Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-28 / 150. szám

T$31. Június 28., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 ■n A közéletben I Hegyei pírt-vk tagja Illésné dr. Kovács Magdol­na, a Volán 3. számú miskolci Vállalatának belső ellenőrzési osztályvezetője, aktiv részese a megye közéletének, de az elmúlt kél-három évben a számszerűséget tekintve, meg­fogyatkoztak a társadalmi funkciói. Miért? — Az 1980-as megyei párt- értkezleten megválasztottak a megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagjának — mondotta. Munkahelyi feladataim, a megyei párt-vb tagságom és egyéb tennivalóim egész em­bert követelnek, s mindenki csak annyi munkát vállaljon, amennyit tisztességesen el tud végezni. Ezért. És azért is, mivel mindezek mellett hosszú évek óta öröm­mel, szinte szenvedéllyel vég­zi „egyéb” (ennivalóit: politi­kai gazdaságtant tanít a Mar­xista—Leninista Esti Egye­tem szakosítóján és vezető­ségi tagja a TIT megyei szer­vezete közgazdasági szakosz­tályának. Munkahelyi felada­tok, ismeretterjesztés, propa­gandamunka: időt és energiát egész embert kívánó tevé­kenység: Illésné készséggel sorolta az idáig vezető út ál­lomásait: — Érettségi után kerültem a Volánhoz és azóta is hű­séges dolgozója vagyok. Kü­lönböző munkakörökben, de végig közgazdasági, számvite­li vonalon dolgoztam; közben levelezőn elvégeztem a köz- gazdasági egyetemet később elkészítettem doktori érteke­zésemet. Ez a „vonal” az el­múlt húsz év egyik oldala, a másik pedig az, hogy a kez­detektől fogva mindig végez­tem valamilyen mozgalmi munkát is: voltam alapszervi KISZ vezetőségi tag, a válla­lati KlSZ-bizottság titkára, később a vállalati pb és vb tagja lettem. A pb mellett működő agitációs és propa­ganda-munkabizottság veze­tője voltam: munkánk gerin- :cét a pártoktatás előkészíté­se, szervezése, irányítása je­lentette. Sokat tanultam, olyan tapasztalatokat szerez­tem, amelyeket jól tudtam hasznosítani az esti egyete­men, a TIT-ben és a megyei pártbizottságban is, ahová 1975-ben választottak be. Köz­gazdászként tagja lettem a testület mellett működő gaz­dasági és szövetkezetpolitikai munkabizottságnak, most már nemcsak a vállalatom, hanem az egész megye feladataival, gondjaival ismerkedtem. — Hogyan fogadta a me­gyei párt-vb tagságot?; . — örömmel és egy kis fe­szültséggel, amely az első hó­napok Után — megismerve a testületi ülések tartalmas, formaságoktól és tiszteletkö­röktől mentes légkörét — fel­oldódott. A vitákban, —mert ilyenek is vannak —, min­denki felelősséggel és tárgyi­lagosan, de szabadon — nem előre leírva — mondja el a véleményét. Az eszmecserék­ben mindenki önmagát kell, hojjy adja: a pártmunkás, a közgazdász, a fizikai dolgozó és az állami vezető vélemé­nyének ütköztetésével, egyez­tetésével alakul, formálódik a testület véleménye és végső soron •a döntése.' A két pártbizottsági ülés kö­zött — a pártbizottság hatá­rozatai és iránymutatásai alapján — a gyakorlati párt­munkát a végrehajtó bizott­ság irányítja. A pb határoza­tai a vb-re kötelezőek; te­vékenységéről köteles a párt- bizottságnak rendszeresen be­számolni. Politikai kérdések­ben dönt és intézkedik: a pb megbízásából, annak hatáskö­rébe tartozó bizonyos jogokat gyakorol, például fegyelmi ügyekben. Illésné részese en­nek a munkának, emellett te- rületfelelósként, most a Ka­zincbarcikai városi Pártbi­zottság és az irányításuk alá tartozó pártszervezetek .tevé­kenységével ismerkedik. Nem­régiben kapta ezt a területet, de már részt vett több testü­leti ülésükön, KlSZ-küldött- gyüléseken; rendszeresen ta­lálkozik a barcikai kommu­nistákkal. — Munkatársaim, vezetőim örültek, amikor vb-tag let­tem — mondotta. Tisztségem miatt nem szakadtam el a Vo­lán mozgalmi életétől, hiszen itt vagyok párttag, részt ve­szek a gazdaságvezetői meg­beszéléseken, a vállalat pÍv- ülésein; együtt dolgozva rendszeresen munkakapcso­latban vagyok a mozgalmi szervek vezetőivel, aktíváival. — Hat éve tagja a megyei pb-nek, több mint egy éve vb-tag, így részese azoknak a testületi döntéseknek, ame­lyek sok áttételen és még több ember munkáján keresztül konkrét eredményekben ölte­nek testet. A politikai munka hatékonysága rövid távon ne­hezen mérhető, de testületi, közéleti munkáján keresztül miben látja az elmúlt idő­szak pozitív változásait? — Napjaink megváltozott nehezebb politikai és gazda­sági körülményei korszerű és rugalmas mozgalmi munkát, nyíltabb politizálást igényel­nek. A XXI. kongresszus után nálunk is elindult egy pozitív folyamat, amely sokféle for­mában megmutatkozik: de­mokratikusabb döntéselőké- szítésben, a testületi ülések rövidebb és tartalmasabb, „sallangoktól" mentesebb hoz­zászólásaiban és az érdemi vitákban. Ezeket nemcsak a megyei pb és a vb ülésein, de sokfelé tapasztaltam mosta­nában ... Petra József lii szoipÉló kisiparos Jelenleg a kisiparban tevé­kenykedők tábora meghalad­ja a 102 ezer főt. Ez 21 szá­zalékkal magasabb az 1975-ös létszámnál. A legtöbben 6200- an tavaly váltottak iparjogo­sítványt. Az utóbbi öt eszten­dőben a kisiparosok működé­sének területi megoszlása a községek javára változót, 10 százalékos emelkedést mutat. Ma már a kisiparosoknak 78 százaléka a szolgáltatási igé­nyeket kielégítő szakmákban dolgozik. A legerőteljesebben, 27 százalékkal az építőipari szakmákban tevékenykedők létszáma nőtt. A női szabók, a fehérneműkészítők, a Szűcs­szakmában is gyarapodás ta­pasztalható és nem csökkent a bútorasztalosok, a cipészek, a kelmefestők száma. Az ipa­ri szolgáltatások közül a leg­jelentősebb emelkedés az autószerelők és a géplakato­sok között volt. Ma a kisiparosok átlagélet- kora 50 év alatt van, s kedve­ző; hogy ezen belül egyhar- maduk 35 éven aluli. A fiata­lok közül is többen vállalkoz­nak arra, hogy főfoglalkozású kisiparosokká váljanak, vagy munkahelyük megtartása mel­lett, szakmájukat legálisan is gyakorolják. _ A fejhallgató szinte a ^8) dobhártyámra „írja” a merülés zajait: a búvár egyenletes, mély le­vegővételét, az elhasználó­dott, kifújt lélegzet bugy- borékolását, a nyomás ki- egyenlítésére használt két- három másodperc csendjét. — Lent vagyok — hallom a mélyből Böszörményi La­jos hangját. — Mit lát? — A víz nagyon tiszta. Látom a járat falát, és jól látom a gödröt is, amit Pali bácsi mélyített. Most köny- nyebb egy kicsit. A horda­lék egészen képlékeny. — Mivel dolgozik? — Egy „gyalásó” van ná­lam, ezzel lapátolom az anyagot a vödörbe. Egész gyorsan megy. Néhány perc múlva a kö­tél, egy csiga és a tekerődob segítségével a napfényre emelkedik a vödör, benne öklömnyi kövek, barnássár­ga iszap. Az anyag a tapol­cai Olasz-kút mélyéről, 13 méter magas vizoszlop aljá­ról kerül a felszínre. Nem először járunk a ta­polcai forrásnál, s a miskol­ciak, olvasóink már nagyon jól tudják, hogy a város ivó­vizének harmadát, jobb esetben felét