Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-17 / 114. szám
T981. május 17., vasarncrp ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A Bükkvidéki becsületére válik Abaújvár Javiit a na !ZI A megyei tanács határozata alapján Borsodban is sorra átveszik a vendéglátó vállalatok az iskolai napköziotthonos konyhákat. E kereskedelempolitikai feladatnak eleget téve Miskolcon is több iskolában megvalósították a szakvállalati vezetést. Milyenek a kezdeti tapasztalatok? Javult-e a gyermek- étkeztetés? * Máramarossy Irén, a bul- gárföldi általános iskola igazgatónője: — A Bükkvidéki Vendéglátóipari Vállalat körülbelül egy hónapja vette át az étterem vezetését. Városszerte elismerten jó konyha volt a miénk, természetes, hogy kissé félve néztünk a változás elé. Az eddigi tapasztalatok azonban kedvezőek, csupán az első néhány nap jelentett nehézséget. Ha olcsóbb lesz a primőr, és több zöldfélét kapnak a gyerekek, elégedettek leszünk. Szokira Teréz, az iskola élelmezésvezetője most étteremvezető lett: — Csak a cím változott. Ugyanazok a dolgozók főznek most,is. pusztán átkerültünk a vendéglátó vállalathoz. Könnyebb a dolgunk, most minden nyersanyagot nagykereskedelmi áron szerzünk be, olcsóbban. Az ellátásra nem lehet panasz, pontos minden szállítás. Az iskola és a vállalat között jó a kapcsolat, az ellenőrzés valóban segítő jellegű. Reméljük, a későbbiekben is hasonló tapasztalataink lesznek. A miskolci vasgyári iskola étterem vezetésével szakképzett vendéglátóipari dolgozót bízott meg a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat. Űj szakácsnő is került az iskolai konyhára. Tulipán József igazgató szerint azóta nagyot lépett előre a gyermekétkeztetés : — Meg kell mondanunk, azelőtt nem .tudtunk ilyen változatos étrendet biztosítani. A gyermekkori sajátosságoknak megfelelő az ebéd, az uzsonna. Kulturáltabb lelt az étkezés, s ami nagyon fontos, a pedagógiai munkában sem okozott törést a változás. • A nevelők azt mondják: a gyerekeknek, a szülőknek is jó a véleménye. A vállalat az első perctől kezdve megszervezte az iskolatej-akciót, hamarosan iskolai büfét is létrehoznak. A miskolci 21- es számé Általános Iskolában hasonló jó tapasztalatokat hallottunk. Itt. hétszáz személyre főznek, s a szakvállalati vezetéssel egyértelműen könnyebb a követelményeknek eleget tenni. Az iskolában elégedettek a menynyiséggel, a minőséggel, a gyerekek repetát is kaphatnak. * Kereszti József, a Bükkvidéki Véndéglátóipari Vállalat kereskedelmi igazgató- helyettese: — Vállalatunknak nem jelent nehézségei az iskolai konvhák vezetése. Az elmúlt évtől tapasztalatokra tettünk szert. Sárospatakon, Lenin- városban több gyermekintézményt is ellátunk. Mint munkahelyi vendéglátó. 60—70 ezer embernek főzünk a megyében. sajátunknak érezzük e feladatot is. Szakembereink tapasztalatcserén jártak a fővárosi gyermekélelmezési vállalatnál, május 15-től létrehoztunk egy gyermekélelmezési csoportot, hogy minél szakszerűbben láthassuk el munkánkat. — Tervezik további gyermekintézményi konyhák átvételéi is? — A közelmúltban Alsó- zs’olcán. Szikszón vettük át a vezetést, a nyár folyamán Kazincbarcikán hat-hétezer gyermek étkeztetését oldjuk meg. Leninvárosban újabb két intézmény kerül a vállalat kezelésébe. Szeptemberben már több mint húszezer óvodás, iskolás étkeztetését biztosítjuk. (mikes) A miskolci járás terveiből Az elkövetkező öt évben a lakosság életkörülményeinek további javítását teszik lehetővé a miskolci járás célkitűzései. A VI. ötéves tervidőszak során több mint 750 millió forintos fejlesztési pénzeszközzel számolnak; a járás területén 040 célcsoportos lakás megépítését tűzték feladatul. Jelentős részét Sajószentpéteren tervezik átadni: itt 590 lakás épül meg. Sajóbábonyban százötvennel gyarapodik a célcsoportos lakások száma. A járás agglomerációs övezetében ezer családi ház építésére alkalmas telket alakítanak ki a tanácsok. ezzel is elősegítve a magánerős építkezést. Á miskolci járásban cél, hogy a VI. ötéves terv során az óvodai férőhelyek bővítésével kielégítsék a jogos igényeket. Ez annál is fontosabb feladat, mert a Miskolc környéki községekben az óvodás korúaknak csak 46,2 százaléka. részesül óvodai ellátásban. A következő években 625 óvodai férőhely és 62 általános iskolai tanterem megépítését tervezik. Többek között új óvoda létesül Szir- mabesenyőn, Harsányban és Mályiban. A jövő évben Fel- sőzsolcán nyolclantermes, Mályiban négytantermes, tornatermes iskolát adnak át. Az idén Sajószentpéter oktatási hálózata négy tanteremmel bővül, Kesznyétenben pedig elkészül az új négytantermes általános iskola. A VI. ötéves terv időszakában a járás területén több, mint 2000 négyzetméter alap- területű kereskedelmi hálózat-fejlesztést terveznek megvalósítani. Mintegy 54 millió forintot fordítanak e célra a községekben. Az Unió Áiésszel közösen ABC-áru- házat építenek többek között Felsőzsolcán, Nyékládházán, Sajószentpéteren, Mályiban és Sajóládon. Ily módon jelentősen javul a miskolci járásban a kereskedelmi ellátás színvonala, s lehetőség nyílik az áruválaszték bővítésére. Sajószentpéteren és Sajóbábonyban jelentős közmű- fejlesztés várható a VI. ötéves terv időszakában. A lakótelephez kapcsolódóan Sajószentpéteren egy 500 köb-, méteres szennyvízderítő kapacitásbővítését tervezik, amely a megyei tanács központi hozzájárulásából valósul meg. Az ÉRV generálkivitelezésében 1400 köbméteres szennyvízderitő épül Sajóbábonyban- A beruházáshoz a sajóbábonyi vegyiművek 27 millió forint támogatást biztosít. A tervidőszak során — vízműtársulási formában — Onga, Gesztely, Hernádnémeti, Hemádkak és Arnót vezetékes ivóvízhálózatát építik ki. A fejlesztéssel jelentősen enyhül a lakosság ivóvízellátásának gondja a miskolci járásban. Borsodi sikerek E z évben Gyulán, az ottani Mezőgazdasági Szakközépiskolába n rendezték meg a zöldség- és dísznövény termesztő szakmunkástanulók országos A szakma kiváló tanulója versenyét. Megyénket az abaújszántói Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola miskolci tagozatának négy diákja — a zöldségtermesztő Bessenyei András, Varga Ilona és a dísznövényes Béres Zoltán, Budai Csilla — képviselte. S tegyük hozzá mindjárt, szép sikerrel. Mind a négyen bekerültek a tíz legjobb szakmunkástanuló közé. mi több, a zöldségtermesztőknél Bessenyei András, a dísznövénytermesztőknél Béres Zoltán az igen előkejő második helyezést szerezte meg. Közülük a verseny után a Ricsére való Béres Zoltánnal sikerült beszélgetni. — Az írásbeli feladatok során előbb egy 60 pontos szakmai tesztet töltöttünk ki, majd a dísznövényhaj- tatást elősegítő eljárásokról és ezek alkalmazásáról kellett írásban beszámolni. A gyakorlati versenvj-e a Gyulai Kertészeti Vállalat telepén került sor. Itt virág- kötészeti, pázsitlétesítési, ivartalan szaporítási és cse- repezési feladatokat kellett megoldani. A sz.óbeli során a levelűkkel díszítő növényházi dísznövények felhasználás szerinti csoportosítása, valamint a parkfenntartási munkák ismertetése volt a feladat. — Nem számítottál ilyen sikerre? — Az elsőrendű célom a kitűnően megfelelt minősítésű szakmunkás-bizonyítványhoz szükséges pontszám elérésé volt. Ez sikerült is. A második hely minderre nagyszerű ráadásként jött. Tulajdonképpen minden tanáromnak, oktatómnak köszönetét mondhatok. Külön kiemelném osztályfőnököm, Tóth Béla, gyakorlati tanárom, Tóth Béláné és az igazgatóhelyettesünk, Deák Imre nevét. — Jó szerepléseddel — a legnagyobb ajándék a szakmunkás-bizonyítvány mellé — milyen jutalmakat sikerült még „begyűjtened”? — A valóban legnagyobb ajándék: a bizonyítvány mellé kaptam oklevelet, emlékplakettet, karórát, ezer- forintos vásárlási utalványt, könyveket, 600 forint készpénzt, kéthetes belföldi üdülésre szóló beutalót. — Most már zsebedben van a szakmunkás-bizonyítvány. Hol fogsz elhelyezkedni? — Maradok az iskolánál. No nem mint tanuló, hanem mint szakmunkás. A gyakorlati oktatásban fogok dolgozni ... A sikerhez neki is és -a zöldségtermesztők versenyében ugyancsak második helyezett edelériyi Bessenyei Andrásnak szívből gratulálunk. (hajdú) A hegyek között lapuló települést, Abaújvárt a Hidasnémetitől Kéked felé tartó úi szeli ketté. A kisközség épületei szinte egyik pillanatról a másikra bukkannak ki a fák közül; éles, tiszta itt a levegő, csend van. Abaújvár lakói élik megszokott, mindennapi életüket. A községi közös tanács titkára, Fürjész István: — Abaűjváron és a társközségekben Kékeden, Pányo- kon, Zsujtán a legutóbbi népszámláláskor 1512-en éltek- Ezen a környéken, nem lévén ipar. a lakosság jelentős része idős korú. Az említett lélekszámnak csaknem a fele, szám szerint 650-en hetven éven fejüliek. A négy községre a VI. ötéves tervben 650 ezer forintot íordithaA két legfiatalabb abaújuári: Bene Albert és Bene GellértGádor Judit régészt ma már mindenki ismeri a községben tunk; nem sok ez a pénz. de különösebb fejlesztésekre sem kell költenünk. * Az abaújvári általános iskola udvarán gyerekek játszanak. Amikor meglátnak bennünket, pillanatra elcsendesednek, de azután ügyet sem vetnek ránk. — Tizenöt éve tanítok itt — mondja Kecskeméti Pál tanító. — Ez a tizenöt év hosszú idő, de nem bántam meg, hogy annak idején ide helyeztek bennünket. A feleségem Kékeden tanít. Naponta jár oda személygépkocsival vagy autóbusszal, ahogy az időjárás engedi. A negyvenegy éves tanító azt mondja, jól érzik itt magukat. Osztályába tizenkilencen járnak: előkészítősök, valamint: alsó tagozatosak. — Tudja, egy pedagógus, ha igazán szereti hivatását, kicsit elszomorodik errefelé az idő múlásával. Már nincs felső tagozatunk: Göncön van csak, ott laknak a tanulók. De nem a létszám határozza meg, hogy ki, milyen emberré válik. Én azért vagyok büszke, mert egyszer sem csalódtam az itt végzett gyerekekben. Nem vallanak szégyent Göncön a felső tagozatosak, s ez megnyugtató. Hogy . a munka után mi szórakozásunk van? Tennivaló mindig akad a kiskertben, azután a gyerekekkel is foglalkozni kell. De, sokan keÁcs András: „A fúrót is apámtól örököltem. Igaz, kézzel kell hajtani, de elbánik még a vassal .. “ resnek meg a szülők is gondjaikkal, bajaikkal. Együtt indulunk el a község szélén álló Sáfrány-dombhoz. Tornaterem hiányában a jobb idők beköszöntése után itt tartják meg a .tornaórákat. Fentről, a domb tetejéről gyönyörű a kilátás. — Arra van a vár — mutat a távolba a tanító. — Érdemes megnézni azt a helyet, amely körül egykor kialakult a királyi vármegye. — Itt van Judit néni is — szólal meg egy kislány. Judit néni, azaz Gádor Judit, a miskolci Herman Ottó Múzeum régésze bő félóra múlva szívesen kalauzol az ásatások helyszínén. — Az 1974-től tartó ásatások során sok történelmi értékű leletet tártunk fel. Ez idő alatt megismertük az itt élő embereket is; mióta tudatosult bennük, hogy ez a terület már a honfoglalás környékén is jelentős szerepet játszott, s a vár körül alakult ki a királyi vármegye, büszkék az abaújvának. A feltárási munkákat idevalósiak végezték; de a gyerekek sem maradtak el. Ahogy a pedagógus, Kecskeméti Pál mondta a Sáfrány- dombon: „Ezek a gyerekek, ha kimentek az ásatásokhoz többet hallottak, tanultak a régésznötől arról, hogyan élhettek őseik itt, a XII-ik század környékén, mint a történelemórákon”. A múltra büszke abaújvá- riak 'azonban a békés jelenben élnek. Nagyon is mindennapi, idejénvaló kívánság az, amivel a 68 éves Ács András kezdi. Az eső kelne már el Abaűjváron, mert kiszárad a kiskert, s az aljból vizet hordani már nem ilyen idős embernek való, mint ő. — Ilyenkor, tavasszal a föld adja a legtöbb munkát az itt élőknek — mondja András bácsi, aki nyugdíjas, de azért munkát vállalt a helyi téeszben. Igaz, csak kapuügyelelességet, de azért is fizetnek. — Itt születtem, itt nőttem fel. Dolgozni azonban elmentem Sajóbábonyba. A fiaimat is bevittem a gyárba, s most csak az asszonnyal élünk már itthon. A háztáji nem hagyja pihenni az embert. Télen meg a műhelyben akad egy-két kisebb dolog. Apám kovács volt, a szakmát én is kitanultam, az öröklött szerszámok megteszik még ma is a szolgálatukat. Mint gazdájuk, aki búcsú- záskor jó egészséget kíván, Viert — ahogy mondja —, ha az van, minden van ... * Mint ahogy Bene Bertala- néknál is ez az egyik legfontosabb. A házigazda, a termelőszövetkezet gépkocsivezetője sokáig Miskolcon dolgozott. Felesége is, és amikor az asszony állapotos leüt, hazaköltöztek ide. a hegyek közé. Nóra harmadik osztályos már. Ági pedig elsős. A két fiú, Albert és Gellért tizenhárom hónaposak. Ikrek. — Nem bántam meg, hogy hazajöttem — mondja Bene Bertalan. — Igaz, ki sem látszunk a munkából; a házat már rendbe tettük, de be kell bútorozni, azután itt vannak a gyerekek. Taníttatás. ruházás. szóval kell minden fillér. Ha véget ér a téeszben a munka, kezdődik a háztájiban. Én úgy gondolom, ez az élet rendje. A munka. Hiszen ha valaki gyereket nevel, kötelessége mindent megadnia. Ezért is jöttünk haza. Sokan elmennek innen, én pedig itt akarom megtalálni boldogulásomat, boldogulásunkat. A gyerekek még kicsik. Hogy mi iesz belőlük? Én úgy tartom, egy a fontos; rendes, becsületes emberekké váljanak, akik megtalálják helyüket az életben ... Pusztafalvi Tivadar Fotó: Fojtán László Megkezdődött a lucerna betakarítása Kényszerből, de megkezdődött á lucerna betakarítása a Nagymiskolci Állami Gazdaságban. A kedvezőtlen tavaszi időjárás, a hűvös, száraz hetek alaposan visszavetették a növény fejlődését. Ezért határozni kellett, hogy várnak-e az esőzések beköszöntőre. vagy pedig azonnal megkezdik a kaszálást, s majd a sarjon növő második növedék nagyobb termés- mennyiségével pótolják a „megfázott” lucerna alacsony első terméshozamát. Mivel a gazdaság" állatállománya nagy. háromezer szarvasmarhát tartanak az istállókban, a betakarítás mellett döntöttek és a Hesston típusú, valamint az ,.E” jelzésű fűkaszák megkezdték a vágást A 950 hektáros, hatalmas lucer- nateriilet szinte folyamatos betakarítást jelent, hiszen alig végeznek a gépek az utolsó táblával, már kezdhetik is a második kaszálást A termés egy részét zölden etetik. másik részét lisztüzemben dolgozzák fel. A várhatóan. mintegy 1500 tonnányi lucernalisztet társüzemek. s a gabonaforgalmi vállalat keverőinek értékesítik. A korai kaszálásnak még van egy nagy előnye: ha az időjárás kedvező lesz. az évelő pillangós növény egész területén négy termést „foghatnak”.
