Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-13 / 110. szám
1981. május 13., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Esős aszály... A csoportvezető tehetetlenségében megvonta a vállát. Mi mást tehetne egyebet? Az igaz, hogy öntözni kellene — kellett volna —, de üzemeink nem tagadták meg magukat, kivárták a május elejei esőt. A szokásos taktika bevált; bizakodtak a felhős égboltban. így már lehet számolni. isi mennyi költséget, mennyi energiát lehetett megtakarítani azzal, hogy helyes döntéssel elhalasztottuk az öntözés kezdését. Pedig az a bizalom vakbizalom. Ilyen erővel gazdasagaink akár esőcsinálót is szerződ te Illetnének Afrikából, mert kötve hiszem, hogy a felhők varázslatra, vagy rendíthetetlen bizakodásra emelkednének ki az óceánból. Amikor a száraz áprilisról beszélgettünk, nevetve mondták az ÉVIÉIG igazgatóságán, soha jobbkor, mert süly- iyed a barométer. Így már a cikk megjelenése előtt megszűnt az aszály, időszerűtlenné vált a téma. Tényleg? Kérdeztem előbb magamtól; azután másoktól is. Azok az üzemek megint nyertek, amelyek jósai bíztak az időben, sőt nevethetnek azokon, akik berendezéseiket a határba gurították. Pedig mindössze' tíz nap kellett volna ahhoz, hogy a kultúrák maradandó kárt szenvedjenek, s sanyarú arccal kopogtassanak a biztosító ajtaján. És mi lenne, ha egyszer tartósan megmaradna az aszály? Annyira tartósan, hogy az üzemek vezetőit felelőssé lehetne tenni a védelmi intézkedések elmulasztásáért? Az áprilisi esőremény ringatózásáért, azért, hogy két szalmaszálat nem tettek keresztbe az elhárításért. Megyénkben csal> 18 ezer hektár az, amin öntözni lehet. Ebből kétezer-kétezerötszóz hektár kapott mesterséges esőt. Vagyis csak azokban a gazdaságokban nyitották meg a hidránsok csapjait, ahol drágább a költséges berendezések parlagon hagyása, mint maga az öntözés. A többi üzem a várakozás kényelmes álláspontjára helyezkedett, s kinézve az ablakon, csak a vak nem ad nekik igazat Pedig a hűvösség, s az itt- ott megeredő eső ellenére aszály van. A talaj felső ötven centiméterében csak ötvenszázalékos a hasznosítható víztartalom. Tíz napja kellene öntözni ahhoz, hogy a növények életfolyamatait fenntartsuk. Vagyis szó sincs hozamnövelő öntözésről, csak a talaj vízháztartásának kiegyensúlyozásáról. És még tiz derült nap kellene ahhoz, hogy reménykedés helyett a határba gurítsák a berendezéseket. De akkor már késő! A kockázat, amelyet üzemeinkben vállalnak, jóval túl van azon a mértéken, amely a biztosságot szolgálja. Ezért illik megkérdezni; miben bíznak? Hazánk meteorológiai viszonyaiban? Aligha. Hát akkor miért mondanak te az öntözésről? Azért, mert a víz jogdiját hektáronként 140 forintra emelték? Erre a kérdésre negyven üzemünkben igennel feleltek, mert lemondtak jogukról. De tényleg ez az ok? Nem inkább alibi, amelyre könnyű hivatkozni? Nem vitatható, a víz jogdíjának emelése tényleg bejátszott a lemondásokba. De egyik üzemi vezetőnket sem lehet annyira szűklátókörűnek tartani, hogy lemond az öntözés lehetőségéről akkor, amikor a mesterséges esőzle- tés még fél mázsa búzába sem kerül hektáronként. Az, hogy még használható berendezéseket selejtezlek le inkább, azzal magyarázható, hogy nem kaptak hozzá alkatrészt, s ilyen típusokat már régebben nem gyártanak. A jelenlegi berendezések mezőgépiparunk gigantikus szemléletét tükrözik, mert percenként 400 liter vizet kiemelő szivattyúk helyett, három-ötezer liter közötti teljesítményűeket gyártanak. De ilyen teljesítményhez olyan bővizű vízforrás kell, mint a Bársonyos-csatorna, vagy a Vadász-patak. Régebben) a legkisebb viz;fo- lyást, eret fel lehetett duzzasztani pár