innen nyerik. A debreceni könnyűbúvár­klub karszt- és barlangku­tató szakosztályának tagjai­val azonban első alkalom­mal most találkozunk. Ve­zetőjük Czakó István klub­titkár : — Legfontosabb és egy­ben legérdekesebb felada­tunk a vízvezetőjáratok ku­tatása, feltárása, a kút mé­lyítése, tisztítása. Egyre mé­lyebbre és mélyebbre kell lehatolnunk. Célunk a karsztvíz tárolószintjének elérése, így a vízhozam in­gadozásainak csökkentése. Több mint négy éve, 1978- ban kezdtük meg itt a pró­bamerüléseket, az elmúlt ta­vasztól kezdődően pedig fo­lyamatosan dolgozunk. Elő­ször az eredeti kút fenekét tisztítottuk ki, hat méter mélyen, ebbe műanyag csö­veket engedtünk, majd víz alatti betonozással elzártuk ez oldalról szivárgó talajvíz útját. Ügy 35—40 köbméter­nyi törmeléket termeltünk ki, hoztunk eddig a felszín­re. Jelenleg már magában a kőzetben dolgozunk, eltávo­lítjuk a törmelékeket, és ha szükséges, speciális bontó- kalapáccsal tágítjuk a jára­tokat, könnyítjük meg a víz kútba jutásának útját. Ezt két, 600 milliméteres csö­vön, a nap minden percé­ben , folyamatosan szivaty- tyúzzák, majd pumpálják a város ivóvízhálózatába. — Nem könnyű és nem is lehet veszélytelen ez a mun­ka . _ A tapolcai Olasz kút. A forrás foglalását, majd a gépház építését a század elején kezdte meg Lenarduzzi János csatornázási vállalkozó. Búvárok a kútban A merülés kezdetén Fotó: Laczó József — A víz nagyon hideg, hét, maximum 9 Celsius- fokot mérünk benne. Üj me­rülési technikát dolgoztunk Iá, amelynek eredménye­ként vált lehetővé a munka ebben a vízben és a zárttér- ben. A sűrített levegős pa* lack akadályozná a mozgást, ezért az oxigént egy rendkí­vül hajlékony gumicsövön juttatjuk a mélybe, és eb­ben a „köldökzsinórban” fut ez összeköttetést biztosító kábel is: a búvár minden 6zusszanását halljuk, ha baj van, pillanatok alatt segít­hetünk rajta. — A munka nem ronthat­ja és nem is rontja a víz minőségét. Hogyan lehetsé­ges ez? — A termelés egy percre sem állhat le, és természe­tesen a KÖJÁL is ellenőrzi a víz minőségét. Mi a kút alján dolgozunk, a szivattyú csöve jóval a fejünk felett emeli ki a percenként 600 liter vizet. Ehhez a mennyi­séghez képest, ha esetleg megbillen a vödör, elenyé­sző szennyeződést okozunk. Nem beszélve arról, hogy ezt a kőzetet, agyagréteget már milliószor átmosta, kitisztí­totta a víz, tulajdonképpen teljesen sterilnek tekinthe­tő. Szigorúan betartjuk az egészségügyi szabályokat is: bármilyen betegség legki­sebb jele után már nem dol­gozhat a búvár, meghatáro­zott időszakonként orvosi vizsgálaton veszünk részt és merülés előtt kötelező a fer­tőtlenítés. — A munkabér? — Nem horribilis összeg. A csoport állandóan merülő « tagjai úgy öt- és hatezer fo­rint körül keresnek. A víz­művektől kapott pénz nagy részét a klub fenntartására, a felszerelések beszerzésére fordítjuk. Nem olcsó dolgok, hiszen például itt kétrétegű neopren ruhára, valamint sok egyéb különleges mun­kaeszközre van szükségünk. A vödör újra meglelt, tar­talma egy csövön az egyre növekvő hordalékdombra kerül. — Ez egyrészt kemény munka — mondja Kosina Pál. a klub 55 éves alapító tagja, aki még ma is merül —, másrészt sport, harmad­részt egy kevésnyi tudo­Az „anyagot" csörlődob segítségével emelik a felszínre, a kapcsolatot helyi telefon segítségével .mány. minden pillanatban tartják. üdvardy József \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom