Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-02 / 127. szám

ISSf, jSirtím 2,, ^JSZM4W8^A1íO*S£K5 3 jezte munkáját Z X. kongresszusa ('Folytatás az 1. oldalról) fontos feladat áll.« A kong­resszuson is kifejezésre ju­tott: szövetségünk azzal erő­sítheti tekintélyét, társadal­mi súlyát, befolyását, hogy ha. részt kér és részt vállal valós feladatok megoldásá­ból, ha a jövőben is cselekvő és nem valamiféle szemlélő­dő szervezetként tevékeny­kedik, ha tettekre mozgósít, mindenekelőtt a munkában, a tanulásban és a haza vé­delmében. Nagy erőt; jelent számunk­ra az, hogy terveink, törek­véseink valóra váltósában nem vagyunk egyedül, hogy élvezhetjük pártunk támoga­tását, bizalmát és megérté­sét. Ezt tapasztalhattuk már a kongresszusi felkészülés időszakában is, s mindez ki­fejezésre jutott abban is, hogy az MSZMP Központi Bizottságának első titkára felszólalásában megosztotta az ifjúság küldötteinek ta­nácskozásával gazdag ta­pasztalatait, az ifjúság ügye mellett az ország és a nagy­világ dolgairól is. Erről a helyről is biztosíthatjuk pár­tunk vezetőit; azért fogunk dolgozni, hogy a KISZ a jö­vőben is betöltse hivatását. Pártunk bízhat az ifjúság­ban, erejében, tettrekészsé- gében. Mi is azt valljuk — miként Kádár János elvtárs a KISZ kongresszusán meg­fogalmazta —, hogy dolgoz­ni kell és az eredmények nem fognak elmaradni. — Felbecsülhetetlen érték számunkra, hogy miközben a világ sok részében az em­bereknek gyötrelem jut osz- lályrészül, a mi ifjúságunk bizalommal tekinthet a jövő­be, jól érezheti magát hazá­jában. A kongresszus azzal a jóleső érzéssel fejezheti be munkáját, hogy ifjúsági szö­vetségünk továbbhalad azon az úton, amelyre hat évtize­de lépett, s amelynek folyta­tását e kongresszus kijelölte. Fejti György vitazáró vá­lasza után határozathozatal következett. A kongresszus résztvevői — két ellenszava­zattal — elfogadták a Köz­ponti Bizottság beszámoló­ját, a Központi Pénzügyi El­lenőrző Bizottság jelentését, a KISZ X. kongresszusának határozatát, valamint a szer­vezeti szabályzat módosítá­sára tett javaslatot. A KISZ X. kongresszusának határozatából Ä Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusán elfogadott határozat az el­következő öt esztendőre szó- lóan szabja meg az ifjúsági szövetség teendőit azzal a céllal, hogy a KISZ jobban megfeleljen az ifjúság igé­nyeinek, a kor, a társadalom szükségleteinek. A dokumen­tum kiemeli: az MSZMP XII. kongresszusa programot adott a társadalomnak, így az ifjúságnak és az ifjúsági szövetségnek is. Feladataink megoldása, vívmányaink megőrzése és gyarapítása na­gyobb erőfeszítéseket és al­kotó gondolkodást kíván, amely nem nélkülözheti a fiatalok tudósát, kezdemé­nyezőkészségét és lendüle­tét. A határozat felhívja a fiatalokat, hogy vállaljanak továbbra is jelentős részt a gazdaság intenzív fejleszté­séből. A KISZ fontos felada­ta, hogy következetesen kép­viselje és védje az ifjúság érdekeit, lépjen fel a fiata­lok élet- és , munkakörülmé­nyeinek javításáért; erősítse közösségformáló, eszmei és politikai hatását; újítsa meg a szövetség munkastílusát; adjon vonzó programot a KISZ-tagok, a fiatalok szá­mára.; állítson világos és reá­lis követelményeket az alap­szervezetek és a tagság elé. A mozgalmi élet legyen de­mokratikusabb, rugalma­sabb, ösztönözzön önállóság­ra, öntevékenységre. A KISZ legyen fogékony a tár­sadalom, az ifjúság problé­mái iránt, következetesen vegye figyelembe az ifjúsági rétegek és korosztályok elté­rő helyzetét és igényeit. A következő években minde­nekelőtt a fizikai dolgozó fiatalok és a tizenévesek kö­rében igyekezzen hatásának növelésére. Ugyancsak az alapvető célok közé sorolja a határozat, hogy a szövet­ség erősítse kapcsolatait a nemzetközi ifjúsági mozga­lom haladó erőivel; tevéke­nyen vegyen részt a béke megőrzéséért vívott világmé­retű küzdelemben, mivel a béke népünk, ifjúságunk bol­dogulásának. céljai valóra váltásának alapvető feltéte­le. A KISZ-nek a gazdasági építőmunkáb'an vállalt fel­adatairól szóló fejezet első­rangú követelményként fo­galmazza meg, hogy a követ­kező években kerüljön a mozgalmi munka középpont­jába a műszaki-technikai fejlődés meggyorsítása, az ésszerű takarékosság széles korú elterjesztése, a hatéko­nyabb gazdálkodási feltéte­lek és formák kialakításában való részvétel. Szükséges, hogy a KISZ-szervezetek tá­mogassák" a fiatalok előre­mutató javaslatait, működje­nek közre megvalósításuk­ban, kezdeményezően és ak­tív szervező munkával ve­gyenek részt az újítómozga­lom fejlesztésében, a fiata­lok újító javaslatainak ösz­tönzésében és hasznosításá­ban. A mozgalom fontos fel­adata, hogy elősegítse a mun­kaerővel, az anyaggal, az' energiával való ésszerű, ta­karékos gazdálkodást, amely figyelembe veszi a társada­lom hosszabb távú érdekeit is. Nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is fontos, hogy a pályakezdő fiatalokat képzettségüknek, tudásuknak megtelelő mun­kakörben alkalmazzák, és elősegítsék gyors beilleszke­désüket — szögezi le a do­kumentum. Ennek egyik fel­tétele, hogy javuljon az össz­hang a népgazdaság igényei és a szakemberképzés között, másrészt erre ösztönözzön a pályakezdők és a vállalatok érdekeltségi rendszere. A KISZ támogatja a munka termelékenységének növelé­sére irányuló törekvéseket: a szervezettség, a munkafegye­lem javítását. Megköveteli tagjaitól, hogy becsülettel álljanak helyt a munkában. Ahol szükséges a munkaerő- átcsoportosilás, a KISZ ve­gyen részt annak előkészíté­sében, lebonyolításában. Mű­ködjön közre a munkakör és a munkahely változtatásával együtt, járó nehézségek, fe­szültségek enyhítésében. ' A fiatalok jelentős része — a családalapítás, az önálló otthon gyorsabb megterem­tése, az ehhez szükséges jö­vedelem megszerzése érde­kében — munkaidején túl is kész munkát vállalni. A szö­vetség támogatja a kisebb közösségek vállalkozásán alapuló, a vállalatok, a szö­vetkezetek tevékenységi kö­rét kiegészítő, azzal össze­hangolt termelő-, szolgáltató munkát. Ugyanakkor hatá­rozottan fel kell lépni a mun­ka nélküli jövedelemszerzés, az ügyeskedés, a törvényte­len haszonszerzés ellen, azok ellen, akik munkaidőben pi­henik ki magukat, vagy vég­zik el különmunkájukat. A dokumentum feladatokat ha­tározott meg a KISZ hagyo­mányos termelési mozgal­mainak, akcióinak fejleszté­sére is, hangsúlyozva, hogy a gazdasági épitőniunkában vállalt feladatok eredményes megvalósításának fontos fel­tétele, hogy a KISZ nagyobb befolyással rendelkezzen a termelésben és a szolgálta­tásban dolgozó fiatalok kö­rében. A társadalom fejlődésé­nek alapvető követelménye, valamennyi fiatal érdeke, hogy ismereteinek gyarapí­tásával, tehetsége kibonta­koztatásával készüljön hiva­tására. Ezzel összefüggésben a dokumentum a KlSZ-szer- vezetek feladataként fogal­mazta meg: ösztönözzék tagjaikat a képességeik sze­rinti legjobb tanulmányi, szakmai munkára, kísérjék figyelemmel az oktató-neve­lő munka feltételeinek ala­kulását, kezdeményezzék és segítsék elő az iskolai de­mokrácia kibontakozását, az oktatási intézmények nyi­tottságát. Támogassák az új iránt fogékony, reális köve­telményeket támasztó, igé­nyes pedagógusokat, oktató­kat. Az ifjúsági szövetség részt vállal a közoktatási rendszerünk továbbfejleszté­sével kapcsolatos tennivalók kimunkálásából és megvaló­sításából. A szövetség tagjainak csak­nem fele tizenéves; igen fon­tos, hogy az ifjúsági mozga­lom teret adjon törekvéseik megvalósításához, hogy bi­zonyíthassák tehetségüket, kielégíthessék érdeklődésü­ket, szélesíthessék