darab homokzsákkal, s így a környező legelőt, kultúrát a legkisebb teljesítményű szivattyúval is tudtak öntözni. De mit tehet ma egy üzem, amelynek területétől kilométerekre folyik a Bársonyos? Mert a csatornát; odavezetni fantasztikus álom. Már csak azért is, mert milliókba kerülne. A szivattyú pedig százezerbe. Sajnos, az öntözőberendezések ára a „csillagos eget” közelíti. A legegyszerűbb szántalpas, gépi áttelepítésü — ami a tsz traktora — berendezés, amely perforált fóliatömlők kihúzásából, s fel tekeréséből áll, 130 ezer forintba kerül. Csupa olcsóság, ha azt vesszük figyelembe, hogy csak gyepen, s évelő pillangósban használható.1 A-legol- csóbb sorközre tervezett GÖ—252-es berendezést már 300 ezer forintért adják, de ebben az összegben nincs benne a szivattyú 120 ezer forintos ára. És ezért a 420 ezer forintért hatvan hektár termését lehet mindössze megmenteni. Így bizony a mostohább adottságú üzemeket arra ösztönözzük, hogy mondjanak le az öntözésről. Hiszen egy ilyen berendezés megvásárlása, legtöbbször az egész évi fejlesztési alapot kimeríti! És mivel öntözni nem tud, akkor minek tartsa fenn vízjogát? Arról is lemond. Mert: mi van akkor, ha perzselni fog az aszály? Az ötszörös büntetést azonnal kifizeti, s mivel tervciklusón- ként a gyakoriság szerint, egyszer van szárazság, anyagi veszteség nem éri. Igaz, a többi üzemben, amelyeknek esetleg ezért nem jut víz, szívni fogják a fogukat. Derűlátásra ezért semmi ok. Gazdaságaink ügyesen kihasználták a víz jogdíjának emelését, s mentesítették magukat a drága berendezések megvásárlásától. Ahol pedig ezek a berendezések megvannak, a menetrendszerűen megérkező májusi esőkben jobban bíznak. És ki törődik már ilyenkor a bennünk motoszkáló, gyötrő kérdéssel; mi lesz, ha egyszer derült marad az ég? Válasz helyett megvonjuk vállunkat. És .bízunk továbbra is, rendíthetetlenül ... — kármán — Eif tói múlva nyílik a beruházási javak szakvására Készül az emelőkötél A December 4. Drótművek sodrómü gyáregységében dolgozik az Auróra szocialista brigád. A Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitünietett kollektíva fülecselt emelőköteleket gyárt hazai célra, s „besegít” a laposkötét pászmáinak előállításába. Ez utóbbi terméket a szovjet, a lengyel, a csehszlovák, az NDK-beli szénbányákban alkalmazzák. Képünkön: Vasas István brigádvezetö munka közben. Negyedik alkalom mai 1Sk*- tették ki tegnap Kiváló Termelőszövetkezet. címmel a hern ádn é meti Hernád völgye Termelőszövetkezetet. Az ünnepségen, amelyet a helyi általános iskolában tartottak, Nyeső István elnök elsősorban azt az áldozatkész, lelkiismeretes munkát hangsúlyozta, amely nélkül az elmúlt kedvezőtlen adottságú évbon nem ért volna el eredményi; a szövetkezet. A Hernádvölgye Tsz több év óta‘a megye legjobb gazdasága. Munkájukat, fémjelzi egy termelési nagydíj is, amit országosan kiváló ered menyeikért érdemeltek ki. Az elmúlt évben, hasonlóan hagyományaikhoz, kimagasló hozamokat értek el. Cukorrépából, kukoricából s őszi búzából sokkal kedvezőbb, jobb adottságú megyék üzemeit hagyták maguk mögött. Olyan versenyben végeztek az első helyen, amelyet hazánk egyik legrangosabb termelési rendszere, az IKR hirdetett meg. Az elmúlt év legkimagaslóbb ered mén yét ken y érgabonából takarították be a kombájnok, hektáronként 5,(14 tonnát ! A termelőszövetkezet évek óta kapcsolatban áll különböző kutatóintézetekkel, így lehetőségük nyílik a legújabb fajták kipróbálására. A műtrágyaárak emelkedése miatt, s a talaj tápanyag-utánpótlásának javítása érdekében olyan szervestrágya-kezélő telepet létesítettek, ahonnan a legjobb minőségű istáUótrá- gyát nyerhetik. Az