Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-20 / 116. szám

198 L május 20., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Felújítások r A mostanában megtartott tanácsüléseken, köztük me­gyénk legmagasabb állami íórumán, a megyei tanács ülésén is sok szó esett a te­lepülések gyarapításának, a városok fejlesztésének — egyáltalán a rendelkezésünk­re álló pénz felhasználásá­nak — minőségi kérdéseiről. A „minőség” rendkívül tág fogalmába persze sok min­den beletartozik, egyvalamit azonban mégis jól jelez: a megfontoltság, az ésszerű­ség szükségességét, a körül­tekintésnek, az eddiginél na­gyobb figyelemnek a szük­ségességét. Kevés a pénzünk, nem dúskálunk a javakban. Megyénk tanácsai ebben a tervidőszakban a költségve­tést és a fejlesztési alapot egybevéve 41 milliárd forint­tal gazdálkodnak, és ezt megfontoltan kell felhasz­nálnunk. Mindig is így kellett per­sze, de most valahogy job­ban hangsúlyt kap ez az alapelv. Az ésszerű, okos gazdálkodás magától értető­dően kiterjed a már megle­vő értékek óvására, védel­mére is, bár ez a munka nem olyan látványos, nem olyan mutatós, mint egy-egy új lé­tesítménynek, lakótelepnek a felépítése. A felújítással, a korszerűsítéssel azonban en­nek ellenére nagyon sok mindent lehet elérni — kis túlzással, de nem sokkal azt is mondhatnék: új értékeket lehet teremteni — hiszen nem csupán egy-egy épület kifestéséről van szó, hanem például a lakások esetében szó lehet komfortfokozat megteremtéséről is. A megyei tanács elnöke a legutóbbi tanácsülésen — mint beszámoltunk róla, a hatodik ötéves tervről volt szó — nyilvánvalóan r^em véletlenül beszélt hangsúlyo­zottan, az idő mennyiségét tekintve is kiemelten a fel­újításokról. Arról, hogy új tervidőszakunkban például a bölcsődei férőhelyek számá­nak 12 százalékát átalakítá­sokkal, bővítésekkel — tehát nem új létesítményekkel — tudjuk majd megteremteni. Az óvodai férőhelyek száma 80 százalékát, szociális ott­honok 70 százalékát, az ál­talános iskolai férőhelyek 40 százalékát szintén ily módon. Hatalmas számok ezek, na­gyon is el gond olkod ta tóa^c. De folytathatjuk a sort. Megyénk tanácsainak keze­lésében az úgynevezett esz­közállomány értéke ma már 10,7 milliárd forint. Ennek a tisztes értékű állománynak a felújítására gondot kell for­dítani. A tervidőszakban er­re a • célra valamivel több, mint egymilliárd forint áll rendelkezésre, ami ugyan­csak tisztességes összeg, de figyelembe véve az ilyen­olyan „begyűrűzéseket”, áz áremeléseket, csupán arra elégséges, hogy a szinten tar­tást biztosítsa. A tanácsok a vállalatoktól kapott támoga­tásnak több, mint 90 száza­lékát a lakóházak felújítá­sára használják fel., Ebből a támogatásból valamivel több. mint 6000 lakás részleges, vagy teljes felújítását lehet elvégezni. A felújításról, ennek szük­ségességéről egyébként a már említett tanácsülésen többen is szóltak. A sátor­aljaújhelyi járás egyik ta­nácstagja is beszélt a témá­ról, hiszen ebben a járás­ban a régi városoknál ugyan­csak szükséges a felújítási, korszerűsítési munkák el­végzésé. Mezőkövesd tanács­tagja pedig azt kérte: vizs­gálják meg azokat a módo-' kát, melyek révén a felújí­tási alapot valahogy növel­ni lehetne. Mivel erre az alapra nagyon is szükség van, jó lenne, ha minél több pénz állna rendelkezésre. A Miskolc városi Tanács ülé­sén ugyancsak szó volt erről a témáról, hiszen ebben a városban csupán a felújítás­ra váró lakások száma is több ezerre tehető. A felújításra fordítható összeg tanácsainknál maga­sabb, mint a korábbi terv­időszakban volt. A terv pe­dig, miként az óvodák, isko­lák stb. férőhelyeinek ala­kulásánál