látókörü­ket. A középfokú oktatási in­tézményekben a KlSZ-szer- vezetek szerveződési formáit pedig a tanulók igényei, a célszerűség és a feltételek szerint kell alakítani: az is­kolai KISZ-szervezetek — az irányító szervek segítségével — maguk döntsék el, milyen megoldásokat választanak. A tanulmányi mozgalom szer­vezésében is jobban keli iga­zodni a diákok igényeihez, elképzelései hez. A fiatalok érdekeinek kép­viseletével és védelmével kapcsolatban elhatározott fel­adatok között megkülönböz­tetett helyen szerepel az if­júság önálló otlhonhoz jutá­sának támogatása, további lehetőségek felkutatása. A KISZ javasolja a felsőokta­tási tanulmányi ösztöndíj­A tisztségviselők megválasztása Ezután a kongresszus zárt ülésen megválasztotta a 105 'tagú Központi Bizottságot, valamint a 17 tagú Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottsá­got. Ezt követően a KISZ Kö/.ponli Bizottsága és Köz­ponti Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága első ülésén meg­választotta a 17 tagú intéző bizottságot és a 11 tagú tit­kárságot. A Központi Bizottság első titkára — jelentették be a választást követő plenáris ülésen —■ ismét Fejti György. TITKÁRSÁG A Központi Bizottság tit­kárai: Juhász András, Ko­vács Jenő, Köpf L ászióné, dr. Nagy Sándor, Nyitrai István és Varga László. Raj­tuk kívül a titkárság tagja lett még: Barabás Miklós, Szabó János, Szűcs Istvánná és dr. Tarcsi Gyula. INTÉZŐ BIZOTTSÁG Az intéző bizottság tagjai: dr. Bulla Miklós, Cseh Györ­gyi, Fejti György, Juhász András, Koncz Tibori Ko­vács Jenő, Köpf Lászlóné, Kis Imrévé, dr. Nagy Sán­dor, Nyitrai István, Szabó János, Szabó Tibor, Széles Sándor, Szűcs Istvánná, dr. Tarcsi Gyula, Varga László és Veres András. A Központi Bizottság tiszt­ségében megerősítette Szabó Jánost, a Magyar Ifjúság fő- szerkesztőjét. A KISZ X. kongresszusá­nak tanácskozása a D1VSZ- induló eléneklésével, moz­galmi dalokkal fejeződött be. rendszer felülvizsgálatát, va­lamint annak áttekintését, hogy milyen lehetőség van a családalapítással és otthon- teremtéssel kapcsolatos né­hány társadalmi juttatás — például a gyermekgondozási segély — és jogosultság . ki- terjesztésére az egyetemi, fő­iskolai hallgatók körére. Az ifjúsági szövetség törvényes joga és kötelessége, hogy képviselje és védje a fiata­lok érdekeit. A jövőben nyíl­tabb, a KISZ-tagok, a fiata­lok véleményére jobban épí­tő munkával vesz részt min­den szinten az érdekek egyez­tetésében, az ifjúságot érintő döntések meghozatalában és végrehajtásuk ellenőrzésében, A KISZ X. kongresszusá­nak határozata részletesen taglalja a fiatalok tudatának szocialista szellemű formá­lásával, a KISZ kommunista, politikai, mozgalmi jellegé­nek erősítésével, a művelő­dés, a sport, a szórakozás le­hetőségeinek, formáinak gaz­dagításával összefüggő leg­fontosabb feladatokat. A dokumentumban rögzí­tett mozgalmi teendők lé­nyegét, az ifjúsági szövetség munkáját, az elkövetkező években meghatározó törek­véseket fejezi ki a módosí­tott szervezeti szabályzat egyik pontja is, eszerint a KISZ kiemelt feladata, hogy az ifjúság körében hirdesse és képviselje a párt politi­káját, vállaljon részt annak alakításában, dolgozzon meg­valósításáért. A SZOT elnökségének ülése Az energiagazdálkodás kor­szerűsítésével, valamint a hulladékok és másodnyers­anyagok hasznosításával a mostani ötéves tervidőszak­ban 26—28 milliárd forinttal növelhető a nemzeti jövede­lem, ezért fontos társadalmi feladat e törekvések elősegí­tése — hangoztatta a hétfői ülésén a SZOT elnöksége. Ezért felhívta - valamennyi szakszervezeti szervet, hogy segítse az energiatakarékos­ságot, a hulladékok és má­sodnyersanyagok hasznosítá­sát. A vállalatok már tettek lé­péseket a gazdálkodás javí­tására, eddig azonban legfel­jebb az energiapazarlás meg­szüntetéséig jutottak el. Vi­szonylag kevés konkrét kez­deményezés, intézkedés szü­letett még az energiagazdál­kodás korszerűsítésére. Az érdemi lépések többsége az előkészületeknél tart. A racionálisabb energia­gazdálkodási program cél­ja, hogy az 1979—80-ban megkezdődött takarékossági folyamatok folytatódjanak, s mérséklődjék az egységnyi termeléshez szükséges ener­giafogyasztás. Nagyrészt az ágazati javaslatok megvaló­sításával öt év alatt 1,5—1,7 millió tonna kőolajnak meg­felelő energiamegtakarítás érhető el, ami a jelenlegi árakon számítva 400—500 millió dollárnak felel meg. Reális számítások alapján elérhető, hogy a népgazdaság energiaszükségletének növe­kedése öt év alatt ne halad­ja meg a 10 százalékot. Az elnökség rámutat, hogy a fejlett ipari országokban a termelés minden egyszázalé­kos növelése háromnegyed­annyi többlet energiiíl’j 7eP- nyel, mint nálunk, s jobbarv hasznosítják a másodnyers­anyagokat is. Sok tartalék rejlik a helyesebb energia­gazdálkodásban, de jelentős értékek menthetők meg a hulladékok és a másod- nyersanyagok hasznosításával is, mert ezeknek hazánkban mindössze 2 százalékát ér­tékesítik. Némileg ez is köz­rejátszik abban, hogy az ipa­ri termelés költségeinek csaknem 70 százaléka anyag- költség. A SZOT elnöksége felhív-' ja a dolgozókat, hogy segít­sék e fontos program végre­hajtását, bővüljön társadal­mi mozgalommá mind a munkahelyeken, mind pedig a lakóterületeken az anyag- és energiatakarékosság, a hulladék és a másodnyers­anyagok hasznosítása. Az elnökség megvitatta', a Szakszervezetek Elméleti Ku­tató Intézetének 1976—1980. években végzett munkájáról szóló jelentést és az intézet következő ötéves feladatait. Az intézet új ötéves prog­ramjának célja, hogy meg­határozza azokat a főbb ku­tatási irányokat, amelyek­kel segítheti a szakszervezeti mozgalom egészét érintő döntések előkészítését. További napirendi pont­ként az elnökség megvitatta a vállalati jóléti és kulturá­lis ellátás pénzügyi szabá­lyainak módosítására vonat­kozó szakszervezeti javasla­tokat; a szakszervezeti szer­vek VI. ötéves beruházási tervéről szóló előterjesztést; megtárgyalta az 1982. évi szakszervezeti tagdijbesoro- lás irányelveit. Országgyűlési bizottságok tanácskozása Az utóbbi években nem akadt olyan ipari, kereske­delmi bizottsági ülés a Par­lamentben, ahol ne lett volna szó a termelőeszköz-kereske­delem helyzetéről. A két bi­zottság hétfőn együttes ülé­sét teljesen ennek a témá­nak szentelte. A képviselőknek készített írásos tájékoztató, valamint Spilák Ferencnek, az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal el­nökhelyettesének - szóbeli ki­egészítője igyekezett teljes képet rajzolni az 1968-ban életre hívott TEK-vállalalok történetéről, mai munkájuk­ról, a fejlesztés teendőiről. Egyebek között elhangzott? a 29 szakosított vállalat és szövetkezet az utóbbi eszten­dőkben fejlődő munkával árualapjának 65 százalékát belföldi, 35 százalékát kül­földi forrásból szerzi be. A termelőeszköz-kereske­delemnek egyik alapvető lei­adata a felesleges és elfekvő áruk visszajuttatása a nép­gazdaság vérkeringésébe. A számos elképzelés között sze­repel a háttéripar fejleszté­se, az importhelyettesítést szolgáló ügynöki tevékeny­ség gyarapítása, a kisipar jobb anyagellátásának biz­tosítása. Készül a nagyegyházi bauxitbánya Még az idén átadják az eocénprogram új bányájól, a nagyegyházit, amely az ország egyik legnagyobb barnaszén-, illetve bauxitbányája lesz. A Bányászati Aknamélyitö Vállalat dol­gozói 443 méter mély, függőleges aknát építettek, most a 6 méter átmérőjű bekötovágnt készül, amely az üzem fő levegőellátó, illetve víztelenítő aknája lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom