Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-13 / 110. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1981. május 13., szerda Leonyid Brezsnyev (Folytatás az 1. oldalról) „Afrika ma vitathatatlan szerepet játszik a nemzetkö­zi téren — mondotta Leonyid Brezsnyev. — Korunk vala­mennyi lényeges kérdésének megoldásában mind határo­zottabban hallatja hangját.” —■ Azt akarjuk, hogy Af­rika népei önállóan választ­hassák meg fejlődésük útját, hogy mindenki tartsa tiszte­letben választásuk szabadsá­gát. Határozottan ellenezzük az imperializmusnak azt a próbálkozását, amellyel az afrikai kontinensen a kato­nai-politikai konfrontáció újab'b övezetét akarja létre­hozni. „Legyen Afrika a béke földrésze, ahol nincsenek ka­tonai támaszpontok; nincs nukleáris fegyver. Azon va­gyunk, hogy valósítsák meg az Afrikai Egység Szerveze­tének javaslatát arról, hogy a földrészt változtassák nuk­leáris fegyvermentes övezet­té és a magunk részéről ké­szek vagyunk mindent meg­tenni egy ilyen megállapodás támogatására. — Azt akarjuk, hogy Af­rika megtisztuljon a gyar­matosítás, a fajüldözés és az apartheid maradványaitól, a fajüldözők b.űnös garázdál­kodásától ott is, ahol ma még az ő kezükben van a hata­lom. Állást foglalunk Namí­bia törvénytelen megszállása ellen. Együttérzünk azzal az igazságos harccal, amelyet a namíbiai nép vív, élén valódi képviselőjével, a Swapoval. Hisszük, hogy nincs messze az a nap, amikor ez a harc meghozza a győzelmet.« Azt akarjuk, hogy Afrika teljes mértékben számolja fel a gyarmati múlt marad­ványait, az éhezést, a nyo­mort, a betegségeket, a kul­turális elmaradottságot. Kí­vánjuk, hogy a felszabadult országok harca, amelyet az imperialista monopóliumok Megkezdődött a hatatomátadás Franciaországban kedden megkezdődött a hatalomát­adás: a párizsi Solferino ut­ca 6. szám alatt — a szociá­lisig párt székházának szom­szédságában, de elvben attól függetlenül — megkezdte működését Francois Mitter­rand új irodája, amelynek. célja az átadás előkészítése. Pierré Bérégovoy, a szocia­lista párt országos titkársá­gának tagja vezeti a csopor­tot, tagjai zömmel Mitter­rand kabinetirodájához tar­tozó személyek. Az iroda máris ./elvette az érintkezést a hivatalban levő elnök iro­dájával, az Elysée-palota em­bereivé!, továbbá feladata kapcsolatba lépni a szakszer­vezetekkel, a különböző ér­dekképviseleti szervekkel. A megválasztott elnök ked­den fogadta Michel Jobert-t, Pompidou egykori külügymi­niszterét, aki az ő támogatá­sára szólította fel párthíveit, majd Mario Soaressel, ,a por­tugál szocialisták vezetőjével ebédelt. A szocialista párt terv sze­rint tárgyalásokat kezd a töb­bi párttal. A szocialista ve­zetők közölték: a parlamen­ti választások előkészítésének keretében „kormányszerző­désről” kívánnak tárgyalni a kommunistákkal, a baloldali radikálisokkal és a többi bal­oldali csoporttal, de a kör­nyezetvédőkkel is, és gondol­nak a baloldali gaullistákra is. Ami a Francia Kommunis­ta Pártot illeti, péntekre ösz- szehívlák a Központi Bizott­ságot az új helyzetből adódó feladatok megvitatására. NEB-iiés Kazincbarcikán Tegnap, kedden délelőtt, a járási-városi NEB tagjai, az összevonást követően végzett munkáról, annak tapasztala­tairól értekeztek Kazincbar­cikán. Beszámolójukból ki­tűnt, hogy javult a NEB té­maválasztása, az eltelt idő­szakban, növekedett az ellen­őrzés tömeges Jellege és szín­vonala, megalapozottabbá váltak javaslataik. Lényege­sen jobb a helyszíni vizsgá­latok munkamenete, amely­hez nagymértékben hozzájá­rult az is, hogy módszertani segítségeket adnak a vizsgála­tokat végzőknek. Javult a többi járási és városi NEB- bel való kapcsolatuk. Emel­kedett az utóellenőrzések szá­ma is. • 1978-tól felkérik egy-egy intézmény, vállalat vezetőjét, mutassa be az irányítása alá tartozó szerv, terület munká­ját. Ezzel éltek például az edelényi Alkotmány Terme­lőszövetkezetnél, ahol a tej­felvásárlási tevékenységgel ismerkedtek meg részletesen, vagy a Kazincbarcikai Sütő­ipari Vállalatnál, ahol a ke­nyérellátás helyzetét tanul­mányozták. Azonnali belépésre keresünk 5-10 éves technikusi gyakorlattal rendelkező erősáramú elektrotechnikust. Kiegészítő érintésvédelmi vizsgával rendelkezők előnyben. Hasonló gyakorlattal gépésztechnikust, főleg épületgépészetben járatost. Jelentkezés a fentiekre vonatkozóan a vállalat műszaki osztályán május 15-én, illetve 19-én. • • Keresünk angolul beszélő, lehetőleg kereskede­lemben jártas férfi munkavállalót tartós külföldi kiküldetésre. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztály- vezetőjénél. Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat, Miskolc, Zsolcai kapu 1. Telefon: 37-941 beszéde erőszakával szemben vívnak gazdasági függetlenségükért, az igazságos nemzetközi gaz­dasági rend megteremtéséért, sikerrel végződjék. A föld­rész minden természeti kin­csével az afrikaiaknak kell rendelkezniök. S még azt kí­vánjuk Afrika felszabadult országainak, hogy békében és egyetértésben éljenek egy­mással, a tárgyalóasztal mel­lett, az Afrikai Egység Szer­vezete által meghirdetett ne­mes elvek alapján oldják meg a közöttük jelentkező vi­tás kérdéseket. — A Szovjetunió mindig megadott és a jövőben is megad minden hozzájárulást Afrika népeinek e nagy cél eléréséhez.” • Az aláírásra kerülő barát­sági és együttműködési szer­ződésről szólva Leonyid Brezsnyev kijelentette: ez nagy esemény a két ország, a két nép életében. A szer­ződés minden bizonnyal elő­segíti azt, hogy a hagyomá­nyosan baráti szovjet—kongói viszony még- magasabb szint­re emelkedjék. Hatvan nap Hatvanadik napját töltöt­te hétfőn a Szaljut—6 szov­jet űrállomáson Vlagyimir Kovaljonok és Viktor Szavi- nih. Az űrhajósoknak a hét végi pihenő után ismét az át­lagosnál könnyebb napjuk volt: a tudományos progra­mok közül a biológiai kísérle­teket folytatták. Eseményekről röviden ÉHSÉGSZTRÁJKOLÓ HALÁLA 9 Kedden, a Belfast mellet­ti Maze' börtönben 59 napi éhségsztrájk után meghalt Francis Hughes, az ír Köztár­sasági Hadsereg- tagja — je­lentették gyorshírben a hír- ügynökségek. Az életfogytig­lani börtönbüntetésre ítélt Hughes, akárcsak múlt ked­den elhunyt bajtársa, Bobby Sands, azt kívánta elérni az éhségsztrájkkal, hogy a ha- 'tóságok ismerjék el politikai fogolynak. Büntetését, azért kapta, mert megölt egy brit katonát. NATO­HADÜGYMINISZTEIIEK 9 Kedden megkezdte kétna­pos ülését a NATO katonai tervezőbizottsága. Ennek 13 hadügyminiszter a tagja, Franciaország és Izland nem vesz részt munkájában. A miniszterek mindenekelőtt meghallgatták az Észak-At­lanti Szövetség katonai bi­zottságának jelentését. A je­lentés egy részét nyilvános­ságra hozták, címe: „A Var­sói Szerződés részéről fenye- . gető növekvő veszély”. A cím máris elárulja tartalmát. A katonai bizottság nem any- nyira a hadügyminisztereket, mint inkább Nyugat-Európa közvéleményét igyekszik ar­ról meggyőzni, hogy a Varsói Szerződés fegyveres erőinek növekedése miatt a Nyugatot „veszély fenyegeti” és hogy emiatt mindent el kell követ­ni a NATO megerősítésére. Az el nem kötelezett országok ismét közvetíteni próbálnak az Irak és Irán közötti konfliktusban. Képünkön: a közvetítő delegáció tag­jai (balról jobbra: Khaddoumi, a PFSZ képviselője, illetve az indiai, zambiai és a kubai külügyminiszter). Büntető kollégiumi ülés Miskolcon Hz új Btk. alkalmazásáról Büntető kollégiumi ülést éartottak tegnap a Miskolci Megyei Bíróságon. Az ülésen 3 megyei bíróság tanácselnö­kein és bíráin kívül részt vettek a járásbíróságok el­nökei, az Igazságügyi Mi­nisztérium, a megyei fő­ügyészség, valamint az ügy­védi kamara képviselői is. A tanácskozás napirendjén az új Btk. egyes jogintézmé­nyeinek kollégiumi vizsgála­ta szerepelt, és dr. Varga Já- nosnalv, a Miskolci Megyei Bíróság elnökének megnyitó­ja után dr. Szolgák Ferenc, a büntető kollégium vezetője fűzött szóbeli kiegészítést az előterjesztéshez. Ebben szere­pel az a tény is, hogy az 1980- ban jogerősen elítéltek száma — a házasság, a család, az if­júság és a nemi erkölcs bűn­cselekményi csoportok kivéte­lével — csökkent. Kevesebb volt a közlekedési, a vagyon elleni, s ezen belül a társa­dalmi tulajdont károsító bűn­cselekmények száma. Ismert, ez annak is köszönhető, hogy az 1979-ben bevezetett áj Büntető törvénykönyv jó né­hány szabálysértést a tanácsi hatóságok jogkörébe utalt át. A tanácsi hatóságokhoz az el­múlt évben tulajdon elleni szabálysértés miatt 443 ügy­gyei érkezett több, mint a vizsgált időszakban, míg be­csületsértés miatt összesen 423, magánlaksértés miatt pe­dig kereken 100 ügy indult. A büntető kollégiumi ülésen élénk vita bontakozott ki, amelyben — többek között — felszólalt dr. Böőr Péter, az Igazságügyi Minisztérium fő­osztályvezetője is. Elmondot­ta, hogy az új Btk. előzőtől eltérő szakaszai, a bünteté­sek, az úgynevezett intézke­dési lehetőségek változatos, differenciált eszközöket nyúj­tanak a bírák kezébe, így szi­gorúbbá válhat az ítélkezés a visszaesők és az ittas elköve­tők ellen. Elhangzott az is, hogy a bíróságok most már bátrabban élhetnének az úgy­nevezett „próbára bocsátás” eszközével, amelyet elsősor­ban eddig a fiatalkorúak ese­tében alkalmaztak. Konzultáció fi párt szövetségi politikájáról „Fejlődésünket a munkás- osztály, a parasztság, az ér­telmiség alapvető érdekeinek azonossága, a szocializmus építésének fő kérdéseiben megnyilvánuló egysége, alko­tó együttműködése, egymás­hoz való közeledése jellem- * zi. A jelenlegi kedvező hely­zet kialakulásában meghatá­rozó szerepe van a Magyar Szocialista Munkáspárt kö­vetkezetes szövetségi politi­kájának, amelynek megerő­sítése és határozott folytatá­sa pártunknak, népünknek egyaránt érdeke.” (Az MSZMP XII. kongresszusá­nak beszámolójából.) Amióta kialakult a modern munkásmozgalom, a mun­kásosztály mindig kereste a többi dolgozó osztályokkal, mindenekelőtt a dolgozó parasztsággal való szö­vetség lehetőségeit. Hogy miért volt és van ez így? Azért, mert mint Le­nin rámutatott, a munkás­osztály csak akkor tudja tel­jesíteni világtörténelmi kül­detését, ha a leggondosabban, a legalaposabban, a legóva- tosabban, a legügyesebben ki­használ minden, még egészen kis lehetőséget is olyan szö­vetséges megszerzésére, amely mögött tömegek állnak. „Aki ezt nem értette meg, az mák­szemnyit sem értett meg a marxizmusból és általában napjaink tudományos szocia­lizmusából.” (Lenin összes Művei, 41. kötet. Budapest, 1974. 52. old.) Természetesen a marxista —leninista párt és szövetsé­gesei között csak úgy jöhet létre tartós kapcsolat, ha a munkásosztály és a társada­lom más dolgozó osztályai és rétegei között objektíve lé­tező érdekközösség áll fenn. A párt jól tudja ezt, s a mun­kásosztály politikáját célki­tűzéseit úgy irányítja, hogy egy bizonyos időbér., adott korban ami jó maguknak a munkásoknak, az jó legyen a parasztoknak, az értelmiségi­eknek és egyéb más rétegek­nek is. A magyar forradalom mun­kásmozgalom több mint hat évtizedes tapasztalata szem­léltetően bizonyítja a fenti tétel igazságát. * Íme, néhány példa pártunk szövetségi politikájának hazai tapasztalataira: A Tanácsköztársaság létre­jötte — a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom példája nyomán — a munkásosztály szövetségi politikájának is el­ső nagy próbatétele volt. A magyar munkásosztály, a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártja vezetésével, tör­vényszerűen vállalta az Oszt­rák—Magyar Monarchia rom­jain a hatalomátvételt. S hogy ez a tette szilárd, élet­képes legyen, mindenekelőtt a munkásegységet kellett lét­rehozni. Így került sor a KMP és a Szociáldemokrata Párt egyesülésére, ezzel meg­teremtve azt a formát, hogy mindkét párt tagjai aktivizá­lódhassanak feladatuk elvég­zéséhez. Az egységes párt — amelynek létrehozása törté­nelmi tett volt — a Tanács­köztársaság politikájaként olyan intézkedéseket fogana­tosíthatott, mely az'egész or­szág dolgozó osztályainak és rétegeinek számára vonzó le­hetett, egyetemes érdekeket szolgált. Gondoljunk csak' a termelési eszközök tulajdon­ba vételére, a munkások élet­körülményeinek javítására, a baleset- és betegbiztosítás be­vezetésére. Arra, hogy lakást adtak a proletároknak stb. Akkor ezek voltak a legége­tőbb társadalmi, gazdasági, szociális problémák, melye­iket meg kellett oldani. S ho­gyan oldotta ezt meg pártja vezetésével a munkásosztály? Ügy, hogy a politika gyakor­lásában érdemi szerepet jut­tatott a szakszervezeteknek. Aktivistákon keresztül be- kapcsolta őket a gazdaság alakításába, részt vettek az üzemek köztulajdonba véte­lében és irányításában, ellát­tak bizonyos állami, közigaz­gatási, kulturális és szociá­lis feladatokat. A Tanácsköztársaság szö­vetségi politikájának meg­volt a maga gyenge pontja is. Az agrárkérdést, a .munkás­paraszt szövetséget rosszul értelmezték. Nem osztották föl a földet, s ezzel rendkívüli módon gyengítették a két leg­fontosabb osztály, a munkás, ság és a parasztság szövetsé­gét. Miután a legjelentősebb proletárrétegnek, az agrár- proietárokiiak történelmi, több évszázados' vágy volt akkor a föld — miután ezt nem kapta meg, nem tudott teljesen, következetesen, ki­tartóan azonosulni a tanács- hatalommal.1 Még akkor is igaz volt ez, ha a proietarha- záért folytatott harcban együtt hullatta vérét mun­kás és paraszt. És tudunk példát fölhozni pártunk szövetségi politikáját illetően a 25 éves ellenforra­dalom idejéből- is. A Komin­tern VII. kongresszusán elfo­gadott határozat alapján a kommunista párt megtette a lépéseket egy széles, társadal­mi alapokon nyugvó népfront létrehozására, amely szövet­ségi, küzdőtársi keretbe fog­lalta a fasizmus elleni har­cot, az ország függetlenségé­nek megteremtéséért. A kommunista párt támogatta a Márciusi Front megalakulá­sát,, amely 12.pontban fogal­mazta meg demokratikus kö­vetelését. A Magyar Kommunista Párt folytatta szövetségi po­litikáját akkor is, amikor a Szovjetunió szétzúzta a hitle­ri Németországot, s ezzel el­hozta számunkra a. végleges szabadságot. 1944—45-bfen a pártnak szinte megalakulásá­nak másnapján már kidolgo­zott stratégiája volt a mun­kásosztály és a dolgozó pa­rasztság szövetségének meg­teremtésére, a dolgozó réte­geknek a munkásosztály köré való tömörítésében. Meghir­dette a radikális földrefor­mot, a gyárak, a nagyválla­latok, a bankok államosítá­sát, a tömegek helyzetén ja­vító szociális intézkedéseket, a demokratikus politikai rendszert. A fordulat éve után pedig, a párt programnyilat­kozatának megfelelően, nem kisebb feladatot ért el a párt, mint megszilárdította a mun­kásosztály egységét, elősegí­tette, hogy a magyar dolgo­zók megteremtsék teljes poli­tikai hatalmukat, a proletár- diktatúrát, népünk a szocia­lizmus építésének útjára lé­pett. Sajnos, a fejlődést meg­zavarták az akkori vezetés­ben jelentkező dogmatikus, szektás nézetek, melyek el­lenforradalomhoz vezettek. A párt azonban rövid idő alatt képes volt a megújulásra, s .alkalmassá tette önmagát új­ra a vezetésre. Kijavította a szövetségi politikára is rossz hatást gyakorló politikáját, mely a türelmetlen kollekti­vizálásban, a kulákság em­bertelen felszámolásában je­lentkezett, s visszaadta a pa­rasztság hitét, elindította a felemelkedés útján, A párt­nak volt ereje bebizonyítani, faogy a parasztságot — a fo­kozatosság elvének betartásá­val, a munkásosztály támo­gató politikájával — el lehet vezetni a közös gazdálkodás önként választott útjára. A mezőgazdaság szocialista át­szervezésével a társadalom­ban megszűntek az osztály- antagonizmusok, létrejöttek a szövetségi politika kiteljesíté­sének, a nemzeti egység meg­teremtésének a feltételei. Ki­alakult az a politika, amely elismerte az érdekek különbö­zőségét, egységbe tudta ková­csolni az egész magyar né­pet. Fodor László (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom