Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-20 / 116. szám
1981. május 20., szerda ES2AMM0VARQRSZAG 4 \ J Ü i fi i í A rádió mellett: az éterben lépek - ftízaszeieÉii A szentendrei Maczó Mihályné különböző színűre festett buzo- szemekböl mozaiktechnikával készít képeket. Egy-egy iiyen búzás kép több ezer szemből áll. Képünkön: Az alkotó és képei. Micike elment... Harmad lj - Mii ' Egy műsor a tóélete. Ezzel a címmel kínálta hétfőn este egyik műsorát a rádió, a Húszas stúdió. Előtte néhány perccel az Esti magazinban röpködtek a hallgatók íelé a tel ág különböző pontjain történt embertelen gyilkosságok, merényletek, politikai terrorcselekmények hírei és ezek kommentálása. Kegyetlen hírek a burjánzó, s aggasztóan szaporodó emberi kegyetlenségekről, az embertelenségről. Ezt követte csaknem közvetlenül az Egy műsor utóélete arról, hogy nálunk, egy-egy a rádióban és más tömegkommunikációs eszközökben elhangzó jelzés, kérés, emberi gond, megoldatlan probléma megismerése után hogyan nyüaak ki a szívek, hogy sarjad ki, s formálódik gyakorlattá az emberi tettrekészség. Ripper Juditról, aki járó- képtelen, lakásügye megoldatlan, Trabant Hykomatja leégett, néhány nappal korábban adott hírt a rádió. S -telefonhívások százai jelezték: ■ az emberek, a legkülönbözőbb - foglalkozású, tehetségű emberek sokasága akar és tud segíteni. Nem lehetett megin- daltság nélkül hallgatni a véleményeket, a segítségre sarkalló miérteket, a véleményeket arról, hogy nem csak le- Heí, de kell is segíteni! Megmozdultak a fővárosi távfűtőművek; a csatornázásiak, szánész, világtalan, idősebb ember, háziasszonyok, s mint a végén, kiderült: bürokráciát, korábbi tehetetlenséget félretéve segített, intézkedett a biztosító, a tanács egyaránt. Ez az ami megkapó, ami üde, éltető, tettre, életkedvre serkentő szánfolt volt a hétfő esti rádióadásban a korábban a világ tájairól érkező lehangoló embertelenségeket jelző hírekkel szemben. „Az emberség utóélete’? — töpreng az ember a műsor főcímének szavaival játszadozva?! Így A Hazaíiaá Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum 1983-ra és 1985-re országos pályázatot hirdet. Kiemelt témák: az életmód története; a kulturális egyesületek története; új- és legújabb kori történeti emlékhelyek. Pályázni lehet egyéb témájú helytörténeti feldolgozásokkal is, de a kiemelt témák az elbírálásnál előnyt élveznek. A pályázatot egyéni és csoportos tagd1 zathan hirdetik meg. Az egyé-' ni tagozaton belül, külön bírálják az ifjúsági pályamunkákat. Fokozottan számítanak az iskolai és a helytörténeti szakkörök, a szocialista brigádok közös munkán alapuló pályaműveire. A történeti kutatással foglalkozó intézetek tudományos munkatársai a pályázaton nem vehetnek részt. Az országos pályázat a megyei pályázatokra épül. Tehát kétlépcsős. A pályázatokat az illetékes megyed múzeumi igazgatósághoz, Budapesten pedig a Budapesti Történeti Múzeumhoz két példányban kell beküldeni. A beküldés határideje: 1983. és 1985. július 3L azért talán nem egészen igaz, hiszen a mi alapelvünk, a szocialista humanizmus jelszava nem utóélet, hanem élő valóság, s a jövő emberi kapcsolata, egyre közvetlenebb kapcsolata: az igazi emberség, emberiesség . .. Mégis, a riportot, a segíteni sietők szavait, a magyarázatokat hallgatván támadhatott a hallgatóban, — bennem legalábbis támadt — egyfajta gondolati disszonancia. Ügy érzem, nem alaptalanul, s nem is minden aggályoskodás nélkül. Számos, talán ezer, s egy — ha nem több — példa volt rá az utóbbi időben, hogy a tömegkommunikációs eszközök, elsősorban a rádió, a tévé egy-egy segítő hívása nyomán százak, ezrek mozdultak, s egyik napról a másikra „visszahúzta” fejét a tettet késleltető bürokrácia. S éppen ebben rejlik az aggálykeltő valóság. Miért csak akkor mozdulunk, ha felhívásként hasít fülünkbe a segélykérő kiáltás. Miért csak a nyilvánosság előtt segítünk ? Miért mennek el, megyünk el százan és százan a közelünkben feszítő gond, alakuló, vagy már kialakult, tragédiát súroló bajok mellett? Miért csak kérésre, jelzésre mozdulunk? Miért mindig csak egy nyilvánosságra került baj, gond után van az ügynek utóélete? Hiszen a természetes az volna, ha az a riport, az a híradás, az a megírt köszönőlevél arról tudósítana, hogy ez és ez történt, baj volt, de csendben, minden különösebb felkérés, nyilvánosság nélkül segítettek azok, akik a közvetlen környezetben élnek, s minden bírálat, sürgetés nélkül intézkedtek a hivatalos szervek. A hivatalok, amelyeknek egyetlen feladatuk van: az embert szolgálni!... Barcsa S. A megyei és a fővárosi eredményhirdetés októberben, az országos műemléki és múzeumi hónapban lesz. A megyei múzeumi igazgatóságok és a Budapesti Történeti Múzeum az általuk elbírált pályázatok egyik példányát továbbítják a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumhoz. A végső döntést a pályázatot meghirdető szervek közös bíráló bizottsága hozza meg. Az országos döntőhöz csatlakozik a KISZ által az országos diáknapokra meghirdetett pályázat is. Az országos eredményhirdetés 1983-ban és 1985-bén a munka ünnepéhez, 1984., illetve 1986. május 1-hez kapcsolódik. A kiemelt témák iránt érdeklődő egyéni és csoportos pályázók már munkájuk megkezdésekor keressék meg a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum (Budapest I., Budavári Palota A-épület, levélcím: 1250 Budapest, Postaíi- ók: 23., telefon: 160-030, 160-100, 160-170) adattárát, ahol részletesebb tájékoztatást kaphatnak. További felvilágosítást a Borsod megyei Múzeumi Igazgatóság ad. Amikor kedden délután két óra előtt még nem volt bent szerkesztőségünkben, már éreztük, hogy valami baj lehet. Micike ugyanis a szerénység, a tettrekészség mellett, a pontosság példaképe volt. Gyors telefon, s a hírtől a kagylót tartó kézből kiment az erő, elsápadt a kör- benállók arca: Micike elment. Micike meghalt!... Nem tűnik fel többé a szerkesztőség folyosóján. Nem siet le a nyomdába a tördelőszerkesztő asztalán összegyűlt, JLátnom és látnunk kellett volna, jobban figyelni, tisztábban látni, merészebben és távolabbra, jövőben bízó tekintettel. Akkor kellett volna csak igazán látni, merni, amikor a kokárdás, vitézkötéses jrúzisszipor kák e Ivdkítottak, amikor a hamis és hazug tájékoztatások ködfejlesztöi a leg hangosabban sisteregtek, amikor az Árpád-sávosok által fellobbantott máglyák füstje fojtogató felhőben go- molygoti. Most látom mindezt tisztán, világosan. Most, amikor vak vagyok.” Ezzel a megrendítő gondolatsorral zárul Bárczy János Miskolcon élő író új kötete, a Zuhanóugrás, amely a M&gvető Könyvkiadó Tények és tanúk sorozatában az idei könyvhéten kerül a bizonnyal nagyszámú érdeklődő kezébe. A Tények és tanúk sorozat kötetei iránt évről évre nagyobb az érdeklődés. Olvasó népünk mindinkább érdeklődéssel fordul a • lényirodalom felé, mindinkább szeretne többet megtudni közelmúltunknak, történelmünknek összefüggéseiből, „háttéranyagából’', szeretne jobban tájékozódni egy olyan korban, amit magunk mögött hagytunk. A sorozatban megjelent visszaemlékezések, emlékiratok, életrajzszerű visszatekintések igen sokat segíthetnek ebben. A Zuhanóugrás iránti érdeklődést azonban indokolja a szerző személye is. Nem egészen két éve jelent meg Bármór nyomdakész anyagokkal, mint tette csaknem negyedszázadon át. Ebben az évben készült nyugdíjba, s hányszor mondta: „ezután az unokáimnak élek”. Micike, Sonkoly Józsefné elment. Az étet, a sors megváltoztathatatlanul, kegyetlenül közbeszólt. Csak egy marad meg mindannyiunkban, akikkel évek óta együtt dolgozott: az emléke. Egy olyan ember emléiae, aki munlcájóval, egyéniségével mindany- nyiunknak példát mutatott. kötete, amely rendkívül sajátos formában írt a magyar ejtőernyősök 1941-es szánan- dóan tragikus és negyven év távlatából is elgondolkoztató „hősi vállalkozásáról”, s e regény mind szerkesztésének és megírásának módjával, mind a benne feltárt tényanyaggal azonnal országosan ismertté tette a szerzőt. A regényből egyébként a Magyar Televízió filmet készített, amely a közeljövőben kerül bemutatásra. Sok olvasóban merülhetett fel a kérdés, ki lehet az a Bárczy János, aki így ismerte az 1941- es magyar- katonai viszonyokat, és az akkor még alig- alig számottevő ejtőernyős- alakulat vállalkozásait. Az új kötet, a Zuhanóugrás választ ad ezekre a kérdésekre. Ebben az önéletrajzszerű hatalmas műben — 654 oldal — egy rendkívül sajátos életút tárul fel az olvasó előtt. Nyomon kísérhetjük, miként lelt az államtitkár fiából, a nagy hírű, a két világháború közötti miniszterelnökségi államtitkár unokaöccséből szándéka ellenére Ludovikás-tiszt, hogyan élte katonai életét a Horthy-hadseregben,« majd milyen beosztásokban szolgált a háború alatt, miként került kapcsolatba az ejtőernyősökkel; hogyan vált meg a huszonnegyedik órában a régi magyar hadseregtől, milyen részt vállalt az új magyar-hadsereg megszervezésében; hogyan élt és hogyan él a felHétfőn. a késő éjszakai órákban érkezett haza Miskolcra a várnai nemzetközi kórusversenyről az Egressy Béni Zeneiskola gyermekkórusa. A 14. várnai nemzetközi kórusversenyre az elmúlt héten kedden utaztak el a miskolci • gyereke!:, s amint azt dr. Farbaky Gézáné, a kórus vezetője elmondta, a várnai tartózkodás ideje alatt szinte egyfolytában énekeltek. Hiszen a csütörtöki hivatalos ,ver.seny.szereplés mellett, többek között a Várna közelében levő Provadijában, s az őket „hivatalosan patronáló” Di- miter Kondov Általános Iskolában is pódiumra léptek. De több koncertet adtak a tengerparti város üdülőiben, művelődési intézményeiben is. Ügy látszik, nemcsak a kóruséneklés hazai hivatásos A pécsi nyári színház ez évi programjának domináns motívuma a Bartók-centenári- umra való emlékezés, s ennek jegyében kerül bemutatásra több műsor. Például a Szabadtéri Táncszínen a Balettest ’81 három Bartók-balettet kínál Eck Imre koreográfiájával, s ez lesz egyben a pécsi nyári színház nyitó és záró rendezvénye is. Ugyanitt rendezik meg a szövetkezeti néptáncfesztivált, itt vendégszerepei a poznani Teatr Polski, a Szenegáli Állami Tánc- együttes, itt mutatják be a Sztárcsinálók című rockoperát és a Csókos asszony című operettel.. A Barbalcán bástyán három kamaraijaiét!; az Énekek éneke, a Magnificat és a Hegedüduók várja az érdeklődőket. A Tcttyei Játékszínben a Csángó ballada elszabadulást követően napjainkig, amikor már hosszú-hosz- szú évek óta nem lát, mert az egyik háborús sebesülése során, a koponyájában maradt gránátszilánk megfosztotta látásától, a szó első, fizikai értelmében vakká tette, ugyanakkor egyre, inkább látóvá, a múltat mindinkább értövé és megértővé. Lehetetlenség lenne egy új- ságrecenzióban akárcsak a legnagyobb léptekkel is felvázolni a Zuhanóugrás főbb pontjait. Bárczy János életútja mögött a magyar törté-, nelemnek egyik vonulata olvasható. Elég sokan megírták már a harmincas évek elejétől a felszabadulásig, vagy akár azt követően megközelítően napjainkig országunk történetét, a Zuhanóugrást azonban az különbözteti meg minden korábbi történelmi visszaemlékezéstől, hogy szerzője nemcsak kívülről szemlélte