szóltunk róla, szá­mol az átalakítás, a korsze­rűsítés révén megteremthető értékekkel, a különböző in­tézmények férőhelyeinek na­gyon is szükséges gyarapí­tásával. Mondhatni is fölös­leges: ezeknek a férőhelyek­nek a -kialakításáért, gyara­pításáért egyet-mást a hely­béli lakók is tehetnek. Igen sokat tehetnek, miként az elmúlt években is tettek áldozatvállalásukkal, társa­dalmi munkájukkal. P. T. 0 Uj!lbd£!lu)IG Hosszas előkészítő munka után a tanácsokon ma már határozatok születtek a ha­todik ötéves terv költségve­tési és fejlesztési tervére vo­natkozóan. Mezőkövesd já­rásban például az elmúlt öt­éves ciklusban mintegy 50 millió forintos fejlesztési alappal gazdálkodhattak. A hatodik ötéves tervben a fejlesztésre szánt alap össze­ge meghaladja a 80 millió forintot. Terveik között első he­lyen a lakásépítés ütemének gyorsítása, a magánerős épít­kezés segítése szerepel. Az öt év során mintegy ezer magánerős lakás megépítését támogatják, amelyekhez a szükséges előközművesített telkeket a tanácsok időben biztosítják. Emellett bővítik az egészségügyi hálózatot és fejlesztik a gyermekintézmé­nyek ellátási színvonalát is. Értékelték az ójítómuikát A közelmúltban a vállalat dolgozóinak elmúlt évi újí­tási tevékenységéről tanács­koztak a Borsodi Szénbá­nyák Vállalat szakszervezeti bizottságának tagjai., Az ér­tekezleten — többek között — szó volt a vállalat módo­sított újítási szabályzatáról, illetőleg a találmányi sza­bályzattal való kiegészítésé­ről is. Az elmúlt esztendő során összesen 2056 javaslatot ad­tak be a dolgozók újítás­ként, amelyből 1557-et elfo­gadtak a zsűrizés után. A kifizetett újítói díj értéke 2 millió 646 ezer 840 forint volt, amely valamivel, keve­sebb az előző évihez viszo­nyítva. Sajnos, ez is bizo­nyítja, hogy az utóbbi idő­ben némileg visszaesett az újítási kedv a vállalatnál, pedig a jövőben még inkább szükség van a hasznos el­gondolásokra, javaslatokra, amely az eddiginél fokozot­tabb figyelmet igényel. Véd a jégverés ellen, óv a rágcsál Százféle változatban készíthető a Netlon-háló A Győri Városgazdálkodá­si Vállalat Netlonnal erősíti meg a gyeptéglákat. Így sok­kal vékonyabb földréteggel tudja azokat felszedni, s ez­által 30—40 százalékkal ke­vesebb földet kell velük el­szállítania. A pilisi parker­dőben egy meredek szikla­falon a kőomlás ellen nyújt védelmet a Netlon. Másutt facsemetéket óv a rágcsálók­tól, az őzektől, a nyulaktól. Az Óbuda Tsz-ben az üveg­házi szegfű termesztésénél alkalmazzák, mert biztonsá­gos támaszt nyújt a virág növekedéséhez. Mi ez a sokoldalú, külön­leges termék? Az angliai Netlon-cég szabadalma ren­geteg változatban készíthető, sokféle mezőgazdasági és ipari célra alkalmas mű­anyag háló és rácsszerkezet. Hamarosan nálunk is gyárt­ják: a nyergesújfalui Magyar Viscosagyár megvette sza­badalmát, márkanevét és megrendelte a gépsort. Az eljárás újdonsága és lényege az a technológia, amellyel a hőre lágyuló műanyagokból sajtolás útján kész hálót ál­lítanak elő. Méghozzá olyan hálót, amelyet nem támad­nak meg a mikroorganizmu­sok, a gombák, a rágcsálók, nem károsítanak a savak és a lúgok, így. nem igényel vé­delmi karbantartást. Jól bír­ja az időjárás hatásait, faj­lagos szakítószilárdsága nagy, szívós, tartós és hosszú élet­tartamú. A Netlon-hálót ki­lencféle s2emf ormával, a kétszer két milliméterestől egészen a 150x150 millimé­teres szemméretig terjedő nagyságban, bármilyen szín­ben, egészen könnyű, vala­mint vastag, nagyon szilárd változatban is tudják gyár­tani. A viscosagyár a Tiszai Ve­gyikombinát polipropilénjé­ből készíti majd a Netlont. Tíz tonnát már korábban ki­küldött