Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-10 / 134. szám

1981. június 10., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Döntött a Legfelsői Bíróság j A baráté vagy az apáé? A házasságkötéskor a meny­asszony 16, a vőlegény 30 éves volt. Házaséletük azonban rö­videsen megromlott, elhide- gültek, amin az sem változ­tatott. hogy kisfiúk született, aki most hatéves. Egy nap az asszony kijelentette: egyedül kíván élni. Végül is elhagyta férjét és más városba költö­zött, majd válópert indított, amelyben gyermekük nála történő elhelyezését is kérte. A férj hozzájárult a válás­hoz, de a gyermeket magának követelte, ugyanakkor az apa­ságot kétségbe vonva viszont- keresetet terjesztett elő. Arra hivatkozott, hogy időközben megtudta: felesége a gyermek fogantatás! idejében egy fér­fival viszonyt folytatott,, Tá­volléte alatt az illető rendsze­resen fölkereste feleségét, anyagilag támogatta, kulcsa is volt a lakáshoz. A járásbíróság, majd fel­lebbezésre a megyei bíróság a házasságot fölbontotta és a gyermeket az anyánál helyez­te el. Az apasággal kapcsola­tos keresetet elutasították. Ezt azzal indokolták: nincs bizo­nyíték arra, hogy az asszony hűtlen lett volna. A jogerős ítéletnek ez utóbbi része el­len emelt törvényességi óvásnak a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a döntést ebben a vonatkozásban hatályon kívül helyezte, és a járásbíróságot; Nem tudta — Negyvenfokos lázam ram és súlyos fájdalmakat érzek — hívta fel otthonából egy nyugdíjas asszony a körzeti orvost. — Szíveskedjék hoz­zám kijönni. — Nem kereshetem fel, de jöjjön be holnap a rendelő­intézetbe, ott majd megvizs­gálom —- hangzott a válasz. Az asszony, magas láza mi­att, taxin egy kórház ambu­lanciájára vitette magát, ahol megállapították betegségét, gyógyszert írtak fel és utasí­tották : holnap keresse fel a körzeti orvost. Ezt meg is tet­te. Az orvos szakrendelésre küldte, ahonnan vizsgálat után a mentők kórházba szál­lították. Fölépülése után a nyugdí­jas a tanács igazgatási osz­tálya és rendelőintézete ellen kártérítési pert indított. Ke­resetében arra hivatkozott: a körzeti orvos mulasztást kö­vetett el. amikor telefonhívá­sára nem ment el hozzá, emi­att betegsége súlyosabbá vált. gyógyulása elhúzódott, több hónapig fekvő beteg volt, en­nek következtében jelentős kára keletkezett. A per a Legfelsőbb Bírósá­gon dőlt el, amely a keresetet elutasította. A határozat indoklása rá­mutat arra, hogy a Polgári Törvénykönyv értelmében az alkalmazott által harmadik személynek okozott kárért a munkáltató közvetlen felelős­séggel tartozik. Aki másnak jogellenesen kárt okoz, azt megtéríteni köteles, kivéve, ha bizonyítja, hogy az adott hely­zetben elvárható módon járt el, A rendelkezések alapján a nyugdíjasnak kel] bizonyíta­nia, hogy kára keletkezett és ezt felelős személy tevékeny­sége vagy mulasztása okozta. Tehát ebben az ügyben első­sorban azt kellett vizsgálni, hogy az orvos eljárása és a nyugdíjas betegségének sú­lyosbodása, elhúzódása között, •áozaü összefüggés van-e. új eljárásra, valamint új ha­tározat hozatalára utasította. A döntés indoklása: a férj a bontóper megindítása után szerzett tudomást arról, hogy a gyanúba vett férfi több sze­mély előtt olykor kijelentése­ket, tett, amelyekből arra kö­vetkeztetett. felesége az ille­tővel viszonyt folytatott és a gyermek ebből a kapcsolatból származott. Tény, hogy az asszony még az életközösség fennállása alatt ennek a fér­finak a közeledését feleség­hez nem méltóan fogadta. Az illetőt a perben kihall­gatták, s bár tagadott, bizo­nyítékok vannak arra, hogy az asszonnyal a szokásos és a nem kifogásolható baráti érintkezésen túlmenő kapcso­latban állott. Bizalmas viszo­nyukról a közös ismerősök és barátok is tudtak. — Ilyen körülmények kö­zött — hangzik tovább a ha­tározat — a férj joggal kétel­kedik abban, hogy a gyer­mek tőle származott. Ez az aggálya nincs ellentétben az­zal. hogy a kisfiút megszeret­te. s ragaszkodott hozzá, hogy nála helyezzék el. Ezért elen­gedhetetlenül szükséges, hogy az ügyben eljárt elsőfokú bí­róság vércsoportvizsgálatot rendeljen el és a viszontkere­set felől ennek eredménye alapján döntsön. bizonyítani — Ezt a nyugdíjas nem tud­ta bizonyítani — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Be­tegsége a telefonhívás előtt négy hónappal kezdődött és erre megfelelő gyógyszeres kezelést kapott. A kórházi ambulancián történt vizsgá­latkor sem volt olyan állapot­ban, ami azonnali kórházba szállítását indokolta volna, hanem a körzeti orvosi szak- rendelésre utasították és csak i az akkori vizsgálat eredménye alapján került kórházba. Az Igazságügyi Orvosszakértői Intézet véleménye mindezeket megerősítette és megállapítot­ta: a körzeti orvos magatar­tása a betegséget és a gyó­gyulás időtartamát nem befo­lyásolta. H. F­Szeroncs, ez az évről évre csinosodó nagyközség nem­csak „híres kisvároska”, ha­nem Tokaj-Hegyalja kapuja is. Vendégek, turisták számá­ra egyáltalán nem mindegy, milyennek találják Hegyal­jánk küszöbét, amely többek között a csokoládé-, a cukor­gyártás nemzetközi hírű tele­pülése is. És Szerencs az utób­bi években kitesz magáért. Ha csak az elmúlt ötéves idő­szakot vesszük alapul: nem volt olyan esztendő, amikor ne tűnt volna fel az arrajáró- nak valami új, valami, ami a fejlődés, az emberi, a közös­ségi törekvés kiteljesedésének beszédes jele: gyarapodott, modernebb lett a csokoládé­gyár, a cukorgyár, — mun­kához látott az új autószer­viz, s egyre több és több a csinos,; kényelmes emeletes épületek, állami, szövetkeze­ti és magánlakások száma. Természetesen mindez nem *' ment könnyen. Számos város, nagyközség eredményeiről, középtávú ter­véről irtunk már, s a közös­ségi, a tervet vitató tanács­ülés vitájáról. Amelyek, bár a téma azonos, egyáltalán nem unalmas ismétlődések, hanem ezrek és ezrek életét, holnapját befolyásoló, megha­tározó sokrétű, gondos aján­lások, töprengések. S e fele­lősségteljes vita tartalma, lé­nyege volt figyelemre méltó a szerencsiek ezreit képviselő Babos kendőjével, fekete ha­jával olyan, mintha a mese­beli Piroska csöppent volna idegen környezetbe. Annál is inkább furcsa látvány, mert a nagy műhelyben, a gépek mel­lett dolgozó fiúk között ő az egyedüli lány. Persze Mar- eelli Katalin, harmadéves ipa­ri tanuló ebben az égvilágon semmi rendkívülit nem talál: — Három éve jelentkeztem Sajőszentpéterre, a 103-as szá­mú Ipari Szakmunkásképző Intézetbe. Esztergályos leszek. — Nem kifejezetten női szakma ... — Nagyon is való a lányok­nak. Ehhez a munkához nagy türelem kell, pontosság: Ügy is mondhatnám, finom érzék. — Hogyan döntötted eL hogy épp a múszereszterga mellett töltőd el az életed? — Előbb Pestre jelentkez­tem, gépi kötő-hurkolónak. Valahogy nem tudtam meg­szokni. Messze is voltam az otthontól. Putnokon lakom, így Saj őszen tpéterról minden nap hazajárhatok. — Szeretsz iskolába járni? — Nagyon. Annak ellenére, hogy huszonnyolc fiú között én vagyok egyedül lány az osztályban. De igazán jól itt érzem magam, az üveggyár tanműhelyében. A gépek kö­zött. Ha megszereztem a szak­vizsgát, továbbra is szeretnék itt maradni. Kati elmélyülten dolgozik a munkadarabon. A múszeresz- tergán most épp egy menet­metsző forgószálat kell meg­munkálni a gyakorlatom. A szakoktató szerint Kati bátran felveszi a versenyt bármelyik osztálytársával Mi több, nem egy fiút „le is köröz”. — A legtöbbször négyesre, ötösre sikerül S ennek na­gyon örülök. — Mit szólnak hozzá a fiúk? — Természetesnek tartják. — Udvarol néked valaki az osztályból? — Á, senki — neveti —, de nagyon jó barátok vagyunk. Sokszor már a lányok társa­ságában érzem magam fur­csán. összesen hárman va­gyunk az egész iskolában. — Szabad idődben? — Nagyon szeretem a ver­seket József Attilát. Több szavalóversenyen is indultam már. (mm) Mondják, hogy már-már népbetegség. Az országszerte végzett vizsgálatok szerint a megvizsgáltak négy százaléka kancsal. Gyermekkorban kez­dődik, és ekkor gyógyítható a legeredményesebben is. Me­gyénkben közel kétszázezer gyermek él, tizennégy ezret kezelnek, gondoznak Miskol­con, a megyei kórház szemé­szetének orthoptikai állomá­sán, azaz: a „kan csal gondozó­ban”. Szerencsés lehetősége adott a komplex ellátásnak, gondozásnak; az orthoptikai rendelésen a szemészeti osz­tály orvosai, szakasszisztensei végzik a munkát, legtöbbször ugyanaz az orvos gondozza, majd múti a gyereket, és a további gondozást is ők vég­zik. Az orthoptikai állomás munkájáról beszélgettünk dr. Gát György szemészfőorvos­sal, és dr. Glóner Bernadette adjunktusnövel. — A kancsalság leggyako­ribb oka a fénytörési hiba, gyakran az egyik, vagy má­sik szem látása leromlik, és megfelelő gyógykezelés híján úgy is marad. A kancsalító szem nem tanul meg látni, „összenéz” a gyerek, és ezt nagyon sok esetben csak „esz­tétikai'’ hibának vélik, a csa­ládokban sem tekintik beteg­ségnek. Sok esetben csak az általános iskola utolsó évei­ben végzett orvosi, alkalmas- sági vizsgálat közben derül ki, milyen sok pályára nem jelentkezhet a gyerek, amihez tehetsége, kedve, képessége lenne, de kancsalsága nem en­gedi. A megyei kórház szemé­szeti osztályának alagsorában 1064 óta működik a „kancsal- gondozó”. Naponta 40—50 gyereket is megvizsgálnak itt. A gondozást irányító dr. Gló­ner Bernadette, Tóth Andor- né és Koczkás Margit szak- asszisztensekkel az elmúlt év­ben újfajta szűrési vizsgála­tot végzett Miskolc 29 bölcső­déjében. Az országos és a me­gyei korábbi gyakorlat az volt, hogy az ötéves kori ál­talános vizsgálatok között vé­gezték el a kancsalvi zsgálatot is. A kancsalság, minél ké­sőbb fedezik fel, annál kevés­bé gyógyítható. Elkésve hiá­ba a műtét, a szem funkció­ját már nem látja el tökéle­tesen. Ezért, kell minél koráb­ban. — 1 éves korban — el­kezdeni a szűrési vizsgálato­kat. hogy minél korábban ki­derüljenek a rendellenessé­gek. Az orthoptikai állomás munkacsoportja közel kétezer gyermeket vizsgált meg, a bölcsődében — sajnos nem minden gyerek jár oda ebben a korban — a megvizsgáltak Egy terv, a fejlődésre Fontos feitéie! az áldozatvállalás Szerencsi örömök, szerencsi gondok „városatyák” legutóbbi, az ötéves terv teendőit eldöntő tanácsülésén is. Érdemes — s azt hiszem tanulságos is — idézni néhány általánosító, összefoglaló gon­dolatot a holnapot meghatá­rozó. felvázoló tervből, testü­leti döntésből, amelyet a ha­tározatban is megörökítettek. S ami ebből megkapóan ki­cseng, az az őszinteség: ......A V I. ötéves terv időszakában jelentősen javul a lakosság lakás-, kommunális, szociális, egészségügyi és kulturális el­látottsága. Több területen enyhülnek a társadalmi fe­szültségek, bár pénzeszközök hiánya miatt több jogos igényt tervünkben nem tudunk sze­repeltetni. A terv megvalósí­tása szükségessé leszi, hogy az állami támogatáson túl saját pénzeszközeink bővítésével, az üzemektől átvett pénzeszkö­zökkel és a lakosság társa­dalmi munkájával biztosítsuk a tervezett célok megvalósítá­sát...” Íme, ennyi az idézet. Amelyben viszont kimondat­lanul benne foglaltatik, hogy Szerencs lakossága az elmúlt évek során is sokat tett és holnap is sokat akar tenni a saját, két kezével, plusz mű­szakok vállalásával azért, hogy Szerencs gazdagabb és- az 6 életük kényelmesebb le­gyen. Többször megfordulok Sze­rencsen. Szívesen járom az. utcákat. A szép. gondosan karbantartott utcákat. Azután, amikor az új, családiházas la­kótelepre. a Móra Ferenc ut­ca környékére megyek, akkor azt teszem, amit az ott lakók: szádom az utat. Hatalmas göd­rök a gyönyörű új lakások kö­zött. Évek óta. „Legalább hoznának zúzalékot, kavicsot. Szétterítenénk.” — mondják a lakosok. „De így gépkocsival kínszenvedés és veszélyes jár­ni .. .” Nos, ilyen is van, S ehhez kell az emberi plusz, a jól átgondolt együttműködés tanács és a lakosság között. Hiszen különösebb ellentmon­dás nincs. A vízvezetékért is sokat berzenkedtek az. emlí­tett lakótelepen élők. Végül meglett, sor került rá. Így lesz ez az utakkal is bizonyosan. De hogy gyorsabban menjen, ahhoz kell — ha szükséges — még többet vállalni, mint ed­dig ... Nő Szerencs idegenforgal­ma. Nagy erőfeszítésbe került és kerül, hogy a növekedés feltételeit megteremtsék. A v endéglátói pari egységek bő­vítésével, 75 férőhelyes szál­loda megépítésével, a vár, a múzeum rendbehozásáva: fejlesztésével igyekeztek mi­nél több vendéget vonzani és napokig megtartani. Mindez azonban kevés. S bizony túl­ságosan sok e célra a VI. öt­éves tervben rendelkezésre álló 137 millió forintos költ­ségvetési alapból sem jut. Hi­szen a legtöbbet a két leg­fontosabb területre: a lakás­építésre és az oktatási intéz­mények bővítésére szánják. A célcsoportos beruházásokra 65 és fél milliót fordítanak a több mint hét százaléka ka»3 csalnak bizonyult. — Fontos a szülök, a kör­zeti orvosok, és a gyermekor­vosok felelősségérzete, gon­doskodása, hogy a gyerekek: idejében szakemberek elé ke­rüljenek ezekkel a problé­mákkal — mondja az adjunk- tusnö. — A kancsalság súlyos szembetegségnek is lehet tü­nete. A szűrések, a bizonyos korban végzett vizsgálatok nem azt jelentik, hogy csak akkor vihetik a gyermeket orvoshoz. Ha a szülő bármi­lyen rendellenességet észlel, szakemberhez kell fordulnia. A kancsalság gyógyításában a szem fénytörési hibáját javít­juk szemüveggel. A tompa lá­tás leküzdésére a jó szemet tartósan takarjuk, így „kény­szerítve” a másikat tényleges funkciójának végzésére. A tér­látás kifejlesztésére műszeres gyakorlatokat is végeztetünk a gyerekekkel, és ha ezek nem hozzák meg a kívánt ered­ményt, műtéttel segítünk. Ezt követően is hordják a szem­üveget a gyerekek. Azért igyekszünk ezeket iskolás kor előtt elvégezni, hogy tanul­mányaikat megkezdve szemük használható érzékszerv le­gyen. ne okozzon pszichés és fiziológiai gátlásokat a tom­pa látás. A gyermekorvosok tovább­képzésében szemészeti téma­kör is szerepel. A miskolci Killián-déli gyermekorvosi rendelőben a következőket mondta dr. Mészáros Klára gyermekorvos: — Amikor a gyermek még nem éri el a fél­éves kort, természetesen mind­egyik „kancsít” egy kicsit. Ahogy fejlődik a térlátása, úgy végez a szemével rende­zettebb mozgást. Lehetséges, hogy kancsal lesz, ezért a gyermekorvosi rendeléseken két-három éves kortól bizo­nyos tünetekből kiszűrhető a kancsalságuk általunk is, ek­kor azonnal beutaljuk őket a gondozóba. A kezelésüket is figyelemmel kísérjük, a szem­üveg állandó takarását, hor­dását. Ébren kell tartani a szülői felelősségérzetet:. Külö­nösen nagyobb figyelmet kell fordítani a koraszülöttekre, mert egyéb problémáik között náluk gyakrabban fordul elő a kancsalság is. Hazánkban 1950 óta foglal-' koznak a kancsalsággal, a me­gyei kórháziban 1964 óta. Az orthoptikai állomások felsze­relése. műszeres ellátottsága országos viszonylatban jó helyzetben van. Az elmúlt évben kezdett, új szűrési vizs­gálatok remélhetőleg kiterjed­hetnek majd a megye egész területére. Köpöczi Edit terv szerint, s ebből lakások­ra 40 milliót. Emellett nyolc­tantermes új iskola, tornate­rem, 50 gyermek befogadását szolgáló új óvoda épül többek között... S amire a pénzből nem futja, de kell, azt vállal­ják az üzemek dolgozói, a la­kosság. Mert a tervezett, a la­kosság által vállalt társadal­mi munka értéke nem keve­sebb, mint 36 és fél millió fo­rint! £s ez nem kevés! Nem kevés persze az olyan igény sem, amelyet még nem lehet kielégíteni. A következő öt év során sem. Egy-egy híd, útszakasz legfeljebb va­lamit javul ha az arra lakók áldoznak rá. De költeni csak annyit lehet, ami rendelke­zésre áll. Ha több kell. azt csak a közösség ereje teremt­heti elő. S a szerencsi em­bereket. a tanácsot, a párt- szervezetek. a népfront moz­gósító erejét ismerve ilyen plusz áldozatvállalásra a kö­vetkező években is sor kerül A közösség érdekében. No meg azért is. mert a több mint héts7ázéves település — ame- Ivet a külföldi látogatók kö­vetkezetesen városnak nevez­nek ! — rangja, s az. hogy Sze­rencs, Tokaj-HegyaÍja kapu­ja (ahol a termelt bor mi­nősége is magán viseli a „to­kaji” jelleget.) kötelez. S a szerencsi lokálpatrióták ezrei szeretik teljesíteni kötelessé­güket ... Barcsa S» I

Next

/
Oldalképek
Tartalom