az eseményeket, hanem végigélte. nem kívülről látta az egykori uralkodó osztály életét, hanem onnan indult, és az ország történelmi változásaival együtt változott maga is, és jutott el a szocializmust. építő, azon csendben munkálkodó állampolgár „státuszáig”, és tragédiája, hogy elérve a kiegyensúlyozottabb életet, azt már látásának elvesztése miatt nem tudja egészében, maradéktalanul élvezni. Bárczyt az a társadalom. amelybe beleszületett, és amelyben bizonyos tekintetkritikusai értékelik: igen rrra^ gasra az Egressy Béni Zeneiskola gyermekkórusát. Bár nagyon-nagyon rövid idő állt) rendelkezésükre, hogy erre a nemzetközi mértékkel mérve is a legnehezebbek közé tartozó kórusversenyre felkészül-j jenek, szép sikert könyvelhetnek el. A nemzeLközi kórus-) verseny záróünnepségén — s ez gálaszerepléssel is együtt) járt, a Bolgár Rádió és Televízió is több ízben közvetítette éneklésüket! — a gyermekkórusok mezőnyében haru madikként szólították őkel; a díj átvételére. A nemzetközi versenyen, a nagyon erős mezőnyben megszerzett harmadik helyezés újabb, nagyon szép teljesítménye a gyermek- kórusnak. Szívből gratulálunk) mű balettfantázáa, a Dantei szimfónia című balett, a Szophoklész Antigoné jára Ítészült táncjáték mellett bemutatásra kerül a Baranya Táncegyüttes összecsapások című műsora. A villányi szoborparkban a Balettek kórusmuzsikára és a Bartók-zenére épült Szabadban című balettkompozíció látható, míg a Barbalcán Várárokban Bartók-bábestet mutatnak be öt alkalommal. Kiegészítő programként látható a nyári színház időszakában a Cvoci prágai Bur- leszkszínház vendégjátéka, Moliére A fösvény, és Csokonai Karnyóné előadása, a VII. országos kisplasztikái biennale, több, komoly és könnyűzenei hangverseny. S újra megrendezik az országos cse- répvásár t. ben idegennek érezte magát, de amely igyekezett ót megtartani, tette fogékonnyá a változásokra, a saját társadalmával való lassú szembefordulásra, s arra, hogy már L.U- dovikás-tiszt korában észrevegye környezetének ellentmondásait, s lassan érjen meg benne az a. meggyőződés, amely végül is olyan emberré változtatta, hogy a felszabadulást követően az elsők között állt az új magyar hadsereg szervezőinek sorába. Az ő visszaemlékezése tehát olyan történetírás, amely gyökereivel a letűnt társadalom vezető rétegeihez tartozó ember szemével láttatja mindazt, ami a harmincas évek elejétől történt és belülről mond ítéletet afelett. A Zuhanóugrás nem regény. Izgaimassáéban mégis túltesz sok érdekfeszítő szépirodalmi művön. Egyes törtérfelmi részletei. különösen pedig a háborús részletek, a szerző frontélményeinek leírása, a pápai ejtőernyős tábor élete, majd az 1945 tavaszi dunántúli harccselekmények részletei forrásértéküek. Nincs okunk a Zuhanóugrás lényeinek hitelében kételkednünk — egy-két egészen apró tévedés, mint például a budai gyógyszertárban már 1944. március 20-án (!) látott sárga csillag, nem rontja a hitelt — és nincs okunk és jogunk kételkedni Bárczy János őszinteségében sem. Érdekes, izgalmas könyv. A kortársnak az ösz- szefüggések jobb megismeréséért. a fiatalabb generációnak a jó ismeretszerzésért, s mindenkinek egy értékes könyv birtoklásáért érdemes elolvasni. Benedek Miklós Uj- És legíjaM kori tirtíieíi országis pályázat Miskolci író könyvnapi kötete Bárczy János: ezy János Vádinditvány című hozzá! Pécsi nyári szíiláz A SKÁLA COOP MATYÓFÖLDI ÁRUHÁZBAN 1981. MÁJUS 19-TÖL 31-iG Modul Sztár, Szuper Sztár, Uránus tv vásárlása esetén a vételárból leszámítjuk a cserekészülék árát. Használt, nagyképernyős tv átvételi ára: 1000 Ft Használt, kisképernyős tv átvételi ára: 600 Ft KERESSE FEL ARUHÁZUNK VILLAMOSSÁGI OSZTÁLYÁT! ÁFÉSZ, MEZŐKÖVESD