állattenyésztésben szintén kimagasló eredményeket könyvelhetett el a szövetkezet. A magyar ta rka tehén á 1 lomá n y bál öt év alatt 1,2 millió literrel fejtek több tej ej:. A hizómárha- ágazatban is tudták növelni a termelést. A obi tonna súlrá vágómarhát, amit 92 százalékban exportra adtak d, a legkorszerűbb takarmányozási feltételek között hizlalták fel. Az állattenyésztés alapját a saját termelésű, jó minőségű takarmány képezi, de nem mondanak le a környező élelmiszeripari üzemek mellék- termékeiről sem. A közelmúltban kiépített melléküzemágak jobb jövedelmezőségüknél fogva javították a szövetkezet eredményességét. Az országosan is kiemelkedő hozamokat kapott Kiváló Szövetkezet címet tanúsító oklevelet Fejes László, a megyei tanács elnökhelyettese nyújtotta át Nyeső Istvánnak. Az ünnepség végén kitüntették a munkában élen járó dolgozókat. K. I. A vásárok évszázadok óta a gazdasági információcsere jelentős eszközei. Jó alkalmat biztosítanak arra, hogy a kereslet és a kínálat szemtől szembe álljék egymással, hogy összehasonlíthassuk a technikai fejlettségi szintet, s mérleget készítsünk a meglett útról, fejlődésünkről. Egy jól .megrendezett vásár nagy segítséget jelent atekin- tetben is, hogy előreviszi gazdasági életünket, serkenti műszaki fejlődésünket. Egy hét múlva — ekkor nyit a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár — és az ezt követő napokon a beruházási javak idei szakvására ismét bemutatja a magyar szakembereknek más országok fejlett technikáját és újra megmérettetik a magyar termékek értéke, műszaki, technikai színvonala. A korábbi évekhez hasonlóan Borsod üzemei, vállalatai az idén is részt vesznek az ipar e> nagy sergszemlé- jén. A Lenin Kohászati Művek, mint a vaskohászat és az acélgyártás egyik legjelentősebb Hazai iparvállalata, rendszeres kiállítója a Budapesti Nemzetközi Vásárnak. Legfontosabb és a gyár profiljára legjellemzőbb termékeit a 24. számú pavilonban mutatja be. Itt kapnak helyet egyebek között a hengerelt idomacélok, tartók, a szögacéi és a vasúti sín. Az LKM korszerű futóművek anyagaként gyártja az IHC minőségi acélt, amelyet a húzott, hántolt, kör-, szög- és négyzetacél-kompozíciókkal együtt az idén is megtekinthetik az érdeklődők. A pavilonon kívül kapnak helyet más fontos termékek, mint például a 8 VE íorgattyús- tengely, a vasúti kerékpárabroncs-kompozíció, a turbinaház felső része, koksz- őrlőköpeny, kovácsolt kör-, négyzet- és laposacél típusok, hogy csak néhányat említsünk az LKM termékeiből. A vegyipari vállalatok közül a Borsodi Vegyikombinát a vásárközpont B-pavi- lonjábán mutatkozik be, ezúttal is több figyelemre méltó újdonságot vonultat fel. A pvctporkeverő kapacitásának bővítésével egy időben a vállalat szakemberei több pvc-porkeverék receptúráját dolgozták ki. Ennek eredményeként termelési együttműködést kezdeményeztek, elsősorban a hazai és import gyümölcslevek palackozására, palackfúvó automata és töltőberendezések felállítására. A gazdasági és műszaki segítségnyújtás keretében a BVK vállalja a folyamatos anyagellátás megszervezését és a gyártás, műszaki felügyeletét. Legújabban a Törökbálinti Állami Gazdaságban helyeztek üzembe palackfúvó automata gépsort gyümölcslevek palackozására. Az itt használt Ongromix RE típusú porkeveréket természetesen a vásáron is kiállítják. Ugyancsak bemutatják az élelmiszerek taflbás csomagolására alkalmazott, hidegen nyújtható, teljesen átlátszó új pvc-fóliát. Ez a termék az ipari és kereskedelmi alkalmazáson túl dobozolva, háatarási pvc esofnagolófóliakén FOLPACK néven rövidesen az üzletekben is megjelenik. A December 4. Drótművek az idei BNV-n elsősorban az exporttermékek bemutatására törekszik. Felvonultatják az imár hagyományosnak mondható termékeiket: az acél-, aluminium kábeleket, a horganyzott nagyszilárdságú vezetékhuzalokat, a tűzött kivitelű laposköteleket és a különféle építőipari huzalokat, így a hegesztett betonacélhálókat is. Az elmúlt évben BNV-dí- jat nyert Korai szintén ott lesz a vásáron, annál is inkább, hiszen az 1981 áprilisában, Dámában megtartott magyar műszaki-gazdasági napok keretében ez a termék igen jól „vizsgázott^ a dán villamosipari szakemberek előtt. A December 4. Drótművek természetesen olyan új termékekkel is megjelenik a vásáron, amelyeknek műszaki paraméterei magas szintű műszaki igényeket elégítenek ki. A Flex kötélcsalád a forgásmentességet biztosítja és így kiválóan alkalmazható az építőiparban is, a toronydaruknál. A záripászmás kötelek pedig elsősorban a bányászatban terjedhetnek el. A változó, nehezebb körülményeket a drótgyár kollektívája is jobban megérzi. Amíg az elmúlt évben a BNV-n jószerint nem kötöttek üzletel, addig most számítanak a szabad kapacitásukat ki töltő megrendelésekre. Három éve alakult meg megyénkben az első gyümölcstermelési rendszer. Alapításában négy állami és Allványszerelés Az ÉÁÉV négyszeres ezüstérmes, 10 fős szocialista brigádja, Négyesi József vezetésével a Széchenyi utcai fog- híj-beépítésnél a szerelőáll- ványok építését végzi. Foto: Gál István négy termelőszövetkezeti gazdaság vett részt. Azóta hat gazdaság csatlakozott hozzá, így jelneleg 14 tagja van a Bodrogközi Állami Gazdaság gesztorságával működő Borsodi Gyümölcstermelési Rendszernek. A rendszer . igazgatótanácsának Sárospatakon dr. Rudolf Imre igazgató elnöklésével tartott ülésén Spisák Barna rendszervezető kertészmérnök ismertette a rendszer múlt évi munkáját, a taggazdaságoknak nyújtott szolgáltatási tevékenységét A rendszerbe tartozó gazdaságok összesen 2796 hektáron foglalkoznak gyümölcs- termeléssel, ebből 2289 hektár a termőterület, a többi pedig még nem termő, fiatal ültetvény. Tavaly betakarítottak 38 ezer 166 tonna termést, amelynek túlnyomó .része — 33 ezer 58 tonna — alma volt, a többi körte, meggy, cseresznye és szilva. Az igazgatótanácsi ülésen a taggazdaságok képviselői hasznosnak minősítették a rendszer múlt évi tevékenységét, elismeréssel szóltak sokrétű szolgáltatási munkájáról, amellyel meg voltak elégedve. Különösen nagy segítséget: jelentett, számukra, hogy a rendszer központi raktárából mintegy kétmillió forint értékű alkatrészhez jutottak, s ezáltal lehetővé vált meghibásodott gépeik késedelem .nélküli kijavítása. Hasonlóképpen elégedettek voltak a gazdaságok a rendszer különféle szervizmunkáival is. Ezenkívül segített a műtrágyák, növényvédő szerek, kertészeti gépek, továbbá a szürethez szükséges szedöedények, J göngyölegek beszerzésében, illetve ezek megfelelő elosztásában. Üj ültetvények létesítéséhez elkészítették a beruházási okmányokat és a kiviteli terveket. Ezenkívül rendszeresen meglátogatták a taggazdaságokat, s tapasztalataik alapján igyekeztek segítségükre lenni a termés meny- nyiségének és minőségének növelésében. Az igazgatótanács a továbbiakban megtárgyalta az 1981. évre elkészített metszés- és müvelésmóddal, a gépesítéssel, növényvédelemmel, talajerő-gazdálkodással, talajműveléssel, öntözéssel, betakarítással, a különböző szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdéseket. A VI. ötéves terv célkitűzéseit illetően részletesen kidolgozták a taggazdaságok számára az évenként esedékes fejlesztési feladatokat, kimutatva az ezekhez szükséges beruházási összegeket de a korszerűsítéssel, költségnöveléssel elérhető többletjövedelmet is. (h. jj
