik. Willy Brandt leszögezte: a nyugatnémet Szociáldemok­rata Párt arra törekszik, hogy az NSZK aktívan elősegítse az enyhülést, a különböző ál­lamok, köztük a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zötti kölcsönös megértés erő­södését. Annak a véleményé­nek adott hangot, hogy Leo­nyid Brezsnyev közelgő NSZK-beli látogatása és Schmidt kancellárral folyta­tandó tárgyalásai európai és világméretekben is elősegítik majd a pozitív tendenciák fejlődését. Leonyid Brezsnyev és Wil­ly Brandt egyetértettek ab­ban, hogy az SZKP és az SPD képviselői közötti kap­csolatok és véleménycserék mind a két ország kapcsola­tai, mind pedig a béke és a nemzetközi biztonság megszi­lárdítása szempontjából rendkívül nagy jelentőségűek. Rohárköszöntők a díszvacsorán Leonyid Brezsnyev kedden Moszkvában vacsorát adott Willy Brandt tiszteletére. A vacsorán Leonyid Brezsnyev és WiUy Brandt pobárköszön- tót mondott. Az SZKP KB »titkára, szovjet államfő hangsúlyoz­ta: „örülök, hogy ismét itt üdvözölhetem önt Moszkvá­ban, ahol már nem első ízben jár. Számomra minden ko­rábbi találkozónk emlékezetes marad. A múltra visszate­kintve joggal mondhatjuk, hogy ezek a találkozók jelen­tős eredményeket hoztak, kü­lönösen a hatvanas és a het­venes évek fordulóján, ami­kor egy valóban történelmi jelentőségű áttörést sikerült elérnünk a hidegháborútól az enyhülés felé. Az, amit a hetvenes évek­ben létrehoztunk, továbbra is érezteti hatását a világban, még ma, a kiéleződött nem­zetközi légkörben is. De nézzünk becsületesen egymás szemébe — ma újabb fordulat veszélye fenyeget az enyhüléstől egy újabb hideg- háborús időszak irányába. A Szovjetunió, mint a töb­bi szocialista ország is, arra törekszik, hogy elejét vegye az események ilyen irányú alakulásának, ami egyetlen országnak sem hozna semmi jót. Szeretném biztosítani önt, Brandt úr, hogy mindkettőnk számára ugyanúgy, ahogy tíz évvel ezelőtt, a béke jelenti a legnagyobb értéket, s nem­zetközi tevékenységünk is annak megőrzését szolgálja. Nézetünk szerint, nemzet­közi téren most nincs lénye­gesebb és komolyabb feladat, mint a fegyverkezési hajsza megszüntetése. A jelenlegi helyzetben e cél megvalósítását a nukleá­ris fegyverkezési hajsza Európában történő korlátozá­sával kellene kezdeni. Mi akár holnap készen állunk ar­ra. hogy tárgyalóasztalnál vi­tassuk meg az ezzel kapcso­latos kérdéseket. Az Egyesült Államok álláspontja miatt azonban a tárgyalások még mindig nem kezdődhetnek meg. Ugyanakkor kétségbe vonják azt az őszinte szándé­kunkat. hogy hirdessünk mo­ratóriumot a NATO-tagorszá- gok és a Szovjetunió közepes hatótávolságú új nukleáris rakétafeeyvereinek európai telepítésére. Kijelenthetem: a Szovjet­unió kész leállítani saját kö­zepes hatótávolságú rakétái­nak az ország európai részén történő elhelyezését azon a napon, amikor a kérdés lé­nyegét érintő tárgyalások megkezdődnek. Erre termé­szetesen csak abban az eset­ben kerülhet sor, ha az Egye­sült Államok kijelenti, hogy a tárgyalások ideje alatt szin­tén nem növeli Európában el­helyezett közepes hatótávol­ságú nukleáris eszközeinek számát. A Szovjetunió komoly, reá­lis eredményeket vár ezektől a tárgyalásoktól. Az a véle­ményünk, hogy ideje előre­lépni a nukleáris rakétaesz­közök számának csökkentése terén. Minden állam arra törek­szik, hogy kellő módon biz­tosítsa saját biztonságát. Az atomkorban azonban ezt a célt nem lehet elérni, ha va­laki csak a fegyverkezési haj­szában megszerzendő elő­nyökre számít. Korunkban a biztonság csak akkor lehet reá.lis és tartós, ha a szem­benálló erők már kialakult viszonylagos katonai egyen­súlyán, s a fegyverzetek en- hek létrejöttét követő csök­kentésén alapul. Ellenkező esetben senki nem érezheti magát biztonságban. Az Egyesült Államoknak az a törekvése, hogy katonai erőfölényre tegyen szert a Szovjetunióval szemben, alá­ássa a nemzetközi biztonsá­got és ingatagabbá teszi ma­gának az Egyesült Államok­nak a biztonságát is. És még egy megjegyzés: vajon a katonai egyensúly el­érésének mindig a fegyverze­tek növelése lesz az egyetlen eszköze? Ezt a célt a fegy­verzetek kialakult szintjének kölcsönös csökkentésével is el lehet érni. Ez a megoldás pe­dig csak hasznára lehet a né­peknek. A Szovjetunió és az NSZK különböző szövetségi rendsze­rek tagjai, és magától értető­dik, hogy mindkét országnak megvannak a maga szövetsé­gi kötelezettségei. De vajon ezeket a kötelezettségvállalá­sokat mindig maradéktalanul , alá kell-e rendelni a katonai erőfölény elérését és az eny­hülés aláásását célzó irányvo­nalnak ? Természetesen nem. Ami legalábbis a Varsói Szerződés tagállamait illeti, »lük idegen ez a fajta ma­gatartás. Mi, a Szoviete(dióban egy­értelműen síkraszaliunk azért, hogy békés, jószomszédi kap­csolatukat tartsunk fenn a Német Szövetségi Köztársa­sággal. Ez a mi állandó, ha úgy tetszik, stratégiai irány­vonalunk. Remélem, hogy a Schmidt kancellárral Önöknél, az NSZK-ban sorra kerülő tárgyalásaink konstruktívak lesznek és elősegítik az orszá­gaink közötti együttműködés továbbfejlődését Tisztelt Elnök 6r! A lénye­ges nemzetközi kérdések meg­oldása és a háborús veszély csökkentése érdekében becsü­letes, nyüt tárgyszerű meg­beszélést folytattunk. Mi annak a hívei vagyunk, hogy a tárgyalások a lehető legszélesebb körben menje­nek végbe: a kormányok kö­zött, s a tekintélyes társadal­mi erők, köztük természete­sen a kommunisták és a szo­ciáldemokraták képviselői között is. Mi nagyra értékeljük sok ország szociáldemokratáinak és szocialistáinak részvéteiét a fegyverkezési hajsza es a nukleáris háború ellen, a bé­ke megszilárdításáért vívott harcban és mindig készek le­szünk együttműködni velük e nemes célok elérése érdeké­ben. Ez az SZKP elvi, a XXVI. kongresszus által is megerő­sített irányvonala" — hang­súlyozta befejezésül Leonyid Brezsnyev. ★ Willy Brandt válaszában hangsúlyozta, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonít a jelenlegihez hasonló nehéz időkben a nyílt, átfogó esz­mecseréknek. Aggodalmát fe­jezte ki ,a nemzetközi hely­zet alakulása, a fegyverkezé­si hajsza végzetes folytatódá­sa miatt. Szólt arról a közös felelősségről, amely különbö­ző jellegű ugyan, mégis mind­két félre hárul. — E látogatás alkalmával az a feladatunk, hogy tájé­kozódjunk. s ezáltal majd felvilágosítást adhassunk — mondotta Brandt. — Mind­azt, amiről itt hallunk, ott­hon figyelembe veszik és megfontolják. — Az lenne a különös, ha nem lennénk kénytelenek le­szögezni: sok fontos kérdés­ben nézeteink eltérőek. Annál fontosabb, hogy egymás vé­leményének nem kielégítő is­merete ne okozzon félreérté­seket, amelyek károsak le­hetnek a kétoldalú, vagy sok­oldalú kapcsolatokra nézve. — A legfontosabb kérdés ben mindazonáltal teljes kö­zöttünk az egyetértés: ez pe­dig a béke megőrzésének kér­dése. Ügy gondolom, hogy ezt szerződésünk és meggyőző­désűnk is rögzíti. Semmikép­pen sem kívánok eltérni at­tól, amit itt 1970. augusztus 12-én mondottam. Es az az üdvözlet, amelyet önnek Schmidt kancellártól hoztam, ugyancsak megerősíti azt, amit a kancellár maga is el­mondott önnek: jő szomszé­dok kívánunk lenni és meg akarjuk akadályozni, hogy német földről újból háború induljon — mondotta. Brandt hangsúlyozta: sen­kinek a nevében nem kíván tárgyalni, különösei; pecug nem az Egvesült ÁlL-mok ne­vében. — Vitathatatlan azon­ban — fűzte hozzá —, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok első számú vezetői­nek találkozója óriási jelen­tőségű lenne az emberisép számára. És én úgy vélem, hogy nem kellene a világot sokáig várakoztatni. — Sokak szarnám az okoz­ta a legnagyobb csalódást, hogy a politikai enyhülést nem követte enyhülés kato­nai téren. Most pedig az. a hern könnyű feladat áll előt­tünk, hogy az enyhülést is­mét szilárd alapokra helyez­zük. — Ismét megerősítem: tár­gyalásainknak az. a célja, hogy feleslegessé tegyük a pótlólagos fegyverkezést, amennyiben a fegyverzetek terén meglevő eltéréseket ki­igazítjuk — mondotta Brandt. Brandt végezetül kifejtet­te: az SPD-n túlmenően az egész Német Szövetségi Köz­társaságban remélik. hogy Brezsnyev még az év vége előtt ellátogat Bonnba, s ez. a látogatás nem csupán a két ország, hanem a béke érde­keit szem előtt tartó vala­mennyi erő számára is je­lentős lesz. Carrington Moszkvába látogat Moszkvában kedden hiva­talosan bejelentették, hogy a Szovjetunió és Nagy-Britan- nia között létrejött megálla­podással összhangban Lord Carrington brit külügymi­niszter július első napjaiban munkalátogatásra a Szovjet-, unióba érkezik. Lázár György tóvárosi létesítményeket keresett tel Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden egész napos progra- n on tájékozódott a főváros fejlődéséről, a tervekről és felkeresett több nagy építke­zést, néhány uj létesítményt. A városházán Marólhy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Bu­dapesti Pártbizottság első tit­kára és Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke fo­gadta. A tanács épületében Maróthy László Budapest po­litikai. társadalmi, gazdasági életéről, a fővárosi pártszer­vezetek, kommunisták tevé­kenységéről adott tájékozta­tást. A megbeszélést követően Lázár György útja a Katona József Színházba vezetett. Itt többek között Drecin József művelődési miniszterhe­lyettes fogadta a vendéget; akit Gérnyi Kálmán, a Fő­városi Tanacs elnökhelyette­se tájékoztatott a több mint 3 és fél éve folyó rekonst­rukciós munkáról. A továbbiakban a XV. ke­rületben épülő budapesti sze­métégetőmű beruházását ke­reste lel Lázár György. Meg­tekintette az épülő szemét­égetőmű technológiai főépü­letét, több részlegét, majd útja az újpesti városközpont rekonstrukciós területén fel­épülő lakótelepre vezetett. Lázár György megtekintette az Erzsébet utcában létesített 24 tantermes, Clasp szerke­zetű iskolát is. A program az Arpád-híd szélesítésével és a Flórián tér rendezésével kap­csolatos tervek megismerésé­vel folytatódott. Lázár György végül a Margit Kórház fej­lesztésével ismerkedett. Illést tartott a KISZ KB Kedden ülést tartott a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusán újjáválasztott Központi Bi­zottsága. Az ülésen részt vett ' és felszólalt Baranyai Tibor, az MSZMP KB párt- és tö­megszervezetek osztályának vezetője. A Központ» Bizottság személyi kérdésekről is tár­gyalt. Mivel az MSZMP Bu­dapesti V. kerületi Bizottsága elSŐ titkárává választotta Szűcs Istvánnét, a KISZ KB érdemei elismerése mellett felmentette intéző bizottsági, titkársági és KB-tagsága alól. és egyetértett azzal, hogy a Magyar Űttörők Szövetségé­nek Országos Tanácsa fel­mentse az Üttöröszövetség fő­titkári tisztéből. A Központi Bizottság Varga Lászlót fel­mentette KB-titkári funkció­jából és javasolta a MÜSZ OT-nak, hogy válassza meg az Üttöröszövetség főtitkárává. Az Üttöröszövetség keddi ülésén — miután Szűcs Ist­vánnét felmentette főtitkári tisztségéből — Varga Lászlót megválasztotta a MÜSZ OT éa elnöksége tagjának, az Üttö- rőszövetség főtitkárának. Remény a madridi találkozó sikeres befejezésére A madridi találkozón részt­vevő küldöttségek a keddi teljes ülésen egyhangúlag ki­fejezésre juttatták azt az el­határozásukat, hogy a talál­kozol — a szocialista orszá­gok légi követeléseinek meg­felelően — pozitív eredmény- nyei, tartalmas és kiegyensú­lyozott záródokumentum el­fogadásával kívánják befejez­ni. Erre vonatkozóak az ülésen Miroszlav Zotovics nagykö­vei, a jugoszláv küldöttség vezetője terjesztett elő javas­latot a maga, valamint az osztrák, a ciprusi, a máltai, a svájci és a svéd küldöttség nevében. A hat el nem köte­lezett és semleges ország, most jóváhagyott javaslata szerint, a küldöttségei! arra is erőfeszítéseiét tesznes., hogy ezt a célt július közepe táján elérjék. A vita során dr. Petrán Já­nos nagykövet, a magyar kül­döttség vezétöje elfogadható-^ nak mondotta a semleges és el nem kötelezett országok ja­vaslatát, mivel az lényegében magúban foglalja azt az in­dítványt is, amelyet a ma­gyar küldöttség a múlt ked­den előterjesztett, és amely- lyel a többi szocialista or­szág küldöttségei is egyetér­tettek. A javaslat elfogadása után Jurij Dubinyin nagykövet, a Szovjetunió küldöttségének helyettes vezetője üdvözölte a találkozó munkájának meggyorsítására irányuló döntést, és kifejezte meggyő­ződését, hogy e döntés nyo­mán — minden résztvevő megfelelő politikai hozzáál­lása esetén —. a kívánt idő­ben pozitív záródokumentum­mal lehet befejezni a madri­di találkozót. A találkozó legközelebbi teljes ülését pénteken tartják. Nyereménybetétkönyvek sorsolása A nyereménybetétkönyvek 1981, második negyedévi sorsolását kedden Siófokon rendezte meg az Országos Takarékpénztár. Mind­azok, akik az 1981 június 29-1g váltott, és a sorsolás napján for­galomban volt nyereménybetét­könyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (szám- végződése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1981. má­sodik negyedévi átlagbetétüknek a számok melleit feltüntetett szá­zalékát nyerték. A nyereményösszeget a betét­könyvet kiállító OTP, postafiók, postahivatal, vagy takarékszövet­kezet 1981. július 20-tól kezdve fi­iét! kL Számvégződés 071 084 150 202 293 353 415 418 563 702 746 758 787 797 808 R17 849 922 926 974 Nyeremény­százalék 50 25 250 25 25 25 25 25 100 25 50 25 50 25 50 ' 25 50 25 100 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom