Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-30 / 151. szám
1981. június 30., kedd A CSZAfC^MAGYARORSZÁG 3 Az ormosí Sztahanov brigád felajánlása Egy műszak a mozgássérültekért 1981. június 27., szombat. A nap kelte: 4 óra 48 perc, a nap nyugta: 20 óra 45 perc. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: 22—27 Celsi- us-íok kozott. Egyszóval: igazi nyári időjárást „jósolnak” a meteorológusok. Ráadásul: itt a nagy szabad szombat. Alkalom a kikapcsolódásra, a heti munkában megfáradt szervezet regenerálódására. Alkalom a családi kirándulásra, a telken, a kiskertben való foglalatoskodásra. Megmártózhatunk a strand hús vizében, s végre kifoghatjuk azt a megálmodott nagy halat, melyre egész héten nem volt idő. Szabad szombatot tartanak megyénk szénbányáiban is. Pihennek a gépejt, pihennek az emberek, ötvenhat ormosbányai szénbányász azonban ezen a napon is termeL Egy műszakot dolgoznak a rokkantak nemzetközi éve alkalmából, s a munkabért az arra rászorulók megsegítésére fordítják. Seper László; a megyei pártbizottság tagja, az Ormosi Bányaüzem pártbizottságának titkára: — Messzemenően támogatjuk a Sztahanov szocialista frontbrigád felajánlását, büszkék vagyunk a kollektívára. Vállalatunk félmillió forintot ajánlott fel a megyénkben élő rokkantak támogatására, de Nagy István, Forrós István, Rémiás József és társai még ezt is megtetézték vállalásukkal. Egyúttal felszólították a többi brigádot, hqgy kövessék a példájukat. Június 23-án Égerszögön rendezte kihelyezett brigádértekezletét a közösség. Az üzem műszaki-gazdasági vezetőinek jelenlétében számolt be Nagy István brigádvezető az elmúlt öt évben végzett munkáról, adott számot az elismerésre méltó muftkasi- kerekről. Minden szónál ékesebben beszél a nagyszerű eredményekről a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben elért országos hatodik helyezés, a szénbányászati tröszt vezérigazgatójának dicsérő oklevele. Mindennek betetőzése volt a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja cím elnyerése. Itt, Égerszögön tolmácsolta Nagy István a bányaüzem vezetőinek a brigád legújabb felajánlását, melynek teljesítésére június 27-ét választották. És eljött ez a nap ... Állítólag valaki megszámolta: háromszázhúsz lépcső vezet lefelé az ormosi Vll-es akna kettes körletébe. Most, műszakkezdéskor még kisimultak az arcok, frissek a tekintelek. Nem igy lesz a nyolc óra elteltével, amikor már fáradtságtól ólomnehezek a kezek, a lábak, levegő után kapkod a tüdő. Ki tudná megmondani, hogy az elmúlt évek alatt hányszor mentek le a föld mélyébe, és jöttek fel a napszintre ezek az emberek, mászták meg a lépcsőfokokat? Aligha van rá statisztikai adat, hogy menynyi vagont lehetne megrakni azzal a sok-sok szénnel, amelyet ez idő alatt kibányásztak. Mert ezek a bányászok az év legtöbb napján dolgoznak, hiszen egyre nagyobb a rájuk háruló feladat. Dolgoznak, hogy meleg és fény legyen a lakásokban, az óvodákban, az iskolákban, a közintézményekben. Rájuk mindenkor lehetett és lehet számítani, amikor két erős karjukra, az értelmükre, az akaratukra van szükség. — Egy híján húsz éve alakult a csapatunk — mondja a tanáros külsejű brigádvezető, aki egyaránt otthonosan mozog a bányában, a vállalati és a megyei pártbizottság üléstermében, s nem idegen számára a Parlament sem. — Tíz évig ifjúsági brigád voltunk, s ez idő alatt hatszor érdemeltük ki a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Átlagos havi teljesítményünk közelíti a 120 százalékot, igaz, a munka után kapjuk a fizetést. Igyekszünk a közösség számára hasznosan élni: mindig patronáltunk óvodát’ iskolát, támogattuk a gyerekeket, a nyugdíjasokat. — Miért tették a mostani felajánlásukat? — A rokkantak segítése olyan cél, ami mindenkihez közel áll. Nekünk, egészségeseknek nem sajnálkoznunk kell a mozgássérültek iránt, hanem tennünk, cselekednünk értük. Mintha árkádok alatt járnánk, olyan óvón borulnak a fejünk fölé a pajzsbiztositó berendezések acéllemezei. A deréknyi vastagságú hidraulikus tárnok katonás rendben sorakoznak egymás mellett, bizonyítva, gondos a gazda. A simára mart szénhomlok tompa feketén csillog az elektromos lámpák fériyében. Az eddig élettelenül heverő jövesztőgép a következő pillanatban megmozdul, rettenetes acélfogaival, töri, zúzza a szénfalat. A szén pedig.csak hull, csak hull a kaparóra. És így megy ez egész nap. Termel a Sztahanov brigád, él, lüktet a bánya. Mert a bánya, ahol oly’ igazán férfi a férfi, és ahol oly’ igazán társa embernek az ember, örökké mozog, változik. Csak a kenyerüket itt kereső bányászok maradnak ugyanazok: egymásért, másokért, mindannyiunkért dolgozók. * Hétfőn kaptuk a hírt, hogy Nagy István szocialista brigádja a szabad szombati háromharmados műszakon 2504 csille szenet küldött a felszínre. A műszakok bére mintegy 20 ezer forint, melyet vállalásuknak megfelelően, átutalnak a rokkantak megsegítésére nyitott egyszámlára. It. L. Haiárszemfe Péter-Pál napján Kezdetét vette az idei gabonacsata Tegnap volt Péter-Pál napja, a mezőgazdaság — néphagyomány szerint —- talán legjelesebb napja. E napot — akárcsak évtizedekkel korábban — ma is, mint az aratás kezdetét tartjuk nyilván. Még akkor is, ha olykorolykor nem egyezik ez a párosítás. Tavaly például országszerte jóval Péter-Pál után ért „kasza alá” a gabona, idén viszont sokfelől június közepi aratásokról kaptunk hírt. A napokban mi is beszámoltunk róla, hogy itt nálunk, az ország egyik legészakibb megyéjében, Hejőbábán, az őszi árpa betakarításával kezdetét vette az idei gabonacsata. Persze megyénkben az őszi árpa területi aránya elenyésző a tavaszi társához, s főleg a búzához viszonyítva, így az aratás dandárjára itt Borsodban néhány napot, sőt hetet még várni kell. Tegnap három termelőszövetkezetben érdeklődtünk az időszerű munkák — ezen belül az utolsó aratás előtti tennivalók — felől. E telefonon kapott információkból a következőket tudtuk meg. Tiszakeszi, Tiszamenti Tsz, Farkas Mihály főagronómus: — Nálunk — mivel őszi árpát nem termesztünk — július 4-én, 5-én indulnak meg a kombájnok. Szám szerint kilenc darab. Ezeknek, valamint a szállítójárműveknek a gépszemléjét július elsején tartjuk meg. A felkészülésnél, a gépek javításánál sajnos, voltak gondjaink, hiszen az alkatrészellátás korántsem volt zavartalan. A különböző hidraulikus berendezések, ékszíjak, behordólánc ma is hiánycikk ... Búzát ezer, tavaszi árpát négyszáznyolcvan hektáron termesztünk. A terméskilátások? Sajnos csapadékot idén tavasszal, nyár elején keveset kaptunk. Különösen a kötődéskor hiányzott ez. így a kalászok felső harmada, mondhatom azt, üres. Ha termésátlagokat kellene mondanom, én 3,5—3,7 tonnás hektáronkénti átlagtermést várok ... Egyébként a szárazság a takarmánynövényeknél is érezteti hatását. Míg a lucerna első kaszálásakor 2,6 tonnás hektáronkénti szénatermést takarítottunk be, a mostani második kaszálásnál ez a mennyiség csak 1,7 tonna ... Ahol tudtunk, ott öntöztünk, illetve öntözünk most is. Elsősorban a kertészetünket, karalábét és téli káposztát, valamint karfiolt termesztünk — és a 25 hektáros dohány területünket. Selyeb, Virradat Tsz; Zsit- nyár Sándor főagronómus: — Mi itt fenn északon július 10-e körül tervezzük az aratás megkezdését. A gépszemlénk megtörtént, 8 kombájnunk — ebből két darab E—516-os egészen új — felkészülve várja a bevetést. A terméskilátások közepesek. A 480 hektár búzából vannak táblák, amelyek 4,5—5 tonnát is ígérnek, persze ettől lényegesen gyengébbek is találhatók. A tavaszi árpa egyharmada körülbelül 30 hektár — ez tavasszal tárcsázott földbe került — gyenge, viszont a többi elég szép. Ugyancsak jókat mondhatok a 450 hektár napraforgóról is. Jó volt a kelés, egyenletes, ígéretes a fejlődés. Újság még nálunk, hogy a lucernaterületet az első kaszálás után feltörtük, a másodvetésként tyfon kerül a helyére. Ez az új növény a juhnak jó takarmány, ősszel majd legeltetéssel „takarítjuk be”. Putnok, Egyetértés Tsz, Gönczi József kerületvezető: — E héten, valószínűleg csütörtökön kezdjük meg a 370 hektár őszi árpa betakarítását. A terméskilátások jó közepes termést ígérnek. Nálunk a tavaszi vízkárok jelentettek elsősorban gondot. Ai búza aratásának kezdetét július közepére várjuk. Az idei betakarításhoz 12 arató-cséplőgép áll rendelkezésre... A kapások közül a 150 hektár kukorica fejlettsége közepes, az 500 hektár napraforgó viszont nagyon egyenetlen. A későbbi vetéseknél a szárazság miatt a kelés nagyon elhúzódott, így a szép, egy méter magas állományok mellett vannak 20 centisek is. <»>*) Remkö György és Bassó Árpád or MTZ-tipusú traktor vízhűtőjét xseeati A MEZŐGÉP encsi gyáregységében: A környezet csodálatos, kívánni sem lehelne különbet. A betonutakat, a járdákat gondozott virágágyások szegélyezik; tucatnyi színben pompáznak most a rózsák. Az üde zöld pázsitot nemrégiben nyírhatták; a levegőben még érezni a frissen kaszált fű illatát. Fenyőfák, díszcserjék mindenfelé.'Egyszóval: az embernek óhatatlanul is olyan érzése támad, mintha üdülőben, vagy szanatóriumban járna. Pedig sokkal prózaibb célt szolgál a létesítmény — itt székel a miskolci Mezőgazda- sági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat encsi gyáregysége. Nem egészen másfél évtizede viseli ezt a nevet, azelőtt gépállomásként látta el a feladatát. Jelenleg 180 fizikai beosztású dolgozónak és 38 alkalmazottnak ad munkát, biztosít kenyeret a gyáregység, melynek az idén már 110 millió forint termelési értéket kell előállítania. — Hogy’ érzi magát, főmérnök elvtárs ? — Köszönöm, most már egészen jő) — feleli Láng Lajos főmérnök, s mosolya elárulja, érti a kérdést. — Korábban voltak gondjaink az . anyagellátásban, csak nehezen tudtuk beszerezni a speciális vörösréz szalagokat. »■> acéllemezeket. Ezeken a proo- I lémákon azonban mar sike- I rült túlverekednünk magun- I kát, egyenesbe kerültünk, j Kisebb csúszás így is lesz a ! szállítási Határidőket illetően, de igyekszünk minél hamarabb pótolni a tőlünk független okok miatti,mulasztást. — Kérem, adjon rövid helyzetjelentést a gyáregység termeléséről ! — Mielőtt a konkrét kérdésre válaszolnék, hadd mondjam el: az utóbbi időszakban jelentősen korszerűsítettük termékszerkezetünket. Vagyis azt gyártjuk, amire leginkább igény van, ami kelendő. A különféle mezőgazdasági gépek pólalkatrész- ellátásának biztosítása hagyományos teendőnk, s az marad a jövőben is. Ugyancsak mindmáig előállítunk egyszerűbb mezőgazdasági gépi berendezéseket, mint például a szemes termények, a műtrágya továbbítására egyaránt alkalmas csöves szállító berendezést. Folytatjuk a szétszedhető, könnyen mozgatható, az új felállítási helyén gyorsan összerakható mobil- raktárak gyártását, amelyre elsősorban az építőipar vevő. Régebben a mezőgazdasági pótkocsikhoz használatos fékező szelep jelentette számunkra a legfőbb bevételi forrást, még az elmúlt években is mintegy 25 ezret készítettünk belőle. Az idén viszont visszaesett iránta a kereslet, igaz, csak átmenetileg. Az első számú termékünk manapság a víz- és ©lajhűtó, a kiegyenlítőtertály — ezek teszik ki termelésünk 60 százalékát. A jövőben pedig még csak növekszik majd a szerepük, ugyanis tervezzük a fejlesztésüket, gyártásuk fokozását. — Ázt hiszem, érdemes körbejárnunk ezt a témát. — A lényeg: nagyjából 30- féle hűtőt készítünk, évente tízezres nagyságrendben. A partnerek között megtalálható a győri Rába Vagon- és Gépgyár, a Ganz-MÁVAG, a MÁV, s még hosszan sorolhatnám. A harmadik negyedévben megkezdjük a Rába—250 típusú traktorokba, továbbá az IFA-tehergépko- esikba való hűtők gyártását. Az-előbbire 320 darab az idei megrendelés. Az LFA-hűtők iránt úgyszintén nagy a kereslet, több növénytermesztési rendszertől már a jövő évi igény is megérkezett. Mivei növelnünk kell a hűtőkből a termelést, s ez a jelenlegi feltételek mellett már nem valósítható meg, ezért a hatodik ötéves terv végén 20—25 millió forint ráfordítással fejlesztjük a gyártókapacitást. Időközben is várhatók kisebb korszerűsítések; perforáló gépet, speciális maró- és fúrógépet állítunk üzembe. Ugyancsak új termékünk lesz a hajóemelő berendezés, amelyet 10—300 tonna teherbírásig gyártunk, a Magyar Hajó- és Darugyár megrendelésére. Ezek után Láng Lajos főmérnök megemlíti: nemcsák a termékszerkezet korszerűsítésében, hanem a munkavédelemben és az újítómozgalomban is a legjobbak közé tartozik a gyáregység a vállalatnál. Azt már Takács Zottan technológus sorolja: — Tavaly mind az éves újítási versenyben, mind az újítási hónap eredményei alapján, az elsők voltunk. A legjobb újító Szunyogh Sándor és Bánjai András volt. ötleteik nagyban hozzájárultak a hűtők gyártásának fejlesztéséhez. A kollektívák közül a Május 1. és az Augusztus 20. szocialista brigád nev*e kívánkozik az élre. Meg kell említenünk a Zója női brigádot is, melynek .tagjai magukra vállalták az üzemtér parkosítását, a virágok, füvek, fák gondozását. Mert a kellemes környezetben jobban megy a munka. ... Kolaj I-,ászló Fotó: Fojtán László 25 országban szabadalmaztatták Sikere va az új drótgyári kábelnak Értékes exporttermék Eddig huszonöt országban szabadalmaztatták és még az év végéig néhány kilométeres távvezetéket kiépítenek hazánkban, és Dániában abból az új kábelből, amelyet a „December 4.” Drótművek egyik kollektívája alakított ki. Kis és nagy sorozatú gyártására berendezkedik a Magyar Kábel Művek. A két vállalat erről megállapodást kötött. A szabadalmaztatásban, a gyártás megszervezésében, illetve a partnerek összehozásában jelentős szerepet vállalt az Alkotó Ifjúsági Egyesülés, az Állami Fejlesztési Bank és a KISZ Központi Bizottságának gazdasági társulása. Barkóczi István gépészmérnök-üzemvezetőnek és munkatársainak szolgálati szabadalmát három évig vizsgálta a Villamosipari Kutató Intézet és néhány külföldi cég, két éven át pedig több, Magyarországon kiépített, úgynevezett referencia vezetékszakasz vizsgázott. Az új anyag- és energiatakarékos kábeltípushoz hasonló még nincs a világon, így a sorozattermelés beindításával nagy megrendelésekre számíthatnak. A kábel iránt máris igen nagy az érdeklődés például japán cégek részéről, nemrég exportajánlatot tettek pakisztáni vállalatoknak. Az új kábelt a korábbi típusoktól eltérően, nem kell horganyzott huzalbevonattal ellátni, hanem csőszerű alumíniumbevonattal készitik. Így az nemcsak hogy jobban vezeti az áramot, hanem a kábel előállításához mintegy 25 százalékkal kevesebb acélbetét kell, s alkalmazásával mintegy 10 százalékkal csökken a szállításánál az elekt- romosenergia-veszteség. További igen nagy előnye korrózióállósága. Ha most a 35 kilométeres dán tengerparti vezeték beválik, már jövőre nagyobb megrendeléseknek tehetnek eleget az exportpiacon.