belőle Angliába pró­bafeldolgozásra. A készter­méket itthon kísérletileg szá­mos célra alkalmazzák (ezek közül soroltunk fel néhányat bevezetőben) nagyon jó ered­ménnyel. A nyergesújfalui vállalat több kutatóintézetet is felkért a próbaszállítmány alkalmazási lehetőségeinek a vizsgálatára. A Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetemen többek kö­zött megállapították, hogy a Temizol szalmalemezzel együttesen alkalmazva *ok­\ oldalúan hasznosítható a ta­lajvédelemben, az eróziós károk megelőzésében, a kör­nyezetvédelemben. A Kerté­szeti Egyetemen azt vizsgál­ták. hogyan lehetne megvé­deni a Netlonnal a jégeső­től, a madárkártól a gyü­mölcsösöket. 'A kísérletek alapján úgy vélik, hogy mintegy 8000 hektáron tud­nák megtakarítani a jégkár okozta 10—15 százalékos ter­méskiesést azzal, ha a fák fölé Netlon-hálót feszítené­nek. Az Építéstudományi In­tézet mélyépítési kutatási­fejlesztési irodája többek kö­zött a talajok, az útburkola­tok teherbíró képességének a növelésénél, az árvízvédelmi gátak építésénél ítélte na­gyon hasznosnak az új gyárt­mányt. A Magyar Viscosagyár ez év augusztusában piacra ke­rülő új termékének rendsze­res továbbfejlesztéséhez azt is hasznosíthatja, hogy tagja lett a Netlon-klubnak. Az angol cég ugyanis évente összehívja a szabadalmát-al- kalmazó vállalatokat tapasz­talataik kicserélése végett.- B. E. Tereprendezést is végeztek Az MSZMP XII. kong­resszusa és hazánk felszaba­dulásának 35. évfordulója tiszteletére indított telepü­lésfejlesztési társadalmi mun­kamozgalomban Ózd — a megye városai sorában — ki­emelkedő eredményével az első helyen végzett az 1980- as évi önkéntes társadalmi munkájával. S hogy a város lakói ebben az évben is „ver­senyben akarnak maradni”, jól bizonyítja az elmúlt szombaton, május 16-án szervezett kommunista mun­kaakció. ­Átgondoltan előkészített, jól szervezett és igen gazdag eredményt hozó megmozdu­lás volt. Két „műszakban”, pontosan szólva délelőtt, il­letve délután 4—4 órát dol­gozott az összesen 1806 rész­vevő. Kivétel volt az irá­nyító, műszaki gárda, amely 8 órát vállalt. Az egy?e szebben kiala­kuló csónakázótó környéken 4,2 hektár területen lalajelő- készítést, füvesítést, sétány alapozását végezték el. A most formálódó parkerdő te­rületén négy labdapálya épí­tését kezdték el, kettőnek az alapozásával végeztek is. Eh­hez kapcsolódott még az új városrész szélén mintegy fél hektárnyi területen -a terep- rendezés, zöldövezet kialakí­tása, a városközpont térségé­ben 1,4 hektár területen a talajelőkészítés, összességé­ben a több mint 1 millió fo­rint értékű munkával jó 3 millió forint értéket' hoztak létre. Szólni kell röviden a rész­vevőkről is. A város 3 kö­zépiskolája és szakmunkás­tanulói adták a „bázist”, a tömeget. Különösen kitűntek szorgalmukkal a 102. sz. Szakmunkásképző Intézet és a József Attila Gimnázium tanulói és természetesen a tanárok is. Ott voltak a vá­rosi-járási párt- és KISZ- bizottság, a Vöröskereszt, a megyei tanács vb járási hi­vatalának és a városi tanács apparátusának dolgozói. Más intézmények mellett több vállalat dolgozói részben munkával, részben szakirá­nyítással segítettek. Legjelen­tősebb volt közülük a kerté­szeti üzem, a városgazdál­kodási vállalat és a tanács munkája. Az Óbuda Tsz, a SAHAVI, a tűzoltóság, a be­ruházási vállalat kirendeltsé­gének dolgozóit kell még ki­emelni. ­A résztvevők csaknem két­ezres táborából név szerint is említsük meg a'z előkészí­téstől a lebonyolításig orosz­lánrészt vállaló Tóth Gyula, Talián István tanácsi dolgo­zókat, Kenéz Attilát, a ker­tészeti üzem dolgozóját, né­hány pedagógus nevét: a gimnáziumból Fürjes Tibor- né igazgatót, Kónya István, Steimann Vilmos tanárt, ide kívánkozik még Takács Ven­delnek, a szakmunkásképző intézet igazgatójának, Berki József tanárnak a neve is. Végül — a részletes érté­kelést a szakemberekre hagyva — röviden így ösz- szegezhetjük: megérte az a szép nap a fáradságot. Fe­gyelmezett munkát végzett, jó teljesítményt nyújtott, s mindezt baleset nélkül, az 1806 társadalmi munkás. f>ohl Sándor Fotó: Strohmayer László Lakóház-tatarozás Kazincbarcikán A bérház több mint húsz éve épült. Ma már szükségessé vált teljes felújítása. ... de nem azért, mert nem tudták átvészelni a ta­tarozás, az építők okozta kényelmetlenséget — amint ez máshol már olyan sok­szor megtörtént. A felújítás idejére ugyanis átmeneti la­kásokat biztosított számukra a városi tanács. Igaz persze az is, hogy a két költözkö­dés szintén kellemetlenség­gel jár, ám ezt elviselni már igazán megéri. — A Lenin utca — mond­ja Mester Zoltán, a Kazinc­barcikai Városgazdálkodási Vállalat művezetője — a vá­ros „hőskorában”, tehát több mint húsz évvel ezelőtt épült, az akkori igényeknek, lehe­tőségeknek megfelelően. Komfortos volt, ami annyit jelent, hogy minden helyi­ségét szénnel, később esetleg villannyal fűtötték, egyedül a víz volt bevezetve a la­kásokba. Most teljes felújí­tást hajtunk végre, ami azt jelenti, hogy tulajdonképpen csak maga az épület, a falak és tetőszerkezet marad meg, minden mást kicserélünk. Ha befejezzük a munkát, a la­kások már az összkomfortos kategóriába fognak tartozni, vagyis lesz a fürdőszobában hideg-meleg víz, központi fű­tés. — Ez alighanem megemeli majd a havonta fizetendő bért is. — Így van, de én úgy lá­tom, nagyon kevesen vannak olyanok, akik nem szívesen áldoznak kényelmükért... A sorrend egyébként a következő: a bontás, a va­kolat leverése után elvégzik a különböző gépészeti mun­kákat, azután kicserélik a villamos vezetékeket, majd következnek a kőművesek, a burkolok, tehát a szakipar — ami talán a legfontosabb, ' hiszen a lakó elsősorban az ő munkájukat látja, ítéli meg. — Néhány éve még — mondja Fodor Béla, a festők brigádvezetője — a lakókkal együtt éltük át a felújítás, a tatarozás minden baját, ne- { hézségét. így nekik is, ne­künk is jo'bb. Nyugodtabban dolgozhatunk, s ez természe­tesen meglátszik a munka minőségén is. •— Mikor lehet majd visz­szaköltözni? — A terv szerint október első hetében. Ügy gondolom, ha anyaghiány nem lesz, a határidőt tartani fogjuk. ti. JL r Uj utcanevek Miskolcon A Miskolc városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, má­jus 7-i ülésén többek között arról is tanácskozott, hogy a rohamos építkezéssel járóan kialakult új utcáknak nevet, adjon. A határozatban a kö­vetkező utcák neveit rögzí­tették: a Berekalja utca és a Szikla utoa között kiala­kult, a Bródy Sándor utcá­val párhuzamosan egy új ut­ca, a „Fényesvölgyi utca”. A Feszty Árpád és a Pacsir­ta utcák között a Szönyi Márton utcára merőlegesen kialakult utca a „Búzavirág utca” nevet kapta. A „De­cember 4.” Drótművek tele­pe után kialakult, a Sajó irá­nyába vezető utca „Sajószi- geti utca” lett. Az Avas-dél III. ütemének beépítési ter­vén 21. számmal jelzett új utca „Hajós István utca” lett. Az Avas-dél III. ütemé­ben épülő lakótelep beépíté­si tervén 51. számmal jelzett új utca „Kölcsey Ferenc” ne­vét kapta meg. Az Avas-dél III. ütemében épülő, a be­építési terven 32. számmal '-jelzett új utca „Leszih An­dor utca” nevet kapott. Az Avas-dél III. ütemében épü­lő, a beépítési terven 4L számmal jelzett új utca pe­dig „Jósika Miklós” nevét viseli. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom