Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-03 / 128. szám
T9frl. Június 3., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Évenként 70 ezer tonna műanyag Fél nap is kevés lenne bejárai a műanyaggyár valamennyi termelőüzemét. A több tízezer négyzetméteren ’elterülő hatalmas gyárban megs zárni á I ha lattan berendezés, gépsor ontja nap mint nap a korszerű csomagolóanyagokat. A műanyag-feldolgozás fejlesztése régóta központi kérdés a Tiszai Vegyi- kombinátban. Az 19,66-ban létrehozott gyár az eltelt másfél évtized alatt a hazai műanyag-feldolgozás bázisává nőtte ki magát. A kezdet kezdetén — amikor mindössze néhány ezer tonna különféle csomagolóeszköz készült évenként a vállalatnál — kevesen gondolták, hogy az egykori kis üzem évek múltán meghatározó szerepet tölt be az ország műanyag-feldolgozásában, A nagyarányú fejlődésre mi sem jellemzőbb, mint az, hogy míg lí)71-ben a TVK- ban feldolgozott műanyagok mennyisége mindössze 15 ezer tonna volt, addig az ötödik öléves terv végére a gyár termelőkapacitása több mint a négyszeresére növekedett. NEGYEDMILLIÓ TONNA KÉSZTERMEK — Az elmúlt ötéves tervidőszakban mintegy negyed- millió tonna készterméket adtunk a népgazdaságnak — mondja Kucsma János, a műanyaggyár vezetője. — Elmúlt évi termelésünk már elérte a hetvenezer tonnát, ilyen mennyiséget még egyetlenegy üzem sem gyártott eddig az országban. Ebben közrejátszott. hogy a kombinát tekin- tényes mennyiségű műanyag alapanyagot — polietilént, polipropilént — állít elő, s ezek feldolgozása, illetve az értékesebb, magasabb feldolgo- zottságú termékek gyártásának fokozása alapvető gazdasági érdeke a vállalatnak. A műanyag-feldolgozás fejlesztésében kezdettől fogva arra törekedtünk, hogy hozzájáruljunk a népgazdaság különböző ágazatainak fejlődéséhez, ugyanakkor kielégítsük a lakosság egyre növekvő igényét. — A műanyag-feldolgozás gyors ütemű és állandó fejlesztését hosszú távú programnak tekintjük ■— jegyzi meg Tímár Ferenc, a TVK bei- u h á zási f őos ztál y vezető j e. — Ennek megfelelően, jelentős összegeket fordítottunk és fordítunk fejlesztési, beruházási célokra. Csak az elmúlt öt évben vállalati erőből mintegy 800 millió forintot költöttünk a műanyaggyár bővítésére, melynek eredményeképpen, több mint kétszeresére növekedett a termelő- kapacitás. ELŐTÉRBEN A POLIPROPILÉN- FELDOLGOZÁS A polipropiléngyár üzembe helyezésével egy időben a kombinát vezetése megtette a szükséges lépéseket a nagy mennyiségben gyártott műanyag-alapanyag egy részének helyben történő feldolgozására. A vállalat ez irányú törekvését tükrözi, hogy 1979- ben szerződést kötött a japán Mitsubishi konszernnel, az úgynevezett biaxiálisan orientált polipropilén-fólia gyártására szolgáló üzem, illetve gépi berendezések megvásárlására. __ — Hol tart az új üzem építése? — kérdeztük a beruházási főosztályvezetőt. — A mintegy 600 millió forint értékű beruházás az eredeti programnak megfelelően tervszerűen halad — hangzott a válasz. — Az építészeti munkák már olyan stádiumban vannak, hogy a szerelést, amelyet Gyár- és Gépszerelő Vállalat szakemberei a japán szakértők jelenlétében végeznek, a közelmúltban megkezdődhetett. A terv szerint 1982 januárjában kell megkezdeni az üzemi próbákat, mi azonban szeretnénk mér ez év végére megteremteni az ehhez szükséges feltételeket AZ ÚJ TERMÉK MÁRKANEVE: BIAFOL Mii, mond a leendő terntek- ról Kucsma János gyárvezető. — A szóban forgó polipropilén termék családnak, ideiglenesen a Biafol márkanevet adtuk — mutat a gyárvezető a közelmúltban elkészült, tetszetős külsejű termékismertetőre, amely magyar, angol, francia és német nyelven ad részletes tájékoztatást a fólia típus- és méretválasztékáról, tulajdonságairól és főbb felhasználási területeiről. — Az üzem elkészültével, vágy is 1982-től évi 4 ezer tonnával növeljük a polipropilén-felhasználást— jegyzi meg a gyárvezető. — Ez azt jelenti, hogy csak polipropilénből több mint 10 ezer tonnát dolgozunk fel évente készterméknek. 1— Hogyan készülnek e fóliák értékesítésére? —• Az egyik neves francia céggel kötöttünk megállapodást a felvevő piac előkészítésével kapcsolatos munkákra. A francia féllel, amely a miénkhez hasonló technológiával működő Biafol-fóliákat gyártó üzemmel rendelkezik, egyebek között marketing együttműködést alakítottunk ki, szakmai tanácsokat ad részünkre, sőt, a fóliák felhasználásában jártas szakembereket bocsát rendkezésünkre. — Milyen célra lehet felhasználni a leendő termékeket? — A Biafol fóliák kiváló tulajdonságaik, minőségi paramétereik és sokrétű feldolgozhatóságuk alapján számos területen jól helyettesítik a celofántípusokat. Rendkívül praktikus a felhasználásuk, illetve alkalmazásuk a dohányiparban, s igen alkalmasak a tésztafélék, cukorkák és csokoládék, a kiszerelt élelmiszerek, az úgynevezett ap- ró dobozos áruk, mint például a filmek, magnókazetták csomagolására is. ÚJABB FEJLESZTÉSEK A Biaíól fóliák gyártásának bevezetésén kívül, egyéb fejlesztésekre is sor kerül a műanyaggyárban. Így többek között megvalósíthatják a műanyag tejfölöspoharak gyártását: ez a termék várhatóan a jövő év elején jelenik meg. A műanyagipar eddig is gyártott tejfölöspoharakat, ezek azonban polisztirolból készültek, amihez a megfelelő minőségű alapanyagot kizárólag tőkés importból kellett megvásárolni. A TVK most vállalati fejlesztéssel a polipropilént teszi alkalmassá a poharak gyártására. Az elmondottakon kívül, a hatodik ötéves tervben a tej csomagolására szolgáló újabb tejsíkfólia- gyártó gépsort szándékoznak üzembe helyezni. A gépvásárlásra vonatkozó szerződést a külföldi céggel már megkötötték. A berendezés elkészültével további 3600 tonnával nő a műanyaggyár tejsík- fólia-gyártó kapacitása. Jelenleg ugyan a tejipar részéről jelentkező évi 5600 tonnás fóliaigényt a TVK még ki tudja elégíteni, azonban számítani kell a tejfogyasztás emelkedésére, ami magával hozza e csomagolóeszköz iránti kereslet növekedését. Lovas Bajos Osndolkodás és fegyelem A gondolkodás folyamata az egyén egyik legsajátabb, legbensőbb folyamata. És az is' jellemző sajátja a valóban alkotó jellegű gondolkodásnak, hogy tele van szkepszissel, kétellyel, kérdéssel, dilemmával. És ez így természetes: hiszen a valóságot „elsajátítani” alkotó módon csak így lehet. Aki készen, minden kritika vagy mérlegelés nélkül, az ő személyes éleiének tapasztalataival való összevetés nélkül vesz át más gondolatokat, annak a meggyőződése sohasem lehet olyan megalapozott, olyan szilárd, mintha ö maga is mintegy megküzd a meggyőződéséért. Ezért is a gondolkodás nem fáradtságmenlés, nem valami kényelmes folyamat, s nem is olyan folyamat, melyet egyszer elkezdhetünk s egyszer abbahagyhatunk. A gondolkodó embert jobban jellemzi a kritikai készség és érzék, amely egyébként minden előrehaladás egyik feltétele és biztosítéka. Érdemes idézni Lenint, aki fontosnak'tartotta a bírálatot nemcsak az egyes ember, a kommunista, hanem az egész párt szempontjából. Egy helyütt így ír: ,,A politikai pártnak saját hibáihoz való viszonya egyik legfontosabb é* legbiztosabb isméivé a párt komolyságának és annak, hogy miként teljesíti, a valóságban kötelességét osztálya és a dolgozó tömegek irányában. A hibát nyíltan be- i smerni, okait, forrásait feltárni, elemezni azt a helyzetet, amely a hibát szülte, gondosan megvitatni, hogy milyen eszközökkel lehet a hibát kijavítani — ez jellemzi a komoly pártot, így teljesíti a párt kötelességét, így neveli és tanítja az osztályt, azután pedig a tömegeket is”. Minden leegyszerűsítés nőikül transzponálhatjuk ezt a máig érvényes, fontos gondolatot az egyes kommunistákkal szemben támasztandó követelményekre is. De legalább ekkora figyelmet és teret kell szentelnünk közéletünk egészségének megőrzése, a párt vezető szerepe további erősítése céljából annak is, hogy a személyes gondolkodás joga, sőt követelménye, a vita, a kritika lehetősége és jelentősége ne homályosíthássa el azt, amiért mindez szükségeltetik: a cselekvést! Nem feledhetjük, hogy a demokratikus és pártszerű vita nélkülözhetetlen, sőt természetes a marxista—leninista pártokban, de nem öncélúak, h«~ ivein kifejezettem ami» valók. az a funkciójuk, hogy egységesebb cselekvésre irányuljanak. A cselekvést segítsék, ösztönözzék, szervezzék. A cselekvéshez pedig fegyelem kell. Es a gondolkodás nem zárhatja ki, hanem — ha valóban alkotó jellegű! —, akkor támogatja és ösztönzi a fegyelmet. Hiszen a fegyelem annál erősebb és valódibb, minél inkább meggyőződés áll mögötte, nem egyszerűen csak valamiféle parancs vagy utasítás. A fegyelmet azért is kell hangsúlyozni, mert természetes, hogy a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helye szerint, továbbá képzettsége, életkora stb. szerint nem mindenki juthat el a gondolkodás azonos színvonalára. Fontos, hogy a pártban a legkülönfélébb érdekek, szándékok, gondolatok mérlegei- hetőek legyenek, mielőtt a nagy hatókörű politikai döntések megszületnek. De ha ezek a döntések megszülettek, akkor a lenini centralizmus elvi alapján álló párt minden tagjának kötelessége, hogy eleget tegyen az általa önként vállalt fegyelemnek, teljesítse, amit a párt tőle vár, minden erejével segítse a határozatok megvalósulását, elérni a párt céljait, ily módon • szolgálva népünk érdekét. Készül a sedrésép Siegedi József szerelőlakatos a DST-40 típusú telefonkábel-sodró gépen a dobbefogó rögzítésén dolgozik a Diósgyőri Gépgyár szereldeüzemében. Fojtán László felvétele Továbbképzés a kézműiparnál A Borsod megyei Kézméb ipari Vállalat idei termelési terve 12,5 százalékkal magasabb az elmúlt évinél, értékben 236 millió forint. A nagyobb feladat teljesítése természetszerűen megköveteli a nagyobb szaktudást, új ismeretek szerzését. A vállalatnál elsőként a munkahelyi vezetők részére szerveztek továbbképző tanfolyamot, amely sikeres vizsgával ért véget. A résztvevők bővítették tudásukat a gazdaságpolitikában, a munkaszervezésben, a munkajogban, a munkavédelemben, a vezetéselméletben. Az általános tudnivalókon kívül megismerték a helyi lehetőségeket a tervezésben, a beruházásban, a munkaerő- és bérgazdálkodásban, a szociális és jóléti alap felhasználásában. A másik tanfolyamot a konfekcióüzem dolgozói számára indították, s a szervezésbe bevonták az Ipari Minisztérium Módszertani és Továbbképző Intézetét. Á viz /,fegyverszünete" Az utóbbi években, a Bodrogköz termelőszövetkezeteiben ugyan mi másról esne szó leginkább, mint a vízről? A víz, legyen a neve ár-, bel-, talaj-, pangó víz — sajnos negatív előjellel —, egyre elválaszthatatlanabbul hozzátartozik az itt élők, az erre gazdálkodók életéhez. V aradi Józsej, a cigándi Egyesült Termelőszövetkezet elnöke egy statisztikát, mutatott az elmúlt éveji kártérítéseiről. Ezek szerint 1975- ben 817 ezer, 1976-ban és 77-ben 3—3 millió, 1978- ban 3,5 millió, 1979-ben 13 millió, 1980-ban 15,3 millió forint kártérítést fizetett ki nekik az Állami Biztosító. Még énnél is beszédesebb a vízkárokat szenvedett mező- gazdasági területek nagyságának alakulása: 1977-ben 855 hektár, 78-ban 1314 hektár, 79-ben 2063 hektár, 80- ban 3365 hektár hasznosítható területet borított hosz- szabb-rövidebb ideig ár-, vagy belvíz. Mindezek ismeretében cseppet sem tűnt meglepőnek a cigándi gazdaság egyik szakvezetőjének a sikerélmények kapcsán tett megjegyzése: „Itt már az is óriási, ha sikerül elvetni valamit.. Bizonyságképpen újabb tényeket sorakoztattak. Tavaly az 1500 hektár búzájukból csupán 300 hektárnyit tudtak learatni. Pontosabban — itteni megfogalmazás szerint — lekínlódni. Ősszel pedig mindössze 150 hektár területen voltak képesek 1 földbe tenni a magot, s a víz miatt akkor szárítatlanul maradt területek nagyságát meg sem mertem kérdezni. Az elnök: — Idén is, a gazdálkodás általános költségeit tekintve a növénytermesztést veszteségesre terveztük. Ugyanezt mondhatom el az állattenyésztésről is ... Mi akkor a járható út? Egyáltalán akad ilyen? A szanálási bizottság annak idején szerkezeti módosításokat írt elő. Például csökkentették a szántóterületüket mintegy 900 hektárral. Ezeket ma már rétként, legelőként, valamint kisebb részét erdőként hasznosítják. A szántóföldi növénytermesztéshez képest az állattenyésztésnek a szerepe — éppen a biztonságosabb tömegtakar- mány-termesztésre alapozva — a jövőben nagyobb lesz. A juhnál például 4800 anya a terv — jelenleg 3000 van —, sajnos azonban a víz miatt a vélt, vagy remélt, tömeg- takarmány-bázis is elég bizonytalan. Magyarul, a gyep „ellenállóképességét” •— viszonyítva a búzához, vagy más szántóföldi kultúrához — senki nem vitatja, de a gyep sem bír ki mindent. Márpedig itt nemegyszer ezt, a „mindent” kellene kibírni. Ami ma talán az egyes- egyedül járható út, a tartós veszteségből való kilábaláshoz, ez a melléküzemági tevékenység. Nem csoda, hogy itt Cigándon is igyekeztek belekapaszkodni. Helyben működik egy 35 fős ládaüzemük, egy hetven dolgozót foglalkoztató építőrészlegük és van még egy idényjellegű, elsősorban télen munkát biztosító üzemecské- jük, ahol a tetőfedéshez használatos viharkapcsokat gyártják. A budapesti 170 fős részlegük gyártási és szerelési munkákat végez. Ebbe a meghatározásba sok minden beletartozik, hiszen a vér- nyomásmérők szerelésétől a szájkosárig sok mindent készítenek. Ezek a tevékenységek a tervek szerint idén 10 millió forint nyereséget hoznak, s ezzel kompenzálják majd az alaptevékenységből származó veszteségeket Minap, hogy Cigándon jártunk, vizet csak elvétve láttunk. Közvetett nyomai * még vetetten szántók, a íel- feltörő vízinövények azonban jelezték, nem is olyan régen a víz volt az úr e tájon. Tervek már vannak a Bőd-' rogköz teljes vízrendezésére, mert hisz’ az köztudott, egyes-egyedül csak ez jelent majd végleges megoldást. Ez teremti meg a gazdálkodás biztonságát ezeken a jó talajú földeken, mely tájat nem is olyan régen még a megye éléstárának nevezték. A kivitelezés a nehezebb, az anyagi erők megteremtése. Csak a cigándi tsz 5 ezer hektárénak meliorációja, vízrendezése 12(1 millióba kerülne, s ebből 36 milliót a tsz-nek saját erőből kellene fedeznie. Sajnos, erre a tavalyi évet 14,5 millió forint veszteséggel záró gazdaság sem ma, sem belátható időn belül nem lesz képes. Az országgyűlési képviselők megyei csoportja több alkalommal a helyszínen vizsgálta e táj — így a cigándiak — gondját-baját. Éppen ezért 'az erre élők — a saját anyagi erők hiánya ellenére — bíznak benne, hogy a vízzel folytatott háborúban nemcsak a mostanihoz hasonló, aszály teremtette fegyverszünetek lesznek, hanem lesz végleges, megnyugtató megoldás. Az az igazság, jó volna a Bodrogközt újra a megye éléstárának tudni. Hajdit Imre Uj, le«, jó lÉidonságú lizaíajÉ A bózanemes ítéeben — és a búzatermelés agrotechnikájában elért kutatási eredményeket, és az ezzel kapcsolatos feladatokat vitatja meg a KGST tizedik esztendeje tevékenykedő búzanemesítési és agrotechnikai szakbizottsága az Akadémia marlonvásári mezőgazdasági kutatóintézetében kedden megkezdődött négynapos ülésén. A tanácskozáson részt; vevő országok, — Bulgária, Csehszlovákia, .Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió — szakemfoe- fm baKzámoJjOiak • nemesítő munka és a termesztés legújabb eredményeiről, megvitatják az intenzív termesztési körülményeik között bő termést adó, a betegségekkel szemben ellenálló, géppel betakarítható búzafajták és hibridek előállítását szolgáló kutatási módszereket,, feladatokat. A KGST-ors zágokba n egyébként az elmúlt években már számos ilyen tulajdonságokkal rendelkező, s az eddigieket, biológiai és gazdasági tu 1 a j dons ágokban jelen tösen felülmúló fajtát állítottak a koztermeszié&ba. Az új fajták jelentősen Kosi zájár.ultak ahhoz, hogy a munkabizottságban részt vevő országok mindegyikében nőttek a hozamok, nagyobb lett a termésmennyiség. E téren a legjobb eredményt a magyar mezőgazdaság érte el: öt év alatt 628 kilóval növelte az egy hektárra jutó hozamot. A tanácskozáson két évre szóló munkaprogramot f.s kidolgoznak. A munkabizottság tagjai megismerkednék a magyar búzanemesítés gyakorlati munkájával is. A tanácskozás péntek«! le; jezödik be.
