Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-10 / 134. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 T. 1981. június 10., äierda Lépéshátrány Beszélgetés a IV. országos könyvtárügyi konferencia tanulságairól ,r Az elmúlt héten, június fi­án és 3-án rendezték meg Budapesten a IV. országos könyvtárügyi konferenciát, amely gyakorlatilag számve­tés volt az 1970. decemberé­ben tartott harmadik orszá­gos könyvtárügyi konferencia óta eltelt évtized könyvtári fejlődéséről. A könyvtárak helyzetének felmérését szol­gálta, s egyt>en feladatokat is megjelölt. Különösen in­dokolttá tette most ezt a fel­mérést, hogy a vizsgálat alá vont évtizedben született meg az 1974-es közművelődési párthatározat, majd 1976- ban a közművelődési tör­vény. Ugyanakkor számos ' olyan nem művelődési jelle­gű tényező is jelentkezett, amely a könyvtáriak helyze- ■ f test befolyásolta. ! A konferencia résztvevői ' egyharmad részben könyvtá­rosok, kétharmad részben pe­dig olyan személyiségek vol­tak, akik tanácsok, szakszer­vezeti intézmények, egyéb intézmények, gazdálkodó 1 szervek vezető posztjain áll­nak, s így a könyvtárügyet j egy más megközelítésben ér­I zékelik. A Borsod megyeiek | között vett részt a kon fenen- j cián Hernádi Istvánná, a Miskolc városi Könyvtár igazgatója. Vele beszélget­tünk a kétnapos tanácskozás tanulságairól. ' — Aít indokolta ön szerint c tanácskozás résztvevőinek olyan összetételét, hogy a könyvtárosok voltak kisebb­ségben? — Alapvetően az a cél ve­zethette a konferencia ren­dezőit a meghívásoknál, hogy mindaz, ami szóba kerül, ne csak a könyvtárosok és a jj könyvtárak belügye legyen, f hanem széles körű társadalmi i meghallgatásra és megisme­résre találjon. Az elmúlt tíz év alatt a könyvtárak a tár- ■ sadalmon belül lényeges lé- i péshátrányba kerültek és fel- > tétlenül szükségesnek mutat­kozott, hogy a társadalom képviselői is érzékeljék és L megismerj ék ezt a hátrányt. ' — Az utolsó konferencia Ma eltelt évtized alatt gya­korlatilag. mi történt hát a 1 könyvtárügyben? ra kész átadásra tervezett nemzeti könyvtárat immár 20 év alatt sem sikerült felépí­teni, így annak hiányában pótolhatatlan értékek mehet­nek veszendőbe. A VI. ötéves terv gazdasági előirányzatai­nak ismeretében nem szá­molhatunk a könyvtárügy támogatásának anyagi növe­kedésével, éppen ezért a helyi erők felhasználása lesz a leg­fontosabb út. Az információ- robbanás korában élünk, ha pedig azzal nem tudunk lé­pést tartani, a lemaradás be­hozhatatlan károkat jelent­het. Tudományos könyvtá­raink felkészültsége, munká­ja nélkülözhetetlen a gazda­sági fejlődésben, ez pedig már nem egyszerűen gazda­sági kérdés, hanem politikai kérdés is. Ha viszont a tu­dományos könyvtárak fej­lesztése kerül előtérbe, az esetleg hátrább sorolhatja a közművelődési könyvtárak ügyét. Mit lehetne hát ten­ni? A már említett helyi erők, illetve erőforrások, tar­talékok jobb felhasználása, a párhuzamosságok elkerülése a beszerzéseknél és a szol­gáltatásoknál, a jobb szer­vezés, a központi szolgáltatá­sok koncentrálása, az együtt­működés fokozása alapvető feladat, ugyanakkor a cent­ralizálásnak csak akkor van értelme, ha az az eddiginél magasabb szinten valósulhat meg. Ezek a követelmények egyaránt vonatkoznak a köz­művelődési és a tudományos könyvtárakra. — Mi lehet az emlitett lépéshátrány alapvető oka? — Elsősorban gazdasági jellegű okokról kell szólnunk. A beruházások elmaradásá­ról, könyvtárhálózat lemara­dásáról, ami például az új településeket, lakótelepeken, illeti, amire Miskolcon is van sajnos példa az a vasi lakó­telepen. Vagy, hogy nem va­lósultak meg a tervezett könyvtári gépesítések, a kü­lönféle nemzetközi rendsze­rekbe való bekapcsolódások. Lassú a működési feltételek fejlődése, márpedig a közön­ség az „ínségkönyvtárba” nem szívesen megy. Ahoi jó • a szolgáltatás, a könyvállo­mány, otit van olvasó. Ugyan­akkor a panelházakban na­gyon korlátozott a saját könyvtárak fejlesztése, s ezért különösen indokolt lenne a lakótelepeken c. jó köz­könyvtárak megteremtése. A lépéshátrány okai között em­lítendő még néhány személyi fettétel, továbbá, hogy itn- már hét éve nem emelkedik a könyvbeszerzési keret, szemben a könyvárakkal. Vagy. hogy a könyvtárügy a művelődésügyön belül nem tartozik az alapellátás köré­be, nem óvoda, nem általá­nos iskola, ennélfogva bizo­nyos tekintetben hátrányo­sabb helyzetben van. — Ezek bizony nagyon ne­hezen orvosolható panaszok, mégis, miben látja e konfe­rencia hasznát, illetve leszű­kítve szűkebb pátriánkra, miben látja a tanácskozás tapasztalatai t ? \ — Hasznosnak keli tarta­nunk a konferenciát, hin­nünk kell benne, hogy oda­figyelnek az elhangzottakra mindazok, akik illetékesek arra, hogy tegyenek valamit. Megyei viszonylatban meg­valósítandó, hogy a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem Köz­ponti Könyvtára Eszak-Ma- gyarország ipara számára a tájékoztatás és kutatás köz­pontjává váljon. Erre már vannak is évek óta jó törek­vések,‘fejlődik a kapcsolat az egyéb műszaki könyvtárak­kal. A közművelődési könyv­táraknál a megyei könyvtár hálózati központ szerepe ellá­tásában remélhető jelentős előrelépés. Szükséges lenne a megyében egy duplumraktár és továbbfejlesztendő az egy­máshoz közeli kisebb közsé­gek kö£Ös beszerzésű, folya­matosan áramolta,lőtt könyv­tárainak továbbszervezése. Ez már megkezdődött, de tovább kell lépnünk. Mind a megyé­ben, mind Miskolcon felül- vizsgálandók a szakszervezeti és a tanácsi könyvtárak, együttműködési lehetőségei és ahol ez az együttműködés már fennáll, ott is meg kell frissíteni a gyakorlatot. Egy nagyon fontos észrevétel is elhangzott a konferencián, többek között a miniszter is említette: a lépéshátrányunk egyik oka, hogy három és fél millió felnőtt nem rendelke­zik 8 általános iskolai vég­zettséggel, s ez már paran- csolólag írja elő az iskola­könyvtárak fejlesztését. Ezt a közművelődési könyvtárak­nak is segíteni kell és bizo­nyos jobb hozzáállás, szem­léletváltozás kívánatos sok - í “lé az oktatásrügy, az iskola- vezetők részéről. Az iskolai könyvtári állományok jobban fejlesztendők, és mert az alapellátás körébe tartoznak, jobban is fejleszthetők és ki­építhetik együttműködésüket mind az iskolai, mind a köz- művelődési könyvtárak más j közművelődési intézmények­kel is. & Természetesen a fentieken kívül igen sok tapasztalatot hoztak még haza a IV. or­szágos könyvtárügyi konfe­rencia borsodi résztvevői. A konferencia elfogadott aján­lásait egyébként a későbbi­ekben megküldik a fenntartó szervek vezetői nett is. BeMórk Miklós [ — A III. konferencia óta : ’ vannak kis eredmények igen | rsagy számban. Ugyanakkor egy sor olyan hiányosság je- í lentkezett, vagy tartósodott, amelyek jelentős mértékben ; veszélyeztetik a könyvtárügy ! fejlődését. Például az 1968- * ; Liszt-film * r" A napokban kezdődnek és novemberben fejeződnek be ! a felvételei az NSZK—fran­cia—olasz—finn és magyar j koprodukcióban készülő i nagyszabású televíziófilmnek, j amely Les Preludes címmel Liszt Ferenc életéről, mun­kásságáról ad képet hét, egyenként egyórás folytatás­ban. A forgatókönyvet Ma­rót» Lajos irta, az operatőr Kende János, a rendező Szi- netár Miklós, a fiatal Liszt Ferencet Hegedűs D. Géza, az idősebbet pedig Darvas Iván alakítja. A filmet Ma­gyarországon, Ausztriában. Csehszlovákiában, Franciaor­szágban, az NSZK-ban, az NDK-ban, Olaszországban és a Szovjetunióban forgatják. II ns! atyja bélyegen A szárazföldi ' közlekedés forradalmasítójára, a vasút- j építés úttörőjére, George Stephensonra emlékezik szü­letésének 200. évfordulója al­kalmából 2 forintos bélyeg­gel a posta. A .június 12-én megjelenő bélyeg Varga Pál grafikusművész tervei alap­ján több színű ofszetnyomás- sal a Pénzjegynyomdában készül 5,7 millió fogazott és 8200 fogazatlan példányban. Egy este Lady L.-nél Ma befejeződik Miskolcon a stúdiószínházak találkozója. Délelőtt 11 órakor a Miskolci Nemzeti Színház nézőtéri társalgójában szak­mai vitát rendeznek A stúdiószínházak szerepe a magyar színházi kultúrában címmel, este pedig a Kamaraszínházban Jobba Gabi (képünkön) a Népszínház művésze mutatja be önálló estjét Egy este Lady L.-nél címmel. A szünidőben fi diákok foglalkoztatásáról A diákok foglalkoztatásával kapcsolatban felhívjuk a fi­gyelmet, hogy a szünidei munkát csak azok a fiatalok vállalhatják el. akik betöl­tötték a 14. életévüket. Mun­kavállalásukhoz az iskola en­gedélye, a 16 évesnél fiata­labbaknak szülői írásbeli jó­váhagyás is szükséges. A ta­nulók maguk döntik el, mennyi ideig dolgoznak. A jogszabály ezzel kapcsolat­ban csak azt írja elő. hogy a diákoknak a szünidőben legalább négy hétig pihen­niük kell. A javítóvizsgára utalt általános és középisko­lai tanulók nem vállalhatnak munkát. Amikor 1979-ben bezártak a közönség előtt az Ady End­re Művelődési Házat Miskol­con. éppen a működés 15. esztendejét „ünnepelték”. Másfél évtized ugyan nem sok idő, de ennyi is elég volt ahhoz, hogy ez a művelő­dési intézmény megérje az átépítés, a felújítás, korsze­rűsítés szükségességét. A diósgyőri városközpont ki­épülése is indokolta egy, a képbe külsőleg jobban illő objektum kialakítását; ugyan­akkor belső, műszaki-épületi hiányosságokat is fel kellett számolni. A művelődési ház dolgozói 1979. őszén „csoma­goltak”, decemberben már teljesen üres házat adtak át — az építőknek ... Aki ezekben a napokban jár arra, mindenütt építke­zési nyomokkal találkozik. A Miskolci Építőipari Vállalat dolgozói ugyan túl vannak már a munKa dandárján — „a szerkezetekkel készen va­gyunk” —, akad még tenni­valójuk, hogy aztán a szak­iparosoknak adják át a tere­pei. Az szemre is látszik, hogy a korábbinál vonzöbo lesz majd ez az intézmény: hogy valójában milyen jelen­tős változásokat hoz az épí­tés-átépítés, arról V aradi Lászlóval beszélgettünk. Az építkezés kezdetekor ő volt a ház igazgatója; jelenleg, az időközbeni átszervezések révén, a városi művelődési központ osztályvezetője: — Ahhoz képest, amilyen körülmények között mi az Adyban dolgoztunk, óriási változásokat hoz a felújítás. Röviden a következőkről van szó: a ház fűtése teljesen el­avult volt, a környék lakói sok-sok panaszos levelet ír­tak ez ügyben („füstöl az Ady”); most központi fűtés­re szerelték át a rendszert. Ugyancsak sok bajunk volt u vízzel, most olyan szigete­lés készült, ami a talajvizet megszünteti. Teljesen felújít­ják a villamos hálózatot. Az épület hasznos tere több mint 200 négyzetméterrel gyarapszik a gondnoki lakás megszűnésével és a zártkerti rész meg a galéria kialakí­tásával. Mindez azt eredmé­nyezi, hogy a nagyterem megújulása mellett több tere lesz a szakkörök, klubok mű­sasagi együttléteknek. Erre igen nagy szükség van, hi­szen ez a művelődési ház je­lentős tömegbázissal bír, már öt évvel ezelőtt közel 70 000 ember élt a vonzáskörzeté­ben ... Hogy mikorra várható a nyitás, s a városi művelő­dési központ rendszerében milyen hely jut majd azAdy- nak, milyen szerepet szán­nak neki, arról Halmai László megbízott igazgatót kérdez­tük: — Tervek szerint 1982. au­gusztusában vehetik ismét birtokukba a „használók" a művelődési házat. AZ építés eddigi ütemével elégedettek lehetünk, gyakori látogatók vagyunk magunk is a hely­színen, s úgy vélem, nem lesz akadálya az említett időpont-határidő tartásának. Az Ady, mint korábban, ter­mészetesen megújult állapo­tában is a vonzáskörzetében élők alapellátását hivatott szolgálni elsősorban. E te­kintetben tehát nem külön­bözik a városi művelődési központ szervezetébe tartozó többi művelődési intézmény­Fekete zászlót lenget a szél a Miskolci Nemzeti Színház homlokzatán, a színház, a vá­ros, az egyetemes magyar színházművészet szegényebb lett egy értékes művésszel, gyászol a' színtársulat, s vele a színházbarátok sokasága: Demeter Hedvig Jászai-díjas színművész, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művé­sze elhunyt. Demeter Hedvig ahhoz a színésznemzedékhez tarto­zott, amely közvetlenül a fel- szabadulás után az ország új életével együtt kezdte meg művészi pályáját, s az az el­múlt 36 év, történelmével párhuzamosan haladt. A Nemzeti Színház nagyhírű gárdájában kezdte meg szí­nészi munkásságát 1945-ben Gallért Endre és más nagy­ságok irányításával, majd a Magyar Néphadsereg Színhá­zában működött, később több tői. Nekünk emellett arra is fel kell készülni, hogy spe­ciális adottságait kihasználva beillesszük az összintézményi szolgáltató rendszerbe. Ilyen szempontból igen fontos sze­rep jut majd az Adynak. Jó­szerével itt lesz az egyetlen elfogadható nagytermünk, vi­szonylag jól megtervezettek a szabadidőterek, s olyan speciális foglalkoztatók ala­kíthatók ki, amik máshol nem jöttek létre. Természe­tesen a korábban Itt dolgo­zó szakkörök, klubok újra visszatérnek majd. összessé­gében tehát azt mondhatom, hogy e művelődési ház „be­lépésével” a specializálódás lehetőségei megnőnek, s ez­által az ismert intézményi összevonás olyan előnyeit tudjuk majd kihasználni, amire a már működő mű­velődési házak még nem ad­nak alkalmat... vidéki színházban. Nyolc éve szerződött Miskolcra férjével, Simon György szinművész- szei. Tragikai alkatú, érdekes jellemábrázoló művészként tartotta számon a szakma. Gertrudis. Lady Milford, a Stuart Mária Erzsébeté, Lady Macbeth és más hasonló sze­repek álltak mögötte, mielőtt hozzánk érkezett. Miskolcon a Viharos alkonyatban mu­tatkozott be Polezsájev pro­fesszor feleségének sze­repében. Nyolc év alatt ki­tűnő alakítások sorával gazdagította a nézőket, majd egyre súlyosbodó betegsé­ge miatt mind keveseb­bet láthattuk színpadon. Utoljára a múlt évadban Cocteau Félreértésének Anya- szerepében alkotott remeket. Most végleg elköszönt. Fáj­dalommal búcsúzunk tője. (hm) Mikor nyit az Ady? Művelődési ház-nézőben ködösének és a spontán tér­it. n. j.) Demeter Hedvig eltávozott Értesítjük kedves Vásórióinkot, hogy 1981. júíitis 6—12-ig a Kazincbarcikai Könnyííbetongyár közúti szállítással falazóblokkot nem szolgál ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom